Békés Megyei Népújság, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-11 / 8. szám

1988. január 11., hétfő o IZIjaUKTil*! Hidrometeorológial helyzetelemzés 1987. december 1—31. között Hőmérséklet Az igazgatóság területén az elmúlt hónapban a hőmér­séklet területi átlagértéke 0,3 Celsius-fok volt, amely a sokéves átlaggal közel azonos. Csapadék Területünkön 1987 de­cember hónapban 31,4 mm csapadék hullott, ez a mennyiség 7,6 mm-rel keve­sebb 50 év december havi átlagcsapadékánál. A csapa­dékmérőre állomásaink kö­zül a legnagyobb csapadék- mennyiséget, 42,8 mm-t Bi- harugrán mértek, a legkeve­sebb csapadék Csabacsüdön hullott, 22,3 mm. 1987. janu­ár 1. és december 31. közöt­ti időszakban az igazgatóság területén 516 mm csapadék hullott, amely 21,6 mm-rel alacsonyabb a sokéves át­lagnál. A Körösök romániai vízgyűjtő területén december hónapban hullott csapadék: Berettyó Székelyhida 41,3 mm Fekete-Körös Vigyázó 70,0 mm Petrn-Groza 47,2 mm Sebes-Körös Bánfihunyad 51,1 mm Brod 55,3 mm Nagyvárad 49,3 mm Talajvízszint Az igazgatóság területén a talajvízszint a sokéves át­lagnál 5—50 cm-rel alacso­nyabban helyezkedik el. A terepszint alatt 200—400 cm között ingadozik, az elmúlt hónaphoz viszonyítva 13-19 cm-es vízszintemelkedés ta­pasztalható. Árvízvédelem, folyószabályozás 1987 decemberben árvízi esemény nem volt, a duz­zasztóművek közül csak a gyulai fenékgát üzemelt, az Élővíz-csatorna téli vízellá­tására +120 cm felvizet tar­tottunk. Vízminőség védelme December hónapban rend­kívüli szennyeződés, illetve Vízfolyás heve Fehér-Körös Fekete-Körös Sebes-Körös Sebes-Körös Kettős-Körös Hármas-Körös Élővíz-csatorna Élővíz-csatorna Hortobágy-Berettyó Fehér-Körös Honctő 58,6 mm Kisjenő 31,9 mm vízminőségi állapotváltozás miatt egy ízben történt ké­szültség elrendelése. December 7-én Békéscsa- [ ba város belterületén lévő Pajtás sori záportározón olajszennyezést észleltünk, a helyszínelés és a vett víz­minták vizsgálatai alapján megállapítottuk, hogy az olaj az Afor békéscsabai te­lepe előtt lévő parkírozóból csapadékbemosódás útján került a tározóba, a tározó olajmentesítését az Áfor — üzemi kárelhárítás kereté­ben — végezte el. Felszíni törzshálózati mintahelyek vízminőségi osztályozása az integrált követelményrend­szer szerint 1987. december hónapban: Mintavétel helye osztály ■ Gyulavári o. h. I. Sarkad o. h. n. Körösszakái o. h. II. Körösladány, vízmérce n. Mezőberényi közúti híd I. B.-szentandrás, duzz. fel. II. B.-csaba, Veszely-híd n. Békés, tork. zsilip ín. Mezőtúr—Endrőd közúti híd m. Nem törzshálózati mintavételi helyek: Kettős-Körös Békés, duzz. felett I. Hármas-Körös Gyoma, közúti híd I. Készletgazdálkodás Egyévi munka — a raktárakban A hiány sokba kerül! — tanultuk meg a törvénysze­rűséget az utóbbi évtizedek magyar gazdasági fejlemé­nyeiből. Hiszen mindenki — akár vállalatról, akár egyén­ről van szó — igyekszik be­biztosítani magát, minél na­gyobb mennyiségben készle­tez, abból az áruból, mely­nek beszerzése kétes. így az­tán a hiány önmagát ger­jeszti tovább, fölöttébb költ­séges fennakadásokat okoz­va a gazdaságban. Hiába áll mintegy 700 milliárd forint értékű készlet a honi válla­latok, szövetkezetek raktá­raiban, az anyag- és alkat­részhiány miatt mindenna­posak a zavarok. S az évről Hz eladó diktál Még büszkék is lehetnénk rá: a készletfelhalmozás ha­zánkban a fejlett tőkés or­szágok relatív készletfelhal­mozásának ötszöröse, hat­szorosa. Ám ebben felülmúl­ni a jó nemzetgazdaságokat nem éppen érdem. Eldugult csatornák, merev informáci­ós módszerek jele ez. s min­denekelőtt: a kínálati piacé, az eladók uralmáé. Jól mu­tatja ezt az is, hogy miként oszlik meg a felgyülemlett készletállomány. Két évtize­de jellemző, hogy a készle­tek 70-72 százaléka anyag, 17-18 százaléka félkész ter­mék. S a késztermékek ará­nya mindössze 10-12 száza­lékra rúg. A jól működő pi­acgazdaságokban mindhá­rom készletelem nagyjából egyharmad-egyharmad arányban részesedik a kész­letállományból — állapítja meg az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság egyik közelmúltbeli tanulmánya. Talán fölösleges rámutat­ni, hogy ott, ahol a készter­mékek aránya magasabb, az iparban állandóan magas kí­nálat van jelen. Éppen ez te­szi lehetővé, hogy a válla­latok. mint felhasználók. évre meg-megújuló admi­nisztratív próbálkozások leg­följebb apró, átmeneti job- bulást eredményeznek. A készletállomány azonban ezek ellenére 1968 és 1985 között — a mennyiséget és az áremelkedéseket együtt számításba véve — három és félszeresére növekedett gaz­daságunkban. Hogy milyen nagy érték egyébként a 700 milliárd fo­rint, összehasonlításul nem árt tudni, hogy tavaly 881 milliárd forint volt az or­szág nemzeti jövedelme. Más szavakkal: majd egyévi munkánk eredménye hever már a raktárakban! csak minimális készletet tá­roljanak a kerítésen belül. Jellemző, hogy egy tőkés gazdaságban 5-7 napi érté­kesítéshez elegendő készletet tartanak (Japánban keve­sebb, mint 3 nap a feldol­gozóipar készletforgási ide­je), nálunk az ipar — egy 1985. évi felmérés szerint — nem kevesebb, mint 67 na­pi árukibocsátáshoz elegen­dő készlettel rendelkezik. Ám ezen belül minimális a már közvetlenül eladásra vá­ró termékek hányada. Az áldatlan állapotpkon való javítás szándéka min­dig is megmutatkozott a gazdaságirányításban. Ám a módszerek — mivel nem az okok, hanem az okozatok el­len irányultak — nem voltak alkalmasak a megoldásra. 1982-ben például elrendelte­tett, hogy azok a vállalatok, melyeknek készletgazdálko­dását a Magyar Nemzeti Bank és az Országos Anyag- és Árhivaital „nem megfele­lőnek” ítéli, forgóalapjukból bizonyos összeget — a kész­letértéknek maximum 10 százalékát — fizessenek be. Jellemző, hogy 1984-ben 314 vállalatnál tartottak ilyen — egyébként rendkívül költsé­ges — vizsgálatot, s mind­össze kettő ellen tettek el­vonási javaslatot. 1985-ben és ’86-ban már vizsgálatot sem tartottak — belátván eme eljárás életképtelensé­gét. Vállalkozó TEK-vállalatok Számos próbálkozás tör­tént a termelőeszköz-keres­kedelmi (TEK) vállalatok körül is. Ezeket az egysége­ket — mint ismeretes — 1986-ban az egyes ágazatok készletező vállalataiból ala­kították meg. Azt a szerepet osztották rájuk, hogy a pro­filjukba tartozó termelési eszközöket a termelőktől, il­letve a külkereskedelemből szerezzék be, s a felhaszná­lói szükségleteket a kellő mennyiségben, minőségben, választékban és határidő- re(!), elsősorban raktárról elégítsék ki. Működésük szűk két éve alatt sok ellentmon­dás jött felszínre. Egyrészt a számukra célként megjelölt kisfelhasználók helyett a nagyfehasználók váltak a legfőbb értékesítési iránnyá; ez vált előnyössé nekik az árrés alkalmazásának kiala­kult gyakorlata révén. 1980- ban szabályozómódosítások hatására fordulat követke­zett. így 1981 és 1985 között a TEK-vállalatok 18 száza­lékos forgalomnövekedésén belül a kiskereskedelmi te­vékenység gyarapodása 270 százalékos volt. Közreját­szott ebben az e vállalati körben végrehajtott decent­ralizálás: számuk 28-ról 55- re nőtt. s túlnyomórészt vál­lalati tanács irányítása alá kerültek. A TEK-vállalatok jövőjét mindinkább a vállalkozói jelleg megerősödése jelent­heti. Tulajdonképpen már a kezdet kezdetén igény volt velük szemben, hogy a piaci kapcsolatokon nyugvó árube­szerzés és -értékesítés olyan fórumai legyenek, amelyek a friss, életképes kereskedelmi, üzleti módszerek elterjesz­tését gyorsítják. Működésük révén honosodott meg ná­lunk az úgynevezett konszig­nációs raktározás gyakorla­ta: a külföldi fél finanszí­rozza a hazai vállalat által megrendelt terméket, mely az eladás pillanatáig a kül­földi fél tulajdonában ma­rad (tehermentesítve így a honi megrendelő készletállo­mányát). R vevő legyen az úr Fontos TEK-vállalati sze­rep a termeltetés. A hiány­termékhez a TEK-vállalat kutatja fel a hazai termelőt, s anyaggal, tőkével, gépköl­csönzéssel közreműködik a termelés megszervezésében. Mérhetően terjesztik e vál­lalatok a lízing gyakorlatát is. Számos erre alkalmasnak látszó TEK-vállalat készíti elő, hogy a jövőben kereske­dőházként működjön. A készletszint csökkenté­sére tett különféle erőfeszí­tések megítélésekor látni kell: mai készletállomá­nyunk több százmilliárd fo­rint értékkel nagyobb, mint egészséges piacszerkezetben volna. A meglévő hibák ki­javítása, a korszerű gazdál­kodási módszerek, számító- gépes nyilvántartások széle­sebb elterjesztése — bár ezek rendkívül fontosak — csak pár milliárddal csökkenthe­tik a készletállományt. A kellő mértékű változást csakis a kínálati piac meg­teremtése hozhat. El kell ér­ni végre, hogy a vevő legyen az úr. Ennek kifejtése, részlete­zése azonban már jócskán túlmutat a készletgazdálko­dás témakörén. Molnár Pál Orosházi Kazép Isz Külföld után a hazai piac is keresi a pillangószelepeket I párizsi ITMA • Szálvezetők új piacnn • A Messer Griesheimék terméke • Lépések a Kriogén-technológia meghonosítására A mai igen nehéz gazda­sági helyzetben- bizonyára mindenki örül az olyan hí­reknek, melyeket Orosházán a Kazép Szövetkezetnél Su- rányi András elnök mon­dott el a minap, összegez­ték 1987. évi tevékenységü­ket, melynek eredménye: a tervezett 270 milliós árbe­vétellel szemben 295 milliót értek el. A tőkés export az 1986-os évhez képest 40 szá­zalékkal növekedett. Az ipa­ri szövetkezetek megyei és országos átlagában export­teljesítményüket a kiemel­kedők között tartják szá­mon, Ez nagy siker, ennél már csak az jelentősebb, hogy pillangószelepeiket külföld után a hazai piacon is keresik. Ezeknek a szer­kezeteknek az ivóvíz-ellátá­si programban tulajdoníta­nak jelentőséget, mert az eddig külföldről beszerzett árut hazaival is, orosházi termékkel pótolhatják. A következő héten ebből a cikkből különböző méretűe­ket a Dunántúlra, a Balaton környéki vízellátás javításé­ra szállítanak. Különben pénteken, január 8-án a szövetkezet műhelyeiből el­szállították az év első ter­mékét, azt a füstgázt hasz­nosító berendezést, melyet a hazai ipar valamelyik gyá­rában helyeznek üzembe. Az év tehát jó eredmény­nyel kezdődött Orosházán. Annyi új termék, mint most, 1988 első napjaiban, még egyik évben sem hagyta el a szövetkezeti gyártelepet. Az elnök szerint az évvál­tásra sokoldalú szervezett­séggel készültek. Már 1987 szeptemberében szállítási szerződéseket írtak alá ja­nuárra, később az első ne­gyedévre vállaltak feladato­kat. Így az átállás folyama­tos volt, minden részleg maximális erőfeszítéssel dolgozhatott a feladatok tel­jesítésén. A munkatermekben, sze­relőcsarnokokban dolgozók hangulatát igen előnyösen befolyásolta a decemberben tartott küldöttgyűlés, ami­kor a szövetkezet vezetése az 1988. évi rendelésállo­mányt ismertette. Ebben az időben futott be egy spa­nyolországi levél, melyben 1,5 millió forint értékű tex­tilipari szálvezetőt kértek tőlük. A párizsi világkiállí­táson, az ITMA-n bemuta­tott termékük azonban nem­csak Spanyolországban, ha­nem Ausztriában, az NSZK- ban és a kiállítás színhe­lyén is nagy érdeklődést keltett. Küldtek is részükre mintakollekciót, melyet el­sőnek a spanyolok vizsgál­tak be. Újabban a hazai Tungsram is érdeklődik a halogénlámpákba beépíthető óxidkerámia alkatrészek iránt. Eddig 5 millió forint értékűt rendeltek. Ezt a cikket eddig importból sze­rezték be. Változatlanul nagy kül­földi érdeklődés kíséri az Orosházi Kazép Szövetkezet kazángyártó munkáját. Az eddiginél nagyobb volumenű termelés alapfeltétele a he­gesztési technológia javítá­sa. Ezért olyan berendezés után néztek, mely robotsze- rűen dolgozik, a legkorsze­rűbb technikai berendezé­sekkel ellátott, önellenőrző és nagy teljesítményű, ugyanakkor kis költséggel üzemeltethető. Találtak is ilyen berendezést gyártó cé­get Nyugat-Németországban, amely elvállalta a berende­zés szállítását. A Messer Griesheim cég megbízottjai a közelmúltban jártak a szövetkezetben. Szaktanács­csal segítették a nagy át­mérőjű csövek hegesztésére vásárolt gép betonalapjainak elkészítését. A robot 24 méter »hosszú sínen mozog. Január végén várható az üzembe helyezése. Döntés született, hogy be­kapcsolódnak a Kriogén- programba. A kórházi ke­zelésekhez szükséges oxigén és a vasipari szakmában a hegesztéseknél felhasznált gázok cseppfolyós állapotban történő szállításának hazai megoldását tervezik. Az elő­készületek programszin­tig jutottak. A szövetkezet területén már ki is jelölték az újonnan létesítendő üzem helyét. A jövő feladata ab­Kunos Sándor esztergályos karusseresztergán csőfalat mun­kál meg, melyet a kazángyártásnál használnak fel Fotó: D.K. ban állást foglalni, hogy ez a ritka szakma — Nyugat- Európában csak két gyár foglalkozik, lát el ilyen fel­adatot — itthon hazai, saját tőkéből vagy vegyes válla­latként jöjjön létre. E vál­lalkozás előnyét az adja, hogy a gázok — oxigén és disszu — szállítási költsé­geinek 98-99 százaléka meg­takarítható lenne, és külö­nösen a kórházak vegyileg teljesen tiszta oxigénhez juthatnának. D. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom