Békés Megyei Népújság, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-13 / 37. szám

1988. február 13., szombat NÉPÚJSÁG CSALÁD - OTTHON Reggel az utcán Nem szeretek korán kelni. Az előző nap lassan múló fáradtságát 'érezve kedvetle­nül, de mégis erőt gyűjteni és felkelni. Otthagyni a biztonságot nyújtó ágy mele­gét. A reggeli beidegzett mozdulatokkal az ilyenkor szokásos ténykedést gépiesen elvégezni és munkába indulni... De szeretem a munkahelyemig vezető utat. Ahogy megfogják a tekintetem a mindig állandó tárgyak, ugyanúgy, sőt még jobban megfigyelem a változó jelen­ségeket. Érdekesek az épülő házak, egy újrameszelt épület tiszta színe, egy új ki­rakat, a fák lassú, az évszakokhoz igazo­dó változása. Ám hogy kedvemre van a reggeli gyaloglás, annak \az igazi oka másban rejlik. Az áradó lányok, fiatalok és idősebbek, színesek: ők teszik mindig vonzóvá az ut­cát. Ha néhány perccel később kelek, mi­attuk kell indulás előtt egy pillanatra mégis megállnom a tükör előtt és megnéz­nem, jól áll-e a gallérom, és hogy sebté­ben ímegfésüljem a hajam. Már ismerem sokukat, legalábbis amennyire az utca megmutathatja őket. Vannak, akik észre se’ vesznek. Vagy csak úgy csinálnak, egy kósza, futó pil­lantást sem vetnek rám. Gőgös idegen- séggel, haladnak el mellettem. Mások szeme időnként végigsuhan rajtam, talán fölismerik utcán |megismert arcom. És vannak azok, \akikkel tudunk egymásról! Üdvözlés nélkül megyünk el ugyan egy­más mellett — Inoha én szeretnék köszön­ni, rájuk mosolyogni, (jó lenne megismer­ni őket, de a munkába siető reggeli utca erre tétova reményt sem ad. Nem köszönünk, csak a szemünkkel, nem beszélgetünk, csak némán, gondo­latban szólok hozzájuk: — Szia! Én késtem, azért nem a meg­szokott helyen találkoztunk. — Hoztál ernyőt magaddal: jó az idő, mégis gondolod, \hogy eső lesz? — Szia, napok óta nem láttalak, azt hittem, kirándultál, de sápadt arcszíned inkább betegségre vall. Sokat gondoltam rád, hiányoztál, örülök, hogy újra lát­lak! Egy napon, mert nem csörgött az órám, elaludtam. Ahogy 1— késve — kiléptem az utcára, éreztem, mem a megszokott kör­nyezet fogad. Idegenek között haladtam, ismeretlen lányok tekintetét, arcát, alak­ját fürkésztem. Néztem őket és tudtam, néhány hét kellene csak, hogy közülük is sokan kedvesekké, ismerősökké váljanak. Ám én {némi bűntudatot érezve a ko­rábbi, megszokott időben iskolába, mun­kába induló ilányok iránti hűtlenségem miatt, az órát megjavíttattam és másnap időben keltem, pontosan indultam. Hi­szen a munkahelyemen se szeretik, ha kések ... Herczeg Tamás Déligyümölcsök a lakásban Az utóbbi időbén nagyobb mennyiségben is piacra ke­rültek különleges délszaki gyümölcsök, amelyek a fű­tött és világos verandán, a lakásokhoz tartozó, csatla­kozó üvegházakban, de a szobában is eltarthatók és tovább nevelhetők. A kísérletező kedvű nö­vénykedvelők közül a cit­romféléket (a citromot, a narancsot és a mandarint) többnyire magról szaporít­ják. A magról kelt növények azonban csak igen lassan, mintegy 10-15 év alatt for­dulnak termőre. Előfordul az is, hogy egyes példányok egyáltalán nem teremnek. A másik szaporítási mód a szemzés, amikor a mag­ról kelt citromfácskába (alanyba) nemes fajtáról származó rügyet szemeznek. Az oltott citrom 4-5 év múltán már termőre for­dul. A külföldről származó és kereskedelmi forgalom­ban kapható oltványok azonban már 3-4 éves ko­rukban teremnek, és értékes gyümölcsöt hoznak. A citromot egész évben a lakásban tarthatjuk, de ha módunk van rá, akkor eny­he árnyékolással az udvar szélmentes részében nyaral­tassuk. Az így tartott növé­nyek erősebbek, edzetteb­bek lesznek, jobban áttelel­nek. A citromfácska csak a ne- gyedik-ötödjk elágazás után hoz virágot, illetve termést. Ha e fölött a hajtáscsúcsot visszacsípjük, ezáltal szabá­lyozhatjuk a korona alak­ját is. A narancsot sokan szebb növénynek tartják, mint a citromot. Szaporítása és gondozása a citroméhoz ha­sonló. A citrusfélék közül magvetéssel a narancs tart­ja meg legjobban a fajta (nemes) tulajdonságait, azaz ez esetben a legkisebb a va­lószínűsége annak, hogy a magonc nem terem. A ter­mőre fordulás azonban itt is 10-15 év. A narancs vízigénye va­lamivel kisebb, fényigénye viszont nagyobb, mint a cit­romé. A hidegebb hőmér­sékletet jobban tűri, de az ápolása kényesebb. A mandarin szaporítása, ájpolása és környezeti igénye is a citroméhoz hasonló. A virágboltokban és a piacokon időnként törpeba­nán is kapható. Ápolása a citromfélékhez hasonló. Té­len magasabb, 16 fok körü­li helyen is tarthatjuk, de hűvösebben is teleltethetjük, úgy, mint a citromot. Ehhez mindkét növény számára világos, 5-10 fokos hőmér­sékletű helyiség szükséges, ahol nagyon csekély öntözés mellett teleltetjük őket. A cserjévé, vagy kisebb fácskává megnövő feijca lassú növekedésű, és jól metszhető. Téli tartása a citrusfélékhez hasonló. A kumkvat, amely a cit­rusfélékhez tartozó, manda­rin ízére emlékeztető gyü­mölcsöt hozó délszaki nö­vény, igen fényigényes, ezért a lakás legvilágosabb helyére tegyük. Rossz körül­mények között leveleit le­hullatja, nem virágzik, és nem is hoz termést. A met­szést jól tűri, ezért koronája jól alakítható. Tartása, gon­dozása a citrusfélékhez ha­sonló. A gránátalma az ország déli részén a szabadban is áttelel, többnyire azonban edényes dísznövény. Az edényben termesztett grá­nátalma a tápanyagban gaz­dag, laza talajokat kedveli. Trágyalével és műtrágyaol­dattal öntözve tápláljuk. Ennek hatására dúsan vi­rágzik és termést is hoz. Télen nem túlságosan fény­szegény, de hűvös, 0 és +5 fok közötti hőmérsékletű helyen teleltessük tavaszig. Valló László Télen is ápoljuk a gyepet Mindig divatos: a kötényruha Az őszi, utolsó nyírással nem fejeződhet be a több­éves és igényes gyepnövény­zet ápolása. Ha a tél dere­kán. amikor éppen nem ta­karja hó, alaposan átgereb­lyézzük, akkor pázsitunk szép marad, nem ritkul ki. A gyep takarítására olyan napot válasszunk, amikor a földfelszín már szikkadt, nem sáros. ^ gereblyét ala­posan a fűre nyomva fésül­jük át a pázsitot, és tisztít­suk meg a tavalyi, száraz vagy korhadt növényi ma­radványoktól. A szépen be­állott. 'sűrű gyepet, különö­sen kötött talajon, nem árt villával is alaposan megszur- kálni, hogy a talaja leve­gőzzék. A megtisztított gyepre már most teríthetünk érett szer­ves trágyát vagy komposz- tot. Természetesen a Cofuna, vagy a Szuperkomposzt ne­vű bioaktív humusztrágyák is igen megfelelnek, ezek azonban igen drágák. Bármi­lyen tiszta és helyesen kezelt szerves trágya jó, az a fon­tos, hogy földdé érett legyen. Annyi trágyát használjunk föl, hogy az másfél-két cen­timéter vastagon borítsa be a gyepet egyenletesen. Helytelen gyakorlat nitro­gén műtrágyát (pétisót) szór­ni a gyepre, különösen té­len. A tavaszi olvadások al­kalmával ugyanis a műtrá­gyaoldat jó része elfolyik, nem hasznosul, mert a mé­lyebb, még fagyos rétegek nem fogadják be. Az egyol­dalú nitrogéntrágyázás azért sem jó dolog, mert fokozott növekedésre készteti a füvet, amiért azt többször kell nyírni, de ebből semmi tech­nológiai vagy biológiai előny nem származik. Az északi lejtésű területe­ken, valamint a mélyen fek­vő, árnyékos részeken a gyep mohásodik. Itt még ala­posabban gereblyézzük át, és vasvillával sűrűn szurkáljuk meg a pázsitot. Ide is szór­junk komposztot. Amennyi­ben a mohásodást nem si­kerül megszüntetnünk, cél­szerű az ilyen területekre ár­nyéki gyeppótló növényeket telepítenünk. Árnyéki talaj­takarónak megfelelnek a bo­rostyán és a télizöld meténg, amelyet tavasszal ültessünk. A fagymentes téli napokon már elkezdhetjük a lomb­hullató sövények metszését. Ritkíthatjuk a fagyait, a gyertyánt, a mezei juhart. A korán virágzó díszcserjékhez azonban ne nyúljunk, ezeket csak majd elvirágzásuk után metsszük meg. A nagyobb sebfelületek gondos kezelé­séről ne feledkezzünk meg. E célra a Cellcid, a Vulneron sebkezelő, vagy a Standolit nevű fémmentes olajfesték használható. A korán virágzó díszbok­rokról (aranyvesszőről vagy somról) egy-egy virágrü­gyekkel megrakott gallyat már leszedhetünk, és vízzel teli vázába állítva virágoz- tathatjuk a szobában. (va—16) Fotó: Fazekas Ferenc Változatlanul népszerű és di­vatos a kötényruha. Elsősor­ban kismamáknak célszerű, de szívesen viselik sokan, akik munkahelyükön egyszerűen, de elegánsan szeretnek öltözködni. Ez blúzokkal és pulóverekkel változatosan megoldható. Bemutatott kötényruhánk (96- os mellbőségre alkalmas szabás­mintával) enyhén karcsúsított, nagyon csinos, fiatalos modell, s a ferde irányú szükítővarrás — mellvarrás — mindenkinek elő­nyös. Eleje zipzárral csukódik, és két mélyen elhelyezett zsebe van. Teltebbek öv nélkül viseljék, karcsú termetűek akár széles övvel variálhatják. Ha egyszínű szövetből varrjuk, a szélek és zsebek körültűzéséhez elütő szí­nű szálat alkalmazunk. Varrhat­juk szövetből, kordbársonyból, vékony műbőrből stb. Ha a szö­vet túl vékony, érdemes bélel­ni, hogy szép tartása legyen. B. K. A julidokrómiszok © Évekkel ezelőtt egy bará­tomtól kaptam az első sügé­reimet, négy darab J. orna- tust. Egy 20 literes meden­cét rendeztem be részükre virágcserepekből, melyeket félbe vágtam, illetve kifúr­tam az oldalukon. Talajnak vékony kavicsréteget tettem, két kisebb tálba pedig nö­vény került. A cserepekből egész barlangrendszer ala­kult ki. Szépen fejlődtek a halak, de a medence takarí­tásával sok gondom volt, mert a műim mindig olyan helyen gyűlt össze, ahonnan nem tudtam kiszívni. Hiába volt megfelelő szűrés és a szellőztetés, időnként szét kellett szednem a berende­zést, mert a sarkokban és a hozzáférhetetlen helyeken összegyűlt mulmréteg nem volt túl esztétikus lát­vány ... Kezdetben a zava­rás nem is jelentett gondot a halaknak. Bő fél év múl­va vettem észre, hogy két halat a másik kettő rend­szeresen üldöz. Ezeket kifog­tam, és másik medencébe tettem. A bent maradottak­ból az egyik szemmel látha­tóan fejlettebb. nagyobb, teltebb lett, míg a másik kisebb, vékonyabb testű maradt. Először azt hittem, beteg lett, de viselkedése, mozgása egészségesnek tűnt, ráadásul jó étvággyal evett, ugyanúgy, mint nagyobb testvére. Egyre sűrűbben rázta kifeszített, vagy meg­hajlított farokrészét a má­sik előtt. A nagyobbik már etetés előtt is igen teltnek látszott, míg egy nap észre­vettem, hogy szokatlanul ki­csi a hasa. Bár még most is teltebb volt a * másiknál, de nem annyira, mint az előző napokban. Azonnal el kezd­tem keresni az ikrákat, de még elemlámpával sem tud­tam mindenhová bevilágí­tani. Kénytelen voltam a cserepeket egyenként kiven­ni, és megvizsgálni, míg végre egy fejre állított, és az oldalán kifúrt cserép meny- nyezetén megtaláltam a mintegy harminc darab, szo­rosan egymás mellé rakott, barna színű, gombostűfejnyi nagyságú ikrákat. Ezt a cserepet ikrával együtt egy hatliteres kis medencébe tettem, amely­ben átporlasztott, állott víz volt. A cserép helyzetét csak annyiban változtattam meg, hogy egy 8-10 mm-es ka­viccsal alátámasztottam a peremét. A szülők medencéjét ki­tisztítottam, és ismét beren­deztem. Másnap délután a hímet félig agyonverten ta­láltam az akvárium egy fel­ső sarkában. Megtépázott úszókkal várta a nőstény támadásait. Gyorsan vissza­tettem az előzőleg kivett másik két halat, így a nős­tény figyelme megoszlott, és az elhagyott hím is megerő­södött, újra kinőttek úszói. Egy hónap elteltével a nőstény ismét őt választot­ta párjának, és együtt ker­gették a másik kettőt. Köz­ben szép lassan kiürítettem a medencét úgy, hogy min­dennap kivettem egy csere­pet, amíg csak egy fejre- állított és két félbe vágott maradt a növényekkel. Is­mét csak a kivált párt hagytam benn, a másik ket­tőt (amely szintén egy pár­nak tűnt) egy másik, ha­sonló medencébe raktam, amelyben később azok is leikráztak. Balogh Zoltán (Folytatjuk) TUDOMÁNY Ferómon az ajkakon Olyasféle illatanyagok — feromonok —, amelyek az ál­latvilágban egyebek között a párosodás szándékát jelzik, az emberben is fellelhetők. Egy floridai nőgyógyász sze­rint e feromonokat az ajkak közelében lévő mirigyek vá­lasztják ki. Az emberi ajkak közelében valóban sok fagy- gyúmirigy van. Felnőttkor­ban ezek száma, illetőleg faggyútermelése egyértelmű­en megszaporodik. E faggyú­ban zsírsavakat, viaszt, ko­leszterint, sejttörmeléket stb. találtak. Noha a mirigyek egyetlen termékéről sem volt kimutatható, hogy sajátos nemi vonzóanyag, csókolózás közben a mirigyek több vá­ladékot termelnek. Ha a bőr hőfoka 1 C-fokkal nő, fagy- gyútermelése 10 százalékkal lesz nagyobb. Azt, hogy a faggyútermelés mennyisége felszaporodott, gyermekágyas asszonyokban és csecsemők­ben is tapasztalták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom