Békés Megyei Népújság, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-12 / 36. szám
1988. február 12„ péntek Csak szabálysértés? Hét hordó hulladék »UM«©ts watsttHBfi» Magyarországon egy 1981- ben született rendelet szerint veszélyes hulladéknak minősül mindaz a termelési, vagy egyéb tevékenység során visszamaradt anyag, amelynek bármelyik bomlásterméke az emberi életre, az egészségre, illetőleg az élővilágra közvetlenül, vagy közvetve, azonnal, vagy késleltetve károsító hatást fejthet ki, s amelyeket a termelő nem képes felhasználni, vagy értékesíteni. Boldog Gusztáv, a Madártani Egyesület Békés Megyei Szervezetének titkára 1988. január 24-én társával a Fekete-Körös deltájában fekvő mályvád! szükségtározót 'borító erdőben járt, s a fák között — már messziről virító — kékes-zöld színű kupacot pillantott meg. Közelebb érve hét nyitott, rozsdás vashordót találtak, s a benne levő massza szaga elárulta, hogy valamiféle kéntartalmú anyagról lehet szó. Fényképeket készítettek, majd értesítették a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság illetékes szakembereit. Mint olvasóink már értesülhettek róla, a mályvád! árvízi szükségtározó területén ismeretlen összetételű és eredetű hulladékanyagot találtak 7, egyenként 200 literes, sérült hordókban. Az igazgatóság analitikai vizsgálatokat végzett, a mész- alapú hordozóanyagon jelentős mennyiségű ként, és krómot mutattak ki. A megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás a gombaölő szer lehetőségét kizárta. A vízügyi igazgatóság környezetszennyezés címén ismeretlen tettes ellen feljelentést tett és értesítette a tározó melletti erdő kezelőjét, valamint az OKTH Dél-alföldi Felügyelőségét a potenciális veszélyhelyzet sürgős felszámolása érdekében. A mintegy fél tonnára tehető veszélyes hulladék a szükségtározó igény- bevétele esetén közvetlen élővízszennyezést okozhat — adta hírül február 6-án az MTI. — Valamiféle vegyes ösz- szetételű hulladékról lehet szó, ami a kén zavaró hatása miatt nehezen analizálható — tájékoztat Obért Ferenc, a Kövizig vízminőségi osztályának vezetője. — Tény, hogy sokféle szennyező anyagot keverhettek ösz- sze. Ha az árvízi szükségtározót igénybe kellett volna venni, akkor ez esetben az élővízbe kerülő szennyeződés beláthatatlan károkat okozhat az élővilágban és a vízminőségben. Hétfőn — február 8-án — a gyulai rendőrkapitányság helyszíni szemlét tartott, s újra mintát vettek a hordókban található anyagból. Az anyag összetételének elemzését a Csongrád Megyei Köjálnál megkezdték ... Megtudtuk, hogy nincs szó bűncselekményről, a rendőrség csak szabálysértési eljárást indíthat ismeretlen tettes ellen. A bűnös 10 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Február 9-én érdeklődtünk, hogy ki, mikor és hová fogja elszállítani a veszélyesnek vélheSzázmillió tonna A környezetvédelem szakemberei szerint a termelési hulladék mennyiségére és minőségére vonatkozó vállalati önbevallás csak a nagyságrendek érzékeltetésére alkalmas, de pontos képet nem ad a hazai hulladékhelyzetről. A legfrissebb, — az 1987. augusztusi állapotokat tükröző — adatok alapján évi 100 millió tonnára tehető az ipari és mező- gazdasági hulladékok meny- nyisége. Ebből 4,9 millió tonna a veszélyes hulladék, amelyből 3,1 millió tonna a vörösiszap. A víztelenítés után visszamaradó 1,3 millió tonna különleges kezelést igénylő hulladékból csak 0,5 millió tonna ártalmatlanítását sikerült megoldani. A veszélyes hulladékok 60 százaléka ásványi, 9 százaléka pedig növényi és állati eredetű, 14 százaléka kémiai átalakulás során, 8 százaléka pedig egyéb módon keletkezik. A környezetre leginkább veszélyesek a galvániszapok, a fémek felületi kezeléséből, a festékiparból, és a húsipari feldolgozásból származó hulladékok — olvastuk a Búvár egyik tavalyi számában. tő hulladékot. „Sajnos a nagy sár miatt nem közelíthető meg járművel a helyszín, s a helikopterrel (!) történő kiemelés pedig túl költséges lenne” — válaszolt az ügy egyik illetékese. A szükségtározót 2 ezer hektáron a Dél-alföldi Fa- feldolgozó Gazdaság, a Defag kezelésében levő erdő borítja. — A mi területünkön észlelték a szennyezést, így az illetékesek bennünket kértek fel arra, hogy szállítsuk el a hordókat — mondja Ficzere István, a Defag gyulai erdészetének műszaki vezetője. — Mivel állandó tárolásra alkalmas hely nincs a megyében, ezért az OKTH Dél-alföldi Felügyelősége jelölte ki az átmeneti tárolásra alkalmas helyet. A telexet február 10- én reggel kaptuk meg. A felügyelőség felszólítása alapján a hulladékot a Békéscsabai Agroker Vállalat méregraktárába kell szállítani. Még aznap délelőtt terepjáró gépkocsit küldtünk a helyszínre, és a megfelelő előírások szerint rakodógéppel emeltük kocsira a hordókat, természetesen az alattuk levő, vélhetően szennyezett talajréteggel együtt. A napokbah Békéscsabán rendezett ankéton tartott előadást dr. Paál Tamásné, az Ipari Minisztérium mellett működő Vegyi- és Robbanóanyag-ipari Felügyelet környezetvédelmi osztályának vezetője, aki a hulladék anyagban található mész, kén és króm összetétele alapján szinte teljes bizonyossággal állítja, hogy minden valószínűség szerint a hordóban gatvániszap található, ami a nehézfémtartalma miatt veszélyes hulladéknak minősül. Az osztályvezető elmondta, hogy a tettesnek először víztelenítenie kellett volna az anyagot, majd a hernád- kércsi átmeneti tárolóba szállítani... A Békéscsabai Agroker Vállalat igazgatója úgy tudja, hogy amíg a rendőrségi vizsgálat be nem fejeződik, addig a hét hordó a telepükön marad, a tárolási költség számláját pedig majd a vizsgálat lezárása után a tettesnek nyújtják be. A rendőrségi vizsgálat és a nyomozás az ismeretlen tettes ellen még folyamatban van. Az OKTH becsült értékek alapján megállapította, hogy a népgazdaság hulladéktermelése a megtermelt értékhez képest nagy. Ennek okai közül a legkorszerűbb technológiák szűkös voltát, az anyaggazdálkodás hiányosságait, a gyengébb minőségű nyersanyagokat említik elsősorban. „Egyébként a hulladék önmagában véve nem környezetvédelmi probléma. Azzá csak akkor válik, ha nem kezelik megfelelően, ha szennyező anyag lesz belőle, veszélyeztetve a környezet valamennyi elemét és azokon át az ember egészségét is” — nyilatkozta dr. Perczel György, az OKTH elnökhelyettese, a Búvár című folyóirat tavaly októberi számában. Hornok Ernő Fotó: Veress Erzsi KEVESEBB A VÁLLALKOZÓ. Békés megyében az idén nagymértékben csökkent a kisvállalkozások, magánvállalkozások száma. Januárban az APEH adatai szerint 183 belföldi társaság szűnt meg. Ezek többsége vállalati gazdasági munkaközösség, néhány szakcsoport és önálló gmk is akad köztük. Megszűnésük nagymértékben az adóreformhoz kapcsolódik, tehát a jövedelmek összevonása miatti magasabb adózást nem vállalták. A megszűnéseknek azonban nem ez az egyedüli oka, mivel már tavaly ősszel is több vgmk szüntette meg tevékenységét, munka hiányában. Az 1987. december 31-i adat szerint 1306 belföldi társaság működött a megyében. A Kiosz megyei szervezetének nyilvántartása szerint januárban 208 kisiparos adta vissza az iparengedélyt, további 120 pedig átmenetileg szünetelteti tevékenységét. Ugyanakkor nyolcvanhármán most váltották ki az iparengedélyt, összesen 5473 kisiparos dolgozott a megyében, közülük 2691 volt a főfoglalkozású. A Kisosz megyei szervezetének decemberi adatai alapján 1164 a magánkereskedők száma. Közülük ötvenhármán adták vissza engedélyüket, hagytak fel a kereskedői tevékenységgel. Legalább ennek duplája azoknak a száma, akik szüneteltetik tevékenységüket. Az idén eddig harmincötén váltottak magánkereskedői engedélyt Békés megyében. KEDVEZMÉNYES TELEFON. A telefonkötvényt kibocsátó területeken — megyénkben például Szarvason — lehetőség nyílik arra, hogy szociális kedvezményként, korlátozott mértékben, kötvénnyel nem rendelkezők is kaphassanak telefont. A kötvény nélküli bekötések száma azonban nem haladhatja meg az összes új bekötések 5 százalékát. E szociális kelvezményt írásban kell kérni az illetékes szervektől. LÉTSZÁMCSÖKKENTÉS. Az Orosházi Sütő- és Édesipari Vállalat csorvási üzemében, ahol elsősorban édesipari termékeket készítenek, mintegy negyven dolgozónak megszüntették a munkaviszonyát. Az ok: kedvezőtlenül érinti őket az adóreform, emiatt a már korábban is igen drága édesipari termékek még magasabb árért vásárolhatók meg. Az év első hónapjában 50 százalékkal esett vissza az édesipari termékek forgalma. A vállalat vezetői emberségesen próbálták megoldani a feszültségeket. Felvették a kapcsolatot az Orosházi Baromfi- feldolgozó Vállalattal, ahol húsz dolgozónak szerettek volna munkát adni. A csorvási dolgozók közül tízen vállalták az átállást, most a BOV szállítja munkába őket. További 16 munkást az orosházi kenyérgyárban kívántak elhelyezni, közülük tíz vállalta a bejárást. NEM VOLT GAZDASÁGOS, ezért megszüntette édesipari üzemét a Gyoma- endrődi Béke Termelőszövetkezet. Az öt esztendeje létrehozott melléküzemág különböző formájú töltött ostya termékeket készített, ami kezdetben jövedelmezőnek, később ráfizetésesnek bizonyult. A piacon több hasonló termék jelent meg. Az édesüzem 25 dolgozóját részben a tsz dobozüzemében helyezték el, részben pedig a helybeli halászati szövetkezet halfeldolgozójába irányították őket. Európai szintű kutatóbázissá fejlesztik Szarvast Világbanki szakembereket várnak a térségbe A múlt év végén kedvező hírek érkeztek Franciaországból Szarvasra. Az ottani fajtaminősítő intézetek bemutató kertjeiben eredményesen mutatkoztak be a Szarvason dr. Janovszki János tudományos osztályvezető által nemesített fűfélék. Ez volt az elsőéves szereplés lényege, melyet újabb tanulságtévő évek követnek azért, hogy a 'szarvasi ne- mesítésű fűfélék vetőmagját akadálytalanul fogadják az európai Közös Piac tagállamaiban. Ezzel fe hírrel majdnem egyidős az a hír is, hogy egy holland vetőmagvilágcég kizárólagos forgalmazási jogot szeretne kapni a Szarvason nemesített és termelt fűmagvak világforgalmazásához. Az ezzel kapcsolatos közvetlen ajánlat éppen a napokban érkezett meg az öntözési kutatóintézetbe. Ennél a két hírnél már csak egy harmadik 'lehet jobb. Az ÖKI megújulási programjában, az előző gondolatok birtokában a gyepre alapozott gazdaságos marhahústermelés kutatási fő témája — pályázati rendszerben — világbanki támogatást kapott. — Ez a program 137 milliós beruházást igényel. melynek 1,1 millió dollár a devizatartalma — mondotta dr. Marjai Gyula, az intézet igazgatója, a kutatásfejlesztés szarvasi felelőse. — A gyepre alapozott gazdaságos marhahústermeléssel összefüggő kutatás 3 területre koncentrálódik — fogalmazott a téma megközelítésében az igazgató. Elsőnek említette a biológiai alapok fejlesztését, a nemesítőmunka színvonalának emelésével, és olyan fűfélék előállítását, melyek a korábbi fajtáktól eltérően tápanyagokban gazdagabbak. A második terület a gyeptermesztés fejlesztése, a harmadik pedig a gyepterületek hasznosítása haszonállatokkal. — E fő kutatási témán belül az első és a második terület — dr. Sári László igazgatóhelyettes rendelkezésére álló adatok alapján mintegy 70-75 milliós fejlesztésről van szó a 137 milliós kutatásfejlesztési beruházáson belül —■ elfogadásra, jóváhagyásra került 1987 végén. A szükséges tervek elkészültek, ezeken csak az 1988. január 1-től érvényes árváltozásokat kell átvezetni. A harmadik kutatási terület, a gyepterületek hasznosítása haszonállatokkal, tulajdonképpen a szarvasi vállalkozás „koronája” lenne, mivel a gyakorlat jelzései, visszaigazolásai — intézeti formában és méretekben — csak így csatlakoztathatók bizonyos konzekvenciák levonásához, a módszer megalapozott ajánlásához. Valószínű, hogy a Világbank eddigi gyakorlatában még nem fordult elő, hogy egy kutatóbázis egy fő témán belül három tudományos feladat megoldására is vállalkozzon. Magyarország, a Szarvasi ÖKI esetében pedig ez a helyzet. Ezért fogalmazódott meg az ott dolgozó szakemberekben egy olyan igény, hogy a szarvasi kutatóbázis adottságait, eddigi eredményeit, a kutatásból való részvállalásainak lehetőségeit a helyszínen szeretnék megismerni. Már jelezték és egyeztették érkezésüket. Májusban várják Szarvasra e nagynevű és jóhírű világintézmény szakembereit, akik elsősorban arra kíváncsiak, hogy milyen kezekbe kerül a Világbank 1,1 millió dolláros fejlesztése, mit produkálhat a szervezet és a világ a szarvasi kezdeményezés tapasztalataiból. A Szarvasi ÖKI tehát egy újabb vizsgálat előtt áll. Amennyiben az itt folyó kutatómunka elnyeri a Világbank szakembereinek bizalAutóbusz Kínába Kínába exportál autóbuszokat az Ikarus székesfehérvári gyára. A vállalat 470, távolsági közlekedésre alkalmas IK 256 típusú kocsira kapott megrendelést. A buszokat a vásárló igényeinek megfelelően légkondicionáló berendezéssel, valamint kényelmes, a Vogel licenc alapján készülő, állítható ülésekkel készítik. Az első szállítmányt júliusban rakják hajóra, az utolsót novemberben indítják útmát, a fő kutatási témakörön belüli harmadik területre is megkapják a 137 milliós programhoz szükséges, ma még hiányzó 60-65 millió forintot. Ezzel a fejlesztéssel Szarvas lényegében a fűnemesítés és a legelőhasznosítás európai szintű kutatóbázisává növekszik. A program elkezdődött, a szarvasi intézet értékeire most már Európa — de mondhatnánk úgy is a Világbank útján — a világ agrárgazdasága mindjobban felfigyel. És ez nem véletlen, hiszen új fűféléik iránt az újvilágban is növekszik az érdeklődés. Exportra orientált vetőmagtermesztéshez keres majd Szarvas újabb partnereket a város környékén és Békés megyében, mivel az itt nemesített fűfélék a világ bármelyik országában termeszthetők, száraz és öntözéses körülmények között egyaránt. Ez a természet legnagyobb ajándéka Szarvasnak és az országnak, melynek előnyeit külföldről egyre magasabbra értékelik. Minden bizonnyal ez is közrejátszik abban, hogy az Európai Növénytermesztők Szövetsége, az EUKARPIA szeptember 5—8. között Szarvast választotta programja színhelyéül. Dupsi Károly nak. A vételárait konvertibilis valutában egyenlíti ki a megrendelő. Az exportlista bővítésére új kisautóbuszt is kifejlesztett a gyár. Az Isuzu alvázra épített kényelmes kocsit egyiptomi értékesítésre szánják. ívelt homlok- és hátfallal, légkondicionáló berendezéssel készítik. A prototípust már „építik” a gyár kísérleti üzemében; áprilisra készül el. Amennyiben az új típus megnyeri a megrendelők tetszését, részegységekben, Egyiptomban, történő. összeszerelésre szállítják majd. KIEMELT KERESETI LEHETŐSÉGGEL, IGÉNYES MUNKÁRA 8-12 FŐS ÉPÍTÖ-KÖMÜVES BRIGÁDOKAT KERES KISSZÖVETKEZET, Békéscsaba, Orosháza, Gyula térségében folyó beruházásokhoz. Jelentkezéseket: „FYXIS” Ügynökség, Békéscsaba, Bartók Béla út 29. szám alá kérjük.
