Békés Megyei Népújság, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-24 / 46. szám
1088, február 24., szerda o Szervezett kisárutermelés és városellátás Gyulán Február 26-án küldött- gyűlésen tekintik át a Gyula és Vidéke Áfész 1987. évi munkáját. Már készül az értékelés. Ebben megtisztelő, rangjához méltó helyet kap a kisárutermelésben élért szövetkezeti pozíciók elemzése — hallottuk a minap Paulik Jánostól, az áfész elnökétől. A szövetkezet szervezésében folyó termelés 116 millió forint árbevételhez juttatta az áfész tagságát. Különböző szakcsoportokban ezerkétszázan konkrét szövetkezeti célokat valósítottak meg szervezett árutermelésükkel. Emellett több ezer kistermelő baromfi-, baromfitermék-, zöldségfélék és gyümölcsértékesítéssel segítette az áfészt a város nyári ellátásában vállalt feladatok jobb, sokrétűbb, színvonalasabb teljesítésében. Az áfész tagsága tehát szorgalmas munkával járult hozzá az üdülők kellemes közérzetének megteremtéséhez. A szövetkezet útján 10 millió forint értékű zöldség került a fogyasztókhoz. El sem fogyott mind, ezért egy igen tekintélyes mennyiséget az áfész tartósítóüzemében savanyúságnak dolgoztak fel. összesen 120 ezer ötnegyedes üveget töltöttek meg uborkával, almapaprikával, savanyításra alkalmas dinnyével, cseresznye- paprikával, káposztával töltött paprikával. Az őszi és téli hónapokban az üdülők kedvenc csemegéjévé vált a gyulai savanyú káposzta, mely az országos hírű ve- csésitől csak annyiban különbözik, hogy a hagyományok szerint Gyulán készítik. Nem is keveset, hiszen 100-120 tonnát dolgoztak fel az 1987-es idényben is. Az áfész gyulai konyháin nyáridőben napi háromezer adag ebédet főznek rendszeresen, melynek jelentős részét ételhordókban juttatják el az üdülő családokhoz. Az ételek előállításához szükséges nyersanyag tekintélyes részét szintén a kistermelők adják. Burgonyát, petrezselyemgyökeret, sárgarépát, karfiolt, karalábét, káposztát, kelkáposztát, paradicsomot és zöldpaprikát, uborkát nemcsak a főzéshez, hanem az áfész-boltok frisszöldségkínálatához is szállítanak. A szövetkezeti központban működő felvásárlási és ipari főosztály fontos feladatának tartja a helyi szükségleten felüli árutermelési kapacitás tartalékainak mind szélesebb körű feltárását és az országos árualapok gazdagítását. Eredményeiket mutatja: májra hizlalt libából 80 millió forint körüli forgalmat értek el. Az áfész megvásárolja a húslibát, kiadja a szakcsoportnak tömésre, majd a szakcsoport a szövetkezet segítségével szervezi meg az értékesítést. Megtermeltettek 80-90 tonna vágónyulat, felvásároltak 50-60 tonna mézet és 3-4 millió forint értékű tollat, hogy csak a jelentősebb tételeket említsük. Mintegy ezer tonna szemes takarmányba az áfész csak azért fekteti be időről időre pénzét, hogy a háztáji és kisgazdaságok takarmányellátását egész éven át biztonságossá tegye. Az utóbbi években Kétegy- házán baromfitenyésztő szakcsoportot hoztak létre, összesen 3 ezer tyúkot tartanak, elsősorban tenyészto- jást termelnek. Van saját baromfikeltetőjük is. Tavaly már 210 ezer naposcsibét keltettek, 100 ezer te- nyésztojást pedig más keltetőknek adtak el a háztájiban folyó baromfitartás, pe- csenyecsirke-nevelés céljaira. A Gyula és Vidéke Áfész sokoldalúan szervezte 1987- ben is a kistermelők közösséget erősítő munkáját. Vajon mit várnak, milyen előkészületekkel indultak 1988- ban? Az elnök szerint a kistermelők között a termelés növelése irányába élénkülő mozgás tapasztalható. Mák, bab, burgonya, primőr zöldség, sárgarépa, petrezselyem, uborka. káposzta, karfiol, karalábé termesztésére, a tavalyinál nagyobb meny-, hyiség előállítására vállalkoznak. Ezekből a cikkekből az 1987. évinél is többre számítanak. Bővítik savanyítóüzemüket is. Az idén már 200 ezer ötnegyedes üveg töltésére vállalkoznak. A gyulai áfész keresi azokat az újabb lehetőségeket, melyekkel tovább növelheti az áfész-tagság termelői érdekeltségét a város, a működési terület színvonalasabb ellátásában és az országos árualapok gazdagításában. D. K. A Békés Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat békéscsabai István malmában az elmúlt év júliusa óta új módon végzik a búza őrlés előtti intenzív nedvesítését. Erre a munkára előzőleg nagyméretű mosógépeket használtak, de ez rendkívül vízigényes volt. Az új eljárás lényege, hogy mesterségesen nedvesítik a gabonát, ami jelentős vízmegtakarítást jelent és a higiéniai szempontoknak is jobban megfelel. Képünkön a szerkezetet szabályozó Rotaméter beállítását végzik Fotó: Veress Erzsi KÖZLEMÉNY Értesítjük tisztelt ügyfeleinket, hogy a városi tanács vb városfejlesztési lebonyolító iroda ELKÖLTÖZÖTT. 1988. február 22-től Békéscsaba, Kossuth tér 6., I. em. alatt működik, ügyfélfogadás: Változatlan. Tel. 26-369. Vezető: 22-220. Városi Tanács, Békéscsaba Főkönyvelői munkakör BETÖLTÉSÉRE ÁLLÁST HIRDET a Békéscsabai Magyar—Szovjet Barátság Mgtsz vezetősége, a jogszabályokban meghatározott bérezéssel és képesítéssel. JELENTKEZÉS: a termelőszövetkezet elnökénél, személyesen, Békéscsaba VII., Kossuth utca 15. sz. alatt. B kategóriás vállalat A Békés és Vidéke Áfész VILLAMOSMÉRNÖK, PÁLYÁZATOT HIRDET vagy SZÁMVITELI OSZTÁLYVEZETŐI VILLAMOSbeosztás betöltésére. ÜZEMMÉRNÖK Pályázati feltételek: JELENTKEZÉSÉT pénzügyi és számviteli főiskolai végzettség, vagy mérlegképes könyvelői képesítés. VÁRJA. Fizetés a kollektív szerződés szerint. „5 év vezetői gyakorlat” A pályázatot a Békés és Vidéke Áfész jeligére a békéscsabai elnökének (Békés, Szánthó A. u. 6. sz.) lapkiadóba. kell benyújtani 1988. március 10-ig. Űj start a Startnál is Szövetkezetek átalakulóban A megtermelt érték .függvényében elvileg nincs felső határa a jövedelemnek ... Fotó: Veress Erzsi Az Okisz érdekképviseletébe tartozó szövetkezetek száma 1987 végén 2864 volt, s ebből kisszövetkezeti formában 2228 tevékenykedett. Ezek közül 885 az iparban, 835 az építőiparban, 361 a szolgáltató ágazatokban, 147 pedig egyéb területen működik, mintegy 90 ezer dolgozót foglalkoztatva. Az 1982-től létrejött kisszövetkezetek a szövetkezeti gazdálkodás megújulásához vezettek. E formában ugyanis a jövedelem felosztásában jóval nagyobb a szövetkezetek döntési szabadsága, a tagi" és vezetői érdekeltség kötetlenebb formái valósulhatnak meg. * * * A kisszövetkezetek elsősorban azokon a területeken jöttek létre, ahol hiányt pótoltak, eddig nem gyártott termékek előállítására, vagy új szolgáltatásokra vállalkoznak. Tevékenységük a piaci verseny élénkülésének szempontjából is érzékelhető. A tapasztalatok szerint a kisszövetkezetek gazdálkodása rendkívül dinamikusan fejlődik. A közgazdasági környezethez való rugalmas alkalmazkodásukból, az egyszerűbb szabályozási rendben való működésükből adódóan javarészük kiváló eredményeket ér el. Míg 1986-ban az összes szövetkezeti teljesítményből 27 százalékkal részesedtek, ma már meghaladják a 40 százalékot. Ugyancsak számottevő az exportjuk is. TAGBÓL ALKALMAZOTT A szabályozás szerint a kisszövetkezeteknek legfeljebb száz tagja lehet. Ez a teljesítmény jelentős növelésére képes nagyobb szövetkezeteket már az elmúlt években is arra ösztönözte, hogy több kisszövetkezetet alakítva száz tag alatti egységekre váljanak szét, még akkor is, ha ezt a technológiai folyamat nem indokolta. Üj helyzetet jelent, hogy a gyakorlat módosította a kisszövetkezeteknél az alkalmazotti létszámarány kötöttségét. Ennek az lett a kövekezménye, hogy megindul a tagokat alkalmazottakká minősítés folyamata, és ezzel bármilyen nagy létszámú szövetkezet átalakulhat kisszövetkezetté, élvezve annak előnveit, anélkül, hogy a szövetkezetét fel kellene ..darabolni”, és a termelés technológiai folyamata megszakadna. Az átalakulások legnagyobb hajtóereje, hogy a kisszövetkezetekben nincs központi kereset- szabályozás. s így. ha eredményesen dolgoznak, akkor iól keresnek. A hagyományos szövetkezeteknél viszont a kereset növekedése nem haladhatna meg a központi szabályozásban eíőírt mértéket. Megyénkben jelenleg a harminchárom hagyományos ipari szövetkezet mellett 29 kisszövetkezet működik. Január elsejével a hagyományos szövetkezetek közül kisszövetkezetté alakult át a Békési Start, a Békéscsabai Rutex, a Szarvasi Plastolus. a Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezet, és a közeljövőben várhatóan a Körösvidéki Cipész Szövetkezet. JÖVEDELEM ÉS BÉR Az átalakulás körülményeiről, okairól és a lehetőségekről Balikó Györgyöt, a Békési Start Sportszergyártó és Fémipari Szövetkezet elnökét kérdeztük: — Semmiképpen nem divatból tettük — mondja az elnök. — A pártalapszerve- zetünkben a kibontakozási program kapcsán felvetődött a kisszövetkezetté alakulás lehetősége. Tanulmányoztuk az ide vonatkozó jogszabályokat, jártunk a Gyulai Vasipari Kisszövetkezetnél is, ahol tapasztalatokat gyűjtöttünk. Tavaly november elején aztán ösz- szehívtuk a szövetkezet kulcsembereit. A harminctagú — műszakiakból és fizikai dolgozókból álló — „bizottság” elé tártuk vizsgálatunk eredményeit és a lehetőségeket. Két hét gondolkodási idő után, mivel minden érintett jó ötletnek tartotta az átalakulást, a párttaggyűlésen döntés született arról, hogy a vezetés munkálja ki az áttérés módozatait. A dolgozók többsége az ügy mellett szavazott, mindössze 27 tag tartózkodott, ök önként lemondtak a tagságról. így a 116 tagból nyolcvankilencen vállalták a kisszövetkezetté alakulást... A tavaly december 18-án megtartott közgyűlésen a 89 tag titkos szavazással egyhangúlag a kisszövetkezetté alakulás mellett döntött. Elfogadták az alapszabályt, és az önkormányzati szabályzat érdekeltséggel kapcsolatos részeit. A január 1-jétől eltelt másfél hónap tapasztalatai szerint az átalakulás sokat javított a tulajdonosi szemléleten, a dolgozók fegyelmezettebben végzik munkájukat. Ennek egyik oka — Balikó György szerint —. hogy míg a hagyományos szövetkezet esetében egyhavi részjegye volt a tagnak, addig a kisszövetkezetben kéthavi részjegyet fizet a dolgozó. — Nálunk a tag garantált havi jövedelme 3 ezer forint. Ha például ezt az évet veszteséggel zárná a kisszövetkezet. akkor ez esetben a dolgozónak vissza kellene fizetnie a felvett pénz és a 3 ezer forint közti különbséget. Ezzel tehát naevmérték- ben nőtt a tagi érdekeltség. Fontos ténv. hogv most már a megtermelt érték arányában elvileg nincs felső határa a jövedelemnek, annyit lehet kifizetni a tagnak, amennyit a'nyereség elbír. Aki viszont alkalmazottként dolgozik, az nem kockáztat. Az alkalmazott megkapja a bérét, és egy esetleges veszteséges év után sem kell semmit visszafizetnie. Nyereséges év végén pedig csak a tagság döntése alapján kaphat nyereséget... NŐTT A TELJESÍTMÉNY A Startnál az ösztönzési rendszeren is változtattak. A vezetőség határozata alapján ugyanis a szövetkezetben szakcsoport nem működhet. A szakcsoporti tevékenység — a pénzzel együtt — a fő- munkaidőbe került. A napi nyolc óra helyett tehát 9-10 órai munkát is vállalnak önként az emberek. — Érezhetően megnövekedett a teljesítmény — tájékoztat az elnök. — A tavalyi 100-110 százalékos teljesítmény helyett idén januárban 140 százalékot mértünk. A dolgozó nem tűri el, ha például anyaghiány miatt áll a munka, ennek következménye, hogy gyorsult az anyagbeszerzés, s nőtt a fejlesztés üteme is. Akik korábban nem vállalták a tagságot, azok közül már többen kérték a felvételüket. Ez esetben a brigádok is dönthetnek, volt rá példa, hogy azzal utasították el az alkalmazott tagsági kérelmét, hogy „komám, te nem tudsz jól dolgozni, nem jöhetsz közénk!” S végül még két dolgozói vélemény. Farkas Lászlóné csomagoló: — Tizennégy éve dolgozom a Startnál, s most nem vállaltam a tagságot. Ugyanis a férjem is itt dolgozik, ő tag maradt, és úgy döntöttünk, elég, ha csak az egyikünk kockáztat. Biztos, hogy megbánom az év végi nvere'égosztáskor. és lehet, hogy jövőre kérni fogom a felvételemet a tagságba. Balogh Béla, az asztalosüzem vezetője. 1955 óta dolgozik a szövetkezeti iparban: — Én is támogattam a kisszövetkezetté alakulást. Úgy vélem, hogy a jelenlegi gazdasági körülmények, a szabályozás jobban segíti a kisszövetkezetek tevékenységét. Vállaltam a kockázatot, bízva a vezetésben és a tagság munkájában ... * * * — Elvileg minden hagyományos szövetkezet átalakulhat kisszövetkezetté — mondja dr. Bori Györgyi, az Ipari Szövetkezetek Békés Megyei Szövetségének titkárságvezetője. — A Kiszöv nem szorgalmazza, igaz, nem is ellenzi az átalakulásokat. Minden szövetkezetnek önállóan kell döntenie. Megjegyzem, azzal a veszéllyel is számolniuk kell, hogy évközben is hozhatnak olyan szigorító intézkedéseket, amelyek esetleg megszüntetik a kedvezményeket, bár az információink szerint idén valószínűleg nem lesz napirenden ez a téma. Hornok Ernő
