Békés Megyei Népújság, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-11 / 8. szám
1988. január 11., hétfő o IZIjaUKTil*! Hidrometeorológial helyzetelemzés 1987. december 1—31. között Hőmérséklet Az igazgatóság területén az elmúlt hónapban a hőmérséklet területi átlagértéke 0,3 Celsius-fok volt, amely a sokéves átlaggal közel azonos. Csapadék Területünkön 1987 december hónapban 31,4 mm csapadék hullott, ez a mennyiség 7,6 mm-rel kevesebb 50 év december havi átlagcsapadékánál. A csapadékmérőre állomásaink közül a legnagyobb csapadék- mennyiséget, 42,8 mm-t Bi- harugrán mértek, a legkevesebb csapadék Csabacsüdön hullott, 22,3 mm. 1987. január 1. és december 31. közötti időszakban az igazgatóság területén 516 mm csapadék hullott, amely 21,6 mm-rel alacsonyabb a sokéves átlagnál. A Körösök romániai vízgyűjtő területén december hónapban hullott csapadék: Berettyó Székelyhida 41,3 mm Fekete-Körös Vigyázó 70,0 mm Petrn-Groza 47,2 mm Sebes-Körös Bánfihunyad 51,1 mm Brod 55,3 mm Nagyvárad 49,3 mm Talajvízszint Az igazgatóság területén a talajvízszint a sokéves átlagnál 5—50 cm-rel alacsonyabban helyezkedik el. A terepszint alatt 200—400 cm között ingadozik, az elmúlt hónaphoz viszonyítva 13-19 cm-es vízszintemelkedés tapasztalható. Árvízvédelem, folyószabályozás 1987 decemberben árvízi esemény nem volt, a duzzasztóművek közül csak a gyulai fenékgát üzemelt, az Élővíz-csatorna téli vízellátására +120 cm felvizet tartottunk. Vízminőség védelme December hónapban rendkívüli szennyeződés, illetve Vízfolyás heve Fehér-Körös Fekete-Körös Sebes-Körös Sebes-Körös Kettős-Körös Hármas-Körös Élővíz-csatorna Élővíz-csatorna Hortobágy-Berettyó Fehér-Körös Honctő 58,6 mm Kisjenő 31,9 mm vízminőségi állapotváltozás miatt egy ízben történt készültség elrendelése. December 7-én Békéscsa- [ ba város belterületén lévő Pajtás sori záportározón olajszennyezést észleltünk, a helyszínelés és a vett vízminták vizsgálatai alapján megállapítottuk, hogy az olaj az Afor békéscsabai telepe előtt lévő parkírozóból csapadékbemosódás útján került a tározóba, a tározó olajmentesítését az Áfor — üzemi kárelhárítás keretében — végezte el. Felszíni törzshálózati mintahelyek vízminőségi osztályozása az integrált követelményrendszer szerint 1987. december hónapban: Mintavétel helye osztály ■ Gyulavári o. h. I. Sarkad o. h. n. Körösszakái o. h. II. Körösladány, vízmérce n. Mezőberényi közúti híd I. B.-szentandrás, duzz. fel. II. B.-csaba, Veszely-híd n. Békés, tork. zsilip ín. Mezőtúr—Endrőd közúti híd m. Nem törzshálózati mintavételi helyek: Kettős-Körös Békés, duzz. felett I. Hármas-Körös Gyoma, közúti híd I. Készletgazdálkodás Egyévi munka — a raktárakban A hiány sokba kerül! — tanultuk meg a törvényszerűséget az utóbbi évtizedek magyar gazdasági fejleményeiből. Hiszen mindenki — akár vállalatról, akár egyénről van szó — igyekszik bebiztosítani magát, minél nagyobb mennyiségben készletez, abból az áruból, melynek beszerzése kétes. így aztán a hiány önmagát gerjeszti tovább, fölöttébb költséges fennakadásokat okozva a gazdaságban. Hiába áll mintegy 700 milliárd forint értékű készlet a honi vállalatok, szövetkezetek raktáraiban, az anyag- és alkatrészhiány miatt mindennaposak a zavarok. S az évről Hz eladó diktál Még büszkék is lehetnénk rá: a készletfelhalmozás hazánkban a fejlett tőkés országok relatív készletfelhalmozásának ötszöröse, hatszorosa. Ám ebben felülmúlni a jó nemzetgazdaságokat nem éppen érdem. Eldugult csatornák, merev információs módszerek jele ez. s mindenekelőtt: a kínálati piacé, az eladók uralmáé. Jól mutatja ezt az is, hogy miként oszlik meg a felgyülemlett készletállomány. Két évtizede jellemző, hogy a készletek 70-72 százaléka anyag, 17-18 százaléka félkész termék. S a késztermékek aránya mindössze 10-12 százalékra rúg. A jól működő piacgazdaságokban mindhárom készletelem nagyjából egyharmad-egyharmad arányban részesedik a készletállományból — állapítja meg az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság egyik közelmúltbeli tanulmánya. Talán fölösleges rámutatni, hogy ott, ahol a késztermékek aránya magasabb, az iparban állandóan magas kínálat van jelen. Éppen ez teszi lehetővé, hogy a vállalatok. mint felhasználók. évre meg-megújuló adminisztratív próbálkozások legföljebb apró, átmeneti job- bulást eredményeznek. A készletállomány azonban ezek ellenére 1968 és 1985 között — a mennyiséget és az áremelkedéseket együtt számításba véve — három és félszeresére növekedett gazdaságunkban. Hogy milyen nagy érték egyébként a 700 milliárd forint, összehasonlításul nem árt tudni, hogy tavaly 881 milliárd forint volt az ország nemzeti jövedelme. Más szavakkal: majd egyévi munkánk eredménye hever már a raktárakban! csak minimális készletet tároljanak a kerítésen belül. Jellemző, hogy egy tőkés gazdaságban 5-7 napi értékesítéshez elegendő készletet tartanak (Japánban kevesebb, mint 3 nap a feldolgozóipar készletforgási ideje), nálunk az ipar — egy 1985. évi felmérés szerint — nem kevesebb, mint 67 napi árukibocsátáshoz elegendő készlettel rendelkezik. Ám ezen belül minimális a már közvetlenül eladásra váró termékek hányada. Az áldatlan állapotpkon való javítás szándéka mindig is megmutatkozott a gazdaságirányításban. Ám a módszerek — mivel nem az okok, hanem az okozatok ellen irányultak — nem voltak alkalmasak a megoldásra. 1982-ben például elrendeltetett, hogy azok a vállalatok, melyeknek készletgazdálkodását a Magyar Nemzeti Bank és az Országos Anyag- és Árhivaital „nem megfelelőnek” ítéli, forgóalapjukból bizonyos összeget — a készletértéknek maximum 10 százalékát — fizessenek be. Jellemző, hogy 1984-ben 314 vállalatnál tartottak ilyen — egyébként rendkívül költséges — vizsgálatot, s mindössze kettő ellen tettek elvonási javaslatot. 1985-ben és ’86-ban már vizsgálatot sem tartottak — belátván eme eljárás életképtelenségét. Vállalkozó TEK-vállalatok Számos próbálkozás történt a termelőeszköz-kereskedelmi (TEK) vállalatok körül is. Ezeket az egységeket — mint ismeretes — 1986-ban az egyes ágazatok készletező vállalataiból alakították meg. Azt a szerepet osztották rájuk, hogy a profiljukba tartozó termelési eszközöket a termelőktől, illetve a külkereskedelemből szerezzék be, s a felhasználói szükségleteket a kellő mennyiségben, minőségben, választékban és határidő- re(!), elsősorban raktárról elégítsék ki. Működésük szűk két éve alatt sok ellentmondás jött felszínre. Egyrészt a számukra célként megjelölt kisfelhasználók helyett a nagyfehasználók váltak a legfőbb értékesítési iránnyá; ez vált előnyössé nekik az árrés alkalmazásának kialakult gyakorlata révén. 1980- ban szabályozómódosítások hatására fordulat következett. így 1981 és 1985 között a TEK-vállalatok 18 százalékos forgalomnövekedésén belül a kiskereskedelmi tevékenység gyarapodása 270 százalékos volt. Közrejátszott ebben az e vállalati körben végrehajtott decentralizálás: számuk 28-ról 55- re nőtt. s túlnyomórészt vállalati tanács irányítása alá kerültek. A TEK-vállalatok jövőjét mindinkább a vállalkozói jelleg megerősödése jelentheti. Tulajdonképpen már a kezdet kezdetén igény volt velük szemben, hogy a piaci kapcsolatokon nyugvó árubeszerzés és -értékesítés olyan fórumai legyenek, amelyek a friss, életképes kereskedelmi, üzleti módszerek elterjesztését gyorsítják. Működésük révén honosodott meg nálunk az úgynevezett konszignációs raktározás gyakorlata: a külföldi fél finanszírozza a hazai vállalat által megrendelt terméket, mely az eladás pillanatáig a külföldi fél tulajdonában marad (tehermentesítve így a honi megrendelő készletállományát). R vevő legyen az úr Fontos TEK-vállalati szerep a termeltetés. A hiánytermékhez a TEK-vállalat kutatja fel a hazai termelőt, s anyaggal, tőkével, gépkölcsönzéssel közreműködik a termelés megszervezésében. Mérhetően terjesztik e vállalatok a lízing gyakorlatát is. Számos erre alkalmasnak látszó TEK-vállalat készíti elő, hogy a jövőben kereskedőházként működjön. A készletszint csökkentésére tett különféle erőfeszítések megítélésekor látni kell: mai készletállományunk több százmilliárd forint értékkel nagyobb, mint egészséges piacszerkezetben volna. A meglévő hibák kijavítása, a korszerű gazdálkodási módszerek, számító- gépes nyilvántartások szélesebb elterjesztése — bár ezek rendkívül fontosak — csak pár milliárddal csökkenthetik a készletállományt. A kellő mértékű változást csakis a kínálati piac megteremtése hozhat. El kell érni végre, hogy a vevő legyen az úr. Ennek kifejtése, részletezése azonban már jócskán túlmutat a készletgazdálkodás témakörén. Molnár Pál Orosházi Kazép Isz Külföld után a hazai piac is keresi a pillangószelepeket I párizsi ITMA • Szálvezetők új piacnn • A Messer Griesheimék terméke • Lépések a Kriogén-technológia meghonosítására A mai igen nehéz gazdasági helyzetben- bizonyára mindenki örül az olyan híreknek, melyeket Orosházán a Kazép Szövetkezetnél Su- rányi András elnök mondott el a minap, összegezték 1987. évi tevékenységüket, melynek eredménye: a tervezett 270 milliós árbevétellel szemben 295 milliót értek el. A tőkés export az 1986-os évhez képest 40 százalékkal növekedett. Az ipari szövetkezetek megyei és országos átlagában exportteljesítményüket a kiemelkedők között tartják számon, Ez nagy siker, ennél már csak az jelentősebb, hogy pillangószelepeiket külföld után a hazai piacon is keresik. Ezeknek a szerkezeteknek az ivóvíz-ellátási programban tulajdonítanak jelentőséget, mert az eddig külföldről beszerzett árut hazaival is, orosházi termékkel pótolhatják. A következő héten ebből a cikkből különböző méretűeket a Dunántúlra, a Balaton környéki vízellátás javításéra szállítanak. Különben pénteken, január 8-án a szövetkezet műhelyeiből elszállították az év első termékét, azt a füstgázt hasznosító berendezést, melyet a hazai ipar valamelyik gyárában helyeznek üzembe. Az év tehát jó eredménynyel kezdődött Orosházán. Annyi új termék, mint most, 1988 első napjaiban, még egyik évben sem hagyta el a szövetkezeti gyártelepet. Az elnök szerint az évváltásra sokoldalú szervezettséggel készültek. Már 1987 szeptemberében szállítási szerződéseket írtak alá januárra, később az első negyedévre vállaltak feladatokat. Így az átállás folyamatos volt, minden részleg maximális erőfeszítéssel dolgozhatott a feladatok teljesítésén. A munkatermekben, szerelőcsarnokokban dolgozók hangulatát igen előnyösen befolyásolta a decemberben tartott küldöttgyűlés, amikor a szövetkezet vezetése az 1988. évi rendelésállományt ismertette. Ebben az időben futott be egy spanyolországi levél, melyben 1,5 millió forint értékű textilipari szálvezetőt kértek tőlük. A párizsi világkiállításon, az ITMA-n bemutatott termékük azonban nemcsak Spanyolországban, hanem Ausztriában, az NSZK- ban és a kiállítás színhelyén is nagy érdeklődést keltett. Küldtek is részükre mintakollekciót, melyet elsőnek a spanyolok vizsgáltak be. Újabban a hazai Tungsram is érdeklődik a halogénlámpákba beépíthető óxidkerámia alkatrészek iránt. Eddig 5 millió forint értékűt rendeltek. Ezt a cikket eddig importból szerezték be. Változatlanul nagy külföldi érdeklődés kíséri az Orosházi Kazép Szövetkezet kazángyártó munkáját. Az eddiginél nagyobb volumenű termelés alapfeltétele a hegesztési technológia javítása. Ezért olyan berendezés után néztek, mely robotsze- rűen dolgozik, a legkorszerűbb technikai berendezésekkel ellátott, önellenőrző és nagy teljesítményű, ugyanakkor kis költséggel üzemeltethető. Találtak is ilyen berendezést gyártó céget Nyugat-Németországban, amely elvállalta a berendezés szállítását. A Messer Griesheim cég megbízottjai a közelmúltban jártak a szövetkezetben. Szaktanácscsal segítették a nagy átmérőjű csövek hegesztésére vásárolt gép betonalapjainak elkészítését. A robot 24 méter »hosszú sínen mozog. Január végén várható az üzembe helyezése. Döntés született, hogy bekapcsolódnak a Kriogén- programba. A kórházi kezelésekhez szükséges oxigén és a vasipari szakmában a hegesztéseknél felhasznált gázok cseppfolyós állapotban történő szállításának hazai megoldását tervezik. Az előkészületek programszintig jutottak. A szövetkezet területén már ki is jelölték az újonnan létesítendő üzem helyét. A jövő feladata abKunos Sándor esztergályos karusseresztergán csőfalat munkál meg, melyet a kazángyártásnál használnak fel Fotó: D.K. ban állást foglalni, hogy ez a ritka szakma — Nyugat- Európában csak két gyár foglalkozik, lát el ilyen feladatot — itthon hazai, saját tőkéből vagy vegyes vállalatként jöjjön létre. E vállalkozás előnyét az adja, hogy a gázok — oxigén és disszu — szállítási költségeinek 98-99 százaléka megtakarítható lenne, és különösen a kórházak vegyileg teljesen tiszta oxigénhez juthatnának. D. K.