Békés Megyei Népújság, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-16 / 39. szám

1988. február 1G., kedd NÉPÚJSÁG NDK állam és egyház: csökkenjen a félelem Kiprianu kiesett a ciprusi elnökválasztáson A demokratikus német ál­lam és az evangélikus egy­ház utóbbi tíz évben kiala­kult viszonyának nincs ész­szerű alternatívája, de sok területen kell még javítani a marxisták és a hívők kap­csolatait — állapítja meg egy cikkében az NDK-beli evangélikus egyház egyik vezetője. A Neue Zeitnek, az NDK- beli Német Keresztényde­mokrata Unió lapjának hét végi számában Günter Kru- sche, az evangélikus egyház főszuperintendánsa a nyuga­ti sajtó írásaira reagált. Krusche rámutat, hogy az állam és az egyház között párbeszéd további javulását csak hosszú, türelmes úton lehel elérni. Az NDK-beli egyházak — írja — elő kí­vánják segíteni, hogy növe­kedjen a felelősen gondolko­dó keresztények és marxis­ták bátorsága és önbizalma, s ezáltal országszerte nyílt­ság, bizalom és kölcsönös tisztelet jellemezze a kap­csolatokat. A cikk szorgalmazza, hogy a még hátralévő sok tenni­valót ne erőszakkal, vitával, szembenállással, hanem be­szélgetéssel, tisztelettel, meg­győzéssel oldják meg. Ezál­tal erősödik a béke és az igazságosság, csökken a fé­lelem és a fásultság. * * * A Die Wahrheitnak, a nyugat-berlini kommunisták lapjának hétfői beszámolója szerint Drezdában szomba­ton késő este, egy istentisz­telet után, az NDK-ból ki­vándorolni szándékozók egy csoportja gyűlt össze és pro­vokatív — például a berlini fal lebontását követelő — jelszavakat kiáltozott. A közlekedési múzeum lépcső­jén az emberi jogok bizto­sítását követelő feliratokat feszítettek ki. A rendőrség egy idő után feloszlatta az összejövetelt, és öt személyt őrizetbe vett, de vasárnap délutánig mindannyiukat szabadon bocsátották — írja a Die Wahrheit. Nicosiából érkező jelenté­sek szerint paradox módon a jobb- és a baloldal ideig­lenes győzelmével, s megle­hetősen szoros eredménye­ket hozva végződött Cipru­son az elnökválasztások el­ső, vasárnapi menete. Glav- kosz Kleridesz, a Jobboldali Demokratikus Tömörülés (DISZI) jelöltje (és elnöke) a szavazatok 33,32 százalé­kával az első helyre került, de 30,11 százalékkal közel van hozzá Georgiosz Vaszi- liu független jelölt, aki po­litikusként ismeretlenebb Kleridesznél. Vasziliut a Ciprusi Dol­gozó Nép Haladó Pártja (AKEL) kommunistáinak tá­mogatása segítette abban, hogy ő lehessen Kleridesz vetélytársa a választások február 21-én sorra kerülő második és döntő fordulójá­ban. A ciprusi alkotmány szerint ugyanis akkor, ha az első menetben senki sem nyeri el a szavazatok 50 százalékát és még legalább egy szavazatot, akkor a sza­vazást egy héttel később meg kell ismételni. Az első menet egyik leg­fontosabb tanulsága tehát az, hogy az AKEL nélkül továbbra sem lehet politikát csinálni a köztársaságban. Kiprianu elnök is az AKEL- nak köszönhette második mandátumát. Most, miután a kommunisták megvonták tőle a bizalmukat, ki is esett a további versenyből. A ciprusi hírügynökség sze­rint a szavazatszámlálás kezdeti szakaszában ugyan még ő vezetett Vasziliu előtt, a végleges kép azon­ban egészen más lett: 27,29 százalékkal a harmadik he­lyen végzett, A szocialista párti (EDEK) Lisszaridesz eredménye — 9,22 százalék — megfelel a józan várako­zásoknak. A két szélső — de nem szélsőséges — pólus jelölt­jei között kell hát választa­niuk a szavazóknak vasár­nap. Howe Moszkvában A szovjet kormány meg­hívására vasárnap este — mint jelentettük — hivata­los látogatásra Moszkvába érkezett Sir Geoffrey Howe brit külügyminiszter. A ven­déget, több hivatalos sze­mélyiség társaságában, Edu­ard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, külügyminisz­ter köszöntötte. A külügyminiszteri meg­beszélések mellett a brit po­litikust várhatóan fogadja Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára is. A szovjet fővárosban folytatandó tár­gyalások után Howe Kijev- be utazik. Howe látogatásától — amint azt a hétfő reggeli Pravda írta — a Szovjet­unióban azt várják, hogy továbbfejleszti a kétoldalú párbeszédet és együttműkö­dést. Ennek a folyamatnak új ösztönzést- adott Margaret Thatcher brit kormányfő tavaly márciusi moszkvai lá­togatása, s a tavaly decem­berben folytatott Gorbacsov —Thatcher megbeszélés, amikor a szovjet vezető — útban a washingtoni csúcs- találkozóra — megállt Nagy- Britanniában. £ MEGHALT LOEWE Szívinfarktus következté­ben a kaliforniai Palm Springsben vasárnap meg­halt Frederick Loewe, a M.v Fair Lady című világhírű musical és több más, szin­tén átütő sikerű zenés da­rab, közöttük a Camelot és a Gigi zeneszerzője. 86 esz­tendős volt. Loewe a tehetségen kívül nem volt híján az öniróniá­nak sem. Azt hangoztatta, hogy ő szívesebben játszana Bachot és Mozartot, ám a Broadway sokkal jobban fi­zet. Azt is kijelentette, hogy nem szereti azt a zenét, amit csinál, de enged az ez­zel ellentétes véleményt valló embermillióknak. • ARAB DIPLOMÁCIA — IZRAELI VITA Előre be nem jelentett lá­togatásra Damaszkuszba ér­kezett vasárnap Zaid Rifai jordániai miniszter. Háfez Asszad szíriai miniszterel­nökkel a legújabb amerikai tervre adandó közös arab válasz kialakításáról tárgyal, és megvitatják a megszállt területeken kirobbant zavar­gások legújabb fejleménye­it. A két hónap óta tartó tüntetéseken 56 palesztin vesztette életét, és mintegy háromezren sebesültek meg. • WALDHEIM NEM MOND LE Kurt Waldheim, Ausztria köztársasági elnöke hétfőn este az osztrák néphez in­tézett televíziós beszédében megerősítette: nem mond le tisztségéről, a róla folyó vi­ták újabb hulláma és a rá­nehezedő nyomás ellenére sem. • POLJAKOV DAMASZKUSZBAN Damaszkuszba érkezett hétfőn Vlagyimir Poljakov, a szovjet külügyminisztéri­um közel-keleti osztályának vezetője. A szovjet diplo­mata a szíriai hírügynökség jelentése szerint a közel-ke­leti konfliktusról és az Izra­el által megszállt területe­ken kialakult helyzetről tár­gyalt Faruk As-Saraa szíriai külügyminiszterrel. A felek együttesen leszö­gezték: elutasítják a közel- keleti válság egyes elkülöní­tett kérdéseinek részleges megoldását. Hangsúlyozták az ENSZ égisze alatt össze­hívandó nemzetközi konfe­rencia szükségességét. Jugoszláv dolgozók tiltakozásai Jugoszláviában a hét végén több munkásmegmozdulásra ke-* rült sor. A mostari Sokol fém­ipari kombinát egyik szerelő- üzemének dolgozói tiltakozó menetben a vállalattól 5 km-re lévő városi tanács elé vonultak és sürgették, hogy a leépítés miatt 17 hónappal ezelőtt elbo­csátott JL60 társuk számára biz­tosítsák az elhelyezkedést. Sztrájkba léptek a bori rézbá­nyászok, mert januári kerese­tük (átlag 330 000 dinár) 20 szá­zalékkal alacsonyabb volt a ta­valy decemberinél. Miután biz­tosítékot kaptak arra, hogy a megtermelt tiszta jövedelem el­osztása a jövőben másként tör­ténik, újra felvették a munkát. A labini szénmedence „Ripen- da” bányájának kollektívája a városi-körzeti tanács előtt til­takozó gyűlést tartott, miután értesült arról, hogy vesztesége­sen gazdálkodó üzemüket be­zárják. A bányászok bejelentet­ték, hogy bírósági keresetet nyújtanak be azok ellen a szak­emberek, gazdasági és politikai vezetők ellen, akik 20 évvel ez­előtt elhatározták e bánya meg­nyitását. A tuzlai Mramor lignitbánya igazgató bizottsága felmondott négy olyan vájárnak, akik a vállalatnál nemrég lezajlott sztrájkot kezdeményezték. A zágrábi Rade Koncsar gépipari kombinát egyik üzemének 500 dolgozója kevesellte és nem volt hajlandó felvenni havi fizetését. A „Litostroj” sztrájkbizottsá­gának másik követelése az, — közölte ,a Komuniszt —, hogy hozzák létre a lengyel Szolida­ritáshoz hasonló jugoszláv szak- szervezeteket. E szakszerveze­tekbe nem léphetnének be kommunista párttagok. Benyo­másaink szerint — (tette hozzá a hetilap — a Litosztroj új üzemi szakszervezeti bizottságá­nak megválasztásával ezt a cél­kitűzést részben sikerült 'elérni. ÜJRA ITT A ROLLING STONES JAVÍTJÁK A TREVI SZÖKÖKUTAT A Start című londoni lap szerint 1988-ban újra turné­ra indul az Egyesült Álla­mokban és Európában a Rolling Stones. A zenekarnak várhatóan ez lesz a búcsúturnéja. A lap úgy tudja, hogy az együt­tes vezetőjének, a 44 éves Mick Jaggernek sikerült meggyőznie társait: lépjenek újra a színpadra. A Stones utoljára 1982-ben turnézott. Utolsó nagyszabású fellépé­sükre 1982 júliusában került sor, a leedsi Roundhay Park stadionban, 80 ezer néző előtt. Azóta csupán egyszer játszottak a nyilvánosság előtt: 1986 februárjában a londoni Club 100 falai kö­zött elhunyt kísérőzenészük, Ian Stewart zongorista em­lékére. HARMINCHÁROMSZOROS GYILKOS A római Trevi szökőkutat február 15-én kiürítik, ki­mossák és restaurálják. A Trevi szökőkutat a XVIII. században építették, és 1956- ban újították fel. KÖNYVTOLVAJ Különböző tolvajokat is­merünk, egyesek csakis pénzt lopnak, másokat az ékszer vonz, valamelyik pedig min­dent elcsen, ami a keze ügyébe kerül. A francia ha­tóságok Metzben nemrégiben egy különleges tolvajt fülel­tek le. Az illető könyveket lopott. Az irodalom iránt hirtelen fellobbant nagy- nagy szeretetét mi sem bi­zonyítja jobban, mint a vá­ros könyvesboltjaiból eltu­lajdonított 7 ezer könyv. :A zsákmányát lakása könyves­polcára helyezte el, de arra már nem futotta az idejéből, hogy el is olvassa őket. FRANCO UTÄN ELŐSZÖR A Szovjetunióban, kivégez­ték azt a férfit, aki 33 nőt gyilkolt meg a Belorusz SZSZK területén.. G. Miha- szevics ügye nagy vihart kavart fel a szovjet közvé­leményben, mert a belügyi szervek a tömeggyilkos kéz­re körítése során számos hi­bát követtek el, és ez hoz­zájárult ahhoz, hogy míg a gyilkos sorban végzett áldo­zataival, ártatlan embereket ültettek a vádlottak padjá­ra. Georgij Tarnovszkij, a Belorusz SZSZK főügyésze elmondotta, hogy a nyomo­zás azért jutott vakvágány­ra, mert a rendőri szervek nem a törvényes eljárások­nak megfelelően jártak el. így fordulhatott elő, hogy 12 ember ellen bírósági eljárást indítottak. Természetesen azóta mindannyiukat rehabi­litálták. Akik felelősek vol­tak azért, mert az igazi gyil­kos kézre kerítése helyett ártatlan embereket hurcol­tak meg, azok ellen vizsgá­latot indítanak. Az ügy 15 évig húzódott. Végül meg­találták a gyilkost, egy be­lorusz szovhoz lakosát. Ha­lálra ítélték, majd miután a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elutasította kegyelmi kérvé­nyét, az ítéletet végrehajtot­ták. A Franco-diktatúra buká­sa óta első ízben választot­ták meg Spanyolországban a tanítók szakszervezeti szö­vetségét. A választáson 319 ezer pedagógus és iskolai al­kalmazott vett részt. A BRITEK AKCIÓJA AZ ÉHEZŐ AFRIKAIAK JAVÁRA Nagy-Britanniában nagy akciót szerveztek az éhező afrikaiak megsegítésére. A brit színészek egy hétórás tévéprogramot készítettek, amelynek jövedelmét a szu- dáni és az etiópjai éhezők­nek fogják juttatni. Ezen­kívül Nagy-Britanniában a vasútállomásokon, az étter­mekben és más helyeken nevetséges vörös orrokat ad­nak el, ebből eddig hétmillió fontot gyűjtöttek össze. A vörös orrok darabja 50 penny, a számítások szerint ennyibe kerül egy védőoltás az afrikai gyerekeknek a kü­lönféle fertőző betegségek el­len. Az akció keretében ed­dig összesen 12 millió gyűlt össze. Ennek 20 százalékát a brit hontalanoknak, moz­gássérülteknek, kábítószer- élvezőknek és alkoholisták­nak juttatják. A bukaresti írta: fl román—magyar viszonyról Amint a Magyar Távirati Iroda híradásaiból már is­mert, jó egy hete Bukarestben ülésezett a Dolgozók Or­szágos Tanácsa. A plénumán Nicolae Ceausescu, a Ro­mán Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke, a Dolgozók Országos Tanácsának elnöke is felszólalt. Beszédében Románia gazdasági helyzetével, a demokratizálódási folyamattal és nemzet­közi kérdésekkel foglalkozott. Ez utóbbi témakörben részletesen elemezte Romániának a más szocialista or­szágokhoz, köztük hazánkhoz fűződő viszonyát. Az alábbiakban — a napokban érkezett Előre alapján — ezt a részt idézzük. A szerkesztőség „Románia a maga részéről eltökélten munkálkodni fog, hogy széles körűen fejlessze kapcsolatait a világ minden államában. A továbbiakban is megkülönböztetett figyel­met fordítunk a szocialista országokkal való kapcsola­tokra — ahogy a múltban is tettük —, abból indulva ki, hogy biztosítani kell a nézet- eltérések leküzdését, az ösz- szes fejlődő országok együtt­működésének és szolidaritá­sának erősödését. Ilyen tekintetben kapcso­lataink a szocialista orszá­gokkal általában jónak te­kinthetők. Sajnos nem mondhatjuk el ugyanezt Ro­mánia Szocialista Köztársa­ságnak a Magyar Népköztár­sasággal való kapcsolatairól. Határozottan munkálkod­tunk és munkálkodunk a Magyarországgal való bará­ti. jó szomszédi kapcsolatok erősítéséért. Véleményünk szerint mindkét nép érdekei — annál is inkább, mert mindkét nép a szocializmust építi — megkövetelik, hogy végérvényesen vessenek vé­get a régi állapotoknak, és induljanak ki a két ország között fennálló barátsági és együttműködési szerződés szellemében a jó szomszédi, szolidaritási kölcsönösen elő­nyös együttműködési kap­csolatok fejlesztésének szük­ségességéből minden tevé­kenységi területen. De értsék meg jól ma­gyarországi barátaink is — akárcsak egyébként az összes államok —, hogy a románia problémákat a párt, a kor­mány, a demokratikus szer­vek. az egész román nép old­ja meg! A tudományos szocializ­mus szemlélete, a marxista- leninista elvek megkövetelik, hogy mindenki küzdjön első­sorban a saját soraiban ta­pasztalható sovinizmus ellen, a saját soraiban tapasztalha­tó nacionalizmus ellen, és semmi módon se bátorítson, ne ösztönözzön ilyen meg- nyilatkozásokat, amelyek idegenek nem csupán a szo­cialista nézetektől.-a humá­nus nézetektől, hanem az ál­lamok közötti jó szomszédi viszony koncepcióitól is. Mindig is küzdöttünk és küzdeni fogunk minden ilyen megnyilatkozás ellen, ha egy vagy más formában elő fog fordulni Romániában. Véle­ményünk szerint az ilyen megnyilatkozások idegenek szocialista társadalmunktól, és mindent meg kell tenni teljes felszámolásukért. A teljes jogegyenlőség megvalósítása azt jelenti, megteremtjük a feltételeket, hogy minden honpolgárnak — függetlenül attól, hogy kik voltak a szülei — joga le­gyen a munkához, a tanulás­hoz. egyénisége kibontakoz­tatásához, dolgozhasson min­den olyan területen, amelyre felkészül, amelyen hajlamai vanmk. és minden képessé­gével járuljon hozzá az or­szág. szocialista társadal­munk általános fejlődésé­hez! Kétségtelen, hogy külön­böző megoldások létezhetnek bizonyos problémákra, kü­lönböző módokon oldhatnak meg egy vagy más problé­mát. Mi már elmondtuk ré­gen. s mindig hangsúlyoztuk ezt a dolgot, még akkor is, amikor egyesek, beleértve szomszédainkat is, azt mond­ták, hogy eltértünk a reális szocializmustól, mert határo­zottan abból a képességünk­ből indultunk és indulunk ki, hogy realitásaink szerint értelmezzük és alkalmazzuk az általános elveket és tör­vényszerűségeket. És megle­het. hogy nem elég jól értel­meztük őket. Amikor elju­tunk e problémák más értel­mezéseihez, talán jobb kö­vetkeztetéseket szűrünk le. Nem kértük senkitől sem azt, hogy helyeseljen, sem azt, hogy lemásoljon ben­nünket, de nyilvánvalóan nem engedjük meg azt sem, hogy valaki a mindentudó szerepében tetszelegjen, ta­nácsokat adjon nekünk egy vagy más kérdésben. A széles körű vélemény- csere mellett vagyunk bár­kivel. javasoltuk még egyes fejlett tőkés országoknak, parlamentjüknek is: akar­ják-e megvitatni a problé­mákat? Mi készen állunk rá! A mi és a ti küldöttségetek találkozzék, tárgyaljanak. Annál inkább készen állunk találkozni és megbeszélni a dolgokat a szocialista orszá­gokkal. Egyébként számos találkozóra kerül sor a szo­cialista országok között, és megvitatnak sok kérdést, de őszintén szólva, nem mindig azt, amit kellene, és nem mindig nyíltan és ahogy kel­lene! De ez más kérdés. Mi a megbeszélés, a széles körű véleménycsere mellett va­gyunk, annak igénye nélkül, hogy valaki is rákényszerí­tené a maga szempontját. A véleménycsere, minden terü­leten, végső fokon a megér­tés fokától függ annak a ré­széről, akivel a megbeszé­lésre sor kerül! De ez nem károsíthatja semmiképp, és nem is sza­bad, hogy károsítsa semmi­képpen két szomszédos és baráti állam, s általában az államok közötti együttműkö­dési kapcsolatokat — és mi határozottan síkraszállunk a kapcsolatok széles körű fej­lesztéséért a világ minden országával. Annál inkább — ismétlen — a jó együttmű­ködés kapcsolatait óhajtjuk szomszédainkkal! Vélemé­nyünk szerint sok lehetőség kínálkozik a román nép és a magyar nép, a Románia és Magyarország, a két szom­szédos állam közötti gazda­sági, műszaki-tudományos és kulturális kapcsolatok széles körű fejlesztésére, hogy együttesen erősítsük a szoli­daritást, hogy ki-ki a maga módján biztosítsa a szocia­lizmus legjobb körülmé­nyek közötti megvalósítását, népeink jólétének gyarapo­dását. a békét és az együtt­működést! Szükségesnek tartottam felvetni ezt a kérdést mun­kásdemokráciánk e szerve előtt, mert a vita során szá­mos elvtárs közvetve utalt ezekre a kérdésekre. Való­színűleg sokan nem értették, miről van szó. Ügy véltem, jó lesz felvetni ezt a kérdést a Dolgozók Országos Taná­csa előtt, hogy megértsék, miről van szó, hogyan értel­mezzük mi, és hogyan fo­gunk munkálkodni a továb­biakban mindkét nép érdeké­ben, a szocializmus és a bé­ke ügye érdekében.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom