Békés Megyei Népújság, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-27 / 49. szám
IJIdii'ITEfM 1988. február 27., szombat Gazsó Ferenc művelődésügyi miniszterhelyettes — Becsei Józsefnek, a megyei tanács elnök- helyettesének kíséretében — tegnap délután felkereste a tanítóképző főiskolát. Itt Földesi Béla, a békéscsabai tagozat vezetője tájékoztatta a vendéget az intézmény életéről, a fejlesztési elképzelésekről Fotó: Veress Erzsi Vadászok küldöttértekezlele A Magyar Vadászok Országos Szövetségének Békés Megyei Intézőbizottsága tegnap délután Csatári Béla elnökletével tartotta megyei küldöttértekezletét Békéscsabán. A Békés megyei vadásztársaságok képviselői, illetve a meghívottak három napirendi pontot vitattak meg. Az intézőbizottság beszámolóját az elmúlt év vadászati tevékenységéről, a fegyelmi bizottság jelentését, illetve az ellenőrző bizottságok beszámolóját a végzett munkájukról. A vitában — többek között — szót kért dr. Sinkovits Miklós, a Mavosz megbízott főtitkára, aki elismeréssel szólt a Békés megyei vad- gazdálkodásról, kiemelte, hogy az itteni eredmények több tekintetben kiugróak. Például a fácán országos terítékének a fele szűkebb területünkről származik. A küldöttgyűlés résztvevői megállapították, hogy a vad- gazdálkodás eredményessége 1987-ben javult. A külföldi bérvadászok a korábbinál több vadat ejtettek el, ezzel a vadásztársaságok bevételeit gyarapították. 1. s. Bizalmi alapon Oz adóreform két hónapja (Folytatás az 1. oldalról.) hető, a törvény ugyanis nem szabályoz, s ez nem is várható el tőle, minden részlet- kérdést. A gyakorlatban felszínre kerülő problémák, tapasztalatok „visszacsatolása” hasznos információ a jogszabály alkotóinak. — És mi az, ami már most sem okoz gondot az új adótörvény végrehajtásában? — Jól beindult például, és azóta is folyamatos a lakóházépítkezők részére az ÁFA-visszafizetés. Túlzás nélkül mondhatom, hogy egy órán belül kézhez kapja a pénzt az arra jogosult, amennyiben a szükséges papírokat, tehát az építési engedélyt, a számlákat, a kitöltött nyomtatványt bemutatja. Az ÁFA-visszatérítés feltétele az is, hogy legalább 20 ezer forintot érjen el a vásárlások összege. — Ha ez együtt van, az APEH minden további ellenőrzés nélkül kiutalja a pénzt? — Tulajdonképpen igen, azonban a későbbiekben szigorúan ellenőrizhetjük a visszatérítés jogosságát. Fontos tudnivaló, hogy a forgalmiadó-vissza térítés csak lakóházépítéskor és -felújításkor jár! De már a melléképületek, műhely, garázs, sőt a kerítés, vagy a házhoz tartozó betonjárda építésére nem vonatkozik. — Azt hiszem, ennek ellenőrzése nem lesz könnyű dolog. — Az alapterület és a hivatalos „norma” alapján számolunk. Persze, az ellenőrzés szabályait, módszereit újra kell gondolni, alkalmassá tenni a speciális feladatokra. Az egész adórendszer a bizalmi elvre épül. Az Válogathatunk... Fotó: Veress Erzsi ügyfélnek, adóalanynak igaza van mindaddig, amíg az ellenkezőjét nem bizonyítjuk. Ha például egy festményről azt állítja az adózó, hogy 1000 forintot ér, el kell fogadnunk, míg egy szakértő nem igazolja, hogy 100 ezer forint az értéke. Tényeken, bizonyítékokon alapuló, magyarázó, hatósági t Hagy örömmel megyek Békéscsabára Jubileumi kiállítás a Kner Nyomdában Ritka és szép jubileumhoz érkezett egy érdekes ipar- és stílustörténeti kiállítás. Váci György kétszeres aranydíjas könyvkötő- mester A könyvkötészet múltja és jelene című tárlatának 300. megnyitója február 29-én, hétfőn délután fél három órakor Békéscsabán Lesz, a Kner Nyomdában ... Vácott a Géza király tér egyik műemlék épületében él és dolgozik a hírneves mesterember. A várost felkereső turisták, az oda érkező külföldiek szívesen megtekintik a hatalmas műhelyt, a remekbe készült könyvborítók csodálatos birodalmát. A mester a könyvkötészet művésze, a szakma— jó értelemben vett — megszállottja. Egyedi aranyozású, díszes mintájú kötései megtalálhatók az Elnöki Tanácsnál;, a Minisztertanácsnál, a magyar ENSZ-bizottságnál, követségeken, intézményeknél és magánosoknál is. Váci György 1920-ban született Kiskunhalason. Az iskola elvégzése után tizenöt éves sem volt, amikor Iván János helyi könyvkötőmester műhelyébe került. Az alapfogalmak elsajátítása után Vácra utazott, a nagyhírű Kapisztrán Nyomdába. Igyekezett mindent elsajátítani, amit a szakmáról tudni lehet és kell. Ezután vállára vette az útitarisznyát és a régi mesterlegények útját követve, nekivágott a világnak. Ahol könyvkötőműhelyt talált — Csehszlovákiában, Minikönyvek és könyvóriások Svájcban, Hollandiában —, mindenütt megkereste a szakma jeleseit. .Mindenhol megtanult egy-két mesterfogást. Utána hazai városok következtek. A régi könyvek, ősnyomtatványok avatott „doktoraként” tartják számon. Kidolgozott egy eljárást, több száz éves, pusztulásra ítélt, értékes nyomtatványok, Corvinák, kódexek javítására. Közeledett munkásságá(Nénlnger Gáza {elvétele) magatartásnak kell jellemeznie a munkánkat. A vizsgálatok során az ügyfelekkel nagyon korrekt kapcsolatot igyekszünk kialakítani. — Az állampolgárok védelmét szolgálja az adóhatósági munka szigorú bírói ellenőrzése. Mit Jelent ez a gyakorlatban? — Az adóhatóság másodfokon hozott határozatát a bíróság a jövő évtől kezdve összegében is felülbírálhatja. Eddig az állampolgárra kivetett adó jogosságát vitathatta csupán, összegét nem. A jövőben az SZJA-nál 5 ezer forint felett, az ÁFA- nál pedig összeghatár nélkül meg lehet támadni az adó- határozatot. * * * Vagyis a bíróság felkészülhet ... Mert amilyen nyomás most nehezedik a pénzügyi kormányzatra a kedvezményezettek és a kedvezmények körének bővítésére, legalább olyan erős rohamra számíthatnak majdan a bíróságok. És ha egyszer megindul a „kivételezés” ... Szatmári Ilona nak fél évszázados jubileuma, amikor szép tervet valósított meg. összegyűjtötte a szakmájával egybefüggő gépeket, szerszámokat, anyagokat. Vitrineket készíttetett, tablókat üvegezte- tett. 1976 májusában Mar- tonvásárhelyen, a községi könyvtár helyiségében volt először látható- A könyvkötészet múltja és jelene című tárlat, amely az első sikerek után elindult hazai kőrútjára. Iskolák, könyvtárak, üzemi kultúrtermek, tanácsi dísztermek adtak helyet a számára. Látták Kassán és Krakkóban is. A huszonötödik megnyitó Vácott, a századik szülővárosában, Kiskunhalason volt. Tavaly a békéscsabai Kner Nyomda 26 tanulója Vácott járt. A jövő szakemberei tanáraikkal, oktatóikkal megtekintették műhelyét, s amikor hallottak a közeledő háromszázadik tárlatról, kérték: legyen az Békéscsabán, a neves Kner Nyomdában. A nyomda igazgatósága támogatta a gondolatot. — Örömmel megyek Békéscsabára! — mondta Váci György. — Szeretnék újabb barátokat szerezni a szépen bekötött könyvek barátainak. Hírt adni az egyéni képzelet és alkotómunka diadaláról. Papp Rezső Teszöv-iilés Köröstarcsán Köröstarcsán, a Petőfi Tsz-ben tartotta tegnap, pénteken Sótyi János elnök- helyettes vezetésével soron következő ülését a megyei tsz-szövetség elnöksége. A tanácskozáson részt vett Murányi Miklós, a megyei tanács elnökhelyettese. Elsőként Győrfi Károly titkár számolt be a két ülés közötti munkáról. Dávid János, az ellenőrzési iroda vezetője tájékoztatást adott az elmúlt évi vizsgáljatok tapasztalatairól és az idei munkaprogramról. Többek között megállapította': az év második felében elsősorban az új adórendszer bevezetésének előkészítésére helyezték ellenőrzéseik során a fő hangsúlyt. Az általános, teljes körű ellenőrzéseken túl cél- vizsgálatokat folytattak több szövetkezetben. Többek között a növénytermesztési főágazat helyzetét, a készletgazdálkodás dokumentálását, az ipari és melléktevékenységek alakulását tekintették át. Több gazdaságban állapítottak meg adóhiányt, illetve -többletet. Az utóellenőrzések a korábban feltárt hibák kijavítását hivatottak megállapítani. Dr. Tassi Irén, a TÖT főosztályvezető-helyettese jónak értékelte az ellenőrzési iroda munkáját. Időben reagáltak az új szabályozásból adódó tennivalókra. Kérte az ellenőrzési irodát, hogy ebben az évben is elsőrendű feladatuk a termelőszövetkezetek működésének, közgazdasági, számviteli tevékenységének segítése legyen. Ezt követően az elnökség megtárgyalta a szövetség 1987. évi költségvetéséről szóló előterjesztőét, és jóváhagyta az idei pénzügyi tervet. Dr. Drágán Iván titkárhelyettes javaslatot tett a küldöttgyűlés és szervei 1988. évi munkatervére. A bejelentések között elhangzott: várhatóan javul az elkövetkezendő időben a szövetkezetek hitelezési gyakorlata. V. L. Dőlt betűvel A tanácskozás Kell-e nekünk elméleti konferencia? — szegezi nekem a kérdést ismerősöm. Kételyéből mások bizonytalanságát is kiolvasom: ilyen időkben, ilyen gazdasági nehézségek közepette mivégre tanácskozást szervezni az erkölcsről, s a világnézetről, ha pedig konferencia, akkor szóljon inkább a gazdaságról, az életszínvonalról, az árakról, de legfőképp a bérekről. Mintha szerkesztőségünkbe érkező tucatnyi levél észrevételeinek újabb vetülete feszítené ideges nyugtalanságunkat. Azokra az olvasói kifogásokra gondolok, amelyek azt teszik szóvá, szabad-e, megengedhető-e ilyen gazdasági körülmények között szépen (értem alatta: a megszokottól eltérően, s nyilván drágábban) építkezni, könyvkülönlegességeket kiadni, puccos tévéműsorokat készíteni, focimeccseken szuperdrága autókat kisorsolni. Nyilván a jó szándék, a minden fillér „megfogására” irányuló tisztességes törekvés húzódik meg a sorok mögött, valamiféle aggódás a nemzeti felemelkedés megtorpanása, másfelől reménytelensége miatt. De az olvasói üzenetekből azt is megértem, hogy minél szegényebb az ország, annál idegesítőbbek az átlagostól, a normálistól eltérő dolgok. Annál nehezebben viselhetők el a hagyományos szocializmusképünktől idegen jelenségek. Ülök a konferencia plenáris és szekcióülésein, hallgatom az előadásokat és a vitát. A kérdésre — kell-e nekünk elméleti konferencia — onnan érkezik a válasz, világos, meggyőző. Az elhangzottak nyomán egyre nyilvánvalóbbá válik bennem, hogy a gazdasági kibontakozást és stabilizációt egyszerűbb, gyorsabb (és legfőképp biztosabb) lenne véghezvinni stabil társadalmi tudattal. Olyannal, amelyben a meghatározó erő a jövőbe vetett hit, s a meggyőződés. Vagyis hiába a jó program, a körülményekhez képest elfogadható perspektíva; ha hiányzik mögüle az elszánt, a megvalósításra kész ember. Amelyik nem küszködik értékzavarral, amelyik tisztán lát erkölcsi, s világnézeti kérdésekben egyaránt. Nem vitatható, másfajta, új gondolkodás kell, s ha úgy tetszik, új típusú ember. Túlságosan hozzászoktunk (vagy hozzászoktattak bennünket) a mindent felülről váráshoz: a „mondják meg odafönn”, „a döntsék el mások” kényelmes, de mára kiderült, nem túl mozgósító gyakorlatához. Nemcsak a gazdaság, hanem az intézményrendszer is krónikus alulteljesítéssel és deformálódott ösztönzési rendszerrel küszködik — fogalmazta meg az elméleti konferencia egyik előadója. Kétnapi vitát végighallgatva korántsem bátortalanul teszem hozzá, az utóbbit veszélyesebbnek tartom. Azért, mert visszahúz, és apátiát, kétségbeesést termel. Napjainkra az évtizedeken át hangoztatott, a társadalomba sulykolt erkölcsi normák megrendültek, a történelmi gyakorlat által szentesített szocializmuskép megrepedt. A szocialista erkölcs kontúrjai bizonytalanná váltak, presztízse csökkent. A bevett, az általánosan elfogadott normák lazulása bizonytalanságot szül. Nincs mibe kapaszkodni. Új fogódzók kellenek, itteniek, mai társadalmunkba és jövőképünkbe egyaránt illeszkedők. Sajnos ma még erőteljesebb a múlt fölötti kesergés, mint a jövő meghódítására való tudatos készülés. Pedig a múlt már kiesett hatalmunkból, mégha tanulságainak elemzésével adósak is vagyunk. Nekünk már csak a jövő lehet a viszonyítási alap. Erre kell felkészülni. Ahhoz, hogy ez sikerüljön, az hiszem nagyon sokat kell — talán többet, mint az utóbbi harminc évben bármikor — politizálnunk, közéletet élnünk. S beszélgetnünk az erkölcsről és a világnézetről — ha nem is olyan tudományos igénnyel, ám legalább akkora felelősséggel, mint most Békéscsabán.
