Békés Megyei Népújság, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-09 / 33. szám
1988. február 9., kedd © U háztáji föld jobb hasznosítása Gyulán Kereken 30 millió forint értékű árut termelt a háztáji ágazat 1987-ben a Gyulai Köröstáj Termelőszövetkezetben. A szövetkezet által integrált árutermelésből kiemelkedik a szarvasmarha-hizlalás, a tejhasznú tehéntartás és a baromfinevelés. Az eddig főként állattartásra szakosodó háztáji a termelés újabb lehetőségeit keresi bevételeinek növelésére. A szövetkezet vezetősége több alternatívás javaslatot dolgozott ki a háztáji föld hatékonyabb, az eddiginél több jövedelmet hozó, s nagyobb munkát igénylő növények termesztésére. Az olajtök termesztése mellett főként a kertészeti növényektől várják a nagyobb bevételt. Paprikát, paradicsomot termelnek a konzervgyárnak termékértékesítési szerződés alapján. Mások burgonya termesztésére vállalkoznak, hogy ebből a hiánycikkből enyhítsék a város ellátási gondját. Űjab- ban a hibridkukorica-vetőmag termesztése iránt nő az érdeklődés. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy a felsorolt növények termesztése a háztájinak a hagyományos szemes kukoricánál lényegesen nagyobb jövedelmet biztosít. Igaz, több is a munka ezekkel. D. K. Hidrometeorológiai helyzet Hőmérséklet: január 1— 31-ig: Az időjárás az átlagosnál jóval enyhébb volt, a hőmérséklet területi átlagértéke 2 Celsius-fok, amely 3,1 fokkal magasabb, mint a sokéves átlag. Csapadék: a területünkön 1988 januárjában 35,9 milliméter csapadék hullott. Ez a mennyiség 6,6 milliméterrel magasabb az 50 év januári csapadékánál. A csapadékmérő állomásaink közül a legnagyobb csapadékmennyiséget. 47,7 mm-t Malomfokon mérték, a legkevesebb csapadék a békési duzzasztónál hullott, amely 26,6 mm volt. Talajvízszint: Az igazgatóság területén a talajvízszint a sokéves átlagnál 20— 40 centiméterrel alacsonyabban helyezkedik el. A terepszint alatt 200—400 cm között ingadozik. Az elmúlt hónapban a korábbiakhoz viszonyítva lényeges vízszint- változás nem tapasztalható. Árvízvédelem, folyószabályozás: 1988. januárban az igazgatóság területén árvízi esemény nem történt. A duzzasztóművek közül csak a gyulai fenékgát üzemelt, az Élővízcsatorna téli vízellátására a fenékgáttal 4- 120 centiméter felvizet tartottunk. Vízrendezés: A lehullott csapadék hatására néhány holtág és csatorna torkolati szakaszán megemelkedett a vízszint, amelyet szivattyúzással csökkentettünk. Vízminőség-védelem: Az elmúlt hónapban rendkívüli szennyeződés, illetve vízmi- nőtég állapotváltozás miatt két ízben történt készültség elrendelése. Január első hetében a sarkadi cukorgyár szennyvíztározóinak ürítését végezte a Fekete-Körösbe, a tározók ürítésének ellenőrzése során a Körösön határon túli használtvíz lebocsátásra utaló vízminőségromlást is regisztráltunk. A vízminőségromlásra való tekintettel január 8-án a tározók ürítését leállítottuk és készültség elrendelése mellett megkezdtük a vízminőségromlás kivizsgálását. A Fekete-Körös vize zavaros, habos és szürkésfekete színű volt, a kémiai vizsgálatok kevésbé, de a biológiai vizsgálatok egyértelműsítet- ték a vízminőségromlást. A vízben jelentős mennyiségben volt kimutatható a spae- rolitus, natans szervezet. A szennyezés január 13-ra minimálisra mérséklődött és a készültséget megszüntettük. A Sebes-Körösön az 1987. évihez hasonlóan — januárban fokozódó vízminőségromlást regisztráltunk. Megnőtt a víz fenol- és ammo- niumion. valamint a szervesanyagtartalma. Ezzel egyidő- ben a határon túlról levonuló fonalas gomba intenzitása fokozódott. Az érdekelt vízhasználókat a Sebes-Körös fokozódó vízminőségromlásáról folyamatosan tájékoztattuk. Január 28-án elrendelt készültségen belül jelenleg is rendszeres vizsgálattal és fokozott megfigyeléssel kísérjük figyelemmel a szennyezés levonulását. Vízminta-vételezési helyek, és vízminőségi osztályok: Fehér-Körös Gyulavárinál 1, Fekete-Körös Sarkadnál 1, Sebes-Körös Körösszakállnál 2, Sebes-Körös Körösladány vízmércénél 1. Kettős-Körös Mezőberény közúti hídnál 1, Hármas-Körös Békésszent- andrás duzzasztó felett 3, Élővízcsatorna Békés torkolat-zsilipnél 2, Élővízcsatorna Békéscsaba Veszely-híd- nál 2, Hortobágy—Berettyó Mezőtúr—Endrőd szakasz közúti híd 2. Nem törzshálózati helyek: Kettős-Körös békési duzzasztó felett 1, Hármas-Körös Gyom a közúti hídnál 1. Hitelsokk „Az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. a jövedelmező vállalkozások bankja lesz, működését a szakszerűség, biztonság, korrektség és dinamizálás fogja jellemezni.” Így gondolták ezt egy esztendeje, a bank szolgáltatásait népszerűsítő prospektusok elkészítésekor a pénzintézmény vezetői. Azonban az „élet közbeszólt”. Ma e sorok olvastán a gazdasági vezetők enyhén szólva idegesek lesznek, sőt, nyugalmuk elvesztéséhez elég a bank, a hitel, a fizetés szó kiejtése Is. Volt hitel, nincs hitel Közismert, hogy a pénzügyi kormányzat ez év elején a hitelállomány csökkentését, a hitelkeretek radikális — mintegy 40 milliárd forinttal történő — szűkítését rendelte el. Ez az egész gazdaságban rég nem tapasztalt, feszült helyzetet teremtett. Megyénk gazdálkodóinak döntő többsége a kereskedelmi hitelbankkal áll üzleti kapcsolatban. Az OKHB békéscsabai bankja 84 vállalatnak, szövetkezetnek a számlavezetője. A betétállomány 600-900 millió forint között ingadozik, tehát többnyire tőkeszegény gazdálkodók a partnerei. A rövid lejáratú hitelállomány évek óta 3-4 milliárd forint körül alakul. Hogyan értékeli a helyzetet a bank igazgatója, Pocsai László? — Az OKHB már november közepétől a hitelek csökkentésére szólított fel, az év elején pedig a hitelezés szigorítására, leállítására kaptunk utasítást. Még munkabérre is csak külön elnöki, vezérigazgatói engedéllyel adható hitel, és csupán egyszer. Érthető, hogy a gazdálkodó szervezeteket váratlanul és kellemetlenül érinti ez a helyzet, melyben annyit tudtunk segíteni, hogy a viszonylag kisebb hitelt igénylőket más kereskedelmi bankokhoz irányítottuk. E megoldással a vállalatok egy része elégedett. A békéscsabai Unicon Ruházati Vállalat főkönyvelőnője, Balogh Mihályné például így nyilatkozott: — Az OKHB békéscsabai bankjával mindig jó kapcsolatunk volt. Cégünk pénzügyileg stabil, pontosan törleszti hiteleit, a bank értékelése szerint is első osztályú adós. Hitelmentes gazdálkodásra azonban mi sem vagyunk képesek. Főként tőkés bérmunkát végzünk, aminél az exporthitel előlegezi' még a bevételt, a belföldi és a szocialista piacra való termeléshez pedig forgóeszközhiteire van szükségünk, többek között az alapanyag-vásárláshoz. A bank döntése, miszerint hitelkeretünket felére csökkenti, váratlan volt, de pánikot nem okozott, sikerült más banknál megkapni a szükséges hiteleket. így átmenetileg megoldódtak a gondok, persze kérdés, hogy a kialakult helyzetben partnereink tudnak-e majd fizetni ? ' Eléggé leromlott állapotban van a gyulai áfész 32. számú vendéglője Lököshá- zán. Néhány hónappal ezelőtt fiatalok vették át szerződéses üzemeltetésre. Naponta autóval járnak ki Békéscsabáról, s ez a 100 kilométeres ide-oda utazás nem jelent olcsó megoldást részükre. Különösen akkor nem, ha azt vesszük alapul, hogy a forgalom az utóbbi időben jócskán visszaesett. A korábbi 50 adag helyett ma már csak 14 egyféle előfizetéses menüt főznek naBanki vigasz Az Unicon még szerencsésnek mondhatja magát, a hűtőház már kevésbé,! de még ott sincs „vész”: — A helyzetet nálunk még az is bonyolítja — mondja Kováts Katalin főkönyvelőn ő —, hogy január elsejével lettünk önállóak. Termelésünk 50-60 százaléka tőkés exportcikk, melynek bevétele a néhai trösztből alakult, Mirelit Külkereskedelmi Közös Vállalathoz fut be. Ebből ő fizet bizonyos adókat, költségeket, s hogy nekünk mi marad, egyelőre rejtély. A belföldi árbevételből kellene fizetnünk a nyersanyagot, amit most is vásárolunk, például vöröshagymát, zöldségféléket, a csomagolóanyagot, az energiaköltséget, fuvarköltséget, 500 ember munkabérét, sztk-járulékát, az adókat, no és a fenntartási költségeket. Ez uí'-f képtelenség .. . Nekünk * s sikerült más banknál ..vigaszt” találni, ami néhány hónapig megoldást jelent, ha nem érkezik újabb csapás. A hűtőház aggodalma indokoltnak tűnik azok alapján, amit Pocsai Lászlótól megtudtunk: — A legfrissebb utasítás szerint, ami ma reggel érkezett, február végére a hitel- állományt a tavalyi átlag (3,4 milliárd forint) 23 százalékára kell csökkente- nünk. Ez további szigorítást jelent. A legnagyobb hitel- igénylőkkel, például az élelmiszeriparral, vagy egyes nagyvállalatokkal szemben végképp tehetetlenek vagyunk. A szelektálást kivihetetlennek érezzük, hiszen, ha egy nagy cég, a húskombinát, vagy mondjuk a Kner Nyomda hiteligényét kielégítjük, senki másnak nem jut pénz. Tehát a szelektálás most (sem) a gazdaságossági szempontok szerint történik, holott ez alapkövetelmény lenne. A kialakult helyzet, az, hogy a bankok nem tudnak hitelezni, tulajdonképpen banki csőd, mely magával rántja, illetve ránthatja a partnervállalatokat. A Gyulai Húskombinátnak is tetemes kára származik a banki gondból: Varga Ferenc főkönyvelőtől azt kérdeztük: mennyi hitelre lenne szüksége e pillanatban? Megmozdul a szürkeállomány? — Százmillió forintraj de azonnal 1 A békéscsabai bank január elsejével 260 ponta, és egy kétfogásos ebéd 28,50 forintjába kerül a vendégnek. A szomszédos épületekben levő áfész-bol- tokban minden szükséges árut be lehet szerezni a különböző ételek elkészítéséhez. Jóllehet a söntés és az éttermi rész reggel 9-től este 10 óráig tart nyitva, este mégsem főznek, mert vacsorát itt nem szoktak igényelni az emberek. Amint Serb József, az üzletvezetőnő férje elmondta, három d iszk órendezvényük millió forintos hitelt mondott fel egyoldalúan, ami szerződés szerint áprilisig járt volna. Az új szabályozó alapján most 240 millió forintot kellene az APEH-nak befizetnünk, amit az előzőek miatt nem tudunk teljesíteni. Ez nekünk „naponta ketyeg”, tehát késedelmi kamatot számítanak fel. Ki fizeti ezt meg? Húsz százalék késedelmi kamat sokba kerül. Hallatlan feszültségek jelentkeznek a vállalatoknál, az üzleti lehetetlenülés fenyeget. A hitelkeret csökkentése miatt gondot okoz a kistermelők részére kifizetni az átvett állatokért járó pénzt. Ennél az adásvételnél pedig nem lehet azt mondani, majd fizetek, ha lesz pénzem. Illetve lehet, de csak egyszer! Túl sok forog kockán a mi esetünkben.! a 6,5 milliárdos árbevételünkhöz egymilliárdos forgóeszközfinanszírozás párosul, mintegy a felét hitelek fedezik. —‘ Ügy tudom, kihasználták a munkabérre kérhető egyszeri hitellehetőséget... — Igen, januárban. Most úgy „irányítjuk” pénzügyeinket, hogy munkabért mindenképpen tudjunk fizetni. A legkeményebb intézkedéseket vezettük be, a vásárlásokat a termeléshez szigorúan szükségesek kivételével, teljesen leállítottuk. A partnergazdaságoknak sem tudunk fizetni, illetve állandó alku folyik közöttünk. Mindemellett azt mondom: a pénzügyi kormányzat elképzelése nem rossz! De a végrehajtáshoz olyan szakemberek kellenek, akik ezt megfelelően le tudják fordítani a bankok és a vállalatok nyelvére. Van egy jó volt az elmúlt időszakban, de valamennyi „botrányba fulladt”. Egyes fiatalok ugyanis képtelenek kulturáltan viselkedni. (így semmi meglepő dolog sincs abban, hogy a zenészek is odébbálltak és másutt próbálják kenyerüket megkeresni.) A kereskedelmi egységek és a vendéglő helyiségeit közös kazánról fűtik. A hűtéssel, raktározással nincs különösebb gond, viszont némi problémát okoz a gönoldala ennek az | egésznek: végre megmozdul a gazdaság minden területén a szürkeállomány ... És ez sehol se árt, a bankoknál kiváltképp nem, mert igaz ugyan, hogy nehéz örökséggel indultak, de az is, hogy a régi módszerekkel folytatták a munkát. Túlhitelezték magukat, nem szelektáltak megfelelően, szemléletváltás nem következett be, a vállalkozás, tapasztalataim szerint, még mindig nem lételeme működésüknek. Igaz, most mindezért drágán megfizetik a tanulópénzt, és nemcsak ők, a vállalatok is. * * * Hazánkban az elmúlt év végén a forgóeszköz-hitelállomány több mint egymil- liárd forinttal haladta meg a nyitó állományt. A hitel- állomány tervezett csökkentését nem sikerült megvalósítani. A növekmény „kismilliókból” tevődik össze, melyhez a békéscsabai bank is hozzájárult a maga 400 milliójával. Kétségtelen, hogy ezt a „hibát” csaknem minden bank elkövette, aminek , kárát az egész ország érzi. A hitelszűkítés elrendelése az infláció megfékezését, a vállalati készletek mobilizálását, az elfekvősé- gek felszámolását, egy keményebb, dinamikusabb gazdálkodás kikényszerítése szolgálja. Más kérdés, hogy az intézkedés és hatása normatív, tehát azt is sújtja, aki nem érdemli, és végül is olyan zavarokat okoz a gazdálkodásban, ami nem lehet cél. Az ütem túl gyors, mondhatni drasztikus, ezért sok az áldozat. A sokat emlegetett szelekciót,1 kiválogatást most kell igazán alkalmazni. Természetesen ennek alapja csak a gazdaságosság lehet és nem a jó kapcsolatok, vagy egyéb szempontok. A Pénzügyminisztérium és a nagy bankok vezetőinek legutóbbi, múlt heti egyeztető tárgyalásán is hasonló szellemű megállapodás született. Szatmári Ilona gyöleg . elhelyezése. Az ott dolgozók is tudják, hogy sok kívánnivalót hagynak maguk után a higiéniai körülmények. A csekély forgalom miatt azonban alaposan fontolóra kell venni, vajon érdemes-e az épület felújítására, a berendezések korszerűsítésére nagyobb összeget rákölteni. A hátrányok közé sorolható még az is, hogy a lökösházi vendéglő a vasútállomástól távol esik. Ám ha mégis betévedne ide egy-egy vendég, úgy délidőben, azért csak tudnának adni neki meleg ételt. —y—n A világszerte Ismert pszichológus C. Jung megfigyeléséhez kapcsolódik a következő történet: Képzeljünk el egy zárt udvart, két méter magas kerítéssel. Az udvaron egy hetven esztendős öregember, aki már Járni is nehezen tud. Am hirtelen beszabadul az udvarba egy megvadult bika, s az öreg csodálatos módon — rémületében —, átugorja a kétméteres kerítést. A lényeg: veszélyhelyzetben olyan energiák szabadulhatnak fel, melyekről sejtésünk is alig van. Hitelügyben mintha ml Is a Jung-szlndrőmával próbálkoznánk ... Olyan sok- * kot kaptak a vállalatok, melyhez hasonlóval csak ml, egyszerű állampolgárok találkoztunk első év eleji bevásárló kőrútunkon. Edzetten vettük az akadályt, most azonban úgy tűnik, Inkább a „bikát” Igyekeznek megfékezni... Vendéglő az országhatár szélén VÍZÜGYI HÍREK