Békés Megyei Népújság, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-29 / 50. szám
1988. február 29., hétfő o Békéscsabán minden évben nagy sikerrel rendezik meg a szlovák bált. Február 27-én, szombaton a megyei művelődési ház minden termében farsangi hangulat volt. Szebbnél szebb szlovák dallamok töltötték meg a termeket, s ropták a táncot a csabai és a környékbeli szlovákok. KépUnk a nyitó táncról készült. A társastáncklub tagjai megnyitják a mulatságot Fotó: Kovács Erzsébet Magyarbánhegyesi Egyetértés Tsz Szakosodás és intenzív irányú fejlődés — Az 1987. évi munkánk értékelését végigkísérte a dolgozó- és a nyugállományú tagság kritikai figyelmessége — ezzel kezdte a zárszámadás tapasztalatait néhány nap távlatából értékelve Tóth Máté, a Magyarbánhegyesi Egyetértés Tsz elnöke. Hogy miért éppen ezzel, mindjárt kiderül. — Rendkívüli módon meggyötört valamennyiünket 1987. A növénytermesztés árbevétele csaknem 10 millió forinttal maradt el az 1986. évitől. Búzából, kukoricából, cukorrépából, lucernából és a többi növényből jelentősen csökkentek hozamaink, s várható ágazati eredményeink. Az állattenyésztés hétmillió forinttal termelt több árut, mint a bázisnak számító 1986-ban. Tejtermelésünk 5800 literről tehenenként 6600 literre növekedett. Hízó sertésből 292 tonnát értékesítettünk, 16 tonnával többet, mint a korábbi évben. A marhahizlaláson egy évvel korábban képződött veszteséget felére csökkent- hettük, közben az értékesített mennyiségét kilenc tonnával, az árbevételt pedig millió forinttal növeltük. A háztáji gazdaságokban eladtunk 400 kocasüldőt. Keresett a nálunk tenyésztett Kahib fajta. A viszonylag nagy tagsűrűségű szövetkezetben különös gondot fordítottak a foglalkoztatáspolitikai feladatok kiemelt teljesítésére. A Békéscsabai Kötöttáru- gyár varrodájában, a lakatosüzemben és a faipari részlegben szintén hatékony munka folyt, összességében 154 millió termelési értéket állítottak elő, 7,9 százalékkal többet, mint 1986-ban. Árbevételeiket az előző évhez képest 4,5 százalékkal növelték. Nyereségük a múlt év azonos színvonalán képződött, de közben a szövetkezei vagyont hétmillió forinttal növelték. A személyes jövedelem 4730 forinttal haladja meg az 1986. évit. Hatékonysági mutatóik minden tekintetben jobbak a korábbiaknál. Ezek a tények a Magyarbánhegyesi Egyetértés Tsz intenzív irányú fejlődését tanúsítják egy nem is akármilyen aszályos esztendőben. A szövetkezeti tagság megkülönböztetett figyelme tehát érthető. Számukra — mivel átélték 1987-et — az eredmény igazán hízelgő, hiszen a környék szövetkezeteiben nem ilyen, egyértelműek az 1987-ről készült gazdálkodási mérlegek. A gazdálkodás racionális szervezése, az évek óta tartó szakosodás végül is kezdeti eredményeit megcsillantotta előttünk. A megkezdett út jól járhatónak bizonyult, melyen 1988-ban tovább haladnak. —sik Tizenöt halálos baleset megyénkben Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség Békés Megyei Felügyelősége elemezte az elmúlt évi baleseteket és meghatározta az idei feladatokat. Varga István, a hivatal vezetője elmondotta, hogy a rendszeres napi felügyelői vizsgálatok tapasztalatai szerint a gazdálkodó szervezetek egy része arra vár, hogy a megyei felügyelők oldják meg helyettük azokat a gondokat, amelyre az üzem belső ellenőrzése a hivatott. Többször előfordult: a beruházás befejezésekor nem maradt pénz a biztonságos munkafeltételek megteremtésére. A munkavédelmi vezető képességei meghatározzák az adott vállalat ilyen irányú munkáját. Gyakran találkoztak halálos balesetkor is a „mindenki vigyázzon magáira” jelszóval, ahol megfelelő szerszám, eszköz, biztonsági felszerelés nélkül dolgoztak. A mezőgazdaságban általában jól szervezett a munkavédelem. Ugyanakkor sok az elavult, régi gép, amelyeket közben felújítanak, átalakítanak és nő a baleset- veszély. örvendetes viszont, hogy a termelőszövetkezetekben három és fél éve nem volt a kardánburkolat hibája miatt bekövetkezett baleset. A zöldség- és gyümölcsfeldolgozással foglalkozó élelmiszeripari vállalatoknál az anyagmozgatás és -tárolás jelenti a legnagyobb gondot. Nagy a különbség az egyes gépipari üzemek között, hiszen van közöttük olyan, amely elérte a robottechnika alkalmazásának határát, másutt pedig manufakturális körülmények között dolgoznak. Sokat kell javítani a festőműhelyek technológiáján, elengedhetetlen a zajcsökkentés és a hegesztés módszereinek a korszerűsítése. A kereskedelemben egyre elavultabbak a létesítmények, a raktárak zsúfoltak, korszerűtlen a fűtés. Ugyancsak elfondolkoz- tató az egészségügy munka- védelme. A főorvosoknak érthetően nincs idejük ezzel foglalkozni. Az ápolónők munkakörülményei meglehetősen mostohák, főleg a szociális otthonokban. A gáz- sterilizáiók állapota rossz, az altatógáz használata veszélyes. Figyelemre méltó, hogy jelentősebb baleset nélkül befejezték a már egyszer munkavédelmi hiányosságok miatt felfüggesztett Orosházi Síküveggyár felújítását. A rekordidő alatt megvalósított rekonstrukció óta termelékenyebb, energiatakarékosabb a gyártás és jobbak a munkakörülmények. Az építőipar egyéb területén a legtöbb baleset azért következik be, mert az állványokat szabálytalanul állítják fel1, nem az előírások szerint használják a kisgépeket, az elektromos kéziszerszámokat. Az elmúlt évben összesen 3883 foglalkozási baleset volt megyénkben. A halállal végződök száma elérte a 15-öt, ebből hat üzemi balesetnek számít. Érdemes néhányat kiragadni közülük. Mindenképpen tanulságul szolgálhat a Békéscsabai Állami Gazdaságban történt eset, ahol az egyik villany- szerelő lámpatesteket szerelt fel szabálytalanul kialakított mozgatható keretállványról. Munka közben az állványkorlátot áttörve a padlóra esett és meghalt. Dobozon a Petőfi Tsz-ben a nyári szünetben szabálytalanul alkalmazott általános iskolai tanuló három társával a gabonaszérű betonozott részén dolgozott, amikor a hátra tolató tehergépkocsi halálra gázolta. Az Országos Szakipari Vállalat egyik te- , tőfedője a tetőn levő palló helyett a palára lépett, amely betört alatta és 7 méter magasból a betonra zuhant. Kórházba szállítás közben az életét vesztette. A Mezőtúri Állami Gazdaság gyomaendrődi fatelepén az ittas fűtő a fűrészporos silóban üzemzavart akart elhárítani. Nem tartotta meg a biztonsági előírásokat, amely az életébe került. A megyei felügyelőség ebben az évben is folytatja ellenőrzéseit. Megvizsgálják többek között a kereskedelemben az anyagmozgatás és -tárolás körülményeit, munkaruházati kiállítást és bemutatót szerveznek. Megnézik a növényvédő szerek tárolását, a szállítás, a felhasználás helyességét. Ellenőrzik a rugalmas munkaidőben foglalkoztatott dolgozókat, a nők és a fiatalkorúak alkalmazására vonatkozó szabályok megtartását. Megvizsgálják a nyugdíjasok, a bedolgozók, a részmunkaidősök foglalkoztatási körülményeit- (seres) n vállalati tanácsok, választott vezetőségek összetétele Békés megyében A KSH 1987 szeptemberében egyszeri teljes körű adatgyűjtést végzett a vállalati tanácsok és a választott vezetőségek létszám-összetételének felmérése céljából. Az adatfelvétel eszmei időpontjában (1987 szeptemberében) Békés megyében a 61 megyei székhelyű állami vállalat 69%-ánál alkalmazták az új vállalatvezetési formákat. (Országosan az állami vállalatok 74%-ánál alakultak új típusú vezető testületek.) A megye állami vállalatai közül 19 vállalati tanáccsal, 23 a dolgozók köz-, illetve küldöttgyűlése általános irányításával működött. Az új vállalatirányítási formák bevezetésére 27 ipari, 4 építőipari, 7 mezőgazdasági és 4 kereskedelmi vállalatnál került sor. A vállalatok 31%-a továbbra is az igazgató általános irányításával funkcionál. A megyei székhelyű állami vállalatoknál megalakult vállalati tanácsok tagjainak száma összesen 499 fő, az átlagos létszám pedig 26. A tanácsok létszáma — amely 17 és 44 fő között szóródott — a vállalat munkajogi állományi létszámának általában 2-3%-a. A vállalati tanácsokat elsősorban a nagyobb, főként a korábban minisztériumi irányítás alá tartozó vállalatoknál hozták létre. Ezeknél átlagosan 1326 fő a foglalkoztatottak száma. A vállalati tanácsok tagjainak 75%-a férfi, 25%-a nő. Népgazdasági áganként vizsgálva megállapítható, hogy a nők vállalati tanácson belüli aránya a kereskedelemben a legmagasabb (40%). Életkor szerinti ösz- szetétel alapján a megoszlás a következő: a tagok 18%-a 50 éves vagy idősebb, a 40— 50 évesek 46, a 30—39 évesek 32, a 30 év alattiak 4%-os részarányt képviseltek. A tanácstagok 21%-a fizikai, 43° o-a műszaki és 36%-a egyéb szellemi foglalkozású. A vállalati tanács tagjainak döntő hányada felső(42,5%), illetve középfokú (39,7%) iskolai végzettségű dolgozó. A testületi tagok meghatározó többsége 10 év feletti vállalati munkaviszonnyal rendelkezik. Figyelemre méltó viszont, hogy 18-an egyéves, vagy rövidebb — a vállalatnál eltöltött — munkaviszony mellett már tagjai lettek a vállalati tanácsnak. (Egy kivétellel valamennyien a vállalatvezetés képviselői.) A közgyűlésen, illetve küldöttgyűlésen megválasztott vezetőség hasonló feladatot lát el, mint a vállalati tanács. Az új vállalatvezetésnek ezt a formáját általában kisebb vállalatok vezették be. (E vállalatok dolgozóinak átlagos létszáma 244 fő.) A választott vezetőségek átlagos létszáma 7 fő, ezen belül — hasonlóan a vállalati tanácshoz — a férfiak száma a meghatározó (78°'»). A létszámon belül az 50 évesek vagy idősebbek aránya 18, a 40—50 éveseké 41, a 30 —39 éveseké 38, a 30 éven aluliaké 2% volt. A vezetőségi tagok 29%-a fizikai, 40° o-a műszaki, 32° o-a egyéb szellemi foglalkozású, ez utóbbi kettőből 63% a vezető (a vállalati tanácsnál 57%). Felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik a tagok 40, középfokúval pedig 39"'„-a. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Békés Megyei Igazgatósága Ifjúsági parlament a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalatnál Február 27-én, szombaton az ifjúság helyzetéről, jogairól és kötelezettségeiről tanácskoztak a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalatnál. Az ifjúsági parlament résztvevői áttekintették az ifjúsági törvény és a Minisztertanács ide vonatkozó határozata alapján a 30 éven aluli vállalati dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulását f— az 1985—87-es években. Határoztak az ifjúságot érintő pénzeszközök felhasználásáról, s azokról a feladatokról, melyek megvalósításával anyagi és szociális helyzetük, kulturális életük, sporttevékenységük tovább javulhat. Mivel a vállalatnál 900 harminc éven aluli fiatal dolgozik, a tanácskozást a munkahelyi küdötteknek szervezték. A küldöttek ne- gyede-harmada nem jelent meg. Akik viszont eljöttek, forró hangulatú tanácskozáson vettek részt, hiszen sok, ifjúságot érintő kérdést nagy felelősséggel tárt a tanácskozás elé a vállalat vezetése és a KISZ-szervezet. A KISZ — amint az Ka- decska László KISZ-titkár előterjesztéséből hallottuk — a vállalatnál egy sor olyan munkát vállalt fel, amely túlnő szervezeti keretein, az egész ifjúság előtt álló feladatok megvalósítására, a jogok és kötelességek gyakorlására szervez és mozgósít. Jócskán van munkája, hiszen a vállalatnál foglalkoztatott fiatalok aránya az összdolgozói létszámnak 40 százaléka. A nyolc osztályt nem végzett fiatalok száma — sajnos — növekszik. A nyilvántartott adatok tanulsága szerint az 1986. évi 43-al szemben tavaly 66 olyan fiatalról tudtak, akik valamilyen ok miatt az iskolát félbenhagyták. És egy újabb, sajnos: a foglalkoztatott fiatalok közül szakmával igen kevesen rendelkeznek. A szakmunkásképző nappali tagozatán, de a vállalatnál szervezett felnőttek szakmunkásképző tanfolyamán is csak igen kevesen tanulnak. Az ifjúság körében végzendő szakmai és politikai munkát azok a tények is sürgetik, melyek tanulsága szerint a 30 éven felüliek szakmai és politikai felkészültsége arányaiban magasabb a 30 éven aluliakénál. Itt a fiatalság önmagának, a jövőjének sokkal többel tartozik, mint azt látszatra hinnénk. De ez nem ennek a vállalatnak a mulasztása, hanem az 1970-es évektől kezdődő sok mindent elnéző társadalmi-politikai magatartásnak róható fel. Nem érdektelen annak felemlítése, hogy ugyanebben az időszakban a felnőttek százai szereznek ennél a vállalatnál is szakmunkás-bizonyítványt, készülnek a jövőre, ugyanakkor a fiatalok, akiknek a társadalom a tanulás minden feltételét biztosítja, nem érdeklődnek a megélhetéshez minimálisan szükséges szakmai ismeretek iránt. Ha tovább boncoljuk az ifjúságnak ezt a rétegét, nem kell mélyre ásnunk, Kamatkedvezmény vállalatoknak A pénzügyminiszter most megjelent rendelete alapján a vállalatok lehetőséget kapnak arra, hogy a bérbruttósítás fedezetére 1988-ban állami garanciavállalás mellett felvett hitelek kamatát levonják a nyereségadójukból. E rendelet hatálya a gazdálkodó szervezetek jövedelemszabályozásáról szóló 40/1987 számú minisztertanácsi rendelet 1. paragrafusában meghatározott körre terjed ki. A kedvezmény célja, hogy tovább javítsa a bérbruttósítás vállalati feltételeit, csökkentse az ezzel kapcsolatos hitelfelvétel terheit. A kedvezményt az 1988. évi eredményelszámolás során vehetik figyelembe. hogy a felszínre hozzuk: honnan jöttek ezek a fiatalok a baromfifeldolgozóba? Túlnyomó részük vidékről jár még ma is. A megye periférikus községeiben, az elmaradott körzetekben nincs, vagy csak kevés a munkaalkalom, ezért az itt élők naponta ingáznak Békéscsabára vállalati autóbuszokon. hogy dolgozhassanak. Ilyen körülmények között roppant nehéz a fiatalok mozgósítása hozzáértőbb munkákra, tanulásra, sportolásra. Van-e remény az ifjúság aktivizálására? — vetődött fel. Igen, van! Ennél a vállalatnál is van egy olyan ifjúsági mag, amely képes a fiatalokat mozgósítani munkára, tanulásra, művelődésre, sportolásra. De ennek a magnak a megélhetési körülmények biztosítása miatt csak igen kevés a szabadideje. mert akkor is dolgozik. hogy a csillagászati ösz- szegekbe kerülő lakását megszerezhesse. Bár a vállalat is támogat, most már 3 millió forinttal évente, de ez elenyésző összeget jelent az első lakásra váróknak. Sok a feladat az ifjúság soraiban a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalatnál. De ezek teljesítése mind fontos, mérföldkő azon az úton, amelyen járunk. A felnőtt nemzedék ezeket a feladatokat az ifjúsággal közösen készül megoldani. Nem helyettük, mint ezt némelyek várják, hanem velük és közösen, a vállalat és valamennyiök javára. Ez volt a legfőbb tanulság az ifjúság képviselőinek parlamenti tanácskozásán a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalatnál. D. K. FIGYELEM! OLCSÓ TÜZIFA-KIÄRUSITAS, 20,— Ft'q áron. Kapható: Göngyöleggyártó Vállalat, Békéscsaba, Gyár u. 4. Munkanapokon: 8—15 óráig.
