Békés Megyei Népújság, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-19 / 42. szám
Kettős jubileum Pókhúzó helyett szigetelőlemez Az Újkígyósi Fedéllemezgyár alapjait 1968-ban rakták le az akkor még önálló községi áfész melléküzem- ágaként. önerőből odáig jutott, hogy ma már az öt gyárral működő Kemikál Építőanyag-ipari Vállalat második legnagyobb értéket termelő gyára az országban. Termékei megállják helyüket az igényes nyugati piacokon is. A folyamatos gyártásközi ellenőrzés eredményeit felhasználják a technológia javítására. Minden tételt ellenőriznek a gyár laboratóriumában. A képen a lemez szakítószilárdságát mérik Fotó: Veress Erzsi Az üzem húszéves múltjáról és a jelenlegi eredményekről Köszörűs Sándor, igazgató tájékoztat bennünket. Személyisége összefonódik a gyár történetével. Kezdeményezésének és vállalkozókészségének nem kis szerepe van az elért eredmények mellett abban, hogy ez a gyár a lakosok egy részének helyben tud munkát adni, olyan kereseti lehetőségekkel, amely megközelíti a fejlett ipari körzetek dolgozóinak bérét. Gépsor hulladékból — Az üzem létesítéséhez az adta az ötletet, hogy a hatvanas évek közepétől meginduló építkezésekhez nem volt elegendő szigetelőpapír. Csehszlovákiából és Romániából hoztunk be, ez azonban nem oldotta meg a gondokat. A községben is sorra épültek házak, hiányos szigeteléssel. Sajnos, a mai napig nem tulajdonítunk jelentőséget ennek a munkának, pedig a drága épületek élettartama jó szigeteléssel többszörösére növelhető. Az üzem létrehozásához a megyei szervektől csak erkölcsi támogatást kaptunk. Így aztán kevés pénzünkből arra futotta, hogy felépítsünk egy 24- szer 12 méteres vasvázas színt. Hulladékanyagokból és alkatrészekből a község „aranykezű” kisiparosaival készítettünk egy, kézi hajtású gépet, amely azonban a tervezett időre nem készült el. Az akkori főkönyvelőnket aggasztotta, hogy a gyártáshoz vásárolt anyagokban elfekszik a pénzünk. Egyik napon azzal az ötlettel állt elénk, hogy ha a gépet nem tudjuk beüzemelni, készítsünk pókhúzót a gyerekeknek. Szabályos költségvetési tervet tett le az asztalra. Kiszámította, hogy kétmillió gyerek részére tudunk pókhúzót készíteni a meglévő bitumenből. Ha eladjuk darabját két forintért, munkát tudunk adni a dolgozóknak, és a tervezett nyereségünk is meglesz. (A pókfogó régen a falusi gyerekek kedvenc játéka volt. Madzagra bitumenrögöt gyúrtak, így tudták kihúzni a pókot rejtekhelyéről.) A főkönyvelő tervét, mely élcelődés volt, nem kellett megvalósítani. Az első év végére 4,5 millió négyzetméter szigetelőlemezt gyártottunk. Az újkígyósi emberek a mai napig a régi tréfára utalva, pókhúzónak nevezik egymás között az üzemet. Gazdaváltás A lemezgyár további sorsáról így vall: — A szigetelőanyagoknak az országban biztos piaca volt, ezért anyagi erőnktől függően, minden évben továbbfejlesztettük az üzemet. 1976 végén az újkígyósi áfész beolvadt, illetve egyesült a Békéscsaba és Vidéke Áfész-szel. A „különös házasság” 21 hónapig tartott. A nagy szervezeti egység azonban nem adhatott lehetőséget az üzem töretlen fejlődéséhez. E^ért 1977-ben a megye párt- és gazdasági vezetése úgy döntött, hogy csatlakozzunk a Kemikál Építőanyag-ipari Vállalat budapesti központjához. Ennek több, mint tíz éve, és az eredmények azt bizonyítják, hogy helyesen döntöttünk. Igaz, a szövetkezeti szektor Szabadabb alkotólehetőségei után nem volt könnyű megszokni az állami szektor vállalati fegyelmét. Első termékeik papíralap- anyagból készültek. Erre került a vízzáró bitumenréteg és a homok. Sajnos, a papírhordozó-anyagokkal újabban gondok vannak. Ugyanis régen a gyapot- és gyapjúhulladékot is bedolgozták a papírba. Ma már csak cellulózt használnak. A bitumen nehezen „itatódik”, és több rétegben kell felhordani. Ezért vált szükségessé, hogy új hordozóanyagokat keressünk. — Ilyen új termékünk az úgynevezett nehézlemez, amely ásványgyapot, üvegfátyol, üvegszövet, alufólia, vagy különböző műanyagszálból készült filc. Időt- állóbb, és könnyebben átitatódik. Gyártunk úgynevezett mélyszigetelő anyagokat, metró- és hídépítkezé- sekhez. Termékeink ma már nemcsak az általános hazai szigetelési követelményeknek felelnek meg, hanem a nyugati piacok igényeinek is. Kísérleteket végzünk, hogy a műanyaggal dúsított bitumennel a szigetelő lemezt plasztikusabbá, s könnyebben kezelhetővé tegyük. A korszerű szigetelő- anyagokkal ma kevesen tudnak jól bánni. Sajnos Magyarországon ilyen szakmai képzés nincs. A gyár korábban szervezett kivitelező brigádokat, hogy az állami és szövetkezeti építőipar munkásait a hegesztéses eljárással felhordott tetőszigetelésre betanítsák. Ez azonban nem oldja meg a kérdést. A szakképzett ember ugyanis olcsóbb anyaggal is tud megfelelően szigetelni, de a képzetlen a legjobbal sem tud eredményt elérni. írón alul nincs export Talán azt lehetne mondani, hogy az Újkígyósi Kemikál 1987-ben berobbant a nyugati piacra. Huszonegy- millió forint értékű árut exportált. Vajon mi az oka a gyors sikernek, amikor ma egyáltalán nem könnyű piacot találni? — Mi nem berobbantunk a piacra — pontosít az igazgató —, hanem hazai külkereskedelmi vállalatainknál kilincseltünk hosszú ideig, míg végre találtunk partnert a külföldi értékesítéshez. A szigetelőanyagok piacán is nagy a verseny, de a lehetőségek termékeinknél biztatóak. Az elmúlt évben, főleg Ausztriába szállítottunk, de kisebb tételeket vittünk a Szovjetunióba és az NSZK-ba is. Az idei évre 3 és fél millió négyzetméter árura van előzetes export- szerződésünk. A terv nem biztos, hogy megvalósul. Sok az eladó a piacon, mindenkinek kell a deviza. Ha bárki áraink alá ígérne, kiesünk a versenyből. Mi veszteségesen nem akarjuk nyugatra eladni áruinkat, van rá piac itthon is. — A gyár elképzelése, hogy olyan új tetőfedő termék gyártásával próbálkozik. amely kiválthatja az eternitpalát. Előnye, hogy könnyű és olcsó tartószerkezetre szerelhető. Egy nyugatnémet cég lenne a partner. Sikeres együttműködés esetén közös vállalatot hoznának létre. Előnynek számít, hogy az importanyagokért késztermékkel fizethetnek. 1987-ben a gyár 426 millió forint termelési értéket állított elő, melyből 78 millió a tiszta nyereség. Egy dolgozóra több mint kétmillió forint termelési érték jut. A Kemikál újkígyósi gyára több mint tíz éve tartozik az 1200 dolgozót foglalkoztató nagyvállalathoz egyenlő partnerként. Újszerű termékskálájukkal és sikeres piachódító munkájukkal, nehezedő gazdasági feltételek között is dinamikusan fejlődhetnek. Rákóczi Gabriella Exportra csomagolják az új hordozóanyagokból készített nehézlemezeket Tszker-iizem Méhkeréken Heten kezdték — ma több mint négyszázan dolgoznak A Tszker Exporttartalékokat Feltáró Központja méhkeréki üzemének története még egy évtizedet sem ölel fel. Azonban néhány év alatt sok minden történt, ezekről Berényi György üzemegységvezető és Táth Lászióné, a helyettese adott tájékoztatást. A Gyáli Szabadság Termelőszövetkezet 1980-ban alakított Méhkeréken kihelyezett üzemágat, s annak idején mindössze heten dolgoztak itt. Akkoriban főleg dió, bab és hagyma feldolgozásával foglalkoztak. Két év múlva, 1982-ben már harmincán tevékenykedhettek az üzemben, melyet abban az évben átvett a Tszker Exporttartalékokat Feltáró Központja. A „válás" azonban nem haraggal történt, azóta is jó kapcsolatokat tartanak fenn a gyáli termelőszövetkezettel. Az elmúlt öt év alatt folyamatosan bővült a profiljuk, de ma is elsősorban dió, kerti és amerikai mogyoró törésével, valamint mák-, fokhagyma-, méz- és babfeldolgozással foglalkoznak. Mindezeken túl 94-féle áru felvásárlása, forgalmazása is tevékenységi körükbe tartozik, a vietnami áruktól kezdve a gumicsizmán, metsző- és szabóollón át, egészen a különböző szegekig. kevés lenne az induló 30-as létszám, jelenleg 384 ember dolgozik a méhkeréki üzem kötelékében. Az eltelt évek alatt több telephelyet is létesítettek a környező településeken, így Űjszalontán, Mezőgyánban, Sarkadon, Békéscsabán, Kamuion, Kö- röstarcscán, Zsadányban. Jellemző a fejlődésre: éppen ezen a héten, kedden Köte- gyánban nyílt meg egy részlegük, ahol 15 embert foglalkoztathatnak, éticsigák szállítására alkalmas ládákat szegeznek. Ugyancsak ezen a héten, egy nappal később, szerdán, Mezőgyánban újabb 15 embernek biztosítottak munkalehetőséget. Vagyis, a dolgozói összlétszám immár meghaladja a négyszázat. (Méhkeréken, a központi üzem 85 embernek ad munkát.) Mindenki teljesítménybérben dolgozik — az adminisztrációs létszámot kivéve —, s az átlagkereset 3500 forint. Persze ettől felfelé és lefelé is nagy a szóródás. Mivel a dolgozók közül sokan fóliáznak, amikor szezon van, akkor rugalmas, vagy csökkentett munkaidőt vezetnek be, hogy mindenki el tudja látni az otthoni teendőket. Az elmúlt évben a méhkeréki üzem, telepeivel együtt 320 millió forintos termelési értéket ért el, s jelentős nyereséggel zártak. Az idén a tevékenységi körök bővítése mellett 400 millió forint termelési érték elérését tervezik. REKORDNYERESÉG. A Békés Megyei Építőipari Vállalat az elmúlt esztendőt 84 millió forint nyereséggel zárta. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy volt, és van elegendő munkája a vállalatnak. Tavaly készült el a Békéscsabai Tanítóképző, a Belvárosi Iskola, és. a Békési Nevelési Központ épülete. A nagyberuházások mellett a nyereséget növelte, hogy a lakásépítések többnyire egy helyen és tömegesen kezdődtek meg. Gyulán a Felszabadítók útján 500, Békéscsabán a Jókai utcában 356 lakást épít a vállalat. A munkák nagy részét versenytárgyalás útján nyerte el a Békés Megyei AÉV. májusban nyit az ARANYKERESZT. Tavaly novemberben, felújítás miatt bezárt a Békéscsabai Állami Gazdaság Aranykereszt fogadója Gyulán. Az éttermeket átépítették, korszerűsítették és bővítették a konyGépírónál keres felvételre, azonnali belépéssel (részmunkaidőben is) a Villamos Szakértői és Szakipari Kisszövetkezet, Gyula, Rákóczi u. 10. Tel.: 62-354. hát, s a helyiséget a legmodernebb gépekkel, berendezésekkel szerelték fel. Nőtt a szállodai kapacitás is. Huszonöt kétágyas, fürdőszobás, televízióval és videolánccal felszerelt szoba várja a vendégeket. A háromcsillagos szállórész mellett kétpályás, automata tekepályát is építenek. A fogadó egy harmincszemélyes különteremmel is bővül. A belső udvaron pedig nyári sörkertet alakítanak ki. A beruházás költsége 17 millió forint. JUGOSZLÁV EGYÜTTMŰKÖDÉS. A Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát cukorgyára öt évvel ezelőtt kötött megállapodást jugoszláv társgyárakkal bérfeldolgozásra. Az évek során egyre bővült a kapcsolati Tavaly például a mezőhegyesiek 71 ezer 300 tonna répát szállítottak a szomszédos országba, bérfeldolgozásra. A jugoszláv gyárak feldolgozás után hasznosították a mellékterméket és a cukor egy részét. A többi cukrot visz- szaszállították a mezőhegyesieknek. Ebben az esztendőben lejár a szerződés, amelyet szeretnének megújítani a mezőhegyesiek, számukra kedvezőbb feltételekkel. Eszerint nem tartanának igényt a feldolgozás után a cukorra, hanem más terméket várnának a jugoszláv partnerektől. NŐTT AZ INGATLAN- FORGALOM. ]Az elmúlt esztendőben lényegesen többen vásároltak lakást Békés megyében, mint az előző évben. Az OTP 1987-ben 1068 új lakást adott el, 143-mal többet, mint ’86-ban. A visszavett és újra eladott lakások száma 975 (86-ban 751), a vásárolt és újra értékesített családi házak száma pedig 517 (’86-ban 508) volt. Az állami tulajdonban lévő házingatlanok forgalma 81-ről 119-re növekedett, csökkent viszont 287-ről 280-ra az üresen álló ingatlanok forgalmazása. Az OTP a lakosság egymás közti ingatlan adásvételeihez 982 esetben adott bankkölcsönt. Az elmúlt esztendőben a takarék- szövetkezetek összesen 157 lakást forgalmaztak a megyében. Természetesen ma már KÚTFÚRÁS TELJES FELSZERELÉSSEL, motorcsatlakozással, minden anyag hozzáadásával (cső, szűrő, pumpa) két év garanciával. Irányár: 10 m mélységig 40 mm-es csővel 4000,— Ft, minden további méter 80,— Ft. 50 mm-es csővel 4500,— Ft, minden fovábbi méter 100,— Ft. 63 mm-es csővel 5500,— Ft, minden további méter 120,— Ft. Eredménytelen fúrás esetén a megrendelőt nem terheli semmilyen költség! KÖZÉLETEKNEK IS. Sánta Béla kútfúró kisiparos, 6726 Szeged, Marostői u. >33. Telefon: (62) 26-342. Mogyoróválogatás. Fotó: Kovács Ertséóet P. F.
