Békés Megyei Népújság, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-13 / 37. szám
1988. február 13., szombat o Zárszámadásokról jelentjük (Folytatás az 1. oldalról) zeti tagság csak egyrésze tudott, mivel az elnökjelöltek szavazólistára vételekor a közgyűlésen részvevők fel- morajlottak, s tüntetőleg Borzsák Lajos szavazólapra történő felvétele mellett mondtak véleményt. Végül Borzsák Lajos mégsem fterült fel a szavazólapra, mert a szükséges szavazatokat ehhez nem kapta meg. Amikor elkezdődött a szavazás a kultúrház színház- termében három jelöltről beszéltek. Anuló Péter műszaki főágazat-vezetőről, Dobi Imre növénytermesztési ágazatvezetőről és majdan a szavazólapra a titkos szavazás során felírható Borzsák Lajosról. A három jelölt közül egyik sem kapta meg a választáshoz szükséges kétharmados minőségi többséget. Az elnöklő László János, az elnök személyére így újabb választási fordulót rendelt el. Ezt megelőzte Dobi Imre visszalépése, aki Anuló Péter javára kérte a közgyűlés döntését. A választás kimenetele egyértelmű volt. A 377 érvényes szavazatból 291-et Anuló Péter kapott. A többi szavazaton Dobi Imre és Borzsák Lajos osztozott. A kétfordulós választás értékét növeli, hogy a közgyűlésről — mely délelőtt 9 órakor kezdődött és délután fél háromig tartott — csak néhány an, a jószággondozók távozták. A tagság fegyelmezetten, végig kitartott és eredeti elképzelésének megfelelően választott elnököt. Természetesen a közgyűlés funkcionális bizottságait is megválasztotta még az első menetben, mindenféle bonyodalom nélkül. d. k. Minden ágazat nyereséget hozott Füzesgyarmaton A megye legnagyobb termelőszövetkezete, a Füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz tegnap tartotta közgyűlését. A rendezvényen többek között részt vett Csatári Béla, a megyei pártbizottság nyugalmazott titkára, Antal József, a megyei tanács mező- gazdasági osztályvezetője és Tóth Mihály, a Teszöv munkatársa. Dr. Barkóczi István, a szövetkezet elnöke az ünnepélyes megnyitó után tájékoztatta a közgyűlést az elmúlt év munkájáról. Az elnök beszámolóját azzal kezdte, hogy egyetlen ágazat sem gazdálkodott veszteségesen 1987-ben, pedig a 19 aranykoronás sárréti földeken egyáltalán nem köny- nyű sikereket elérni. A szövetkezet a kedvezőtlen időjárást stabil gazdasági szerkezetével ki tudta védeni. Az állattenyésztési ágazat időjárástól függetlenül évek óta állandó jövedelmet hoz a gazdaságnak. Ennek köszönhető, hogy a tavalyi év 1.2 milliárd termelési értékből 60 millió forint tiszta nyereség lett. A növénytermesztési ágazat a nyereségtervet 50 százalékban teljesítette. A terméskiesést nemcsak a szárazság okozta, hanem a tavaszi nagy esőzések belvizei is. A szántóterület 4 százaléka maradt emiatt vetetlenül. A kertészeti ágazat hozta a tervezett árbevételt, de ehhez a hazai léalma- értékesítés járult, és nem az exportszállítás. Az állattenyésztés is kitett magáért. Legdinamikusabban a broylercsirke-ágazat fejlődött. A sertések évek óta biztonságosan hozzák az elvárható eredményt. örvendetes dolog, hogy a szarvasmarha-ágazatot a négy évvel korábbi mélypontról sikerült kimozdítani, és ma már nem kis mértékben járul hozzá az eredményekhez. A továbblépésről a tsz elnöke a következőket mondta: — Az idei évtől az egyes ágazatok önelszámoló egységként fognak dolgozni. A közvetlenebb anyagi érdekeltség a vezetőket és a dolgozókat a hatékonyabb munkára fogja ösztönözni. A jövőt illetően a vállalati nyereséget nem létszám- leépítéssel, hanem a háztáji ágazatban rejlő foglalkoztatási lehetőségekkel kívánják megoldani. Végezetül jutalmakat és kitüntetéseket adtak át. R. G. Előtérben a minőség a csabai Lenin Tsz-ben Békéscsabán tegnap tartotta zárszámadó küldött- gyűlését a Lenin Termelő- szövetkezet. Varga Imre párttitkár, levezető elnök köszöntötte a megjelenteket, a megyei, a városi pártbizottság, a TOT, a Teszöv. és a társgazdaságok képviselőit. Elsőként dr. Hankó Mihály elnök számolt be az 1987. évi gazdálkodásról. Többek között elmondotta: az aszályos időjárás kedvezőtlenül érintette a szövetkezetét, jelentősen csökkentek a növénytermesztés hozamai. Az állattenyésztésben a piac rapszodikus alakulása miatt nem tudták teljesíteni a baromfiágazatban a tervet. A továbbiakban a melléktevékenységek értékelésére tért ki az elnök. Tavaly legdinamikusabban fejlődött az ipari főágazat. Elsősorban a jó piackutató munkának köszönhetően a kiváló minőségű alkatrészek gyártásával megfelelő nyereséget produkált. Ugyancsak túlteljesítette tervét gázvezeték-szerelő brigádjuk, összességében 1987-ben a szövetkezet 480 millió forintos árbevételt ért el, s nyereségük meghaladta a 23 millió forintot. Ezt követően Mezei János főmezőgazdász terjesztette elő az idei tervet. Rámutatott: a minőség javításával, a költségek csökkentésével, az érdekeltségi rendszer továbbfejlesztésével érhetők csak el a kitűzött célok. A vitában szót kért Pocién Gyula, a TOT főtitkár- helyettese, aki elismerését fejezte ki a Lenin Tsz tagságának az elért eredményért. A továbbiakban elemezte országosan a termelőszövetkezetek múlt évi gazdálkodását. Az 1987-es év alaposan szétszórta a tsz- eket, mintegy 350-400 nagyüzem rendkívül nehéz helyzetbe került. A továbbiakban az idei népgazdasági tervből adódó ágazati feladatokról szólt. Előtérbe kerül a minőségi termelés, a hatékonyabb gazdálkodás, az exportképes árualapok növelése. Kutas Gyula, a városi pártbizottság első titkára felhívta a figyelmet az együttes gondolkodásra és cselekvésre. A bizalom erősítésével, a vezetés egységének fokozásával, az éves tervben megfogalmazottak teljesíthetők. A jövőben a jobb minőségű termékekért nagyobb bevételre számíthatnak a gazdálkodó egységek, ezért a mezőgazdaságban is a fő hangsúlyt a minőség javítására kell helyezni- V. L. Nehéz, de sikeres esztendő Orosházán Pénteken tartotta zárszámadó közgyűlését az Orosházi Béke Termelőszövetkezet. 1987-es eredményeik sokkal keményebb munkával, sokkal nagyobb áldozatvállalással, a korábbinál több és nagyobb belső feszültségek közepette születtek. Ez a szövetkezet és ez a tagság fényesen bizonyította, hogy képes úrrá lenni olyan nehézségeken, mint az évek óta tartó aszály, a 14 ezer hízókibocsájtású sertéstelep állományának felszámolása, az egyre súlyosabb közgazdasági körülmények. Sülé Ferenc tsz-elnök beszámolójában elmondta, hogy a tervezett 20 millió forintos nyereségtervüket 23,7 millió forintra teljesítették. Olyan eredmény ez, melyre büszke lehet a térSzámottevő nyereség Körösladányban A Körösladányi Magyar— Vietnami Barátság Tsz zárszámadó küldöttgyűlése is tegnap volt. A hagyományoktól eltérően a küldöttek most csak az 1987. évi zárszámadást vitatták meg. Az idei terv ismertetésére nem került sor. Papp Károly tsz-elmök bevezetőjében elmondta, hogy az idei évi tervfeladatok ismertetése a jelen helyzetben csak félmegoldást hozna. A közös gazdaság jó évet zárt. A szövetkezet 1987. évi nyeresége jelentős, 42 millió 218 ezer forint. A növénytermesztési főágazat a szerényebb eredmények ellenére csaknem 20 millió forintos nyereséggel zárt. Az állattenyésztésnél a juhászati ágazatban születtek jó eredmények. A baromfi- ágazatban a korábbi évek termelési szintjének megfelelően történt a broyler- csirke- és a pecsenyeliba- nevelés. A kiegészítő ágazatok termelése és forgalmazása 21 millió forinttal növekedett. A piaci helyzet romlása miatt az ipari ágazatok melőszövetkezet minden dolgozója. Az elmúlt évben beruházásokra 27 millió forintot fordított a szövetkezet. Jellemző az építészeti jellegű beruházások arányának csökkentése, a műszaki, a gépi eszközök vásárlásának növelése. A jövőt illetően legfontosabb feladatuk a tehenészeti telep építésének előkészítése. cs. j. csökkenő termeléssel, de nyereségesen dolgoztak. A szövetkezeti vezetés továbbra is szorgalmazta a beruházásokat, gépeket és járműveket, több mint 25 millió forint értékben vásároltak, 11 millió forintot tett ki a meliorációs tevékenység, míg a 8 ezer tonnás gabonatároló, valamint az egyéb technológia mintegy 27 milliós tételével összességében 63 millió forintot fordítottak beruházásra, ami szinte egyedülálló az egész körzetben. P, P. Leszereltek a sorkatonai szolgálatot teljesített fiatalok. Képünkön: a leszerelés boldog pillanatai a Békés Megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokságon Fotó: Fazekas Ferenc Ülésezett az MSZBT országos elnöksége Hármas jubileumra, a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának 40., a Szovjet— Magyar Baráti Társaság megalakulásának 30., valamint a Szovjet Hadsereg és Hadiflotta létrehozásának 70. évfordulójára emlékeztek tegnap a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnökségének ülésén. A Parlament Vadász-termében megtartott tanácskozáson Apró Antal elnök méltatta a jelentős történelmi eseményeket, mint a béke védelme erősítésének, a szocializmus történelmileg szükség- szerű győzelmének, további fejlődésének egy-egy mérföldkövét. Üj szakaszt nyitott hazánk életében a barátsági szerződés megkötése: jelentős szerepe van a kétoldalú diplomáciai, gazdasági, műszaki-tudományos, kulturális kapcsolataink fejlődésében — hangsúlyozta, majd megállapította: a két ország közötti kontaktusokat a nyíltság, az egyetértés, az azonos célok jellemzik; egyezményeink a kölcsönösségen és az egyenjogúságon alapulnak. A négy évtizedes együttműködés legdinamikusabb területe a gazdaság, s eredményesen fejlődnek a magyar—szovjet kulturális kapcsolatok is. Fontos szerepet tölt be egymás népei életének, kultúrájának megismertetésében az MSZBT 30 éve alakult testvérszervezete, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság. A két szervezet sokoldalú együttműködése felöleli népeink politikai, gazdasági és kulturális életének valamennyi területét. A baráti társaságok alappillérei az új típusú kapcsolatrendszernek, amely legújabban a közvetlen vállalatközi kontaktusokkal bővült — mondotta végezetül. Ezt követően Pach Zsig- mond Pál akadémikus a magyar—szovjet társadalomtudományi együttműködés tapasztalatairól tájékoztatta a testületet. Vita után az Országos Elnökség Bíró Gyula főtitkár előterjesztésében elfogadta az MSZBT idei munkatervét. __ A tanácskozáson — amelyen részt vett Borisz Sztu- kalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete is — meleg szavakkal köszöntötték Apró Antalt 75. születésnapja alkalmából. Dőlt betűvel A pályázat Hétfőn reggel, borotválkozás közben rámszóltak a rádióból. Egy interjú után, egyenasen a Bródy Sándor utcai mikrofon mögül jött az intelem, és szégyenérzetet próbált kelteni bennem. Most, utólag bevallom, nem sok sikerrel. Ismert tévés személyiség — sokáig külföldi tudósító — volt a hang tulajdonosa, akit könnyed beszélgetésre, a reggeli műsorban elhangzottak kommentálására hívtak a stúdióba. Ontotta is — önmagához híven — kardcsapások keménységéhez mérhető ítéleteit — a legtöbbször ellentmondást nem tűrő hangszerelésben. Mai, felborzolt hangulatú világunkban, ahol lassan-lassan már valós értékeink trónfosztását is megérjük, s ahol a kritikus szó, a bírálat — mégha féligazságokat tartalmaz is — hovatovább nagyabb tapsot kap, mint a tényleges siker félszeg megemlítése, kollégánk fellépése akár szimpatikusnak is tűnhetett volna. Hisz igyekezett mindennek a fonákját, a gyenge pontját megtalálni, s kommentárjaiban kellően kritikusnak lenni. Erre szokták azt mondani, hogy józan ember igyekszik „kibekkelni” a helyzetet, elkerülni a várhatóan de- honesztáló megjegyzést. Nem volt szerencsénk. Azért a többes szám, mert bizonyára sdkan emlékeznek rá, a megyei népfronttitkárral készített interjút „játszották be” a reggeli műsorba. A beszélgetésre az adott apropót, hogy a mozgalom — példaként követve a megyei vb-tit- kári pályázatot — a népfrontmozgalomban elsőként szintén pályázat útján keresett megyei munkatársat. Nem tudom, kell-e bizonygatni a kezdeményezés újszerű és igen-igen tisztességes voltát. Valószínűleg nem. Mindenesetre én azt olvastam ki — sokadmagammal — e kísérletből, hogy a megyei népfront vezetői a kádermunkában sem tartják magukat tévedhetetlennek, s az eddigi — jobbára személyes ismeretségen alapuló és éppen ezért eleve korlátozott — kiválasztási, jelölési rendszerüket örök érvényűnek. (Arról nem is beszélve, hogy a próbálkozás nyilván több üzenetet tartalmaz annál, hogy a népfrontmozgalomban lesz egy jó munkatárs — máshol, más társadalmi és tömegszervezetekben is követendő példa lehet.) Végül talán ahhoz is példát adhat, hogy érdemes foglalkozni a tisztességesen törekvő, az egészséges karriervágytól fűtött, vagyis a felfogásom szerint — önálló programmal rendelkező egyéniségekkel. A kezdeményezésre azonban — tisztességes szándék ide vagy oda — hétfőn reggel kíméletlenül lesújtott a kommentár. Amikor az első mondat ■— „glasznoszty Békés megyei módra" — elhangzott, még csak a borotva állt meg a kezemben, de később, amikor már arról oktattak ki bennünket, hogy kár annyira örülnünk, mert ennek — mármint a pályázati rendszernek — már évtizedek óta így kellene lennie, úgy éreztem: rámszóltak. Nekem, nekünk valaki, vagy valakik szerint nincs jogunk újat akarni. Amit másutt, más sarkában (vagy központjában!) az országnak fennen üdvözölnek, azt, ha tőlünk indul, a legtöbbször alulértékelik. Lehet, hogy csak túlérzékenyek vagyunk, s a kelleténél jobban figyelünk oda a rossz szóra, mint a jóra? Lehet, de forgolódva az országban, gyakrabban érzem magam megbélyegzettnek, néha — más vidéken élőkkel való ösz- szehasonlításban — rangon alulinak, mint túlérzékeny- nek. Mert az ország köztudatában terhelve vagyunk „csak Békésben fordulhat elő” (valójában azonban felfújt) ügyekkel. Mintha csak nálunk lett voilna sétálóutcavita, garázsmanipuláció és kutyaverés. Arról pedig, hogy már vagy tíz éve pályázat útján kellene keresni az apparátusokba a munkatársakat, nekem az 1968-as reform bevezetése jut eszembe. Az, hogy a reformot annak idején új gazdasági mechanizmusként hirdettük meg, nehogy egynémely szomszédunk és bizonyos belső konzervatív erők megrettenjenek a reform szó hallatán. Épp elég volt megemészteniük (mint menet közben kiderült, az sem egészen úgy sikerült, ahogyan elterveztük) az új gazdasági mechanizmus lényegét. Nemhogy a reform gondolatát! A legjobb tehát, ha az ember, mielőtt ítéletet alkot, körbenéz. Hogy el tudja dönteni, minek van itt az ideje és minek nem volt itt tíz évvel ezelőtt. Persze az sem baj, ha méltósággal kezel másakat — különösen, ha újat akarnak.
