Békés Megyei Népújság, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-28 / 23. szám

1988. január 28., csütörtök o Nem mostoha gyermek a vidéki konfekció A Békéscsabai Kötöttáru- gyár sarkadi konfekcióüze­mében 125 asszony és leány talál állandó munkaalkal­mat. Fő profiljuk a női, fér­fi- és gyermekfürdőköpeny szabása-varrása, de ha a terv úgy kívánja, készül itt szabadidőruha és egyéb ter­mék, többségében tőkés ex­portra. Az üzem jövőre ün­nepli fennállásának 20. év­fordulóját. Hogyan jutottak el a pamutpóló varrástól az exporttermelésig, erről be­szélgettünk Vincze Rozália konfekcióüzem-vezetővel: — Nagy dolog volt annak idején, hogy varroda nyílt a nagyközségben. Sokan jöttek a Lenin Tsz-ből, és a ház­tartásból. A régi tűzoltólak­tanyában helyezték el a gé­peket, később épült az új üzem. A vidéki konfekció nem imostoha gyermeke a Békötnek. Tágas csarnokban dolgozunk, öltöző, fürdő, ét­terem és egyéb szociális lé­tesítmény áll rendelkezésre. A) vállalat vezetőivel és szakembereivel jó a kapcso­latunk. Gyakran meglátogat­nak minket, ha pedig géphi­bát jelentünk, azonnal jön­nek a szerelők. E percben megszólal a CB-telefon: ,,Béköt 1 hívja a Béköt 3-at”. — Áldás ez a CB — véle­kedik Vincze Rozália. — Az­előtt fél nap is beletelt, mi­re telefonon megkaptuk a központot. Most, ha kapok új mintát, s valamit nem értek, percek alatt megka­pom kérdéseimre a választ. — Betanított varrónőként kezdtük itt valamennyien, sokan elvégeztük levelezőn a szakmunkásképzőt, közülünk nevelték ki a meósokat is. Helyben szabunk, varrunk, díszítünk, adjusztálunk; 28 sarkadi és méhkeréki bedol­gozó munkáján is mi fejez­zük be az utolsó simításokat, örülünk, hogy ránk bízták a legkényesebb tőkés export- termékek varrását is. Tavaly több mint 131 ezer terméket készítettünk. A gépi varrók átlagkeresete 4305 forint volt, szorgalomtól és kéz­ügyességtől függően, termé­szetesen nagy a szóródás. Senki ne gondolja, hogy a minőség csak az exportnál fontos. A belföldi termékek­nél is ugyanolyan szigorú a követelmény, csak a csoma­golásban van eltérés. Meó- saink szigorúak, ha vissza- küldenének hibás árut, nagy szégyen volna rájuk nézve. Dolgozóink is tisztában van­nak azzal, hogy ha hibáz­nak, nekik kell kijavítani, s ezért már nem jár munka­bér. Ügy. hogy valamennyi­en odafigyelünk saját érde­künkben. A varrási mód ugyanaz, de gyakran kérnek új fazont, új díszítést, beté­teket. Különösen a nyugat­német cég szereti a cicomá- sabb holmikat. Előfordul, hogy 400-500 darabos a meg­rendelés, ilyenkor gyors a váltás, de megszoktuk. — Én nagyon szeretek itt dolgozni — veszi át á szót Boldoczki Mihályné varrónő. — Azelőtt fűzvesszőtelepen dolgoztam. Ebben a világos teremben korszerű gépen öröm varrni. Mert ne tessék hinni, hogy nekünk a kise­lejtezett gépeket adják. Meg vagyok elégedve, a legjobban keresők közé tartozom, azon­kívül sokat varrók magam­nak és gyermekeimnek, így ebben a drága világban is szépen öltözködhetünk. Megtudtuk, hogy Boldocz- kiné vöröskeresztes titkár. Szervezi a véradást, a rák­szűrést, az egészségügyi elő­adásokat. A Családi Lapot 60 nő vásárolja, szeretik a Nők Magazinját is. A titkár vércsoportja B-RH pozitív. Ha jön a távirat a kórház­ból, azonnal útra kelj hogy életmentő vért adjon a rá­szorulónak. — Jómagam is varrónő­ként kezdtem — magyarázza Bucsai Ferencné meós. — Nagyon szeretem a munká­mat. )Vlár messziről megis­merem, hogy kinek a mun­káját kell felülbírálnom. Nem vagyunk egyformák. Meglátszik, ki csinálja szív- vel-lélekkel, ki pedig csak azért, hogy pénzt keressen.. A lelkiismeretes jó munka persze a kereseten is meg­látszik. A családnak én is sokat varrók. Elmondták a sarkadi kon­fekcióban azt is, hogy nyolc­tíz évvel ezelőtt sok gondot okozott az alapanyag beszer­zése. Most már évek óta jól indulnak az új esztendőben, sok a megrendelés, csak győzzék. Tudomásul veszik azt is, hogy a nehéz gazda­sági helyzetben tovább szi­gorították a minőségi köve­telményeket. A párt, a szak- szervezeti és a szocialista brigádok járnak elöl jó pél­dával nemcsak a termelés­ben. hanem a társadalmi munkában is. Gyermekintéz­ményekben festés után taka­rítást vállalnak, függönyöket szegnek, a központtól kapott hulladékból fürdőköpenyt varrnak az apróságoknak. Egy közös cél vezérel min­denkit: teljesíteni az 1988 évi tervet. Ary Róza Granulálóíizem épül Mezőkovácsházán A Békés Megyei Gabona­forgalmi és Malomipari Vál­lalat mezőkovácsházi körzeti üzemének öt raktára (Mező- kovácsháza, Battonya, Ke- vermes, Medgyesegyháza, Magyarbánhegyes) évente 200 ezer tonna búzát és ku­koricát vásárol fel. A már meglévő 22 ezer 300 tonnás vasbeton siló mellett 1986- ban világbanki beruházásból egy korszerű, automata PLC programvezérlésű, 10 ezer tonna befogadóképességű fémsilót is építettek. A mezőkovácsházi üzem takarmánykeverőjében ta­valy 28 ezer tonna dercés tápot gyártottak napi 2 mű­szakos munkával. ebből 16 800 tonnányit' ömlesztve értékesítettek, ily módon a vevő mázsánként 22 forint­tal olcsóbban jutott a takar­mányhoz, mintha zsákos ki­szerelésben vásárolta volna. A közelmúltban kezdtek hozzá Mezőkovácsházán a granuláló üzemrész építésé­hez, s a takarmánygyártás itt idén a második negyed­évben kezdődik. A 12 milliós beruházást a háztáji gazda­ságok igénye is indokolja. A granulált takarmány fel- használásának nagy előnye, hogy az etetés során keve­sebb a veszteség, sj a 80 Celsius-fokon történő granu- lálás az állat szervezetére káros kórokozókat elpusztít­ja. A régi takarmánykeverő mellett épülő granuláló üze­met Gránit 90 típusú beren­dezéssel szerelték fel, amely szintén modern PLC vezér­léssel működik. A képünkön is látható „vastorony” alsó szintjén helyezték el a Bé­kés Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat által kifejlesztett morzsázó gépet, amely a granulátumot töri kisebb darabokra, morzsák­ra, s a takarmány ily módon a baromfival is etethető. — A dercés tápgyártást természetesen folytatjuk — mondja Siági László, a me­zőkovácsházi körzeti üzem vezetője. Az idén egyébként a tervek szerint 8 ezer ton­na granulált keveréktakar­mányt állítunk elő, amelyet az általunk üzemeltetett hét kiskereskedelmi boltban vá­sárolhatnak meg az állattar­tók- 1 H. E. A régi keverőüzem mellé építik a „granulálótornyot” Fotó: Fazekas Ferenc fl csalfa természet hiú virágai A primulatövek úgy virágzanak el, hogy jövőre nem sarjadhat belőlük új élet Új üzleti lehetőségeket keres a Malév A pompázó primulaágyá- sok szemet gyönyörködtető- ek, és a tavasz emlékét idé­zik. Ám a szokásostól eltérő meleg és napfényes téli idő­járás megtréfálta a hiú vi­rágokat. Bár hiúságukban vétlenek, hiszen ők csak a természet parancsát követ­ték. Az is igaz, hogy a tél szeszélyei nemcsak a pri­mulafürtök apró kis virá­gainak okoztak csalódást, hanem a gyakorlott szakem­ber számításait is keresztül­húzták. A napfényből és a me­legből annyit adott már ja­nuár végére a „hevesen ud­varló tél” a virágoknak, hogy azok minden kétkedés nélkül kibontották szirmai­kat a vetőmagvállalat békés­csabai telepén. Ám a tél igazán tavasz soha nem le­het! Hiszen az igazi tavasz nemcsak a virágnyílást hoz­za el, hanem előcsalogatja a szorgos méheket és az egyéb szárnyas bogarakat is. Tudjuk, hogy az egyes vi­rágfajtáknál az újjászületés nélkülözhetetlen feltételei ezek a hasznos kis rovarok. Így van ez a primula eseté­ben is. Most azonban hiába pompázik, illatozik, a kis állatkák nem jönnek. Meg­bújnak még valahol a tél elől. Ök nem hittek a szo­katlan melegben és a sok napfényben, így hát a virá­gok hívogató szava sem jut el hozzájuk. A primulatövek úgy vi­rágzanak el, hogy jövőre nem sarjadhat belőlük új élet. A kertész ilyenkor bá­natos és morfondírozik ma­gában. „Gondolhattam vol­na erre is. Talán, ha másfél hónappal később vetünk, nem lett volna ilyen gond. Oda a jövő évi szaporító­anyag. Hiszen csak egyedül mi termelünk az ország vi­rágkertészeteinek. Hogyan és miből térül meg a mun­kánk? Talán eladhatnánk őket, hiszen olyan szépek. De ki vesz ilyenkor virá­got? Esetleg, ha előre le­hetne hozni a nőnapot, ak­kor még lenne keletje és az a kis pénz is jól jönne.” Az már bizonyos, hogy az idén aligha lesz nőnapra primula, de még a jövő évi szaporítóanyag is odaveszett. Űjra be kell szerezni a ve­tőmagot. A vállalat azon­ban már gondoskodott erről. Nőnapra pedig primula he­lyett lesz ciklámen, cinerá- ria, begónia és még sok egyéb olyan virág, amelyik nem hitt ilyen könnyen a tavaszban. R. G. A cikláment mesterségesen porozzák Foto: Veress Erzsi A Malév eredményeiről, ez évi terveiről tájékoztatta az MTI munkatársát Jahoda Lajos, a légiközlekedési vál­lalat vezérigazgatója. Elmondta, hogy az elmúlt esztendő igen kedvezően ala­kult, soha ennyi utast még nem szállítottak a Malév gépei. Az élénk üzleti kap­csolatoknak, valamint a je­lentősen fellendülő turista- forgalomnak köszönhetően több mint 1 millió 300 ezren foglaltak helyet a Maiév­járatokra. Mindez azt jelen­ti, hogy a vállalat gazdasági eredményei is meghaladják az elmúlt évekét. — Az idei esztendő azon­ban több kérdőjellel indult. Egyelőre még nem lehet ki­számítani, hogy milyen ha­tásai lesznek a megváltozott gazdasági környezetnek, az új adórendszernek, s az emelkedő áraknak. Mindezek feltételezhetően az utazások csökkenésének irányába hat­nak, ám ugyanakkor az új, az eddigi megkötéseket fel­oldó útlevél-rendelkezések növelik a külföldre utazási lehetőségeket. Előrelátható­an nem csökken a forgalom a nyugati országokba, de a szocialista úticélok iránti érdeklődés várhatóan lany­hul a százszázalékos repülé­si pótlék bevezetésének ha­tására. Valószínű azonban, hogy ez a visszaesés csak átmeneti lesz. Az minden­esetre bizonyos, hogy a rö- videbb utak, a néhány na­pos vagy hétvégi turista­programok iránt növekednek majd az igények, ezért a vállalat idegenforgalmi szer­vezete, a Malév Air Tours ennek megfelelően alakítja ajánlatait ebben az évben. A vezérigazgató szólt ar­ról is, hogy — amint arra a közlekedési miniszter egy korábbi nyilatkozatában utalt — a Malév gépparkja 1990-ig megfelel az utazási igényeknek. kapacitásbőví­tésre nem lesz szükség. Nincs napirenden az a kér­dés, hogy a vállalat tőkés országokból szerezzen be, vagy kölcsönbérletbe vegyen repülőgépeket. A géppark korszerűsítését továbbra is szovjet piacról óhajtják megoldani. Az idén négy TU—134-es gépet selej­tez ki a Malév, tavasztól azonban beáll a menetrend szerinti forgalomba a két kormánygép (ezeken jelen­leg a rendszeres utasforga­lomhoz szükséges átalakítá­sokat végzik).

Next

/
Oldalképek
Tartalom