Békés Megyei Népújság, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-09 / 33. szám

1988. február 9., kedd II nagyvilág hírei Igazságszolgáltatás 50 év múltán • PARTKONFERENCIA Minden századik választó­ra jut egy tudósító hétfőn Iowa államban. Várhatóan kevesebb mint 200 ezer vá­lasztásra jogosult vesz ugyanis csak részt az állam­ban hétfőn este sorra ke­rülő küldöttválasztó pártta­nácskozásokon, az esemény azonban országos jellegű politikai csatának minősül, amely kétezer tudósítót von­zott a helyszínre. Az iowai párttanácskozások jelentik az elnökjelöltségért vívott csaták második, döntő sza­kaszának kezdetét, az itt elért jó helyezés komoly ajánlólevél a jelölteknek a további küzdelemhez, máso­kat viszont már kibuktat­hat. A nyolc nappal később sorra kerülő előválasztás az ugyancsak kicsiny lélekszá­mú New Hampshire állam­ban véglegesen eldöntheti jóegynéhány jelölt sorsát a két pártban az elnökjelölt­ségért vetélkedő, összesen 13 politikus közül. A legutolsó felmérések szerint Iowában a demok­rata jelöltek között igen szo­ros a verseny: bár Richard Gephardt képviselő nyerő­nek látszik, sok híve van Paul Simon szenátornak és Michael Dukakis massachu- settsi kormányzónak is. A republikánusok közül Ro­bert Dole szenátort tartják esélyesnek a nyerésre, a má­sodik helyen George Bush alelnök áll, de meglepetést okozhat Pat Robertson, a televíziós „evangélista” pré­dikátorból lett jobboldali politikus is. • HATÁRIDŐ: 1999 Politikai célzatú manő­vernek nevezte Manuel An­tonio Noriega tábornok, Pa­nama katonai vezetője azt, hogy az Egyesült Államok­ban vád alá helyezték, mi­vel állítólag segítséget nyúj­tott kábítószercsempészek­nek, és ebből jelentős anya­gi hasznot húzott. Noriega a CBS televíziónak adott in­terjújában azt mondotta: a lejáratására irányuló kísér­let része annak a politikai manővernek, amellyel Wa­shington a Panama-csatorna övezetéről megkötött szerző­dés lejárta után is fenn akarja tartani katonai je­lenlétét az országban. Kö­zölte: ragaszkodik ahhoz, hogy az amerikai csapatok a megadott határidőre, 1999 végéig elhagyják Panama te­rületét. Történelmi jelentőségű bí­rósági döntés született a Szovjetunióban: a Legfel­sőbb Bíróság a minap 50 éve hozott ítéleteket nyilvá­nított semmisnek, az 1938 márciusában megkonstruált „harmadik nagy moszkvai perben” elítélt személyek­nek szolgáltatott igazságot. Nyikolaj Buharin és tár­sai ügyének felülvizsgálatá­ról a Szovjetunióban az utóbbi hónapokban át he­ves polémiák folytak. A „Buharin-effektusról” a saj­tó gyakran írt, szemtanúkat, kortársakat szólaltatott meg, akik elmondták emlékeiket a párt egykori „kedvencé­nek” életútjáról, személyisé­géről. Ismeretessé vált Bu­harin utolsó üzenete is. Le­tartóztatása előtt diktálta le feleségének, aki ezt szó sze­rint megtanulta. Buharin ebben arra kérte a „párt el­jövendő, fiatal, tisztességes vezetőinek nemzedékét”, hogy állítsák helyre becsü­letét. Szinte már „a levegőben volt” a „jobboldali trockis- ta tömbben való részvétel” vádjával ötven évvel ezelőtt bíróság elé állított politiku­sok, népbiztosok, párttagok és pártonkívüliek rehabili­tálása. Főleg azt követően fokozódott a várakozás, hogy Mihail Gorbacsov párt- főtitkár novemberi beszédé­ben bejelentette: az SZKP PB különleges bizottságot állított fel, és azzal a fel­adattal bízta meg, hogy jár­jon végére a harmincas, a negyvenes és az ötvenes években lezajlott politikai pereknek; újítsa fel a reha­bilitálás folyamatát, amely a XX. kongresszus után kez­dődött el, majd később meg­szakadt. Ennek a meghirde­— Raymond Barre volt fran­cia miniszterelnök hétfőn a lyo­ni kiállítási csarnokban bejelen­tette, hogy megpályázza a köz­társaság! elnök címet. Ezzel tel­jessé vált a jobboldali pályázók mezőnye — az első fordulóban Jacques Chirac miniszterelnök és Barre párharcában dől el, melyikük Jut a második fordu­lóba, hogy megmérkőzzék a szo­cialisták jelöltjével, aki várha­tólag Mitterrand lelépő elnök lesz. Barre jelképes céllal idő­zítette régóta biztos pályázásá­nak bejelentését február 8-ra. Ez pontosan három hónappal a választás döntő, második fordu­lója előtt van és Barre ezzel is arra igyekszik figyelmeztetni a jobboldali szavazókat, amit a felmérések is sugallnak, hogy nagyobb esélye lenne a második fordulóban Mitterrand legyőzésé­re, mint Chlrac-nak. tett programnak volt az el­ső kézzelfogható eredménye a múlt heti bírósági döntés. A per vádlottainak a párton belüli hivatalos rehabilitá­lása még hátra van, de a Legfelsőbb Bíróság aprólé­kos felülvizsgálata nyomán feltárt tények nyilvánosság­ra hozatala után ez már biztosra vehető. A Legfelsőbb Bíróság ülé­séről helyszíni beszámolót közöltek a hétvégi szovjet lapok, így az olvasók „első kézből” tudhatták meg, ho­gyan zajlott le a testület történelmi jelentőségű ta­nácskozása. Mihail Marov, a Legfelsőbb Bíróság tagja az ülés után az Izvesztyija című lapnak adott nyilatko­zatában ismertette a reha­bilitációs folyamat jogi hát­terét. A felülvizsgálati eljárás folyamán, a hatalmas meny- nyiségű peranyag és egyéb dokumentumok áttanulmá­nyozásakor a jogászkollé­gák munkáját a szigorú tár­gyilagosság vezérelte, a tel­jes igazság feltárása érde­kében ki kellett zárniuk minden érzelmi tényezőt — mondta Marov. — Csakis a tények szigorú elbírálása lehetett mérvadó, történelmi jelentőségű rehabilitációs döntésről volt szó. S a fe­lülvizsgálat egyértelműen bebizonyította, hogy az 1938- ban előterjesztett vádpontok nem voltak megalapozva, ötven évvel ezelőtt a Leg­felsőbb Bíróság katonai kol­légiumának közel sem volt olyan bizonyíték a kezében, amelynek alapján egy ilyen nagy horderejű perben ha­lálos ítéleteket hozhatott. Kizárólag a vádlottak ..vallomásai”, erőszakkal és zsarolással kicsikart „vallo­Az 1924-ben Réunion szigeten született Raymond Barre köz- gazdasági egyetemi tanár, vi­szonylag későn, de annál na­gyobb becsvággyal lépett politi­kai pályára. Először de Gaulle ipari és kereskedelmi miniszte­rénél vállalta el az irodafőnöki megbízást 1959-ben. Nyolc év múlva már személyesen az el­nök kérte fel, hogy legyen az EGK brüsszeli bizottságának al- elnöke. 1973-ban a központi bank igazgatói tanácsának tagja lett, 1975-ben Giscard d’Estaing el­nök őt bizta meg a hét, gazda­ságilag legerősebb tőkés ország első csúcsértekezletének meg­szervezésével. Egy év múlva ke­reskedelmi miniszter lett, majd nyár végére Chirac lemondása után kormányfő, öt évig volt miniszterelnök, s ezalatt a leg­népszerűtlenebb kormányfő ké­tes dicsőségét is elérte. mások” alapján hozták meg az ítéleteket — folytatta Marov —, ami a szocialista törvényesség súlyos meg­sértését jelentette. A Leg­felsőbb Bíróság tagjai most egyöntetűen arra a megíté­lésre jutottak, hogy a vád­lottak ártatlanok voltak. Nem álltak külföldi hatal­mak kémszervezeteinek a szolgálatában, nem gyilkol­tak meg szovjet vezetőket, nem törtek vezető politiku­sok életére, nem akarták a Szovjetunióban restaurálni a kapitalizmust, nem siettet­ték a náci Németország Szovjetunió elleni támadá­sát és a háború esetében nem készültek megnyitni az ellenség előtt a frontokat. Mindezek a vádpontok meg­alapozatlanok voltak. A per vádlottjainak sze­mélye jórészt feledésbe me­rült. Sokuk neve — ötven év után — most került is­mét nyilvánosságra. Volta­képpen csak Buharin és Ri- kov, aki Lenin utódja volt a népbiztosok tanácsa élén, maradt meg az emlékezet­ben, de életútjukat, mun­kásságukat ismertető elem­zést a Szovjetunió állam­polgárai eddig nem igen ol­vashattak. Mostantól szer­kesztői döntéstől függ, hogy melyik szovjet Lap vagy könyvkiadó mit közöl mű­veikből. Az SZKP KB el­méleti-politikai folyóirata, a Kommunyiszt idei második számában, A történelem lapjai című rovatában már közölte Nyikolaj Buharin- nak azt a beszédét, amely Lenin politikai hagyatéka címmel, a forradalom veze­tője halálának- ötödik év­fordulóján hangzott el. Hegedűs György A magyar zene követei Tokióban Tokióban hétfőn egyidő- ben három koncertet ren­deztek magyar vendégművé­szek fellépésével. Kiss Gyu­la zongoraművész, aki há­rom évig volt vendégpro­fesszor a Muszasino Zene- akadémián, Szajonara-kon- certjével bűvölte el a hall­gatóságot. A Magyar Állami Hangversenyzenekar a Mu­szasino kórussal együtt lé­pett fel, Kobajasi Kenicsiro vezényletével, mintegy két­ezer ember előtt, Perényi Miklós csellóművész pedig szólóestjével aratott nagy sikert. A KŐOLAJKÉSZLET MÉG ÉVEKIG ELEGENDŐ A világ kőolajtartalékának 19,1 százaléka Szaúd-Aráblá- ban található. A második helyen — 11,3 százalékkal — Irak, a harmadikon pedig 11 százalékkal az Egyesült Arab Emírségek áll. Az Oil and Gas Journal cimű amerikai szaklap becslése szerint föl­dünk kőolajkészlete — ami­ről jelenleg tudomásunk van — 44 évig elegendő a szük­ségletek kielégítésére. BŐVÜL A VILÁGTURIZMUS Az elmúlt évben mintegy 355 millió turista utazott külföldre, az ágazat bevéte­le pedig elérte az 150 mil­liárd dollárt, közölte az Ide­genforgalmi Világszervezet. A madridi székhelyű szer­vezet tájékoztatása szerint 1986-ban a turisták száma 340 millió volt, a bevétel pedig 129 milliárd dollár. JACQUELINE DU PRE-DÍJ Londonban egy alapítványt hoztak létre, amelyből min­den évben díjat osztanak ki a legjobb brit vagy a Com- momvelth-hez tartozó gor­donkaművészeknek. A díj a nemrég elhunyt Jacqueline du Pre híres gordonkaművésznő nevét viseli. Az alap 58 ezer dollár, létrehozója nem árul­ta el a nevét. Jacqueline du Pre gordonkaművésznő 26 éves korában multiplex scle- rosisban betegedett meg, de súlyos betegsége ellenére sem hagyta abba a zenélést, és tanított. Tavaly október­ben 42 éves korában halt meg. ÖTMILLIÓ EMBERT FENYEGET AZÍ AIDS Az Egészségügyi Világszer­vezet adatai szerint az egész világon ötmillió embert fer­tőzött meg az AIDS! vírusa, ez azonban Inem jelenti azt, hogy mindannyian megkap­ják a betegséget. A| szakér­tők szerint a fertőzöttek 30 százaléka öt 'éven belül meg­kapja az AIDS-et, 40 száza­lékuk pedig 7—8 éven belül. 129 országban összesen 75 ezer AIDS-megbetegedést je­gyeztek fel, de a szakértők szerint kétszer ennyi beteg létezik a világon, csak egyes országok nem vezetnek pon­tos nyilvántartást róluk. Az Egészségügyi Világszervezet arra törekszik, hogy ne ke­rüljenek hátrányos helyzet­be azok iaz emberek, akiket megfertőzött az AIDS. VAN GOGH-KI ÁLLÍTÁS RÓMÁBAN A római Modern Művésze­tek Képtárában megnyílt Vincent van Gogh képei­nek kiállítása, a festő majd minden periódusából, azok­ból a képekből, amelyeket a művész Hollandiában, Bel­giumban és Franciaországban alkotott. A kiállításon mint­egy 80 képet mutatnak be, néhány holland múzeumból válogatták őket össze. Ez az első eset, hogy Rómában megrendezik Van Gogh fest­ményeinek kiállítását. A művész képeit Olaszország­ban először Milánóban mu­tatták be 1952-ben. A kiállí­tás érdeklődést keltett, és Francesco Cossiga köztársa­sági elnök nyitotta meg. A kiállított képek értéke leg­alább 500 milliárd líra, de csak 830 millió lírára vannak biztosítva. HALÁSZMENTÉS ) Miután egy hatalmas hul­lám elsüllyesztette a bárká­jukat, három ausztráliai ha­lász /mintegy kétj kilométert úszott a hajók útvonalát jel­ző bójáig. Itt töltöttek három napot, túlélésüket úgy bizto­sították, hogy ingükben fog­ták fel az esővizet. Kétség- beesett helyzetüket véletle­nül fedezte fel egy felettük elhúzó repülőgép pilótája, akinek jelzésére helikoptert küldtek a hajótöröttek ki­mentésére. PERCENKÉNT 40 HEKTÁRNYI ERDŐ FAO-tanulmány szerint ki­pusztulás veszélye fenyegeti a Föld trópusi őserdőit. A világon percenként mintegy 40 hektárral csökken terüle­tük, s évente 11 millió hek­táron pusztul cl teljesen a trópusi növényzete Ha a vá­gási ütem változatlan ma­rad, a század végéig mint­egy 300 millió hektárnyi te­rületről, vagyis az őserdők egyhatodáról, részlegesen vagy teljesen eltűnik a nö­vényzet. A FAO felhívja a figyelmet az ebből adódó sú­lyos következményekre, nem utolsósorban a légkör oxi­géntartalmának csökkenésé­re. Francia elnökválasztási kampány riEH3EHCKAfl A # nPABflA írta: Hazatértek a fiúk Afganisztánból (II.) Ezek az általában nem tipikus esetek szerintem mégis jellemzőek. A lakáskérdés megoldásának lelketlen kezelé­sét kellett tapasztalni más kerületekben is. így például Penza Vasúti negyedében és Kuznyeckben, ahol V. Anto­nov és P. Jermakov leszerelt katonákat nem vették fel a ■lakásigénylők listájára. Az illetékesek azzal érveltek, hogy három évnél kevesebb ideje laknak a városban. Az Október kerületben pedig A. Kolokolovot anélkül utasították el, hogy a döntést megindokolták volna. A lopatyini mezőgaz­dasági üzemben úgy kezelték J. Mepisev lakásügyét, hogy afganisztáni szolgálatáról nem volt tudomásuk. Ezt mond­ták, miután a fiatalember beköltözött új otthonába. A Nyizsnyelomov kerületben lévő „Szorokin” szovhozban K. Szunyákon gépkocsivezető csak azt követően kapott lakást, hogy valóban nyomást gyakorolt a volt igazgatóra a kerü­leti kiegészítő parancsnokság. Sok a bizonyíték a fiatalok kéréseinek hanyag kezelésére is. Ahhoz, hogy megfelelő állást szrezzenek nekik, ez nem kerül nagy erőfeszítésbe a vezetőknek. A Kolislej kerület­ben O. Jeszafjennek és J. Artyemevnek sok tortúrán kel­lett keresztül mennie, míg „ügyük” elmozdult a holtpont­ról. S mennyi könnyet hullatott az Afganisztánban elpusz­tult R. Abuzjarov édesanyja, ez a sokgyermekes asszony, amíg szóba álltak vele a kolhozban. Ám ott mégsem olyan súlyos a lakáshelyzet, mint Penzában, Kuznyeckben, Szer- dobszkban, Kámenkában, ahonnan a legtöbb riasztó jelzés érkezik. Csak lelketlenséggel magyarázható, hogy rosszul oldják meg a lakásproblémákat számos járásban. Ezzel kapcsolatban érdemes visszaemlékezni arra, hogy a múlt év októberében nem véletlenül vizsgálták meg, melyik köztársaságban, megyében és járásban sértették meg a szociális igazságosság elveit a lakáselosztáskor. Az SZKP KB rámutatott arra, hogy tapintatosan kell eljárni az in­ternacionalista harcosok lakáskérelmének megoldásakor. E témába belemélyedve találkozni lehetett a legmegle­pőbb nézetekkel is. Ezek közé tartozik, hogy „a kedvezmé­nyezettek sokan vannak”. Bár nem mindegyik tartozik a nagy honvédő háború veteránjai közé, mégis lakást bizto­sítanak nekik. Pedig a fiatalok tudnak még várni. Akadtak olyanok is, akik azt bizonygatták, hogy az „afgánok” egy­szerűen elpimaszkodtak, és többet követelnek maguknak, mint amennyi járna nekik. Erre — úgy gondoljuk — csak egyetlen válasz lehet. Azt kapják, amit kapniuk kell: a kormány által biztosított kedvezményeket, s azt, amit kiérdemeltek. Itt van egy másik példa: még az egyik októberi nap>on felkeresett Szergej Mihajev, a vegyi üzem hegesztője ,és elővett egy vaskos aktaköteget. — Engem levettek a lakásigénylők listájáról — mondta elkeseredve. Átnéztem a dokumentumokat. Ahhoz, hogy besorolják, a katonai kiegészítő parancsnokság által kiállított igazolást követeltek tőle; meg minősítést és felvilágosítást arra vo­natkozóan, hogy állítólag rossz lakásviszonyok között él. (Családjával albérletbe költözött.) Indoklásában felsorolva a nehéz életkörülményeket, Szergej levelet küldött az üzem igazgatójának: „...arra kérem önt, hogy körültekintéssel és jóindulattal kezelje ügyemet”. Nem fogom leírni valameny- nyi megpróbáltatását; Mihajevet felvették a szokásos és előnyös feltételekkel rendelkező igénylők listájára. Leírta panaszait; fűhöz-fához járt, és bizonygatta igazát. S végül elérkezett a siralmas finálé — a szakszervezeti bizottság visszaküldte neki az anyagát. De egy hét múlva ismét ké­relmet nyújtott be. Nincsen itt logika, az elfecsérelt ener­giáról nem is szólva! — Harmadszorra sem tudtam megvenni a gyógyszert a 138. sz. patikában — meséli V. Volosztnov —, és nem jár­tam eredménnyel, míg fel nem kerestem az ügyintézőt. — A kerületi kórházba befeküdt Mihail Szoszmin, és azt mondják, zúzódása volt —«• jegyezte meg V. Markov, a nyizsnyelovi terület tartalékosainak elnöke. — De nem gyógyítják, közömbösek vele szemben. Mihail háborogni kezdett. így aztán nem írták ki. Időben avatkoztunk be .. . Természetesen egyetlen cikkben lehetetlen leírni minden problémát. Ám van még egy, amelyet nem szabad kike­rülni. Ez az elesettek emlékének megörökítése. Nálunk va­lami már történik ebben a kérdésben. Múzeumok létesül­nek, utcákat és úttörőcsapatokat neveznek el az internacio­nalista katonákról. Napirenden szerepel egy emlékmű fel­állítása Penzában, amiről cikkünk elején is szó volt. Nem egy hónapig koptatták a küszöböt és kopogtattak be a kü­lönböző ajtókon, ám az ügy alig haladt előre. — Nem vagyunk meggyőződve arról, hogy támogatnak bennünket az emlékhely létesítésében — adnak hangot a fiúk kétségeiknek ... A tegnap katonáiban, akik átestek a háború tűzkereszt­ségén, növekedett a kérlelhetetlenség a szociális igazságta­lansággal szemben. A még virágzó bürokratizmus éles for­mákat ölt. Nem az sérti őket, hogy nem tudnak adni nekik azonnal lakást, vagy szanatóriumi beutalót, hanem az, hogy hiányzik az emberi kapcsolatok melegsége, szükségleteik és a róluk való gondoskodás alapvető megértése. írásom legelején idéztem Szergej Artamonov szavait a Haza iránti kötelességről, amelyet a fiatalok teljesítettek. Most már rajtunk a sor, hogy mi is elgondolkodjunk a sa­ját kötelezettségünkről. A Penzenszkaja Pravda szerkesztőségének kérése: Ezzel az írással lapunkban új rovatot nyitunk „A köte­lesség teljesítve, a kötelesség megfizethetetlen” címmel. Azt javasoljuk, hogy ne csak az internacionalistákról, az ő sor­sukról és ellátásukról, hanem az előző háború veteránjairól, az elesett katonák családjának életéről is fejtsék ki véle­ményüket olvasóink . . . Fordította: Bukovinszky István (Folytatása következik)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom