Békés Megyei Népújság, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-02 / 52. szám
NÉPÚJSÁG 1988. március 2„ szerda Egyesületi pályázat A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Művelődési Minisztérium, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága, az Országos Közművelődési Központ és a Magyar Történelmi Társulat egyesületi pályázatot hirdet. A pályázat célja, hogy hozzájáruljon a társadalmi ön- tevékenység, a közösségi művelődés autonóm szerveződési formáinak, hagyományainak, értékeinek jobb megismeréséhez. Pályázni két kategóriában lehet a helyi, gazdasági, társadalmi, művelődési egyesületek, egyletek: a) történetéről készülő tanulmányokkal; b) mai életének, működésének leírásával. Pályázni lehet rövidebb vagy hosszabb (legfeljebb 60 gépelt oldalnyi) élménybeszámolóval, vagy tudományos igényű elemzéssel, szociográfiával, vagy irodalmi értékű írással, amelyet eddig még nem publikáltak, és nem áll megjelenés alatt. A Közművelődési Információs Intézet külön díjakat tűz ki a pályázat témáit feldolgozó videofilmek készítésére. A beérkező pályaművek színvonalától függően tervezzük a pályadíjak kiadását: 2 db I. díj, egyenként 15 000 Ft; 4 db II díj, egyenként 10 000 Ft; 6 db III. díj, egyenként 5000 Ft. A támogató szervek különdíjai 2000 Ft—15 000 Ft között. A pályázat jeligés. A szerző nevét, foglalkozását, lakcímét tartalmazó borítékot kérjük mellékelni a két példányban beküldött pályaműhöz. A pályaműveket 1988. május 31-ig kell beküldeni az Országos Közművelődési Központ címére: 1251 Budapest, Pf. 33. Eredményhirdetés: 1988 őszén, melyről a pályázók külön értesítést kapnak. A pályázattal kapcsolatban felvilágosítás kérhető az Országos Közművelődési Központtól, a Hazafias Népfront Országos Tanácsától (182-855 15-ös mellék). A részletes pályázati felhívás igényelhető levélben vagy személyesen az Országos Közművelődési Központtól, a Hazafias Népfront Országos Tanácsától és a megyei bizottságaitól, a megyei művelődési központoktól, valamint a meghirdető szervektől. D megyei könyvtár előadás-sorozatában Magyar irodalom Romániában Az irodalom, mindig is fontos szerepet játszott a kulturális hagyományok és az anyanyelv megőrzésében, s ez a szerep különös hangsúlyt kap egy nemzetiségi kisebbség esetében. A műalkotások nem változtathatják meg közvetlenül a környezetünket — erre a művészet képtélen —, mégis sokat tehetnek. A kulturális örökség, az anyanyelv hordozójaként az Irodalom emberi tartásunkat táplálja — erőt ad, s így a közérzet alakítása felelősségteljes feladata. Ügy is mondhatnánk, iilyen szempontból az irodalom teheti a legtöbbet. S ezt a jelentős szerepet, nemes küldetést vállalja fel a mai romániai magyar irodalom, ebben a szellemben alkotnak legrangosabb képviselői, dráma- és prózaírói, lírikusai. Az erdélyi táj szépsége lenyűgöző, a találkozás az ott élőkkel és az ott születő irodalmi alkotásokkal — több ma már világirodalmi jelentőségű — mély nyomokat -hagy a látogatóban, illetve az olvasóban. Bertha Zoltán, a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem irodalomtörténésze a táj és a történelem jellemző vonásaival vezette be tartalmas, tömör előadását a romániai magyar irodalomról, felvázolta az erdélyi kultúrtörténet jelentősebb fejezeteit, méltatta legnevesebb képviselőit. Erkölcsi helytállásról, emberségről a mai, bonyolult, sokszor embertelenül gyors, zaklatott, anyagias világunkban, hovatartozásról és hazáról szólnak a románjai magyar költészet legmeghatározóbb hangjai ma. A nemzetiségi létet leghűbben, katartikusan kifejező, úgynevezett sorsirodalomról is képet kapott a hallgatóság Bertha Zoltántól, csakúgy, mint a legkiválóbbak — Sütő András, Kányád! Sándor, Tamási Áron, Szilágyi Domokos, Hervay Gizella, Pás- kándi Géza — munkásságáról. Verseket és verselemzéseket kaptunk — színvonalasan. Hatásos, maradandó élményt nyújtó előadás volt ez a legutóbbi is a megyei könyvtárban. S most is maradt idő a kérdésekre, a beszélgetésekre. Nemcsak költészetről volt szó; a közönséget érdekelte többek között a különböző folyóiratok és hetilapok sorsa, a magyar nyelven publikálók lehetőségei, a magyar nyelvű iskoláik helyzete. Kérdeztek a legfiatalabbakról, az avant- garde képviselőiről, valamint az erdélyi értelmi ség jelenlegi helyzetéről. N. K. Gyenge év után megmérettetés KITE-közgyíílés Nádudvaron Nádudvaron a héten tartotta zárszámadó közgyűlését a Kukorica- és Iparinö- vény-termelési Együttműködés és 419 taggazdasága. A közgyűlést a KITE igazgató- tanácsának elnöke, Szabó István vezette. Kukoricáért csúcstechnológia Az elmúlt év munkájáról és a következő év feladatairól Balogh Csaba, a KITE igazgatója számolt be. A napraforgó kivételével a termelési rendszerben termelt növények eredményei csak közepesek, vagy ennél' is rosszabbak voltak. A technológiai fegyelemben és ezen belül is a kemikáliák hatékony felhasználásában mindenképpen előre kell lépni a rendszernek és a taggazdaságoknak. A következő év gazdasági tervei és feladatai közül1 az igazgató kiemelte a tápanyag-gazdálkodás fejlesztésére meghirdetett világbanki beruházás jelentőségét. A sikeresen végződő verseny- tárgyalások eredménye, hogy kukoricáért korszerű folyékonyműtrágya-permetező- ket és speciális műtrágya- szórókat vásárolhatnak a gazdaságok. A várható nagyobb hozamok és az elavult berendezések indokolták, hogy terményszárításra és -tárolásra is induljon beruházási program. Mintegy 20 korszerű, energiatakarékos, Beriko típusú, amerikai szárító épülne meg. A többletgabona tárolására 49 ezer tonnás új szín és közel ilyen nagyságú régi tárolók rekonstrukciója is egyre sürgetőbb feladat. Végezetül Balogh Csaba elmondta, hogy a KITE a gazdasági nehézségek ellenére 1,6 milliárd forint értékű új, korszerű eszközzel segítette a taggazdaságok termelési színvonalának megőrzését. Ez az összeg a mezőgazdaság évi beruházásának 10,5 százalékát teszi ki. n gabonaprogram sikeréért Krajsz Gusztáv MÉM-mi- niszterhelyettes hozzászóláséiban elmondta, hogy az eredmények egyáltalán nem tükrözik a termelési rendszer tényleges erőfeszítéseit. Tény azonban, hogy fi taggazdaságok jelentős hányada Békés és Hajdú megyében termel, ahol az aszály a legsúlyosabban érintette a szántóföldi növény- termesztést. Ám az alkalmazott fajtapolitika, a korszerű tápanyag-gazdálkodás, a művelőutas búzatermesztés, az intenzív kukoricatermesztés, a műszaki fejlesztés, a világbanki programok mind azt igazolják, hogy ez a termelési rendszer a mai magyar mezőgazdaság egyik legjelentősebb kutatási és fejlesztési bázisává nőtte ki magát. Az év eleji pénzügyi gondokról így szólt: — A hitelfelvétel orvoslására az ágazat 6 milliárd forintos tartozását a bankok átütemezik. A műtrágyaellátás gondjaira olyan tárcaközi megállapodás született, hogy a hazai gyárak terméke nem kerül exportra, hanem itthon, a gazdaságok használhatják fel. Az export és a hazai árkülönbözetet a mezőgazdasági ágazat intervenciós alapjából megkapják a gyárak. Az üzemeknek azonban számolni kell azzal, hogy szeptember 1-jétől már csak valós áron vásárolhatnak. A vetőmagellátással nem lesz gond, de az alkatrészellátásban sajnos lényeges javulás nem várható. Bmi nem megy... Végezetül Szabó István, a TOT elnöke szólt az elmondottakhoz: — A mezőgazdasági ágazat, de ezen belül is a növénytermesztés ez évi terve óriási erőfeszítéseket kíván a gazdaságoktól. Különösen a KITE-től, hiszen az ország termőterületének egy- harmadát integrálja. Az agrárpolitikai irányelvek és a népgazdasági igények egyértelműen több és jobb minőségű terméket kívánnak az üzemektől. Am a megvalósítás feltételrendszere nem minden esetben a célnak megfelelő. Majd így folytatta: — A népgazdaság gondjait meg kell értenie mindenkinek. A mezőgazdasági üzemek is így gondolkodnak. Az egyensúly helyreállítására az ágazat hajlandó lemondani — maximum egy évig — az import gépekről, berendezésekről. De arról, hogy vetőmag, alkatrész, műtrágya, növényvédő szer, az üzemek számára ne legyen hozzáférhető, vagy pénzügyi, és hitelpolitikai okok miatt időben megvásárolható, nem mondhat le. Ezt a mezőgazdasági ágazat gazdaságossága már nem bírja el! A TOT elnöke úgy ítéli meg, hogy az évek óta óriási pénzeszközöket felemésztő és veszteséget veszteségre halmozó gazdasági egységek nyelik el a kemény munkával megtermelt jövedelmet. Minden gazdálkodó szervnek tisztában kellene lennie saját lehetőségeivel, mozgásterével, hogy minden támogatás és segítség nélkül talpon tudjon maradni. Rákóczi Gabriella Mit takarított meg a tél a tanácsoknak? (Folytatás az 1. oldalról) ségvetés keretén belül külön tételt jelent a szórás és a hóeltakarítás. Bár a költség- vetési üzemből még nem érkeztek meg az elvégzett téli munkák számlái, az nyilvánvaló, hogy az előző esztendőhöz képest jelentős megtakarításra számíthatunk. Figyelembe kell azonban venni, hogy az említett összeg egész évre vonatkozik, így az esetleges rossz márciusi időjárás, vagy az esztendő végén jelentkező kemény tél jelentősen csökkentheti, sőt, fel is emésztheti a megtakarítást. Emiatt nem célszerű az év elején megtakarított pénzt átcsoportosítani. Amennyiben 1988 végét is úgy vészeljük át, mint várhatóan az év elejét, akkor a megmaradó összeget környezetvédelmi célokra tudjuk fordítani. OROSHÁZA Gombkötő Dezső, a városi tanács pénzügyi, terv- és munkaügyi osztály vezetője: — 1987-ben 1 millió 128 ezer forint állt rendelkezésünkre az utak takarítására, szórására. Ebből 600-700 ezer forintot sikerült megtakarítanunk az idén. Bízunk benne, hogy az időjárás továbbra is nekünk kedvez. A valós megtakarítást a bevételi kieséseink pótlására kívánjuk felhasználni. Városunk parkjait, zöldterületeit mindaddig nem újítjuk fel, amíg az új telefonhálózat vezetékeit le nem fektetik. 1988- ban emiatt lakókörnyezetünk nagy részét- feldúlják, így csak állagmegóvásra kerülhet sor. A JAMINA TÉGLAES CSEREPGYAR felvesz: — gépírni tűdé, középiskolai végzettségű adminisztrátort — kőműves-asztalos szakmunkásokat. JELENTKEZNI LEHET: JAMINA TCSGY, BÉKÉSCSABA, OROSHÁZI ÜT 88. SZÁM. A Békés Megyei Patyolat Vállalat SZERZŐDÉSES ÜZEMELTETÉSBE ÁTADJA 1988. április 1-től a Mezőkovácsháza, Árpád úti MOSÓ-VEGYTISZTÍTÓ SZALONJÁT. Jelentkezési határidő: 1988. március 16. Versenytárgyalás ideje: 1988. március 24. Érdeklődni lehet: az értékesítésvezetőnél, Békéscsaba, Vandháti u. 1. alatt, vagy a 26-177-es telefonszámon. a múzeumokat tudományos műhelynek tekintette (Folytatás az 1. oldalról) A városi tanács dísztermébe hirdetett Banner Já- nos-emlékülésen Verbal László tanácselnök a város nevében üdvözölte a megjelenteket, , közöttük Hüttner Vilmost, a megyei párt- bizottság osztályvezetőjét, majd dr. Szabó Ferenc, a Békés megyei múzeumok igazgatója mutatta be az emlékülés előadóit. tanúságot tehetek. Amikor 1958-ban Gyulára kerültem, azonnal felvette velem a kapcsolatot és tanácsokkal, útmutatásokkal látott el. A Gyulai Erkeil Ferenc Múzeum kiadványai c. sorozatban ..Régi kutatók — új feladatok” címmel tanulmánnyá bővült előadását adtam közre, melyben a gyulai múzeum kilencven évét tette mérlegre. Múzeumi munkásságában, felfogásában a Dr. Dankó Imre Banner János és a Békés megyei múzeumügy címmel tartott előadást az emlékülésen Fotó: Gál Edit ■ Elsőnek dr. Dankó Imre kandidátus, c. egyetemi tanár tartott előadást „Banner János és a Békés megyei múzeumügy” címmel. Bevezetőben hangoztatta, hogy nem kíván életrajzi adatokat felsorakozatni, ehelyett inkább Banner önéletrajzszerű vallomásából idéz meghatározó gondolatokat. — Banner János már gyermekkorában is gyűjtő ember volt — mondotta. Minden történeti adatot, anyagot gyűjtött, és már diákkorában aféle „tanulmá- nyi-raktárszerű”, üveges szekrényben őrzött régészeti-történeti gyűjteménye volt. Mindenképpen azt akarom hangsúlyozni, hogy Banner János alapvető tulajdonsága volt a gyűjtés. Márpediigi a gyűjtés a muzeológus legfőbb feladata. Ásatásait is elsősorban gyűjtéseknek fogta feli, és bár a 'leletanyag tudományos feldolgozását is alapvető fontosságúnak tartotta, leglényegesebb feladatnak a leletanyag megmentését, restaurálását, szakszerű nyilvántartásba vételét, őrzését tekintette. Banner János véleményem szerint elsősorban muzeológus vollt. A kolozsvári egyetemen békési—bihari indíttatású professzora. Márki Sándor volt rá elkötelező erejű hatással. Márkiban nemcsak a földit, hanem a hozzá hasonló gyűjtő szenvedélyű tudóst is tisztelte. Az előadó ezután áttekintette Banner János néprajz- tudósi munkásságát, majd békési kapcsolatait említette. — A haláláig tartó békési kapcsolatairól magam is tudományos munka, a tudományos kutatás dominált. A múzeumokat tudományos műhelynek tekintette, nem zárkózott el a múzeumok népművelői mnukájától, de határozottan visszautasította, hogy ez a tevékenység álljon a múzeumi feladatok előterében. Elképzelhetetlennek tartotta, hogy a múzeumban végzett tudományos munka nélkül, attól függetlenül, nem annak ered ményeiit propagálva, közkinccsé téve lehessen népművelési munkát végezni. Dr. Dankó Imre előadásának végén Banner János és a békési múzeumok kapcsolatáról szólít, megjegyezve, hogy Banner, ahol csak tehette, mindenütt, minden eszközt megragadott arra, hogy a békési múzeumoknak jobb anyagi feltételeket biztosítson. Az emlékülésen Dám László kandidátus, nyírbátori múzeumigazgató, Szilágyi Miklós kandidátus, az MTA néprajzi kutatócsoportjának osztályvezetője, S. Turcsányi Ildikó békéscsabai régész és Makkay János kandidátus, az MTA régészeti intézetének fő- munkatársa tartottak még előadást Banner János munkásságának különböző részterületeiről. Az emlékülést követően Molnár Imre, a békési gimnázium igazgatója nyitotta meg a Békési Galériában berendezett, Banner János életét, munkásságát és Békés megyei kapcsolatait bemutató kiállítást. (s—n) Úttörőgárdista vetélkedő Békésen Honvédelmi sportdélutánnal emlékeztek meg a szovjet hadsereg napjáról a békési és város környéki úttörőgárdisták. A Dr. Hepp Ferenc Általános Iskola tornatermében tartott rendezvényen hét csapat találkozott. A szovjet fegyveres erők fennállásának 70. évfordulójáról való megemlékezés után a versenyzők hat feladatot teljesítettek. A lég- fegyveres és gázálarcos váltófutást követően két célba dobásos állomás volt, majd a géppisztoly összerakása következett, időre. Ennek a feladatnak a végrehajtásában a békési Apáti Nagy Endre munkásőregység munkásőrei segítettek, de a fegyvert maguk az úttörők szerelték össze. A szoros verseny utolsó száma a lég- fegyveres bukóalakos lövészet volt. Az elért helyezési számok alapján a sportdélután győztese a Dr. Hepp Ferenc Általános Iskola lett, míg a második helyen a 2. sz. általános iskola, a harmadikon a kamuti általános iskola végzett. P. L.
