Békés Megyei Népújság, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-19 / 42. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG I MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES I MEGYEI TANÁCS LAPUI 1988. FEBRUÁR J9„ PÉNTEK Ára: 1,80 forint XLm. ÉVFOLYAM, 42. SZÁM Befejeződön az SZKP KB ülése Forradalmi átalakítás és ideológiai megújulás Mihail Gorbacsov beszéde A közép- és felsőfokú ok­tatás átalakításával foglal­kozó napirendi pont vitájá­val folytatódott csütörtökön az SZKP Központi Bizott­ságának ülése. A második munkanapon nyolcán szóltak hozzá a Jegor Ligacsov ál­tal előterjesztettekhez. A napirendi pont lezárá­sa után Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára mon­dott beszédet „Forradalmi átalakítás és ideológiai meg­újulás” címmel. A Központi Bizottság ha­tározatokat fogadott el, jó­váhagyva egyfelől az oktatá­si reformmal kapcsolatos Az élelmiszer-gazdaság kül­kereskedelmi eredményeiről és az idei feladatokról tájé­koztatták az újságírókat csütörtökön délelőtt a MÉM- ben. Dull Ferenc MÉM-főosz- tályvezető elmondotta: az ágazatból tavaly 91 milliárd forint értékű áru került forgalomba. Részesedése a népgazdaság összes kivitelé­ből — forintban számolva — 21 százalékot tett ki. A konvertibilis elszámolású ki­vitelből viszont — devizában számolva — aránya elérte a 27,5 százalékot, ami ugyan valamivel kevesebb az el­múlt évi közel 30 százalékos részesedésnél, de jelzi: az élelmiszer-gazdaság továbbra is a népgazdaság fontos de­vizaszerző ágazata. A kon­vertibilis elszámolású kivi­telből a mezőgazdaság 43 százalékkal, az élelmiszer- ipar 57 százalékkal részese­dett. A legfontosabb deviza- szerző iparágak között van a hús-, a baromfi-, a gabo­na- és a növényolajipar, va­lamint a kertgazdaság, amely friss zöldséget, gyümölcsöt, előterjesztést és a vitában elhangzottakat, másfelől a főtitkár beszédét. A testület személyi kérdé­sekben is döntést hozott. Ju- rij Maszljukovot, akit nem­rég neveztek ki első minisz­terelnök-helyettessé és az Állami Tervbizottság elnö­kévé, a KB Politikai Bizott­ságának póttagjává válasz­tották. Ugyancsak a PB pót­tagja lett Georgij Razu- movszkij, a KB titkára. A Központi Bizottság titkárává választották Oleg Baklano- vot. Felmentették politikai bizottsági póttagsága alól konzerv- és hűtőipari árut adott, és ide sorolják a bőr­ipart is. A teljesítmény azért is figyelmre méltó, mert tavaly, a kedvezőtlen időjárás mi­att, mintegy 1,5 millió ton­nával kevesebb gabona ter­mett a vártnál, és ez visz- szavetette az exportot. A szőlőágazatban a fagykárok következtében csökkent je­lentősen a termés mennyi­sége, és ráadásul a szovjet megrendelések mérséklődé­se szintén éreztette hatását. Ezeket a kieséseket jórészt sikerült ellensúlyozni; azzal, hogy több termékcsoportban a tervezettet meghaladó áru- mennyiséget értékesítettek, egyes termékeknél pedig si­került a külpiacon jobb ára­kat elérni. A vágóállat és a húsipari termékek kivitele például 4 százalékkal nőtt, ennél is jobban, 8 száza­lékkal a vágott baromfié. Ipari olajmagból a terve­zett mennyiségnek több mint kétszeresét értékesítet­ték külföldön. Jelentősen nőtt az eladás friss és fel­dolgozott kertészeti termé­Borisz Jelcint. (Jelcint ta­valy ősszel mentették fel a moszkvai pártbizottság első titkárának tisztéből, és egy állami bizottság irányításá­ban kapott vezető szerepet.) A Központi Bizottság tag­jává választották V. Bol- gyint, a KB osztályvezetőjét, N. Geller mezőgazdasági gép­kezelőt és Viktor Mironyen- kót, a Komszomol KB első titkárát, akik eddig a tes­tület póttagjai voltak. Ezzel a Központi Bizott­ság befejezte kétnapos ülé­sét. (Folytatás a 2. oldalon) kékből. Az úgynevezett ap­rócikkek — ide sorolható a vadhús, vágónyúl, galamb, méz, toll, libamáj, stb. — mind kelendőbbek az ex­portpiacokon és ezt a lehe­tőséget a korábbinál jobban kihasználják a magyar vál­lalatok. Az idén a tavalyinál még nagyobb előirányzatokkal számol a terv: a konvertibi­lis elszámolású kivitel 1,33 milliárd dollár, a rubelrelá­ciójú előirányzat pedig 1,06 milliárdot tesz ki. A piaci kilátások nem túl kedvező­ek egyes termékekből igen mérsékelt a kereslet, ám vannak olyan cikkek, pél­dául a vágómarha és a juh, amelyeknek az ára növek­szik. Az előirányzat teljesítésé­hez javítani kell az export szerkezetét. Vissza kell szo­rítani a külföldön csak gaz­daságtalanul értékesíthető termékek kivitelét. Az el­képzelés az, hogy mivel a középszerű minőség külföl­dön mind kevésbé verseny- képes, nyersanyagokat, ter­ményeket, illetve nagy ér­tékű, feldolgozott élelmisze­reket értékesítenek határa­inkon túl. Hazánkba látogat Andrej Gromiko A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága és a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa meghívására február 23. és 27. között hivatalos, baráti látogatást tesz a Magyar Népköztársaságban Andre j Gromiko, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB Po­litikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke. Hz MSZBT ünnepi ülése A magyar—szovjet barát­sági, együttműködési és köl­csönös segélynyújtási szer­ződés aláírásának 40. év­fordulója alkalmából ünnepi gyűlést rendezett a Magyar —Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksége csütör­tökön a Tungsram Rt. szék­házában. Az ünnepség résztvevőit — közöttük Övá­ri Miklóst, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titká­rát, Várkonyi Péter külügy­minisztert, Nyikolaj Danyi- lint, a Szovjet—Magyar Ba­ráti Társaság elnökének el­ső helyettesét és az ideigle­nesen hazánkban állomáso­zó szovjet déli hadseregcso­port parancsnokságának képviselőit — Káder Gyula, az MSZMP IV. Kerületi Bi­zottságának első titkára kö­szöntötte. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Apró Antal, az MSZBT el­nöke mondott ünnepi beszé­det. Emlékeztetett arra, hogy a szerződés aláírásával a magyar nép — történelme során először — olyan szö­vetség tagja lett, amely a leghaladóbb társadalmi cé­lokat tűzi maga elé. Élelmiszer-gazdasági export Tanácskozott a HNF megyei bizottsága Vetőmagüzlet Szarvas és Eszék között Tegnap Balogh László el­nökletével ülést tartott a HNF megyei bizottsága Bé­késcsabán a helyőrségi mű­velődési otthonban. Ezen el­sőként Krizsán Miklós, a megyei tanács osztályvezető­je a nem kereskedelmi vál­lalatok kereskedelmi tevé­kenységét ismertette. Egye­bek között utalt arra, hogy tavaly Békés megyében 24,4 milliárd forint volt az ossz kereskedelmi forgalom érté­ke, amelyből 8-10 százalék­kal részesedtek tápboltjai, továbbá a tőkés országokból érkező vendégek fogadására is alkalmas szállodák, vala­mint az egyes vállalatok^ kisüzletei, mintaboltjai szin­tén jelentős szerepet tölte­nek be az ellátás területein. Mindezek megyénk kereske­delmi és vendéglátóipari hálózatát jól kiegészítik, s kellő szakmai igényességgel igyekeznek a szükséges fel­tételeket megteremteni. Az elhangzott tájékoztatót Steigervald György, az FVT elnöke egészítette ki, majd kérdések, válaszok és hoz­zászólások következtek. A második napirendi pontban a HNF megyei bi­zottságának és pénzügyi el­lenőrző bizottságának, vala­mint a Fogyasztók Megyei Tanácsának 1988. évi mun­katervét fogadta el a testü­let, s az ülés végül a beje­lentésekkel fejeződött be. —y—n Eredetileg úgy kezdődött a Szarvasi öntözési Kutató Intézet és az Eszéki Kutató Intézet között a gazdasági kapcsolat, hogy a szarvasiak a náluk nemesített növé­nyekből vetőmagfajta-kol- lekciót mutattak be az eszé- kieknek. Ezt tették az eszé- kiek is. S ma már ott tar­tanak, hogy Szarvasról 15-16 millió forint értékben lucer­navetőmagot kérnek Eszék­re, s onnan az említett ösz- szegnél kisebb tételű szója és árpa nemesített vetőmag­vakat ajánlottak és minden olyan terméket, melyet a jugoszláv gazdaság előállít. Ez adta a gondolatot a szarvasiaknak — hallottuk dr. Marjai Gyulától, az ÖKI igazgatójától —, hogy a le­hetőségek jobb kihasználá­sára bővítsék az üzletbe be­kapcsolható vállalatok, in- i tézmények számát. Magyar részről az Agrokert vonták be, hívták segítségül a kom­penzációs lehetőségek ered­ményesebb kihasználására. A jugoszlávok az Agroszla- vóniától kértek közreműkö­dést. Amikor február első fe­lében Szekszárdon találko­zott a két kutatóintézet ve­zetője a kompenzációs üz­let megkötésére, újabb ha­zai vállalatokkal bővült a kör. Bekapcsolódott az üz­let teljesebbé tételébe a Hungaroseed és az Országos Vetőmag-termeltető Válla­lat. Az utóbbi időben meg­tudtuk, mind a magyarok, mind a jugoszlávok az újabb piacok, kölcsönösen előnyös üzleti lehetőségek felkutatá­sára vállalkoznak. Ez a mos­tani azért jelentős, mert Szarvas és Eszék között a tudomány egyengette az együttműködéshez vezető utalt. D. K. Új szolgáltatással jelentkezett a Zsadányi Magyar—Lengyel Barátság Termelőszövetkezet az elmúlt év őszén. Faipari munkákat vállalnak, elsősorban a lakosság igényeinek ki­elégítésére. Készítenek asztalokat, ablakokat, ásó- és kapa­nyeleket, vállalnak üvegezést és még sok minden mást. A lakosság körében gyorsan népszerűvé vált munkájuk, meg­rendelésekben nincs hiány, „csupán” az anyagbeszerzés okoz alkalmanként gondot számukra. Képünkön: Újvárosi Gyula egy asztal alsó összekötőjén dolgozik Fotó: Kovács Erzsébet II tervezettnél lassabban javul az iparcikk-kínálat A tervezett 2-2,5 százalé­kos fogyasztáscsökkenés és a várható 15 százalékos kis­kereskedelmi árszínvonal­növekedés, valamint a ta­valy év végi nagyarányú felvásárlások ismeretében a kereskedelem az idén az iparcikkforgalom átlagosan 4 százalékos mérséklődésé­vel számol. Az ellátás prog­nosztizálását nehezíti, hogy — noha az éves iparcikk­kínálat 80-82 százalékát a hazai termelők adják — az év eleji szállítások a várt­nál lassabban indultak meg, s több termelővel — köztük a Békéscsabai Kötöttáru- gyárral, a Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezettel — még nem tudták megkötni a szerződést. Emellett néhány gyártó a korábban vállalt mennyiségnél kevesebb áru szállítására szerződött, köz­tük például a Hajdúsági Iparművek és a Jászberé­nyi Hűtőgépgyár. A Kereskedelmi Miniszté­riumban kapott tájékoztatás szerint a várható kereslet- csökkenés mértéke jelentő­sen eltérhet az egyes ter­mékcsoportokban. Háztartá­si vegyiárukból valószínű­leg ugyanannyit, sőt mosó­szerekből. hajápoló kozmeti­kumokból, háztartási festé­kekből többet vásárolunk, mint tavaly. A kereskede­lem az alapvető igények ki­elégítésére törekszik, ám várható, hogy ezt csak né- “hány más termék, főként a márkás nyugati cikkek im­portjának rovására tudja el­érni. Az év első hónapjának forgalmi tapasztalatai szerint változatlanul nagy az igény a korszerű, hely- és energia­takarékos mosógépek, fa­gyasztószekrények és -ládák, a magas technikai színvona­lú híradástechnikai cikkek iránt, de mind többen kere­sik a hagyományos mosógé­peket, centrifugákat is. Szá­mítani kell arra, hogy a korszerű hazai gyártmá­nyokból az idén sem tudja a kereskedelem kielégíteni az igényeket, számos termé­ket továbbra is előjegyzéses módszerrel értékesítenek, s áruvásárlási hitelt is csak a készletek alakulásának függ­vényében nyújtanak ismét a nagyobb értékű cikkekre. A híradástechnikai termékek közül a színes televízió kí­nálatában várható javulás, elsősorban azért, mert fel­tehetően kevesebben akar­ják majd fekete-fehér ké­szüléküket színesre cserélni, mint a korábbi esztendők­ben. Az év első heteinek ta­pasztalatai szerint az építő­anyagok iránti igény nem csökkent, változatlanul nagy a forgalom a Tüzép-telepe- ken, és az építőanyagokat forgalmazó vállalatoknál. Az iparral folytatott tárgyalások arra utalnak, hogy az alap­vető építőanyagok egy ré­széből a belföldi termelők az év folyamán kielégítik a keresletet. Néhány termék­ből, például cementből, ége­tett tetőcserépből, burkoló­anyagokból, ajtókból azon­ban importra is szükség lesz. A kereskedelem a hiányt egyéb iparcikkekből is im­porttal pótolja. A megálla­podások értelmében átlago­san 7 százalékkal több fo­gyasztási cikk érkezik a szocialista országokból, mint tavaly. Ezzel szemben keve­sebb tőkés importra lehet számítani. Méhkeréki hét a NÉPÚJSÁG ■ban Méhkeréken 1980-ban hozott létre a Gyáli Szabadság Termelőszövetkezet melléküzemágat, ahol akkor heten dolgoztak. A Tszker 1982-ben vette át az abban az évben már 30 dolgozót foglalkoztató üzemet. Ma — telephelyei­vel együtt ,— több mint négyszáz embernek ad munkát a méhkeréki Tszker-üzem. Hogyan jutottak el idáig? •— erről szól egyik írásunk az ötödik oldalon. A Múltról valló tárgyaink sorozatunk lapunk hatodik oldalán olvasható. Arra hívjuk fel benne a méhkerékie­ket, hogy szombaton délelőtt hozzák el a helyi könyv­tárba régi tárgyaikat, eszközeiket, irataikat — a hozzá­juk fűződő emlékeikkel együtt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom