Békés Megyei Népújság, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-13 / 37. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG 11 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1988. FEBRUÁR 13., SZOMBAT Ara: 2,20 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 37. SZÁM Együttműködési szerződés Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem—Békés Megyei Tanács Dr. Szilárd János és Gyulavári Pál aláírják a fontos dokumentumot Fotó: Kovács Erzsébet Hosszú múltra tekint visz- sza a Szegedi Orvostudományi Egyetem (mai nevén: Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem) és a Békés Megyei Tanács együttműködése. Az első hivatalosan megfogalmazott, pontokba szedett, részletesen kidolgozott és írásba foglalt együttműködési megállapodást azonban tegnap, február 12-én írták alá Békéscsabán, a megyei tanácsnál. Dr. Szilárd János, a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem rektora és Gyulavári Pál, Békés Megye Tanácsának elnöke aláírásakor jelen voltak az egyetem vezető képviselői. valamint Békés megye párt-, állatni tisztségviselői. A megyei tanács elnökének köszöntő szavai után dr. Rácz László megyei főorvos ismertette egészségügyi ellátásunk jellemzőit, a • regionális feladatokat ellátó tudományos és gyógyító központhoz, Szegedhez kötődésünk lényeges területeit, a megye demográfiai jellemzőit, egészségügyi mutatószámait. Dr. Szilárd János válaszában a gyulai megyei és a békéscsabai városi oktatókórházak jelentőségét méltatta az orvosképzés és -továbbképzés gyakorlatában. Az egészségügy további működtetésében ma még sok a vitatott téma, a megválaszolatlan kérdés, s ez az együttműködési megállapodás szerződéses keretet biztosít a további sokszálú kapcsolatokhoz. Dr. Becsei József, a megyei tanács elnökhelyettese hangsúlyozta a megállapodás jelentőségét a gyógyítás ügyének fejlődésében, a szakemberképzésben, a tudományos kutatásokban. Elsőrendű fontosságú kutatási irány és témakör — amelynél szeretnék az egyetemi tapasztalatokat hasznosítani — a megye népesedési problematikája, a népességfogyás megakadályozásának lehetőségei. Dr. Varró Vince profesz- szor, az egyetem rektorhelyettese olyan operatív bizottság megalakitását javasolta, amely évente ellenőrizné az együttműködés részleteinek megvalósítását. Gyulavári Pál kérte az egyetem vezetőit, hogy a regionális területekhez tartozó más megyék irányítóival is a tervkészítés időszakában hangolják össze szükségleteiket, igényeiket a közös munkához. A nagyjelentőségű megállapodás tartalmazza, hogy: „az egyetem feladatait elsődlegesen az oktatás, a tudományos kutatás, valamint a betegellátás területén a regionális és speciális szakfeladatok magas szintű biztosítása jelenti, egyéb feladatait (a megyei és városi egészségügyi ellátásban való részvétel) oly módon alakítja, hogy az az egész régió jobb betegellátását is szolgálja, a regionális feladatokat semmiképpen sem korlátozza”. Közös feladatokat jelöl ki a szerződés a távlati fejlesztési tervek egyeztetésében, közös anyagi bázist teremtenek a felek a magas szintű és speciális szakismeretet igénylő vizsgálatokhoz. Együtt munkálkodnak a régió számítógépes betegnyilvántartásának megvalósításában, a két megye intézményei közötti tudományos együttműködésben, az egészségügyi szakemberek létszámszükségletének biztosításában. A megállapodás részletezi az egyetem és a tanács sajátos feladatait, az együttműködés módszereit. Az együttműködési megállapodás aláírására érkezett résztvevők tanácskozása baráti beszélgetéssel fejeződött be. b. Zs. Szabadosné Szászfalvi Ilona belsőépítész munkáiból ad ízelítőt az a műhelykiállítás, amely tegnap délután nyílt meg a Munkácsy Mihály Múzeumban, s a Békéscsabán élő képző- és iparművészek műhelyeit bemutató sorozat ezzel véget ért. Tizenhét év több mint száz munkájának csak töredéke a fényképeken, de sokat elárul a belsőépítész alkotásairól, egyéniségéről. A kiállítás március 13-ig látható Fotó: Gál Edit Megyei ideológiai aktívaértekezlet Az elmúlt hetekben a párt- alapszervezetek és -bizottságok tag- és vezetőségi üléseiken részben már megvitatták a' Politikai Bizottság novemberi,. az ideológiai munka továbbfejlesztésének lehetőségeiről és feladatairól készített téziseit. Tegnap délelőtt a megyei pártbizottság székházában a közművelődésben és a művészeti élet területén dolgozók részvételével tartottak tanácskozást, amelynek vitaindítóját Gáti Tamás, a párt Központi Bizottságának munkatársa tartotta meg. Az előadó elsősorban a tézisekről folytatott viták eddigi tapasztalatairól beszélt, nem titkolva azt sem, hogy annak értelmezésében is jelentősek a véleménykülönbségek. A gazdasági megújulási program azonban szükségszerűen követelte meg a párttól, hogy mélyrehatóan foglalkozzék az ideológiaiszellemi élet kérdéseivel. Megyénk vezető közművelődési dolgozói és művészei hozzászólásaikban elsősorban az értelmiségi szerepkör átértékelődésének kérdéseivel, az intézmény- rendszerek megújítását biztosító tényezők hiányosságaival foglalkoztak. Többen hangsúlyozták, hogy a nyíltság és a helyi demokratikus formák kiteljesítése, a szellemi munka igazi értékének megteremtése nélkül kibontakozási programunk megvalósulása is veszélybe kerül. A véleménykülönbségek összemérésének is tág teret adó tanácskozás végén dr. Soós Tibor, a megyei párt- bizottság helyettes osztályvezetője rövid tájékoztatást adott a tézisekről folytatott viták megyei tapasztalatairól. N. L. II műszaki értelmiség helyzetét tárgyalta az SZMT Vissza kell adni a mérnöki munka rangját, tekintélyét Kétfordulós elnökválasztás az Eleki Lenin Tsz-ben A Szakszervezetek Megyei Tanácsa február 12-i, tegnapi ülésén megtárgyalta a műszaki értelmiség helyzetét, amelyet a művelődési bizottság felmérése alapján Szeljak György SZMT-tit- kár terjesztett a testület elé. Ott volt az öszejövetelen és felszólalt dr. Lovász Matild, a megyei pártbizottság titkára és Murányi Miklós, a megyei tanács elnökhelyettese, az MTESZ megyei elnöke. Megyénkben összesen mintegy 12 ezer a szellemi foglalkozásúak aránya, ezen belül 3500 a műszaki értelmiségiek száma. Az elmúlt 15 évben a műszaki és az agrár végzettségű mérnökök és üzemmérnökök száma több mint háromszorosára nőtt. Ennek köszönhető, hogy csökkent a megfelelő végzettséggel nem rendelkező mérnökök aránya. De ez még mindig kevés. A vállalatok, intézmények egyre több műszaki szakembert igényelnek. Mindez összefügg azzal, hogy megyénkben nincs felsőfokú műszaki képzés, és a műszaki kultúrának sincs nagy hagyománya. Ugyanakkor évente egyre kevesebb fiatal jelentkezik felsőfokú műszaki iskolába. A mérnökök ott vannak a gazdasági élet különböző területein: a kutatásban, a fejlesztésben, a tervezésben, a termelés előkészítésében, irányításában és végrehajtásában. A többség lelkiismeretesen dolgozik, bár a munkahelyi környezet, a feltételek nem mindig a legjobbak. A szak- szervezeti aktivistáknak elmondották, hogy a munkahelyükön az előrelépést nem a szaktudás, hanem a beosztás határozza meg. Az adott üzem műszaki-technikai színvonala, a fejlesztés lehetőségei, a munka szervezettsége határozza meg a mérnökök közérzetét. Az alacsony műszaki színvonalú vállalatok műszaki szakembereinek egy része úgy ítélte meg, hogy nem igazán mérnöki feladatokat látnak el. Különösen a művezetők vitatják e munkakör mérnöki jellegét. A közvetlen termelésirányítók arra panaszkodtak, hogy meglehetősen sok a papírmunka, munkaidejük csaknem 50-60 százalékát erre fordítják. A mezőgazdaságban dolgozó gépészmérnökök sok helyütt bele sem szólhatnak a fejlesztési elképzelésekbe, még a gépek beszerzésekor sem kérik ki a véleményüket. Így a megszerzett ismereteiket nem tudják kamatoztatni, nagy a fluktuáció, a pályaelhagyás. A beosztott mérnökök szinte mindegyike azt kifogásolta, hogy a döntések tőlük függetlenül születnek, nekik a végrehajtás jut. Baj van az anyagi, az erkölcsi elismeréssel, az érdekeltség megteremtésével is. Ügy vélik, hogy a megbecsülés elmarad a teljesített munkától, az érvényben levő bérezési rendszer nem a teljesítményt, hanem a beosztást ismeri el. Egyöntetű volt a vélemény: a mérnöki munka leértékelődött, nincs presztízse, amely a hibás társadalmi szemléletnek köszönhető. Nem tudatosodott mindenkiben megfelelően, hogy a műszakiak és a fizikai dolgozók között nem ellentét, hanem érdekazonosság van. Hátrányt jelentettek azok a korábbi központi intézkedések is, amelyek a bérfejlesztést, a lakásépítés támogatását, a túlórák kifizetését korlátozták. Nem csoda, hogy jövedelmüket kertészkedéssel, állattartással igyekeznek pótolni. De mindez időt és alkotó energiát vesz el a mérnöki munkától. Vissza kell tehát adni a mérnöki munka rangját, tekintélyét. Különben megállíthatatlan lesz a kedvezőtlen folyamat. Ezért érdekeik védelmét, társadalmi megbecsülésük elősegítését várják a szak- szervezeti mozgalomtól. Ezután Fodorné Birgés Katalin, az SZMT vezető titkára javasolta, hogy a megyében is létező foglalkoztatási gondok enyhítésére alakítsanak Foglalkoztatási Tanácsot, amelyben a területi szakszervezeti bizottságok képviselői vesznek részt. A 11 tagú testület folyamatosan tájékozódik egyes települések, ágazatok munkaerő-ellátottságáról és tájékoztatja az SZMT-t. Véleményt mond a foglalkoztatáspolitikáról, segíti az alapszervezeteket munkaerő-gazdálkodási kérdésekben. A javaslatot a testület egyhangúlag elfogadta. Végül titkos szavazással megválasztották a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkárává Gácsi Pétert, a Medosz Békés Megyei Bizottságának eddigi titkárát. S. S. Három körülményt figyelembe véve volt jelentőségében teljes az Eleki Lenin Tsz tegnap tartott zárszámadó közgyűlése. Az egyikre azért érdemes odafigyelni, mert az elmúlt években ez a szövetkezet folytatta elismerésre méltó eredményes gazdálkodását. Ez a törekvésük 1987-ben sem szakadt meg, noha az aszályos időjárás kíméletlenül sújtotta az eleki határt is. A másik nem ebből táplálkozó tény: Borzsák Lajos tsz-elnök munkájában, magatartásában olyan hiányosságokat ismertek fel, melyeket egy különbizottság megvizsgált, minősített, aminek alapján javasolták a tagságnak, a mostani közgyűlésen, a funkcionális szervek és a tsz elnökének megválasztása során tekintsenek el jelölésétől. Visszatérve a gazdálkodásra. Érthető, hogy a ciklus lézárását az elmúlt öt esztendőben végzett szövetkezeti munka értékelésével kezdte a még „hivatalában” levő elnök. Vezetésével az elmúlt időszakban tovább erősödött a szövetkezet. Az alaptevékenységek mellett olyan ipari mellékágazatokat hoztak létre, melyek a közösség számára a jövedelem- szerzésben a több lábon állást jelentették. Maga az a tény, hogy a szövetkezet műszaki eszközei a sorozatos fejlesztések révén valósággal megfiatalodtak, mutatja az alkotó munka irányát. A hozamok és az értékesítésből származó bevételek, melyekből évről évre több tízmilliós nagyságrendű nyereséget képeztek, a szövetkezet kiegyensúlyozott vezetését, a tagság odaadó munkáját bizonyítják. Az 1987. évi mérleg adatai szerint a növény- termesztés 73,4, az állattenyésztés pedig 110,7 millió forint termelési értéket produkált. Ez a szerkezetváltozás örvendetes tényét tanúsítja. A háztájiban folytatott termelés 91 millió forint értékű árut adott közfogyasztásra, 203 százalékkal többet, mint öt évvel ezelőtt. A szövetkezet bruttó jövedelme 47,5 millió forint, melyből a nyereség 13,9 millió. Az előterjesztést hallva, joggal fogalmazódott meg a jelenlevőkben, hogy a virágkorát élő szövetkezetben, milyen mulasztások terhelik az elnököt ama kategorikus kijelentés alapján, hogy alkalmatlannak tekintik a szövetkezet további vezetésére. Jóllehet erről a szövetke(Folytatás a 3. oldalon) Gácsi Péter 1951-ben született Endrődön. A pártnak 1980-tól, a szakszervezetnek 1969-től tagja. Nős, három gyerekük van. Általános iskolai tanulmányait szülőfalujában végezte, majd Gyomán érettségizett. Ezután Szarvason a DATE öntözéses és Meliorációs Főiskolai Karán szerzett oklevelet és elvégezte a Marxista—Leninista Esti Egyetem szakosító tagozatát. A Körösi Állami Gazdaságban agronómusként dolgozott, majd üzemgazdasági csoportvezető lett. A Medosz megyei ap- , parátusában 1978-tól tevékenykedik, először politikai munkatársként, majd 1984 decemberétől a Medosz Békés Megyei Bizottságának a titkára. Zárszámadásokról jelentjük
