Békés Megyei Népújság, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-04 / 29. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG I MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES I MEGYEI TANACS UPI« 1988. FEBRUÁR 4., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,80 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 29. SZÁM Szövetkezeti fiatalok fóruma Napirenden a párt vezető szerepe Tegnap Békéscsabán ülésezett a megyei párt-végrehajtóbizottság. A testület áttekintette és a Központi Bizottságnak további feldolgozásra megküldte „A párt vezető szerepéről, a politikai intézményrendszer továbbfejlesztéséről” szóló tézisek megyei vitájáról készített összegző jelentést. Az ülésen részt vett és felszólalt dr. Romany Pál, az MSZMP KB tagja, a Politikai Főiskola rektora. Növelték nyereségüket a megye állami gazdaságai A közelmúltban adtunk hírt a megye termelőszövetkezeteinek elmúlt évi mérlegéről. Most az állami gazdaságok eredményeit mutatjuk be olvasóinknak. Mint a megyei tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztályán megtudtuk, tavaly az aszályos időjárás ellenére jól dolgoztak a mezőgazda- sági vállalatok. Az állami gazdaságok nyeresége az 1986. évi 435 millióról az elmúlt évben 531 millióra növekedett. Ezt a 22 százalékos jövedelem- fokozást tervszerű, céltudatos munkával érték el. Tovább1 javult a vállalatok alaptevékenységében meghatározó szerepet játszó állattenyésztés termelése. Bővült a gazdaságok kiegészítő tevékenysége is. A megye állami gazdaságai közül valamennyi elérte az elmúlt évi eredményt. Jelentősen emelkedett a nyereség a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinátban, mintegy 50 százalékkal az előző évihez képest. Hasonló arányú emelkedésről adhat számot a Szeghalmi Állami Gazdaság. Szép eredményt ért el a Hidasháti Állami Gazdaság is. A fenti adatok azt bizonyítják, hogy a megye mezőgazdaságában továbbra Is az állami gazdaságok járnak az élen, az új módszerek elterjesztésében, a nép- gazdasági igényekhez igazodó termelési szerkezet kialakításában. Jövedelmező és hatékony gazdálkodásuknak köszönhető, hogy ki tudták védeni az aszály okozta termeléskiesést. V. L. Befejeződtek megyénk fogyasztási szövetkezeteiben az ifjúsági parlamentek. A 16 áfészben, a Békésszövker Vállalatnál, a 10 takarék- és a 4 lakásszövetkezetben a meghívott 3300 fiatal közül 1800-an jöttek el, ez az arány az 1984. évihez képest csökkent. Különösen az áfészekben nagy a szóródás, hiszen Mezőkovácsházán 78, Békésen pedig 14 százalékos volt a megjelenési arány. A résztvevő fiatalok csaknem 10 százaléka mondott véleményt. Minden fórumon szó volt a pályakezdésről, a beilleszkedésről, a patroná- lási rendszerről, örvendetes, hogy az utóbbi években sokat tesznek azért, hogy a szövetkezetekben a fiatalok jól érezzék magukat. Ez a munka rendszeressé vált, a vezetők segítik a beilleszkedést, a szakmai .előremenetelt. Az áfészekben dolgozók kifogásolták, hogy a kereskedelemben, más ágazatokhoz képest, alacsonyak a bérek, amelyen központi intézkedéssel is javítani kellene. Több szövetkezetben már megoldották, hogy azonos munkáért azonos bért kapjanak az idősebbek és a fiatalok. Ez a gyakorlat azonban nem mindenütt jellemző. Az elhangzott vélemények alapján megállapítható: javultak a munkakörülmények, különösen a kistelepüléseken. Az itt végrehajtott rekonstrukciók enyhítették az elmaradottságot, de még mindig vannak mostoha körülmények között dolgozó fiatalok. Ugyancsak elgondolkoztató a szerződéses üzletekben alkalmazottak helyzete. Itt ugyanis nem 8 órát dolgoznak naponta, hanem sokkal többet, emiatt nem jut idő társadalmi, közéleti munkára. Szóba került a tanulás, a továbbképzés is. Többek véleménye szerint a fiatalok egy része nem igényli a szakmai fejlődést, alig fogékonyak az újra, nehéz a beiskolázás. Sajnos, nem vállalják a nagyobb képesítést nyújtó iskolák elvégzését, még az előbbre- lépés reményében sem. Másutt viszont az a gond. hogy sok a jelentkező, nem egyezik a szövetkezet és a fiatalok elképzelése különösen a második és a harmadik diploma megszerzését illetően. Szorosan ehhez kapcsolódik a vezetővé válás folyamata. Az elmúlt években egyre több fiatal kerül irányító posztokra. Több szövetkezetben a vezetők átlag- életkora 30-40 év között van. Ezek megállják a helyüket a munkában, bizonyítják rátermettségüket, aktívak a közéletben. S. S. Miért tartanak mégis attól, hogy nem tudnak elegendő cserepet gyártani? 1988. január 1-én le kellett állniuk az egyik cserépgyárral, mert a gépek elavultak. Ez bizony azt jelenti, hogy 8.5 millióval (ennyi volt az éves kapacitás) kevesebb cserép kerül le a szalagról. Ez komoly érvágás! Ez évi szerződéseiket eleve 10 millióval kevesebb cserépre kötötték. Pedig az egyik gyárukban két műszakban. a másikban éjjel-nappal gyártják a most is kevésnek bizonyuló cserepet. A csabaiak is, mint majd mindenki, arra számítottak, hogy ez évben 20-25 százalékkal csökken a tégla és cserép iránti kereslet. Tévedtek. 1988-ban, is megrohamozták a cserépipari vállalatot, . dacára az áremelésnek. Az elképzelések szerint ennek több oka is lehet. Az elmúlt évben talán sokan kimaradtak a tégla-cserép- „osztásból”. A másik lehetséges ok a szakemberek szerint az, hogy az emberek tartanak az áprilisi áremelkedéstől (nem terveznek áremelést a csabaiak). A harmadik hipotézis szerint többen befektetés céljából veszik meg az anyagot, jövendő építkezésükhöz. Akár! így, akár úgy, a gyártóknak ismételten fel kell készülni arra, hogy ha szükséges, plusz munkával érjék el azt a cscerép-tégla mennyiséget, amellyel a kereslet kielégíthető. Hogy erre elég lesz-e az a 48 ezer túlóra, amit az elmúlt évben teljesítettek? Nem biztos. De hát az emberek munkabírása, és a gépi kapacitás is véges. ' Béla Vali Tégla, cserép, lesz-e elég? Talán emlékeznek olvasóink (azok bizonyosan, akik építkeztek), hogy 1987-ben, különösen az utolsó negyedben a legégetőbb hiánycikkek közé tartozott a tégla és a cserép. Pedig a gyártók — jelen esetben a Délalföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat — dolgozói megfeszített erővel igyekeztek a csillapíthatatlannak tűnő hiányon enyhíteni. Vajon ebben az évben hogyan alakul a kereslet, és ki tudja-e elégíteni az igényeket a békéscsabai székhelyű vállalat? Erre kértünk és kaptunk választ Baukó, Mihály igazgatótól, és Kóti Imre termelési főmérnöktől. Térjünk vissza még az elmúlt évhez. A tervezettnél 25 millió téglával és 8,5 millió cseréppel gyártottak többet Békés megyében. Mégis kevés volt. Most már képtelenség kiszámítani, mennyivel kellett volna többet produkálniuk ahhoz, hogy mindenki hozzájuthasson az igényelt cserép-tégla mennyiséghez. Hiába állítottak elő 8,5 millióval többet cserépből, egymillióval mégis lemaradtak, már ami a szerződés teljesítését illeti. Ebben az évben a gyártók úgy vélik, hogy téglából kielégíthetik a keresletet, de nem úgy cserépből. Egy kis összehasonlítás: míg az elmúlt esztendő első hónapjában 7,6 millió téglát gyártottak, most, januárban 8,2 milliót. Ugyanez az időpont cserép vonatkozásában; ’87. januárjában 3, ’88 januárjában 4 millió. 1988 januárjában: 4 millió cserép Fotó: Veress Erzsi Az idei jó termés megalapozására gondolnak a Békéscsabai Szabadság Termelőszövetkezet gépműhelyében is, ahol ezekben a hetekben-napokban az erő- és munkagépek szokásos éves karbantartását és felújítását végzik. Képünkön a közös gazdaság két szakembere egy Rába-Steiger traktor kézifékrendszerét ellenőrzi Fotó: Fazekas Ferenc Házépítés, felújítás után Vissza-adó Többen fordultak szerkesztőségünkhöz azzal az észrevétellel, hogy nem értik: egyes építőanyagok vásárlásánál a számlán miért nem tüntetik fel az általános forgalmi adó összegét. Többen azzal sincsenek tisztában. hogy a számlákon feltüntetett forgalmi adóból hogyan lesz ismét készpénz? Azt is megkérdezték, hogy a lakóépületen kívül egyéb épületekre — például üdülőre, melléképületre — lehet-e általános forgalmiadóvisszatérítést kérni? (Folytatás a 3. oldalon) Szerdán ülést tartott a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a szervezet székházában. A népi ellenőrzés megalakulásának 30. évfordulója alkalmából Ballai László, a KNEB elnöke megemlékezett a szervezet három évtizedes eredményeiről, időszerű feladatairól, s köszöntötte a népi ellenőröket, illetve az ülésen részt vevő egykori KNEB-vezető- ket. A társadalom széles rétegeinek részvételével működő szervezet életre hívásának körülményeit felelevenítve Ballai László hangsúlyozta: az 1958. február 3- án megalakult első Központi Népi Ellenőrzési Bizottság az 1956 után kibontakozó társadalmi és politikai megújulási folyamat részese volt. A létrehozása nyomán gyors ütemben kiépülő országos szervezet szakított a korábbi hivatali-revizori gyakorlattal, széles demokratikus alapra helyezte tevékenységét. Hetek, hónapok alatt megszerveződött a népi ellenőrzés sok ezer embert foglalkoztató aktívahálózata. Az ország társadalmi-gaz- dasági-politikai konszolidációjából részt vállaló népi ellenőrzés kezdetben a gazdálkodói, a munkavállalói fegyelem megszilárdítására, a társadalmi tulajdon védelmére, a termelés jobb megszervezésére, . a bürokrácia megfékezésére, a különféle visszaélések leleplezésére összpontosította a figyelmét. A gyors stabilizációt követően a vizsgálati tematika szélesedett, gazdagodott. Mindinkább a több ágazatot érintő gazdaságpolitikai vizsgálatok, illetve a lakosság anyagi, szociális, kulturális, egészségügyi ellátását felmérő ellenőrzések kerültek előtérbe. Emellett a népi ellenőrzés megalakulása óta folyamatosan kiemelt politikai feladatának tekinti a közérdekű bejelentések és panaszok intézését. A lakosság bizalmát jelzi, hogy évente mintegy 12-14 ezer esetben fordulnak a népi ellenőrzés központi és területi szerveihez beadványaikkal. A lakosság jelzéseit vizsgálataik során, tennivalóik meghatározásában is hasznosítják a népi ellenőrök. Növekszik a kistermelők gépigénye A mezőgazdasági kisgépeket gyártó és forgalmazó vállalatok az idén a tavalyival azonos mennyiségű gépet és berendezést ajánlanak a hazai kistermelőknek. A forgalmazásra várhatóan továbbra is a kereslet lesz a jellemző, mivel a kistermelők tulajdonában levő mintegy 200 ezer motoros kerti gép — traktor, kapáló, permetező, fűnyíró, stb. — immár kevés, egy részük ráadásul megérett a cserére. Pótlásukra importtal is számol a kereskedelem, és készítenek kisgépet nemzetközi kooperációban is. A Veszprémi Mezőgazda- sági Gépgyártó Vállalat az idén 30 ezer Robi kistrak- tort készít, a legkeresettebb R—55-ös típusból 24 ezret gyártanak, 4 ezerrel többet, mint tavaly. A gépen olyan módosításokat és ésszerűsítéseket hajtottak végre, amellyel csökkentették a kevésbé kihasználható tartozékok számát. Újabban viszonylag olcsón jutnak hozzá szovjet gyártmányú alkatrészekhez, ugyanis szerződést kötöttek a Kurszki Mezőgazdasági Gépalkatrészgyártó Vállalattal. Ülést tartott a KNEB
