Békés Megyei Népújság, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-23 / 19. szám

1988. január 23., szombat 0 Változás előtt a termelőszövetkezeti törvény Nehéz menet? 11 bérklubtagság ára Ha vállalatvezető lennék, leginkább a bérklubtagságra pályáznék. Nyilvánvaló­an előnyben részesíteném a társkeresők vagy öregek klubjával szemben, de még a filmklubbal, az értelmiségi klubbal, mi több, az ifjúsági klubokkal szemben is. Bár az utóbbi megfontolandó, hisz bi­zonyos életkort feltételez, ám bérklub­tagság nélkül még ez sem igazán vonzó. Mert a bérklubnak legfontosabb ismérve, hogy akiknek ide sikerült bejutniuk, azoknak a bére végre úgy emelkedhet, ahogy a teljesítményük nő. Akár 20 szá­zalékkal is, szemben a klubon kívül ro­botolókéval, akiknek summa summárum nem jut több évi 2,5 százaléknál. Sőt! Ha a bruttósításnál az áthúzódó hatást is fi­gyelembe vesszük, annyi se. Viszont az áremelkedésből minimum kijut a 15 szá­zalék. Hát ezért szeretnék bérklubtag lenni. S persze sokan mások is, de kinek van esélye? Kiderítettük... . . . hogy megyénkből ki pályázik a bér- klubtagságra. Egyelőre (a pályázat beadá­si határideje még nem telt le) a Gyulai Könnyűfémöntő és Betonelemgyártó Vál­lalat jelezte ezen szándékát az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalnak. Megkér­deztük a vállalat igazgatóját, Mikló Gá­bort; mit kell tudnia a pályázónak? — Köztudomású, hogy ebben az eszten­dőben az eddiginél is szigorúbb központi bérszabályozás érvényesül, alig emelhe­tők a bérek. Ám azoknak, akik a bér­klubtagság hat feltételét teljesíteni tud­ják, „szabad a pálya”. Az első kritérium az, hogy a vállalat vagyonarányos nyere­sége haladja meg a 14 százalékot. Ez nem egy kemény követelmény, különösen ná­lunk nem. mivel ez a mutatónk jelenleg 70 százalék körüli. Az idén persze az adó­rendszer változása miatt kevesebb lesz a nyereségünk, attól azonban nem kell fél­nünk, hogy az említett mutató a 14 szá­zalék alá esik. A második kritérium: szabályszerű árak alkalmazása, amit az árhatóság nem kifogásol. Az árral eddig soha nem volt problémánk. A betonelemgyártás szabad­áras, ami gyakorlatilag a „legkötöttebb". Ugyanis ezt ellenőrzik a legjobban, az ár­változtatási szándékot be kell jelenteni az Árhivatalnál, s csak engedéllyel emelhető az ár, vagyis a szabálytalanság így ki­zárható. Az alumíniumtermékeknél is ha­tósági irányár érvényesül, nyilván ez is csak szabályos lehet. A harmadik feltétel, hogy a gazdálkodó egység ne részesüljön állami támogatás­ban. Ez megint nem gond, sem eddig, sem ezután nem kértünk támogatást. A negyedik feltétel, szintén könnyen telje­síthető, tudniillik az, hogy a 10 százalék­nál nagyobb bérfejlesztést az ÁBMH-val iitemeztessük. Az ötödik követelmény, hogy meg kell felelni különféle jogszabályoknak. Még ez is rendben van. Ám az utolsó, a hatodik feltétel már feladja a leckét. Ez ugyanis a fizetőképesség folyamatos fenntartását, a 30 napon belüli fizetési készséget köve­teli meg. Ez az a pont... . . . amelyen a bérklubtagságra pályázók leginkább elgondolkodnak. Mert ugye ele­gendő, ha valamelyik partnertől nem a kívánt időben folyik be a várt összeg, s már „csúszott” a tagság. De tegyük fel, hogy minden partner korrektül teljesíti a fizetési kötelezettségét. Akkor is szüksé­ges bizonyos forgóeszközhitelek felvétele,' ami — a tapasztalatok szerint — néha a kereskedelmi bankok likviditási problé­mái miatt nem is olyan egyszerű. Ehhez hozzávesszük a hazai alapanyag-ellátási sajátosságokat, a „hol volt, hol nem volt” című fejezetet, s rájövünk: itt már nem csupán az adott cégen múlik, hogy meg­szerezze az áhított tagságot. Mindeneset­re, hogy sikerül-e, az csak az év végén, pontosabban december elsején derül ki. Ha eddig a pályázó tartotta a 30 napos fi­zetési készséget, s nyilvánvaló, hogy a fennmaradó néhány napban is áll ez, ak­kor mehet a bér. Mondjuk karácsonyi ajándékként . . . Az sem rossz, ám így tel­jesítményösztönzésről nemigen beszélhe­tünk. Viszont, ha közvetlenül és hatéko­nyan évközben emel a vállalat, szenved­heti a súlyos büntetést, ha tegyük fel, no­vemberben nem sikerül tartani a 30 na­pot. Persze, az is igaz, hogy, aki mer, az nyer • • ■ Szatmári Ilona Félmilliárd dolláros vegyicikk-export Köztudomású, hogy az Országgyűlés téli időszaka szűkítette az Elnöki Tanács jogkörét. A korábbiaktól el­térően a módosítás nem tör­vényerejű rendelettel, ha­nem csak törvénnyel lehet­séges. A tsz-törvény új ter­vezete a szabályoknak meg­felelően az Országgyűlés ta­vaszi ülésszaka elé kerül. Az átfogó új elképzelések vár­hatóan élénk vitát fognak kiváltani. Az utolsó, 1982. évi tör­vénymódosítás óta jelentős gazdasági és társadalmi vál­tozások tanúi lehetünk. Mindez a szövetkezeti szek­torban is változást tesz szükségessé, bár évtizedek során a szövetkezeti forma már bizonyította rugalmas­ságát, alkalmazkodóképessé­gét. A tervezett új jogi ke­ret tovább növelné a gazdál­kodó egységek önállóságát, és felelősségét. A változások nem érintik az 1967-ben ho­zott szövetkezeti törvény alapelveit. Nagyobb önállóság, nagyobb felelősség Nő a belső szabályozás önállósága és felelőssége. A tervezett rendelkezések jó­része csak irányvonalat és keretet ad a szövetkezetek­nek. Lehetőség lesz arra, hogy minden egyes gazdál­kodó szervezet /helyi sajá­tosságainak és érdekeinek figyelembevételével alakít­hassa ki szervezeti felépíté­sét, és annak hatáskörét. A szövetkezetnek önállóan kell eldönteni, milyen mér­tékben és hogyan él ezzel a lehetőséggel. Az önkormány­zat felelőssége újszerűén kockázatos. Hiányos, vagy ellentmondásos önszabályo­zás esetén automatikusan az általános szabályozás — szö­vetkezeti jog, munkajog stb. — lép életbe. Ha az önsza­bályozás nem eléggé körül­tekintő, megfontolt, az alap­vető vállalati érdek szenved­het csorbát. A jogszabály­módosítások a szövetkezet, a tagok és az alkalmazottak közös érdekeltségét erősíte­nék. Az új tervezet lehetőséget ad a szövetkezeteknek arra, hogy szervezeti rendszerüket egyszerűsítsék. Napjainkban gyakori jelenség, hogy egy hatáskört több szerv, vagy úgynevezett bizottságok lát­nak el. A feladatok átfedése a jövőben ésszerűbb szerve­zéssel megszüntethető. A jogszabálytervezet szerint csökkenthető a küldöttgyűlés hatásköre, és végleg meg is szüntethető, ha feladatait át­ruházza a közgyűlésre. Köte­lezően csak az ellenőrző- és döntőbizottság működését ír­ják elő. A különböző bizott­ságok létszáma felőli szaba­don dönthet a tsz vezetése, és nem lesz előírt alsó vagy felső határ. Közös kockázatvállalás A háztáji földterület felső határa 6000 négyzetméter marad. A jogszabálytervezet lehetőséget ad arra, hogy a tagok annyi háztáji földte­rületen gazdálkodhassanak, amennyire jogosultak. Köz­tudomású, hogy a jelenlegi előírások szerint a jogosult és a valójában kimért terü­let nagysága sok esetben el­tér az utóbbi rovására. Ez azért van így. mert a tagok személyi tulajdonában lévő nagyobb kert, telek, stb. te­rületének mgehatározott szá­zalékával a szövetkezet már eleve csökkentheti a jogosult területet. Az új lehetőséggel a szövetkezet vezetése min­denkori érdekei szerint él­het. Az anyagi érdekeltség és a tulajdonosi szemlélet erő­sítésére a szövetkezeti tagok­nak — ' alkalmazottaknak nem — lehetősége lesz vál­lalkozásra. Csoportosan, vagy egyénileg a munkafeladataik mellett különböző termelési feladatok ellátására is ►vál­lalkozhatnak. Például: egy- egy növény teljes növényvé­delmének, vagy az őszi ta­lajmunkának az elvégzésére. Termelőeszközt a szövetkezet ad a vállalkozóknak. A kö­zös megállapodásban előírt részesedés csak akkor illeti meg az egyént, vagy a cso­portot, ha vállalását 100 százalékban teljesítette. Ilyenkor a szövetkezet még akkor is köteles fizetni; a vállalkozóknak, ha gazdál­kodása év végén esetleg veszteséges lesz. A kockázat- vállalás tehát közös. A szövetkezeti tagok és az alkalmazottak számára a jogszabálytervezet esély- egyenlőséggel lehetőséget ad az önkéntes vagyoni hozzá­járulásra. Ezek formái lehet­nek fejlesztési hozzájárulás, célrészjegy, stb. A hozzájá­rulás mértékétől függő osz­talék a tagokat, és az alkal­mazottakat egyaránt érdé­keltté teszi a jobb gazdálko­dásiban. A jelenlegi jogszabályok szerint a szövetkezeti tag munkamegállapodását csak közös megegyezéssel lehet módosítani. A közös meg­egyezés annyit jelent, hogy a tagnak és a szövetkezet­nek közösen kell egyetérteni a változtatásban. Napjaink­ban azonban egyre kevesebb szövetkezet tudja megoldani tagjainak folyamatos foglal­koztatását. Főleg az idény­szerű növénytermesztésnél van ez így. A tervezet sze­rint a szövetkezet lehetősé­get kapna arra, hogy a munkamegállapodást a dol­gozó egyetértése nélkül is módosíthassa. Az okot azon­ban mindenkor írásban, és megfelelő indokkal közölni kell a másik féllel. Megha­tározott esetekben a mun­kamegállapodást fel is mondhatja) a szövetkezet. Lényeges azonban, Ihogy a tsz-tagsági viszonyt egyik intézkedés sem érinti, és a szövetkezet ' foglalkoztatási kötelezettsége továbbra is fennmarad. Formaváltás Szervezeti formát változ­tathat a szövetkezet. Átala­kulhat szakszövetkezetté, vagy kisszövetkezetté. Fel­tétele azonban ennek a vál­tozásnak, hogy az új forma mindenkor jobb gazdálko­dásra adjon lehetőséget. Ezek a szervezetek abban különböznek a szövetkezeti formától, hogy Itagjai a fő munkát otthon, a háztáji gazdaságban végzik. Ebben az esetben a kockázat jelen­tős hányadát nem a szövet­kezet, hanem a tagi gazda­ság, vagyis maga a szövet­kezeti tag viseli. A nagy­üzem tevékenysége inkább szolgáltatásokra korlátozó­dik. Elsősorban az évek óta pénzügyi gondokkal küzdő és gyenge termőhelyi adott­ságú tsz-eknél lehetnek ezek a formák a további fennma­radás eszközei. A mezőgazdasági kister­melők szövetkezetének meg­alakulásáról új. önálló jog­szabálytervezet készült. Ez is tavasszal kerül az Or­szággyűlés elé. Elfogadás esetén ez az új, eddig nem alkalmazott szervezeti forma várhatóan nemcsak a mező- gazdasági szektorban, ha­nem más ágazatokban is a fejlődés útja lehet. A Chemolimpex Külke­reskedelmi Vállalat az idén meg akarja ismételni tava­lyi rekord értékű konverti­bilis exportját, amelynek értéke — a termelőkkel kö­zösen alapított három hazai külkereskedelmi vállalatá­nak kivitelét is beleszámít­va — túlhaladta az 500 mil­lió dollárt. Ez az exporttel­jesítmény példa nélkülien magas a vállalat történeté­ben, s az 1986-os konvertibi­lis elszámolású kivitelnél is 100 millió dollárral több. Az export ilyen jelentős mértékű fokozásához hozzá­járult a vegyi cikkek világ­piacán tapasztalható javu­lás, amit a külkereskedelmi vállalat hatékony piaci mun­kával igyekezett hazai part­nerei javára fordítani. A nemzetközi kereskedelemben — más iparágak élénkülésé­vel összefüggésben — szá­mos vegyi termék iránt nőtt a kereslet, s ez maga után vonta az árak lassú emel­kedését is. így például fo­kozódott az érdeklődés a különféle műanyagok és az úgynevezett aromás vegyü- letek iránt, amelyek jelen­tős tételek a vállalatok ki­vitelében. A tavalyi rekord export­teljesítmény megőrzéséhez a külpiaci előrejelzések bizta­tóak. További lassú javulás várható a vegyi cikkek vi­lágpiacán. A várakozások szerint tovább élénkül a ke­reslet a műanyagok iránt, s a javulás jelei mutatkoznak a műtrágyák piacán is. Ta­valy még csak nagyon ala­csonyan tartott árakon le­hetett csak a műtrágyákat eladni,-s olyan jelentős im­portőr országok, mint Kína és India, mérsékelték vásár­lásaikat. Most arra számí­tanak, hogy a piaci helyzet kedvez a nitrogén műtrá­gyák kivitelének növelésé­hez, s jelentős áremelést ér­hetnek el a lineáris polieti­lén exportjában. A kedvező tendenciák kihasználásával várhatóan ellensúlyozni tud­ják majd azt, hogy néhány termékből csökken a gyár­tók által felkínált mennyi­ség. A Péti Nitrogénművek gazdaságossági okokból a tavalyinál 130 ezer tonnával kevesebb karbamid műtrá­gyát ad külpiaci szállítások­ra. A Dunai Kőolajipari Vállalat pedig 40 ezer ton­nával csökkenti egyfajta olefintermékének az export­ját, mert azt a vállalatnál dolgozzák fel, nagyobb ré­szét olyan anyaggá, amely a benzin oktánszámát javítja, és mérsékli az üzemanyagok ólomtartalmát. Rákóczi Gabriella A csomagolóanyag-gyártás korszerűsítésére, egyúttal a nemzetközi szintű igények elérésé­re a Világbanktól kapott hitelből jelentős beruházást hajtottak végre a békéscsabai Kner Nyomdában. Képünkön már az új, modern Wupa stancológépen készülnek a dobozok Fotó: Veress Erzsi Grammatika Talán olvasóink is emlékeznek rá, hogy a közelmúltban nyelvészeink hadat indí­tottak a különösen a fővárosi butikok és üzletek cégtábláin elburjánzott idegen hangzású nevek ellen. A harc eredménye­képpen — mint azt az újságok is hírül adták — a Second Hand, a Music Cen­ter, az Yvette Shop, a Frutta Porta stb. helyett elmés, magyarosabb hangzású el­nevezések születtek. A nyelvőrök által indított „háború” mostanában némiképp alábbhagyott. Bár a csatbárdot újból ki kellene ásni. Olva­som ugyanis az újságban a féloldalas hir­detést, miszerint megalakult a „magyaros nevű" Fluidprogress automatizálási és rendszertechnikai közös vállalat, amely „engieneering tevékenységéhez kapcsoló­dóan" különböző megbízatásokat vállal. De ez még mind semmi... A napokban jő a hír, hogy létrejött a Co-Nexus. Ez — mint a neve is elárulja — egy pénzintézet, s arról híres, hogy az első kötvényforgalmazásra szakosodott, alkuszi tevékenységet folytató cég. Ezek alapján persze úgy tűnik, hogy amit szabad az intézménynek, azt nem szabad a butikosnak. Bár ez utóbbiakat sem kell félteni. Békéscsabán a Bartók Béla úton az egyik üzlet ajtaja fölött vi­rít a felirat: Frizura Shop. Nyelvőrök, harcra fel! _ 0ke

Next

/
Oldalképek
Tartalom