Békés Megyei Népújság, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-22 / 44. szám
1988. február 22„ hétfő-ben láttuk, megkérdeztük: Mi a helyi lap szerepe Szarvason? Korszerű, tágas, világos üzemcsarnokot vettek birtokukba nemrég a Körösvidéki Cipész Szövetkezet gyulai telepének dolgozói. Egy varia rendszerű futószalag segíti a cipőfelsőrész-gyártást, ami könnyebbé teszi, illetve kiküszöböli a fizikai munkát. Tizenheten dolgoznak az üzemház földszintjén, az emeleten öltözőket, fürdőt alakítottak ki 3 millió forint költséggel Fotó: Béla Ottó II kistermelés idei feladatai----Lapszél-----------I dő Ülünk az értekezleten. Velem szemben az egyik igazgató diszkréten ásít, unatkozik. Én is telefirkálom a jegyzetfüzetemet 1 furcsa rajzokkal, töltöm az időt. Az előadó vastag pa- pírköteget tart a kezében. Olvas. Nem jut el a tudatomig a tartalma, különben is, milliószor hallottam már, esetleg a számok változtak. Szóbeli kiegészítés. Fáradtan nézem a színes drapériát, mint a többiek. Sem többet, sem mást nem mond az előre írásban kiadott jelentésnél. Kérdés is van, hosszú, megfoghatatlan válaszokkal. Az aktuális hozzászóló frázisokat puffogtat. Idegesen nézegetjük az óránkat, és ugyanarra gondolunk. Elúszott egy fél nap, értelmetlenül. A szünetben a vállalatvezető alig titkolt bosszúsággal a hangjában megszólal: ma délelőtt még három ülésen kellene lennie, a munkatársai hallgathatják a szemrehányást, amiért a főnök nem tisztelte meg a jelenlétével az összejövetelüket. A fenti történet groteszk novellának is beillene. Amolyan ötpercesnek, de az értekezletek valóságosak, és órákig tartanak, ahol egyre parttalanabbul hömpölyög a szóáradat, lehetetlenné válik az érdemi munka és megbocsáthatatlan bőkezűséggel pazaroljuk egyik legdrágább kincsünket: az időt. Ott az ülés szünetében hidegszendvicset majszolva, üdítőt kortyolgatva beszélgetünk arról, hogy mennyire időszerű napjainkban az elkopott közhely, miszerint „az idő — pénz”. Siránkozunk azon, hogy hatékonyabbá kellene tenni a termelést, közben nem vesszük észre: szalad az idő! Pedig óriási jelentősége van annak, hogy mennyi idő alatt fejlesztünk ki bizonyos terméket, mikorra valósítjuk meg az újításokat, találmányokat, a fontos beruházásokat, milyen határidőre vállaljuk a szállítást. Csak beszélünk, mondjuk a magunkét, miközben kicsúszunk az időből, a világ viszont nagy sebességgel halad, rohan előre. Persze, kellenek az értelmes megbeszélések, vannak is ilyenek szép számmal, de az egyszerűen tarthatatlan, hogy munkát mímelve elfecséreljük a . drága órákat. napokat, éveket. Mind többször ötlenek fel bennem József Attila sokat sejtető szavai: „...fecseg a felszín, hallgat a mély ...” Igen, a fecsegő felszín! Az előbb említett igazgató aggódva jegyezte meg: tavaly januártól áprilisig hivatalos munkaidejének mintegy 60 százalékát töltötte volna értekezleteken, konferenciákon, kényszer- eszmecseréken, ha mindegyikre elmegy. Próbáljunk végiggondolni egy logikai játékot, amely azt feltételezi, hogy az idő valóban pénz. Akkor kellene lenni kemény és puha időnek is. Csakhogy, nálunk a heti 40 óra, amelyet legalábbis papíron, munkával töltünk, jelenleg puha időnek számít, a többi a kemény szabadidő. Miért nincs ez fordítva? Hiszen társadalmi, gazdasági bajainkat, feladatainkat csak a puhává vált 40 órában tudjuk megoldani, teljesíteni. Valamikor, gyerekkoromban láttam egy falusi falvédőt, rajta a felirat: „Könnyebb beszélni, mint tenni — Nehezebb főzni, mint enni.” Bizonyára szebben, költőiebben is meg lehetne fogalmazni az örök érvényű igazságot. Tömörebben, világosabban azonban aligha! Seres Sándor A tegnap esti A Hét egyik riportja a helyi újságok — melyek száma az utóbbi időben örvendetesen megszaporodott — szükségességével, jelentőségével foglalkozott. Ezt hangsúlyozta Lakatos Ernő, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának vezetője is a riporter kérdésére. Megyénkben is vannak kezdeményezések helyi lapok alapítására, sőt, Szarvason harmadik éve jelenik meg a Szarvas és vidéke című immár hetente megjelenő sajtóorgánum. Dr. Sonkoly Jánost, a szarvasi pártbizottság első titkárát hívtuk fel tegnap este, s kérdeztük tőle: mi indokolta a lapalapítást? — Először is e téren Szarvas jelentős hagyományokkal rendelkezik, hiszen az elmúlt másfél évszázadban több mint húszféle helyi sajtótermék jelent meg. Másrészt az itt élők is jelentkeztek ilyen igénnyel, s természetes a törekvésük, hogy a helyi, a lakosságot közvetlenül érintő kérdésekről gyorsan, s helyben tájékozódhassanak. Harmadsorban a város vezetői A Budapesti Harisnyagyár Gyulai Leányvállalatánál 1077-en dolgoznak, ebből 412-en 30 éven aluliak. A fiatalok kiveszik a részüket a termelésből és a mozgalmi munkából. Ezt erősítette meg a szombat délelőtti leányvállalati parlament is. Vidó Miklós, igazgató beszámolójából 'kiderült: a harisnyagyárban folyamatosan figyelemmel kísérik és anyagilag támogatják a fiatalokat. Kolltektív szerződésben rögzítették például azokat a kedvezményeket és juttatásokat, amelyek a továbbtanulást ösztönzik. A szakma iránti érdeklődés felkeltésére a vonzáskörzetben élő általános iskolásoknak gyárlátogatásokat szerveznek, sőt a dobozi iskolában a fakultatív oktatási módszerrel sajátíthatják el a tanulók "ezeket az ismereteket. A szakmunkástanulók képzése a központi gyárban és a Zrínyi téri telepen jól felszerelt műhelyekben történik. is szorgalmazták az újság létrejöttét, hiszen ez a helyi demokrácia szélesítésének egyik fóruma is egyben. — A lap 1986-ban 4 próbaszámmal indult, s jelenleg 1500 példányban jelenik meg. Milyen tapasztalatok vonhatók le a két év alapján? — A legnagyobb gondot az jelenti, hogy az engedély még mindig ideiglenes, ez elsősorban a terjesztésben jelent nehézséget. Arról is szólni kell, hogy a szerkesztők csekély tiszteletdíj mellett lényegében társadalmi munkában készítik a lapot. Technikailag pedig problémát okoz az: nem helyben állítják elő az újságot. — Milyen tervek foglalkoztatják a város vezetőit a lappal kapcsolatban? . — Célunk, hogy az anyagi, személyi és technikai feltételeket javítsuk, s természetesen a legfontosabb: minél olvasmányosabb, köz- érdekűbb kérdésekkel foglalkozó újságot adjunk a Szarvason és környékén élők kezébe. _ _ Támogatják a iközép- és felsőfokú végzettség megszerzését is, amennyiben az a vállalati érdekkel összhangban van. A fiatal szakmunkások hat hónapig begya- korlási pótlékot kapnak. A munkában élenjárók anyagi és erkölcsi elismerésben részesülnek. Segítik a lakásépítést, és -vásárlást, részben vállalati pénzből, részben az e célra szervezett kommunista műszakok bevételéből. Évente 40-50 ezer forintot fordítanak a szabadidő hasznos eltöltésére. A parlamenten részt vevők közül sokan hozzászóltak. Az élet- és munkakörülményekről azonban alig-alig hangzott el javaslat, bírálat pedig nem is volt,1 jóllehet a jelenlévő vezetők erre biztattak. Ami a fiatalokat foglalkoztatta, az a gyáron belüli közéleti közömbösség, az érdektelenség a mozgalmi élet, a . szabadidő közös eltöltése iránt. gZ- m. A MÉM ebben az évben a háztáji és kisegítő gazdaságok három százalékos termelésnövekedésével számol. Ezen belül várhatóan a növénytermesztés fejlődési üteme lesz magasabb. A tapasztalatok szerint a háztáji és kisegítő gazdaságok szerepe változatlanul a kézimunkaigényes ágazatokban lesz meghatározó. Zöldségfélékből a hazai igények, továbbá az exportkötelezettségek az eddiginél több áru termelését teszik lehetővé. A frissen fogyasztott zöldségek termelésében, és a fólia alatti primőr előállításában továbbra is meghatározó lesz a kistermelés szerepe. Az állattenyésztésben a tervek szerint a növénytermesztésnél is nagyobb szerepe lesz a háztáji és kisegítő gazdaságoknak. A lakosság tejjel, és tejtermékkel, való ellátása, valamint a jó minőségű, exportképes vágómarha termelése végett arra törekszenek, hogy lassuljon a kistermelők szarvasmarha-állományának csökkenése. A sertéságazatban lehetőség van a mennyiség — A BÉKÉSCSABAI ÍRÓ, Sarusi Mihály három írása nyitja a Tiszatáj című folyóirat februári számát. A részletek — A rongyos meg a bunda, a Kutya nagymenet és a No harasó — a készülő, Hanyattúszás című kötetében szerepelnek majd. Anyakönyvi hírek GYOMAENDROD Születések: Kató Béla és Tőkési Eszter leánya Diána Eszter, Tóth Sándor és Csatári Éva fia Attila (Dévaványa) Halálesetek: Kós László, Szujó Lajosné Uhrin Mária. SZEGHALOM Házasságkötések: Hidi Mária és Patai Gyula, Bánsághy Piroska (Füzesgyarmat) és Fegyver Imre (Füzesgyarmat). növelésére, de csak a minőség jelentős javításával. Az a cél, hogy a kistermelők 1990-ig lecserélhessék a nem húsjellegű, gyenge minőségű sertéseiket. A legtöbb tennivaló a takarmányok beltartalmi értékének javítására, az ellátás színvonalának emelésére irányul. A kistermelők állatállományának szálastakarmány-ellá- tásáért sokat tehetnek a nagyüzemek. Indokolt lenne a bérlegeltetés kiterjesztése a nagyüzemi művelésre nem alkalmas gyepterületeken. A vágóbaromfi-termelés területén várhatóan továbbra is megmarad az eddigi erőteljes fejlődési ütem. Elsősorban a pecsenyekacsa, a gyöngyös, a fürjhús és a galamb iránt növekszik a kereslet. A piaci lehetőségek, a prémes állatok, a vágónyúl és a méz termelésének további növelését igénylik. A kölcsönös érdekeltségre épülő együttműködési formák keretében ösztönzik az áfészek és a termelőszövetkezetek mezőgazdasági szakcsoportjainak alakítását. y. l. — VÁNDORKIÁLLÍTÁS. Békéscsabán a kórházban, Váczy J. Tamás, Budapesten élő grafikusművész képeiből nyílik kiállítás, „Infarktus” címmel. A tárlatot dr. íGodó Béla, főorvos nyitja meg február 23-án, kedden délután 3 órakor. Születések: Papp László és Kónya Anna fia Norbert, Gerencsér Ferenc és Faragó Zsuzsanna fia Dávid, Elek Gyula és Sándor Mária leánya Anikó, Kardos Ferenc és Székely Ilona Zsuzsanna fia Ferenc Gergő, Karajos László és Bállá Valéria Erzsébet leánya Edina. Halálesetek: Gyócsos Józsefné Czinanó Erzsébet (Sarkad), Krnács Zsófia (Békéscsaba), Győrfi Benjamin (Sarkadkeresztúr), Petneházi Lászlóné Nádudvari Róza (Füzesgyarmat), Pikó Sándor (Füzesgyarmat) , Petri János (Füzesgyarmat). Én ezt választom Fotó: Kovács Erzsébet A Békés és Vidéke Áfész PÁLYÁZATOT HIRDET SZÁMVITELI OSZTÁLYVEZETŐI beosztás betöltésére. Pályázati feltételek: pénzügyi és számviteli főiskolai végzettség, vagy mérlegképes könyvelői képesítés. Fizetés a kollektív szerződés szerint. A pályázatot a Békés és Vidéke Áfész elnökének (Békés, Szánthó A. u. 6. sz.) kell benyújtani 1988. március 10-ig. Ifjúsági parlament a Gyulai Harisnyagyárban HÍREK MA: GERZSON NAPJA A Nap kél 6.40 — nyugszik 17.16 órakor A Hold kél 8.32 — nyugszik 23.54 órakor ÉVFORDULÓ Százötven éve született Ádámfölde községben, és Kecskeméten halt meg Ma- thiász János (1838—1921) szőlőnemesítő. IDŐJÁRÁS Az erős északi szél volt a hét végi időjárásunk jellemzője. Egy erős hidegfront hatására szombat délelőtt még gyengén havazott, majd gyorsan csökkent a felhőzet, és ezzel egy időben erősödött meg az északi szél. A hőmérséklet 0 és +4 fok között alakult. Vasárnap reggelre erősen lehűlt a levegő, mínusz 6, mínusz 7 fokos fagyokat mértünk. Szinte egész nap zavartalanul sütött a nap, de ennek ellenére is csak 0 fokig emelkedett a hőmérséklet. Az 50-60 kilométer órás szél miattt azonban még ennél is hidegebbnek éreztük a levegőt — kaptuk a tájékoztatást a Békéscsabai Meteorológiai Állomás ügyeletesétől, Mojdisz Istvántól. Várható időjárás az ország területén ma estig: eleinte kevés lesz a felhő, majd az éjszakai órákban északnyugat felől erős felhősödés kezdődik, amelyből főként északon és keleten várható többfelé havazás. Napközben a Dunántúlon már felszakadozik a felhőzet, és a felhőátvonulásokat futó hózáporok kísérik. Az élénk, néhol erői északi szél éjszakára mérséklődik, és átmenetileg délnyugatira fordul. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet —7, —12, a legmagasabb nappali hőmérséklet általában 0 és plusz 5 fok között, északkeleten 0 fok alatt alakul. Hírügyeletünk 19 óráig hívható; a tele- A A A fonszámunk: Z/BuUU Hírügyeletes: Nemesi László — A LENCSÉÉI KÖZÖSSÉGI TELEVÍZIÓ ma 19 óra 45-kor rajzfilmekkel kezdi műsorát. Utána 20 órától A nagy leszámolás című színes, szinkronizált olasz filmet vetítik. — A BÉKÉSI VÖRÖSKERESZTNEK a városban és körzetében, 2387 véradója van. Tavaly 737 liter vérrel segítették a rászorulókat. Már az idén is többször szerveztek véradást a városban. Legközelebb március 4-én lesz véradás az Egyetértés Tsz-ben. Újra nyoma veszeti a sólyomnak pénteki számunkban adtunk hirt róla, hogy dr. Lakos István madárházából (Orosháza, Tompa M. u. 3.) elveszett egy emberhez szokott, igen nagy értéket képviselő sólyom. Nos, tegnap délután jött a hír: pénteken délelőtt megtalálták a különösen védett ragadozó madarat, elfogni azonban nem sikerült. A madárnak Ismét nyoma veszett. Feltehetőleg elveszése óta még nem evett, tehát kiéhezett. így várható, hogy valamelyik környékbeli ház baromfiudvarán lecsap, és megkísérli a zsákmányolást. Dr. Lakos István — aki a Madártani Egyesület solymász szakosztályának tagja — Ismét kéri, elsősorban az orosháziakat, hogy ha házuk táján bármi rendellenességet észlelnek , értesítsék. Amennyiben a fáról, tetőről megközelíthető helyre száll a sólyom, nagyobb méretű boritökassal, dobozzal — óvva a madarat — kíséreljék meg leborítva történő elfogását. Lakos doktor ezúton Is köszöni az emberek segftőkészségét: nagyon sok értesítést, bejelentést kapott — nem csak az elveszett sólyommal kapcsolatosán. (ni) — A GAZ Békéscsabán mért fűtőértéke tegnap 34,7 MJ/ normálköbméter volt. (Az alapadat 34,8 MJ/normál- köbméter.) Az adat tájékoztató jellegű
