Békés Megyei Népújság, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-01 / 51. szám

1988. március 1„ kedd Üdvözlölevél Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke levélben fejezte ki jókívánságait Georgiosz Vasziliunak abból az alkalomból, hogy a Ciprusi Köztársaság elnökévé megválasztották. A le­velet Holtai Imre, hazánk ciprusi nagykövete adta át. Várkonyi Péter indiai látogatása A hivatalos indiai látoga­táson tartózkodó Várkonyi Péter külügyminisztert hét­főn Űj-Delhiben fogadta Ramaszvami Venkataraman köztársasági elnök és Sankar Dajal Sarma alelnök. Az udvariassági látogatáson je­len volt Oláh József, Ma­gyarország új-delhi nagykö­vete is. A magyar diplomácia ve­zetőjének hétfői programja koszorúzással kezdődött az indiai történelem kiemelke­dő személyisége, Mahatma Gandhi hamvasztási emlék­helyénél. Utána megkezdőd­tek a hivatalos tárgyalások. I A nagyvilág ^ hírei • A PANAMAI ELNÖK N YILATKOZATA Panama ellenáll az Egye­sült Államok gazdasági és diplomáciai nyomásának. Ezt saját belső forrásai mozgósí­tásával teszi, külső segítség nélkül, hiszen „nemzeti mél­tóságát és szuverenitását vé­delmezi” — jelentette ki va­sárnapi sajtónyilatkozatában Manuel Solis Palma, az új panamai elnök. Solis Palma szerint az Egyesült Államok azért akar­ja ingataggá tenni Panama belső helyzetét, mert az or­szág független álláspontot képvisel Közép-Amerikán Várkonyi Péter először négyszemközt találkozott Natvar Szingh külügyi ál­lamminiszterrel, majd szak­értők jelenlétében folytatták megbeszélésüket. Mindkét fél hangsúlyozott fontosságot tulajdonított a gazdasági­kereskedelmi együttműködés elmélyítésének, megelége­dettséggel állapítva meg. hogy tavaly a magyar—in­diai árucsere-forgalom érté­ke átlépte a százmillió dol­láros szintet. A külügyi tárgyalások után Várkonyi Péter hivata­lában felkereste Krisna Csandra Pant hadügymi­nisztert. belül. Washington beavatko­zik Panama belügyeibe, ami­kor azt követeli, hogy mie­lőbb tartsanak választásokat — mutatott rá. • ELLEN­FOK KADALMÁROK A mozambiki egészségügyi minisztérium értékelése sze­rint a RENAMO elnevezésű kormányellenes szervezet egyik célkitűzése az ország egészségügyi hálózatának szétrombolása. A Dél-Afrika által támogatott szervezet fegyveres akcióinak követ­keztében Mozambikban az egészségügyi intézmények 30 százaléka vált használhatat­lanná, így több mint kétmil­lió mozambiki kénytelen nél­külözni az alapvető egész­ségügyi ellátást. A rendkí­vüli nehézségek miatt Mo­Gorbacsov lugoszláviába látogat Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára a jugoszláv ál­lamelnökség és a JKSZ Köz­ponti Bizottságának meghí­vására március közepén hi­vatalos baráti látogatást tesz Jugoszláviában — közölték hétfőn Belgrádban, Rendbontók Bzerbajdzsánban Zavargások voltak az azer- bajdzsáni Szumgajt városá­ban február 28-án — jelen­tette hétfőn a TASZSZ szov­jet hírügynökség. A jelentések szerint huli­gánok egy csoportja provo­kálta ezeket a zavargásokat, a garázda és erőszakos cse­lekményeket. Intézkedéseket foganatosítottak a városban az élet normalizálása, a fe­gyelem és a közrend bizto­sítása érdekében. A hatósá­gok vizsgálatot folytatnak az ügyben. zambik egyes körzeteiben nagyon magas a gyermekha­landóság: az öt év alatti gyermekek halálozási aránya eléri az 50 százalékot — mu­tat rá az egészségügyi mi­nisztériumnak a kérdésről kiadott közleménye. • RAKETATÄMADÄS Iráni rakéták csapódtak be hétfőn Bagdadban — jelen­tették be az iraki főváros­ban. A közlemény szerint a három föld-föld rakéta cél­pontja a bagdadi rádió és televízió, illetve két katonai központ volt. A hét és fél éve háborúzó Irak és Irán között kíván közvetíteni teheráni látoga­tása során Turgut özal. A török kormányfő vasárnap érkezett az iráni fővárosba. HORKOLÁS ELLEN Horkolást gátló készít­ményt feljesztettek ki a ju­goszláv szakemberek. A szer 12 természetes alapanyagból készült, a szervezetben nem vált ki semmiféle káros mel­lékhatást. A tervek szerint áprilisban kerül forgalomba. Eddig ezer személyen pró­bálták ki hatását, 420 eset­ben részleges, 580 esetben pedig teljes sikerrel. HÓ, HÓ, Hó Ritka természeti jelenséget észleltek Taskentben, Üzbe­gisztán fővárosában: sűrűn havazott, s a hóesést hatal­mas mennydörgés és villám­lás kísérte. Az üzbég mete­orológusok szerint , hasonló jelenség 15-20 évenként for­dul elő. A hózáport egy rendkívül meleg déli és egy hideg nyugati ciklon talál­kozása okozta. A PORTUGÁL RENDŐRSÉG NAGY FOGÁSA A portugál rendőrség Fa­ro körzetében elkobzott 147 kiló kokaint, a kábítószer értéke 22 millió dollár. Ez a legnagyobb mennyiségű ká­bítószer, amelyet valaha is elkoboztak Portugáliában. Ennél nagyobb értékű kábí­tószert Európában is csak egyszer foglaltak le. A rend­őrség egyúttal két férfit le­tartóztatott. A kábítószer Dél-Amerikából érkezett. KERÜLIK A KALANDOKAT Közvéleménykutatást vé­geztek az AIDS-ről az NSZK-ban. Eredményei azt bizonyítják, hogy az embe­rek tudatosítják a veszélyt, és 1985 óta megháromszoro­zódott azok száma, akik az AIDS-től rettegve kerülik a kalandokat és a gyakori partnercserét. A megkérde­zettek több mint 50 százalé­ka feltétlenül szükségesnek tartja a fertőzés bejelenté­sét. Hetvenöt százalékuk nem ért egyet azzal, hogy a betegeket kirekesszék a tár­sadalomból. CHAGALL-ÖRÖKSÉG Marc Chagall műveinek nagy része a francia állam birtokába kerül. Az 1985-ben elhunyt orosz származású festő örökösei úgy döntöt­tek, hogy a csillagászati ösz- szegű örökösödési adót a ha­gyatékot képező alkotásokkal fizetik ki. így 343 festmény, rajz és más műalkotás a francia állam tulajdonába megy át. Értékük több tíz­millió frank. A francia jog támogatja az örökösödési adónak ebben a formában történő kifizetését. így jutott a francia állam birtokába Picasso több száz alkotása, amelyek az 1985-ben létesí­tett párizsi Picasso Múzeum alapjául szolgáltak. Valószí­nűleg ez történik Chagall re­mekműveivel is. SZERENCSESZAM A 17-ES Egy ismeretlen közel-ke­leti szerencsejátékos nemrég egy este az NSZK-beli Ba- den-Badenben levő kaszinó­ban másfél millió márkát nyert. Ilyen nyereményt a kaszinó 100 éves fennállása óta nem jegyeztek fel. A nevét titokban tartó sze­rencsejátékos négy hétig minden este látogatta a ba­den- bádeni kaszinót, és a ruletten összesen 4 millió márkát nyert. Végül elárul­ta, szerencséjének titka, hogy minden alkalommal a 17-es számra tett. MARTELL KONYAK A világhírű Martell ko­nyak ezentúl inkább kana­dainak mondható, mint fran­ciának. Csaknem kéthónapi ádáz küzdelem után ugyanis a kanadai Seagram társaság vásárolta fel 920 millió dol­lárért a Martell cég részvé­nyeit. Első ízben történt, hogy a Cognac környéki nagy múltú francia konyak­gyárak egyike idegen kézre került. Életet mentett egy leleményes orvos Egy észak-norvégiai kisváros utcáján a na­pokban egy hirtelen támadt szívinfarktustól összeesett Ingrid Stensvold. Férje szerencsére vele volt, és gépkocsiján a közeli kórházba szállította. Az asszony útközben eszméletét vesztette. A kórház személyzetének gyors be­avatkozása, a szívmasszázs, mesterséges lég­zés alkalmazása nem vezetett eredményre, a szívműködést nem tudták megindítani. Ilyen­kor az utolsó lehetőség az úgynevezett defib- rillátor, amely elektromos impulzusok vezeté­sével áramütéssel újraindítja a szívműködést. De ilyen készülék azonban nincs mindenhol, a legközelebbi is száz kilométeres távolság­ban volt a kis vidéki rendelőtől. Ebben a re­ménytelen helyzetben az egyik orvos, Stig Holmberg — a híres göteborgi Sahlgrenska kórház szívspecialistája, aki véletlenül tartóz­kodott a norvég kollégák között — rászánta magát, hogy megkísérli a „lehetetlent”. A ke­zelőszoba egyik lámpájából kitépte a vezeté­ket, közben az ápolónőt elszalasztottá a kony­hába, hogy hozzon alumínium fóliát. A leté­pett vezeték két végét ráerősítette az alumí­nium lemezre, a lemezt az ájult nő mellére tette, majd rákapcsolta az áramot. Az ütés egyenesen a szívet érte, néhány ismétlés után megindult a szívműködés. A beteg azóta már túl van az életveszélyen, a gyors akció sike­rült. Holmberg egy orvosi szaklapban hama­rosan ismerteti az egész történet szakmai lefo­lyását. A beavatkozás nem volt éppen ve­szélytelen, egyrészt, mert a 220 voltos áram életveszélyesen magas (a készülékek gyenge árammal működnek), másrészt sok függ attól, mekkora a fólia, milyen nagy területre osz­totta el az áramütést. Egy tény azonban két­ségtelen: az orvos leleményessége és bátor­sága megmentette egy asszony életét. a Mamii Sió -ban olvastuk: Magyar sovinizmus? Vádemelés nemzetiségi, vallási és faji gyűlölködés miatt Február 11-én a Szabadkai Felsőbíróság hármas büntető­tanácsa Milan Salatic bíró elnökletével tárgyalta Vicéi Ká­roly zentai lakos, a helybeli kendergyár 43 éves alkalmazott­ja bűnperét. A vádirat szerint nemzetiségi, vallási és faji gyűlöletet szított (a jugoszláv büntetőtörvény 134. szakasza). Az 1980-tól letartóztatásáig, vagyis 1986 novemberéig terje­dő időszakban saját lakásában, ismerősei lakásán és másutt több ízben hangoztatta, hogy a Vajdaságban élő magyarok hátrányos megkülönböztetésben élnek a szláv nemzetiségű lakossághoz viszonyítva, mind az iskoláztatás, mind a nyelv- használat, a művelődés, a legmagasabb funkciók betöltése és az elhelyezkedési lehetőség terén. Emellett — a vádirat szerint — a szerbek állítólagos dominációját és a magyarság beolvadását kifogásolta. Szerinte a tartományban élő ma­gyarok azért kerültek ilyen helyzetbe, mert a Vajdaságot el­szakították Magyarországtól, és a helyzetükről szóló írásokat rendszerint nacionalistának minősítik. Nem akart szerbek­kel dolgozni, nem tűrte népi muzsikájukat, és azt, hogy ma­gyar környezetben szerb nyelven beszélnek dolgozói gyűlé­sen. Vicéi Károly tagadta az ellene felhozott vádakat, s a vád­iratból csak a személyazonossági adatait tartotta pontosnak. Azt állította, hogy esze ágában sem volt olyasmivel foglal­kozni, amivel a vádirat terheli. Hiszen 1977-ben kétévi bör­tönbüntetésre ítélték a büntetőtörvény 118. szakaszában fog­lalt bűncselekmények miatt, s nyomós oka volt arra, hogy vigyázzon magatartására, annál inkább, mert környezetétől tudomást szerzett arról, hogy állandó megfigyelés alatt áll. Kétségbe vonta a vád tanúinak szavahihetőségét. Menyhárt Hajnalka 23 éves zentai lakost a vád tanújaként hallgatták ki. Nyolc-kilenc éve ismeri Vicéi Károlyt, és bi­zonyos formában a társaságához tartozott. A tárgyaláson pontról pontra cáfolta a vádiratot, jóllehet a vizsgálat al­kalmával azzal megegyező nyilatkozatot adott. Elmondta, hogy a Vicéi ellen folyó vizsgálat idején ő tiltott határátlé­pés miatt egyhavi büntetésének letöltésén volit Szabadkán, s annak hetedik-nyolcadik napján az állambiztonsági szer­vek egyik dolgozója idézés nélkül előállította, és tollba mond­ta neki a Vicéit terhelő tanúvallomását, és aláíratta vele. Gyetvai Erzsébet több évig dolgozott együtt a vádlottal, ugyanabban az irodában, s most tanúként elmondta, hogy Vicéi gyakran síkraszállt a magyar nyelv használatáért és tisztaságáért, gyakran foglalkozott politikai kérdésekkel, a gazdasági helyzettel, és azt összehasonlította más országok­ban uralkodó viszonyokkal. Elmondta, hogy amikor először volt kihallgatáson, a jelenlevő személy viselkedése arra utalt, hogy okvetlenül terhelő vallomást kell tennie, jóllehet nem félemlítették meg konkrét formában. A vizsgálóbíró az ekkor készült nyilatkozatát gépbe diktálta, majd pontról pontra felolvasta, és megkérdezte, hogy az megfelel-e az igazságnak. Pisztár Ágnes bölcsészhallgató, a vád tanúja, tegnap elve­tette az összes vádpontot, kivéve, hogy Vicéi anyaországnak nevezte Magyarországot, de mint mondta, Danilo Kis író is ezt teszi, Viceivei 1982 óta másfél évig szórakozott, s ezután is jó ismerősök maradtak, de ritkán találkoztak, mert ő Újvidéken tanult. Elmondta, hogy 1986 júniusa óta négy ízben volt kihallgatáson Újvidéken a belügyi, illetve az ál­lambiztonsági szerveknél. Első ízben egyfolytában majdnem hét, majd esetenként 2-3 óra hosszáig. Először rengeteg kérdést tettek fel neki, s azoknak 95 százalékára nemmel kellett volna felelnie, s az ő igen-nem feleleteiből olyan szö­veget szerkesztettek, amely nem felel meg a valóságnak. Döme Eszter 22 éves zentai háziasszony ugyancsak Vicéi baráti körébe tartozott. A vád tanújaként elmondta, hogy Vicéi megjegyzést tett arra, hogy kizárólag szerb nemzetisé­gű fiúkkal szórakozik, de szerinte ezt tréfából tette, mert különben Vicéi nem tartotta volna fenn vele a barátságot. Szó volt közöttük arról is, hogy a szláv ajkú lakosság köny- nyebben munkához jut, de nem volt ilyen egyértelmű a vizsgálat alkalmával tett erre vonatkozó vallomása. Amikor előállították, sokkos állapotba került, ugyanis mindjárt kö­zölték vele, hogy Vicéit letartóztatták, két és fél óra múlva tollba mondták neki, amit lényegesnek tartottak, de eköz­ben arra szorítkoztak, amiről beszéltek vele. Attól félt, hogy őt is bezárják, és igyekezett minél gyorsabban leírni, amit diktáltak neki. Fodor István zentai lakos a vád 'tanújaként állt a bíróság elé és teljes egészében visszavonta a belügyi titkárságon ko­rábban adott nyilátkozatát, amelyet — mint mondta — 1983- ban tollba mondtak neki Vicéiről. Elmondta, hogy harma­dik börtönbüntetését töltötte a szabadkai fogházban, ami­kor az állambiztonsági szervek tagjai meglátogatták és azt mondták neki, hogy menjen el a vizsgálóbíróhoz és erősítse meg a kérdéses írásbeli terhelő nyilatkozatát. Azt mondták, hogy Vicéinek nem esik bántódása, de jó lesz, ha mindez papírra kerül. Kilátásba helyezték, hogy könnyebb munkát kap, elintézik ügyes-bajos dolgait, ö remélte, hogy ha ki­szabadul, majd nem „rángatják” olyan gyakran, mint ed­dig. Egyébként is félt, hogy a börtönben azt tehetnek veié, amit akarnak. Ezért mindent megerősített a vizsgálóbíró előtt, amit ott felolvastak neki, s ihost visszavonja, mert nem akarja, hogy emiatt ártatlan ember bűnhődjön. Hegedűs Zsuzsanna, a vád tanújaként bizonyos értelem­ben megerősítette a vádirat több pontját, de sehogyan sem emlékezett arra, hogy ki volt még jelen, amikor Vicéi az ő társaságában inkriminált kijelentéseket tett. Nagyon nehéz­kesen, igennel és nemmel válaszolt a kérdésekre, semmit sem mondott el önállóan, hanem a tanácselnök által meg­fogalmazott kérdések alapján tett tanúvallomást. Mindezt saját akaratából szerbhorvát nyeluen tette, s amikor Srdjan Popovic ügyvéd megkérdezte, milyen magyar kifejezést használt Vicéi, amikor a Vajdaságnak Magyarországtól való elszakadását emlegette, a tanúnak semmilyen szó nem ju­tott eszébe, jóllehet, azt állította, hogy Vicéi ilyesmiről be­szélt magyar- nyelven. Ezek után Rácz Szabó László zentai lakost hallgatták ki a védelem tanújaként. Elutasította a Vicéi ellen felhozott vá­dakat, s elmondta, hogy három ízben is kihallgatták a bel­ügyi titkárságon. Egyszer munkából jövet letartóztatási pa­rancs és idézés nélkül bevitték Szabadkára, és 12 órás, hajnalba nyúló vallatásnak vetették alá. Nem bántalmaz­ták, de végül kénytelen volt terhelő nyilatkozatot aláírni, ezt utóbb visszavonta, és így nem idézték be a vád tanúja­ként. A bizonyító eljárás befejezése után Nagy Mihály ügyész­helyettes beigazoltnak látta a vádat. Kérte, ítéljék el Vicéit, és súlyosbító körülménynek vette, hogy 1976-ban hasonló bűncselekményekért kétévi szigorított börtönbüntetésre ítélték. Srdjan Popovic védőügyvéd kijelentette, meg volt győ­ződve arról, hogy mindezek után elejtik a vádat, és mély sajnálatát fejezte ki, hogy nem így történt. S rá kell mu­tatnia, hogy a belügyi szervek és a vizsgálóbíró, továbbá bizonyos mértékben a büntetőtanács is, túllépte hatáskörét, vagy törvényszegést követett el. Szerinte félelmetes mód­szereket alkalmaztak a vizsgálat alkalmával, amire nem volt példa 25 éves ügyvédi pályafutása során. Szerinte a tanúvallomások a vád ellenkezőjét bizonyítják, vagy a ko­rábbi rendőrségen kicsikart nyilatkozatokra alapozódnak. Végül hozzátette: szerb létére örömére szolgál, hogy véd- hette Vicéit, akit okos, higgadt és toleráns embernek tart, s ezzel, mint mondta, saját nemzetiségének tagjait is véd- hette hasonló perektől. A szabadkai felsőbíróság hármastanácsa Milan Salatic (elnök) bíró, valamint Csonka László és Dobó Eszter (es­küdtek) összetételben péntek este hirdetett ítéletet Vicéi Károly 43 éves zentai lakos bűnperében. A büntetőtanács beigazoltnak találta a vádat, mely szerint Vicéi 1978-tól 1986 decemberéig nemzetiségi, vallási és faji gyűlöletet szí­tott (a jugoszláv büntetőtörvény 134. szakaszának első be­kezdése értelmében, amiért 1-től 10 évig terjedő börtönbün­tetés mondható ki), s ezért két és fél évi börtönbüntetést szabott ki. A bíróság az ítélet meghozatalakor súlyosbító körülmény­nek találta, hogy Vicéit 1976-ban hasonló bűncselekményért (ellenséges propaganda, a büntetőtörvény 118. szakasza) két évi szigorított börtönbüntetésre ítélte, tobbá, hogy tevékeny­ségét nagy szívóssággal, aránylag hosszú időn át folytatta. Enyhítő körülményként figyelembe vettte, hogy kiskorú gyermeke apja, és hogy aránylag rossz az egészségi álla­pota. Koncz István és Srdjan Popovic védőügyvédek nem je­lentettek be fellebbezést, Nagy Mihály ügyészhelyettes sem, aki az ítélet előtt megfelelő büntetést kért. Vicéi Károly be­jelentette, hogy fellebbez az ítélet ellen, ügyvédjeitől füg­getlenül is. Valihora István

Next

/
Oldalképek
Tartalom