Békés Megyei Népújság, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-14 / 11. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 1 MEGYEI TBNÚCS LAPJA 1988. JANUÁR 14., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,80 forint XLm. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM Tanácskozás az árak alakulásáról Megállapodás az értékpapír-forgalom összehangolására Az árak alakulását befolyásoló tényezőket vitatta meg a Fogyasztók Országos Tanácsának árszakértői bizottsága szerdán Budapesten, a Hazafias Népfront székházában tartott ülésén. Vitaindító előadásában Petschnig Mária, a Közgazdasági Szemle felelős szerkesztője az infláció alakulásában szerepet játszó tényezők közül elöljáróban a nettó külföldi adósságállomány csökkentésének szükségességéről beszélt. Hangsúlyozta: ez többletexportot igényel, ám a fokozott kivitellel jövedelmek is keletkeznek, s a lecsökkent árualappal szemben pénztöbblet jelenik meg a piacon. Az így keletkező inflációs nyomást azzal lehet csökkenteni, ha a többletjövedelmet lekötik, például önkéntes megtakarítással. Az áremelkedés belső tényezőjéről szólva kiemelte: a magyar gazdaságban olyan termelési szisztéma alakult ki. amelyben a termékeket előállítók nem érdekeltek a költségek csökkentésében. A Minisztertanács döntését követően a kormány és a SZOT között létrejött megállapodásnak megfelelően az egyedül élő 70 éven felüli nyugdíjasok, valamint a 70 éven felüli nyugdíjas házaspárok, akik egyedül élnek és egy nyugdíjjal rendelkeznek, 1988. január 1-jétől mentesülnek a televízió-előfizetési díj alól. Ez a rendelkezés értelemEddig a valóságos költség- növekedés nem volt érzékelhető az árakban, mert az inflációt a költségvetés viselte a támogatásokon keresztül. Idén áprilistól azonban alulról termelődő inflációval kell számolni, mert — a dotáció megszűnésével — a termelői árak alakulása közvetlen hatást gyakorol majd a fogyasztói árak mozgására. A jelenleginél szélesebb hatókörű, szigorú pénzügyi politikára lenne szükség, ennek megvalósítására a kétszintű bankrendszer alkalmas is lenne. A gyakorlatban azonban szerény előrehaladás tapasztalható a tekintetben, hogy a jegybank irányítsa pénzügyileg a gazdaságot. A vitában felszólalók többek között kiemelték: idén az árak 80 százaléka került át szabadáras kategóriába, ezen a területen az utóbbi években 5 százalék körüli emelkedés volt jellemző. Ezért van remény arra, hogy az elkövetkező esztendőkben csökkenthető a kétszámjegyű infláció. szerűen kiterjed azokra a 70 éven felüli nyugdíjasokra is, akik önálló keresettel nem rendelkező kiskorú tartásáról, továbbá akik a nyugdíjkorhatárt elért, de önálló nyugdíjjal vagy egyéb jövedelemmel nem rendelkező házastársuk, illetve egyéb, eltartásra szoruló, jövedelemmel nem rendelkező családtagjuk eltartásáról gondoskodnak. A magyarországi értékpapír-kereskedelem összehangolására a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Gazdasági Kamara, valamint 22 pénzintézet — kereskedelmi bankok, biztosítók, szakosított pénzintézetek és vegyes tulajdonban lévő bankok — megállapodást kötöttek. A megállapodásban részt vevők rövidesen információs központot hoznak létre az értékpapír-forgalomban kialakuló árfolyamok felmérésére és rendszeres közzétételére. Valamennyi pénzintézet tájékoztatja az általa vásárolt, illetve eladott értékpapírok forgalmáról az információs központot. Ezeket az adatokat összesítik, s a tényleges eladási, illetve vételi A napokban megjelent Felsőoktatási felvételi tájékoztató 47. oldalán többen meglepetve olvasták: a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Gépészmérnöki Karának nappali tagozatára felvételi nélkül is be lehet jutni. A tájékoztató közli a feltételeket is, amely szerint a jelöltnek egyrészt időre be kell küldenie a kitöltött jelentkezési lapot erkölcsi és orvosi alkalmassági bizonyítványnyal, a középiskola javaslatával együtt, másrészt a középiskolai értesítőjében nem szerepelhet jónál (tehát négyesnél) rosszabb érdemjegy, harmadrészt az érettségi bizonyítványa nem tartalmazhat négyesnél gyenárak alapján kiszámítják egyes értékpapírfajták árfolyamát. A jelenlegi árfolyamtáblázatok ugyanis csak azt tartalmazzák, hogy az érintett bankok milyen áron kínálják, illetve veszik meg a kötvényeket. A tényleges árfolyamok már tükrözni fogják az értékpapírok piaci keresletét, és informálnak a kibocsátók jövedelmezőségéről, az értékpapírok megítéléséről. A megállapodásban részt vevő bankok képviselői minden héten egy alkalommal üzleti találkozót is tartanak. Ezen a tőzsdenapon a bankok üzletkötői vásárolnak, illetve eladnak kötvényeket, részvényeket és különböző állampapírokat. gébb jegyet, s mi több: magyarból, történelemből és matematikából jelesre kell maturálnia. Abban az esetben, ha egy idegen nyelvből középfokú állami nyelvvizsgával rendelkezik a jelölt, az említett három tárgyból elég a jó rendűség is. — Hogyan jutottak erre a döntésre? — kérdeztük tegnap délután telefonon az egyetem gépészmérnöki karának dékánját, dr. Szendrő Pétert. — Évek óta vita tárgya hazánkban az egyetemi-főiskolai felvételi rendszer reformja. Azt hiszem, mindenki számára nyilvánvaló, hogy ennek a rendszernek is (Folytatás a 3. oldalon) fl Pénzügyminisztérium és a Magyar Posta közleménye Felvételi nélkül az egyetemre „ZÁRSZÁMADÁS. Téesz- ekben az elmúlt évi gazdálkodást és az évi jövedelem felosztását ismertető jelentés.” — ezt írja a Magyar Értelmező Kéziszótár. És mit mond a paragrafus? „A termelőszövetkezet köteles gazdálkodásáról — jogszabályban megállapított módon és időben — zárszámadást (mérlegbeszámolót) készíteni.” A mérleg és a zárszámadás küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik, kivéve, ha az alapszabály a jogkört, a közgyűlés hatáskörébe utalja. A köztudatban pedig mindez a fél-, sőt az egész falut, városrészt megmozgató ünnepi eseményként rögzült. Ismerős januári kép: százak igyekeznek az utcákon ünneplésen, nagykendőben, fényes csizmában, a fiatalabbak öltönyben a zárszámadás színhelyére, a tsz-ebédlőbe, a kultúrházi nagyterembe, vagy éppen a mozi nagytermébe. Sok öreg egyedül, vagy a párjával ballag — a rossznyelvek szerint némely asszonyság azért kíséri hites urát, hogy megóvja az Ital- bolti csábítástól. A közgyűlés színhelyén az „irodista lányok” — új ruhában, friss frizurával sürögnek-forog- nak. Megtelik a terem, helyére ül az elnökség is — néhol alig férnek fel a színpadra. Köszöntő, elnöki beszámoló, a bizottságok beszámolói, esetleg választás, pár hozzászólás. Közben már valahonnan kolbász, vagy pörkölt illata lengedez, jelezvén a záró „napirendet”. Az évtizedek során azért valami lényegesen változott. Hajdan, amikor még munkaegységrendszerben dolgozott a tagság, akkor ki-ki kapott havonta egy kis előleget, és év végén dőlt el, tulajdonképpen miért is dolgoztak. Voltak is viharos közgyűlések, késhegyig menő viták! Most az elvégzett teljesítmény után, ha esik, ha fúj, megkapják a munkadíjat, és ha eredményes volt a gazdálkodás, akkor a kiegészítővagy nyereségrészesedést, amiről viszont nem a zárszámadáskor hallanak először. Munkahelyi tanácskozások — a viták fő színterei — után, és az éves mérleg alapján készül ugyanis az elnöki bszámoló, amit a küldött-, illetve a közgyűlés előtt megbeszélnek vezetőségi ülésen is. így vált jobbadán ünnepi aktussá az éves mérleget szentesítő közgyűlés. Ha már a múlt szóba került; milyen is volt tíz-húsz éve egy zárszámadás? Lapozzuk fel a Népújságot, például először az 1974. január 20-i számot, ahol az Orosházi Petőfi Tsz nagy eseményéről szóló tudósításban — többek között — ez áll: „Az egyik felszólaló, Avancsák József traktoros ; emlékeztetett arra, hogy honnan is indultak, és hová jutottak. így mondta: hát valahonnan ideérkeztünk. Honnan érkeztek? Volt idő, amikor egy-egy zárszámadás során a gazdag tagság mellényzsebből fizette vissza a túlrészesedést. Év közben nagyobb jövedelmet részeltek, mint lehetett volna. A tsz vezetősége akkor a kukoricaszárat, a napraforgószárat is felszámolta, amit a tagság fűtőnek kapott. A búbos kemencét tüzelték vele, hogy télen adja a meleget.’’Aztán kiderült, hogy mindez a múlté, mert a Petőfi Tsz hektáronként 45 mázsa búzát és 72 mázsa kukoricát termesztett 1973-ban, s ezzel messze az élen állnak Dél-Békésben. De böngésszünk még korábbi lapokban! Egy 1963. januári számból megtudhatjuk, hogy akkoriban nem kevesebb, mint 203 termelő- szövetkezet működött a megyében, s hogy a Tótkomlósi Haladás Tsz-ben 1962-re harmincnyolc forintot tér- : veztek egy munkaegységre, s ezzel szemben negyven forintot osztottak. így lett a rendszeresen dolgozó .tagok évi átlagjövedelme 17 784 forint! Egy évvel később, ’64 januárjában a Végegyházi (Folytatás a 3. oldalon) Gyulán, a Ganz Elektric leányvállalatánál Szabó Gáborné a mágneskapcsoló előszerelését végzi Fotó: Béla Ottó Békemozgalmi konferenciát rendeznek Budapesten Szerdán hazaérkezett Barabás Miklós, az Országos Béketanács főtitkára, aki a hét elején tárgyalásokat folytatott Moszkvában és Varsóban a szovjet, illetve a lengyel béketanács vezetőivel. A Szovjet Békevédelmi Bizottság — Vlagyimir Orjol első elnökhelyettes vezette — küldöttségével folytatott megbeszélésen megállapították, hogy a nemzetközi politikai életben elért biztató változások, amelyek létrejöttében a nemzetközi béke- erőknek is szerepük volt, további lendületet és programot adnak a békemozgalmak küzdelméhez mind a stratégiai, mind pedig a vegyi és a hagyományos fegyverzetek radikális csökkentése terén. Egyetértettek abban, hogy a békemozgalmak eddiginél is szélesebb körű párbeszédére — főként Európában — új lehetőségek nyílnak. A szovjet és a magyar társadalomban zajló folyamatok a kétoldalú kapcsolatokban új korszakot nyithatnak meg; a szovjet békemozgalom is nagyobb figyelmet szán hazai tevékenységének, és támogatja az állampolgári kezdeményezésen alapuló öntevékeny csoportok működését. E szemlélet jegyében megállapodtak, hogy a béke- mozgalmak helye és szerepe a szocialista társadalomban témakörről április második felében Budapesten kétoldalú konferenciát rendeznek, az alsóbb szintű mozgalmi kapcsolatok bővítése érdekében pedig szeptember elején tíz magyar megyéből helyi közösségek képviselői látogatnak a Szovjetunióba. B leltározás és az átárazás tapasztalatai a kereskedelemben A kereskedelmi hálózatban befejezték a leltározásokat, s mindenütt megfelelően halad az üzletek feltöltése áruval. Néhány termékből — a vegyi áruk közül elsősorban mosószerekből — az áruutánpótlás hosszabb időt vesz igénybe, mert a készletek az év végén jelentősen megcsappantak. A boltok jelenlegi kínálata összességében vidéken jobb, mint a fővárosban, de várható, hogy e hét végére befejeződik a budapesti üzletek feltöltése is. A leltározást nehezítette — s az áruutánpótlást is késleltette —, hogy a kereskedelmi vállalatok ezúttal a korábbiaktól eltérően nemcsak árukészleteiket vették számba, hanem az adóreformmal összefüggésben teljes körű vagyonfelmérést is végeztek. Az átárazás különösen az élelmiszer- és a napicikk-kereskedelemben jelentett nagy feladatot, ahol a legtöbb árucikket forgalmazzák, s mindössze néhány nap állt rendelkezésre a szilveszteri zárástól a január 2-ai, 3-ai vagy 4-ei nyitásig. Ezzel az átárazás munkája még nem ért véget, az év eleje óta folyamatosan érkező termékeken nap mint nap el kell helyezni az új árakat mutató cédulákat. A fogyasztók tájékoztatása ugyanis az érvényben levő árakról a belkereskedelmi törvény értelmében kötelező. Bár ez a feladat a rögzített hatósági áron forgalmazott termékeknél az iparra hárulna, a meglevő, s a régi árakat is jelző csomagolóanyagok kiselejtezése gazdasági szempontból helytelen lenne. Ilyen csomagolóanyagokból pedig az ipar jelenlegi készlete az egyes ágazatokban 3—12 hónapra is elegendő. így jó ideig a kereskedelemre marad még az átárazás munkája. A szabadáras termékeknél az árat mindenképpen a boltoknak kell feltüntetniük, hiszen saját hatáskörben eltérhetnek az átlagártól. Az eddigi tárgyalások szerint, ha a kereskedelem igényid, a gyártók ezeken a cikkeken is feltüntetik a fogyasztói árat.
