Békés Megyei Népújság, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-26 / 21. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TflNACS LAPJA 1988. JANUÁR 26., KEDD Ára: 1,80 forint XLni. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM Bezárnak a bölcsődék? KomszomolA születésszám várhatóan 1990-ben emelkedik A bölcsődék építésének (történelmi „hőskora” az ’50-es évekre tehető, amikor a nők egyenjogúságuk egyik fontos elemének a munkavállalást érezték. No és persze munkába állásukkal a család anyagi helyzetén is javítottak. Ekkor a nagyobb üzemek, gyárak saját bölcsődéket alakítottak, részben a szociális költségvetésből fedezve a fenntartási költségeket. A bölcsődék többségét azonban már akkor is, és azóta egyre inkább a tanácsok létesítették. gozni, féltik az állásukat is. A család jövedelme mégiscsak így a több, és ez nem mellékes tényező. A gyermekorvosok napjainkban arról beszélnek, hogy kevesebb a! gyermekápolási táppénzt igénybe vevő anyuka. A beteg gyerekek gondozására megkérik a nagymamákat. vagy más megoldást találnak. Mindenesetre egyértelmű a gazdasági megfontoltság. * * * küldöttség hazánkban Nyikolaj Dolguskinnak, a Lenini Komszomol Központi Bizottsága titkárának vezetésével tegnap — a KISZ Központi Bizottságának meghívására — hazánkba érkezett a szovjet ifjúsági szövetség küldöttsége. A vendégek itt-tartózkodásuk során megbeszéléseket folytatnak partnereikkel a magyar politikai és társadalmi szervezetek ifjúságpolitikai tevékenységéről, az ifjúsági törvény végrehajtásának tapasztalatairól, a KISZ szerÜj típusú egyenruhafajtával egészül ki február 1-től a szolgálatba lépő fővárosi rendőrök öltözéke. A későbbiekben, 1990-ig az ország valamennyi rendőrkapitányságát fokozatosan ellátják ezekkel az (Uniformisokkal. Az új ruha árának nagyobb részét a rendőrök éves ruhapénzükből, a fennmaradó összeget a Belügyminisztérium saját költségvetéséből fizeti MTI-fotó: Várkonyi Péter — KS Körkérdésünk Mit terveznek a városszépítő egyesületek? A lakóhely történelmi, építészeti emlékeinek, értékeinek védelme, a település szépítése, gyarapítása — nagyjából ez a fő célja a város-, községvédö, -szépítő egyesületeknek, amelyek napjainkban sorra alakulnak szerte az országban. Megyénkben is mind nagyobb teret hódít a mozgalom, több településen működik, illetve alakulóban van ilyen egyesület. Ezúttal négy városban érdeklődtünk arról, mit terveznek, mivel foglalkoznak az idén? Erről készített tudósítást Csete Ilona, Marik Mihály __ és Pénzes Ferenc. N apjainkban itt is, ott is halljuk a szülők panaszát: bezárnak az üzemi bölcsődék. A magyarázat általában az, hogy: „Alig-alig jár saját dolgozónk gyermeke az intézménybe, ezért fenntartása csak teher az üzemnek. Egyébként is, amióta a gyed-et a kisgyermek kétéves koráig terjesztették ki, a mamák inkább otthon maradnak. Kisebb a születésszám, kevés a gyerek, elnéptelenednek a bölcsődék". Az aggasztó híreket hallva körülnéztünk a bölcsődék háza táján; mennyire kihasználtak a tanácsi üzemelteté- sűek, lesz-e olyan, amelyik bezár, vagy kevesebb gyermeket fogad? Dani Irén megyei vezető védőnő 35 esztendeje fogja védőszárnyai alá a megyei bölcsődei hálózatot, jól ismeri a problémákat: — A területen 50 tanácsi bölcsődében gondozzák a gyerekeket — tájékoztat. — A megyében nem volt sok üzemi bölcsőde, több valóban megszűnt, és csak néhány maradt. Az az igazság, hogy fizetésben, fejlesztésekben, szociális juttatásokban az üzemiek elmaradtak a tanácsiaktól. iNem félünk attól, hogy üresek lesznek a meglévő gyermekintézmények, legfeljebb kényelmesebb körülmények között, és a megadott területi normák szerint dolgozhatnak a gondozónők. A kilencvenes évektől újabb születésszám- emelkedés várható, mert több lesz a szülőképes korú nő is. Ezért nem célszerű bezárni a tanácsi bölcsődéket, legfeljebb átmenetileg csökkenteni a felvehető létszámot. Később, ha újra több lesz a gyerek, új bölcsődét rtiár nem könnyű építeni. Egyébként az elmúlt év végén a gyed ellenére is volt 31 csecsemőkorú, és 218 tizennyolc hónapon aluli gyerek a bölcsődéinkben. A kihasználtság nem csökkent, mondhatni, hogy Mezőhegyes és Battonya zsúfolt, sokan vannak Füzesgyarmaton, Gyomaendrődön és Szeghalmon a bölcsődékben. Dr. Balogh Erikának, csoportvezető megyei orvosnak szakterülete az anya- és gyermekvédelem: — A bölcsődék létesítése elsősorban tanácsi feladat, de az üzemek, nem tanácsi szervek önállóan is létesíthetnek és felszámolhatnak bölcsődéket. A tanácsok szakigazgatási szervei szakmai* felügyeletet gyakorolnak felettük. A születésszám csökken ugyan, de a bölcsődéket többnyire kihasználják a szülők. Az édesanyák mostanában hamarább visszamennek dolBékéscsabán néhány évvel ezelőtt megszűnt a téglagyári bölcsőde. 1986 szeptemberben a kötöttárugyári, egy évvel később az Unicon- beli, ez év elején a Patexé. Nem lelkesedtek, de már beletörődtek a szülők az Urszi- nyi utcai tanácsi bölcsőde lassú elnéptelenedésébe, bezárásába. A városnak ezen a részén ugyanis csak a rendőrségi bölcsőde található, az pedig kis létszámban és saját dolgozói gyermekeit veszi fel. A város egészség- ügyi vezetői összevont szülői értekezleten magyarázták meg a bölcsőde bezárásának okait. Egyik-másik szülőtől viszont kemény kritikát is kaptak ekkor. A városi tanács egészség- ügyi osztályának helyettes vezetője, Ágostonná Nagy Zsuzsa beszélt a tanácsi szándékokról: — Az Urszinyi utcában 60 százalékos volt a kihasználtság, ősz óta nem vettek fel oda új gyermeket. Májusban a többség már óvodába megy. Így fokozatosan csökkentettük le a létszámot. A városnak nagyon nagy gondja az időskorúakról való szociális gondoskodás, ezért oda idősek klubját (napközi otthont) tervezünk. Komolyan és keservesen szorító (Folytatás a 3. oldalon) vezeti és kádermunkájáról. BÉKÉSCSABA A megyeszékhely városvédői több szakosztályban fejtik ki tevékenységüket. A •művészeti és építészeti kérdésekkel foglalkozó egyesületi tagok vizsgálják a népi és egyéb haladó építészeti elemek beépítésének lehetőségeit a mostani városképbe. Véleményeiket, elképzeléseiket az illetékesek figyelembe veszik az új épületek tervezésénél. De nemcsak javaslatokat tesznek, hanem ők maguk is segítik a jó elképzelések megszületését, ebben az évben például pályázatot is hirdettek e témakörben. A környezetvédelmi szak- bizottság tevékenysége 1988- ban a város közterületeinek rendezésére irányul elsősorban. Ugyanakkor folytatják a köztemetők rendbe hozására indított akciójukat, ebben jelentős segítséget várnak a lakosoktól is. A műemlékek megóvásának, valamint a gerlai, pósteleki és a Beliczay-kastély hasznosításának lehetőségeit is vizsgálják. A honismerettel, helytörténettel foglalkozók ebben az évben is segítik az új intézmények, terek elnevezésében illetékeseket, s azt szeretnék, ha minél több olyan emberről nevezzenek el utcákat, tereket, akik jelentős csabai személyiségek voltak. Az egyesület a város közlekedésének gondjaival is foglalkozik. GYULA A gyulai városvédők ebben az évben azt tartják legfontosabb, feladatuknak, hogy a Város- és Községvédő Egyesületek Országos Szövetségének éves közgyűlését — június 21., 22. — zökkenőmentesen bonyolítsák le. Ugyanakkor egyéb feladatainak megoldásán is dolgoznak a több szakosztályban tevékenykedő egyesületi tagok. így szorgalmazzák a vár felújításának megkezdését, segítik az 1848 49-es szabadságharc emlékhelyének kialakítását. A gyulai temetők állapota sem a legjobb, ezek rendbe hozását, valamint egy új köztemető kialakítását is támogatják. A történelmi városmag jellegtelenebb épületeinek kiváltására több javaslatot tettek a városi tanácsnak, így — többek között — arra gondolnak, hogy a Városház utca 3—7. szám alatt áruházat lehetne építeni, míg a Városház utca 17—19. szám alatt új városi szálloda épülhetne. A környezetvédelmi szakosztály a nyáron környezet- védelmi tábort szervez a III. számú általános iskolában, s a tervek szerint közreműködik az Élővíz-csatorna egyik belvárosi szakaszának rendezésében, valamint a tószínpad nézőterének kialakításában. Az idegenforgalmi szakosztály segíti a városi információs rendszer továbbfejlesztését, a kastély kapusháza és a Kálvária helyreállítását. OROSHÁZA Orosházán a Hazafias Népfront városi bizottságának kezdeményezésére városszépítő egyesület megalakítását tervezik. Az alap- szabályzatban megfogalmazott törekvések: a tiszta, egészséges környezet megőrzése, a rend megóvása a városban. A televízió Natura szerkesztőségének „Szebb, emberibb környezetért” címmel megjelent felhívására iaz orosháziak is elküldték pályázatukat, amelyet elfogadtak. A tervezettnek megfelelően haladnak a kör- nvezetszépítő munkákkal. 1987-ben — mivel tanácsi költségvetésből erre pénz nem volt —, társadalmi munkában a Munkásőr lakótelepen 1,5 hektár területet parkosítottak. Az idén itt, a panelrengetegben folytatják a zöldterület kialakítását a lakók közreműködésével. További feladat a gimnázium előtti park és a Ságvári liget felújítása. A jó idő beköszöntővel Gyo- párosfürdőn 7 hektár parkerdő telepítését kezdik meg, és ezzel 30 hektárra emelkedik a díszfákkal, cserjékkel, örökzöldekkel beültetett terület nagysága. A városi környezetvédelmi terv kidolgozása folyamatban van. SZARVAS A város utcáinak, parkjainak képét most a hiányzó fák pótlásával kívánják javítani. A városszépítők kezdeményezésére 1987-ben elkezdődött a temetők rendezése, az idén tovább folytatják ezt a munkát. Az Erzsébet-liget állapota joggal idegesíti a szarvasiakat, de rendezése nem egyéves feladat. Folytatják a beteg és gyomfák kivágására való kijelöléseket, karbantartására a Szarvas Barátainak Köre tavaszra társadalmi munkát vállalt. Az iskolák a liget takarítását és a környezetükben levő parkok rendbehozását vállalták. Évek óta szervezik a „Virágos Szarvasért” mozgalmat. A városi tanács rendeletében biztosított beleszólási jogot a városszépítő egyesületnek, ennélfogva az új építkezések és tatarozások területén is igyekeznek a városképet befolyásolni. A csorvási bölcsőde is fiatal még. Képünkön a téli levegőztetés látható Fotó: Veress Erzsi
