Békés Megyei Népújság, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-23 / 19. szám
1988. január 23., szombat 0 Változás előtt a termelőszövetkezeti törvény Nehéz menet? 11 bérklubtagság ára Ha vállalatvezető lennék, leginkább a bérklubtagságra pályáznék. Nyilvánvalóan előnyben részesíteném a társkeresők vagy öregek klubjával szemben, de még a filmklubbal, az értelmiségi klubbal, mi több, az ifjúsági klubokkal szemben is. Bár az utóbbi megfontolandó, hisz bizonyos életkort feltételez, ám bérklubtagság nélkül még ez sem igazán vonzó. Mert a bérklubnak legfontosabb ismérve, hogy akiknek ide sikerült bejutniuk, azoknak a bére végre úgy emelkedhet, ahogy a teljesítményük nő. Akár 20 százalékkal is, szemben a klubon kívül robotolókéval, akiknek summa summárum nem jut több évi 2,5 százaléknál. Sőt! Ha a bruttósításnál az áthúzódó hatást is figyelembe vesszük, annyi se. Viszont az áremelkedésből minimum kijut a 15 százalék. Hát ezért szeretnék bérklubtag lenni. S persze sokan mások is, de kinek van esélye? Kiderítettük... . . . hogy megyénkből ki pályázik a bér- klubtagságra. Egyelőre (a pályázat beadási határideje még nem telt le) a Gyulai Könnyűfémöntő és Betonelemgyártó Vállalat jelezte ezen szándékát az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalnak. Megkérdeztük a vállalat igazgatóját, Mikló Gábort; mit kell tudnia a pályázónak? — Köztudomású, hogy ebben az esztendőben az eddiginél is szigorúbb központi bérszabályozás érvényesül, alig emelhetők a bérek. Ám azoknak, akik a bérklubtagság hat feltételét teljesíteni tudják, „szabad a pálya”. Az első kritérium az, hogy a vállalat vagyonarányos nyeresége haladja meg a 14 százalékot. Ez nem egy kemény követelmény, különösen nálunk nem. mivel ez a mutatónk jelenleg 70 százalék körüli. Az idén persze az adórendszer változása miatt kevesebb lesz a nyereségünk, attól azonban nem kell félnünk, hogy az említett mutató a 14 százalék alá esik. A második kritérium: szabályszerű árak alkalmazása, amit az árhatóság nem kifogásol. Az árral eddig soha nem volt problémánk. A betonelemgyártás szabadáras, ami gyakorlatilag a „legkötöttebb". Ugyanis ezt ellenőrzik a legjobban, az árváltoztatási szándékot be kell jelenteni az Árhivatalnál, s csak engedéllyel emelhető az ár, vagyis a szabálytalanság így kizárható. Az alumíniumtermékeknél is hatósági irányár érvényesül, nyilván ez is csak szabályos lehet. A harmadik feltétel, hogy a gazdálkodó egység ne részesüljön állami támogatásban. Ez megint nem gond, sem eddig, sem ezután nem kértünk támogatást. A negyedik feltétel, szintén könnyen teljesíthető, tudniillik az, hogy a 10 százaléknál nagyobb bérfejlesztést az ÁBMH-val iitemeztessük. Az ötödik követelmény, hogy meg kell felelni különféle jogszabályoknak. Még ez is rendben van. Ám az utolsó, a hatodik feltétel már feladja a leckét. Ez ugyanis a fizetőképesség folyamatos fenntartását, a 30 napon belüli fizetési készséget követeli meg. Ez az a pont... . . . amelyen a bérklubtagságra pályázók leginkább elgondolkodnak. Mert ugye elegendő, ha valamelyik partnertől nem a kívánt időben folyik be a várt összeg, s már „csúszott” a tagság. De tegyük fel, hogy minden partner korrektül teljesíti a fizetési kötelezettségét. Akkor is szükséges bizonyos forgóeszközhitelek felvétele,' ami — a tapasztalatok szerint — néha a kereskedelmi bankok likviditási problémái miatt nem is olyan egyszerű. Ehhez hozzávesszük a hazai alapanyag-ellátási sajátosságokat, a „hol volt, hol nem volt” című fejezetet, s rájövünk: itt már nem csupán az adott cégen múlik, hogy megszerezze az áhított tagságot. Mindenesetre, hogy sikerül-e, az csak az év végén, pontosabban december elsején derül ki. Ha eddig a pályázó tartotta a 30 napos fizetési készséget, s nyilvánvaló, hogy a fennmaradó néhány napban is áll ez, akkor mehet a bér. Mondjuk karácsonyi ajándékként . . . Az sem rossz, ám így teljesítményösztönzésről nemigen beszélhetünk. Viszont, ha közvetlenül és hatékonyan évközben emel a vállalat, szenvedheti a súlyos büntetést, ha tegyük fel, novemberben nem sikerül tartani a 30 napot. Persze, az is igaz, hogy, aki mer, az nyer • • ■ Szatmári Ilona Félmilliárd dolláros vegyicikk-export Köztudomású, hogy az Országgyűlés téli időszaka szűkítette az Elnöki Tanács jogkörét. A korábbiaktól eltérően a módosítás nem törvényerejű rendelettel, hanem csak törvénnyel lehetséges. A tsz-törvény új tervezete a szabályoknak megfelelően az Országgyűlés tavaszi ülésszaka elé kerül. Az átfogó új elképzelések várhatóan élénk vitát fognak kiváltani. Az utolsó, 1982. évi törvénymódosítás óta jelentős gazdasági és társadalmi változások tanúi lehetünk. Mindez a szövetkezeti szektorban is változást tesz szükségessé, bár évtizedek során a szövetkezeti forma már bizonyította rugalmasságát, alkalmazkodóképességét. A tervezett új jogi keret tovább növelné a gazdálkodó egységek önállóságát, és felelősségét. A változások nem érintik az 1967-ben hozott szövetkezeti törvény alapelveit. Nagyobb önállóság, nagyobb felelősség Nő a belső szabályozás önállósága és felelőssége. A tervezett rendelkezések jórésze csak irányvonalat és keretet ad a szövetkezeteknek. Lehetőség lesz arra, hogy minden egyes gazdálkodó szervezet /helyi sajátosságainak és érdekeinek figyelembevételével alakíthassa ki szervezeti felépítését, és annak hatáskörét. A szövetkezetnek önállóan kell eldönteni, milyen mértékben és hogyan él ezzel a lehetőséggel. Az önkormányzat felelőssége újszerűén kockázatos. Hiányos, vagy ellentmondásos önszabályozás esetén automatikusan az általános szabályozás — szövetkezeti jog, munkajog stb. — lép életbe. Ha az önszabályozás nem eléggé körültekintő, megfontolt, az alapvető vállalati érdek szenvedhet csorbát. A jogszabálymódosítások a szövetkezet, a tagok és az alkalmazottak közös érdekeltségét erősítenék. Az új tervezet lehetőséget ad a szövetkezeteknek arra, hogy szervezeti rendszerüket egyszerűsítsék. Napjainkban gyakori jelenség, hogy egy hatáskört több szerv, vagy úgynevezett bizottságok látnak el. A feladatok átfedése a jövőben ésszerűbb szervezéssel megszüntethető. A jogszabálytervezet szerint csökkenthető a küldöttgyűlés hatásköre, és végleg meg is szüntethető, ha feladatait átruházza a közgyűlésre. Kötelezően csak az ellenőrző- és döntőbizottság működését írják elő. A különböző bizottságok létszáma felőli szabadon dönthet a tsz vezetése, és nem lesz előírt alsó vagy felső határ. Közös kockázatvállalás A háztáji földterület felső határa 6000 négyzetméter marad. A jogszabálytervezet lehetőséget ad arra, hogy a tagok annyi háztáji földterületen gazdálkodhassanak, amennyire jogosultak. Köztudomású, hogy a jelenlegi előírások szerint a jogosult és a valójában kimért terület nagysága sok esetben eltér az utóbbi rovására. Ez azért van így. mert a tagok személyi tulajdonában lévő nagyobb kert, telek, stb. területének mgehatározott százalékával a szövetkezet már eleve csökkentheti a jogosult területet. Az új lehetőséggel a szövetkezet vezetése mindenkori érdekei szerint élhet. Az anyagi érdekeltség és a tulajdonosi szemlélet erősítésére a szövetkezeti tagoknak — ' alkalmazottaknak nem — lehetősége lesz vállalkozásra. Csoportosan, vagy egyénileg a munkafeladataik mellett különböző termelési feladatok ellátására is ►vállalkozhatnak. Például: egy- egy növény teljes növényvédelmének, vagy az őszi talajmunkának az elvégzésére. Termelőeszközt a szövetkezet ad a vállalkozóknak. A közös megállapodásban előírt részesedés csak akkor illeti meg az egyént, vagy a csoportot, ha vállalását 100 százalékban teljesítette. Ilyenkor a szövetkezet még akkor is köteles fizetni; a vállalkozóknak, ha gazdálkodása év végén esetleg veszteséges lesz. A kockázat- vállalás tehát közös. A szövetkezeti tagok és az alkalmazottak számára a jogszabálytervezet esély- egyenlőséggel lehetőséget ad az önkéntes vagyoni hozzájárulásra. Ezek formái lehetnek fejlesztési hozzájárulás, célrészjegy, stb. A hozzájárulás mértékétől függő osztalék a tagokat, és az alkalmazottakat egyaránt érdékeltté teszi a jobb gazdálkodásiban. A jelenlegi jogszabályok szerint a szövetkezeti tag munkamegállapodását csak közös megegyezéssel lehet módosítani. A közös megegyezés annyit jelent, hogy a tagnak és a szövetkezetnek közösen kell egyetérteni a változtatásban. Napjainkban azonban egyre kevesebb szövetkezet tudja megoldani tagjainak folyamatos foglalkoztatását. Főleg az idényszerű növénytermesztésnél van ez így. A tervezet szerint a szövetkezet lehetőséget kapna arra, hogy a munkamegállapodást a dolgozó egyetértése nélkül is módosíthassa. Az okot azonban mindenkor írásban, és megfelelő indokkal közölni kell a másik féllel. Meghatározott esetekben a munkamegállapodást fel is mondhatja) a szövetkezet. Lényeges azonban, Ihogy a tsz-tagsági viszonyt egyik intézkedés sem érinti, és a szövetkezet ' foglalkoztatási kötelezettsége továbbra is fennmarad. Formaváltás Szervezeti formát változtathat a szövetkezet. Átalakulhat szakszövetkezetté, vagy kisszövetkezetté. Feltétele azonban ennek a változásnak, hogy az új forma mindenkor jobb gazdálkodásra adjon lehetőséget. Ezek a szervezetek abban különböznek a szövetkezeti formától, hogy Itagjai a fő munkát otthon, a háztáji gazdaságban végzik. Ebben az esetben a kockázat jelentős hányadát nem a szövetkezet, hanem a tagi gazdaság, vagyis maga a szövetkezeti tag viseli. A nagyüzem tevékenysége inkább szolgáltatásokra korlátozódik. Elsősorban az évek óta pénzügyi gondokkal küzdő és gyenge termőhelyi adottságú tsz-eknél lehetnek ezek a formák a további fennmaradás eszközei. A mezőgazdasági kistermelők szövetkezetének megalakulásáról új. önálló jogszabálytervezet készült. Ez is tavasszal kerül az Országgyűlés elé. Elfogadás esetén ez az új, eddig nem alkalmazott szervezeti forma várhatóan nemcsak a mező- gazdasági szektorban, hanem más ágazatokban is a fejlődés útja lehet. A Chemolimpex Külkereskedelmi Vállalat az idén meg akarja ismételni tavalyi rekord értékű konvertibilis exportját, amelynek értéke — a termelőkkel közösen alapított három hazai külkereskedelmi vállalatának kivitelét is beleszámítva — túlhaladta az 500 millió dollárt. Ez az exportteljesítmény példa nélkülien magas a vállalat történetében, s az 1986-os konvertibilis elszámolású kivitelnél is 100 millió dollárral több. Az export ilyen jelentős mértékű fokozásához hozzájárult a vegyi cikkek világpiacán tapasztalható javulás, amit a külkereskedelmi vállalat hatékony piaci munkával igyekezett hazai partnerei javára fordítani. A nemzetközi kereskedelemben — más iparágak élénkülésével összefüggésben — számos vegyi termék iránt nőtt a kereslet, s ez maga után vonta az árak lassú emelkedését is. így például fokozódott az érdeklődés a különféle műanyagok és az úgynevezett aromás vegyü- letek iránt, amelyek jelentős tételek a vállalatok kivitelében. A tavalyi rekord exportteljesítmény megőrzéséhez a külpiaci előrejelzések biztatóak. További lassú javulás várható a vegyi cikkek világpiacán. A várakozások szerint tovább élénkül a kereslet a műanyagok iránt, s a javulás jelei mutatkoznak a műtrágyák piacán is. Tavaly még csak nagyon alacsonyan tartott árakon lehetett csak a műtrágyákat eladni,-s olyan jelentős importőr országok, mint Kína és India, mérsékelték vásárlásaikat. Most arra számítanak, hogy a piaci helyzet kedvez a nitrogén műtrágyák kivitelének növeléséhez, s jelentős áremelést érhetnek el a lineáris polietilén exportjában. A kedvező tendenciák kihasználásával várhatóan ellensúlyozni tudják majd azt, hogy néhány termékből csökken a gyártók által felkínált mennyiség. A Péti Nitrogénművek gazdaságossági okokból a tavalyinál 130 ezer tonnával kevesebb karbamid műtrágyát ad külpiaci szállításokra. A Dunai Kőolajipari Vállalat pedig 40 ezer tonnával csökkenti egyfajta olefintermékének az exportját, mert azt a vállalatnál dolgozzák fel, nagyobb részét olyan anyaggá, amely a benzin oktánszámát javítja, és mérsékli az üzemanyagok ólomtartalmát. Rákóczi Gabriella A csomagolóanyag-gyártás korszerűsítésére, egyúttal a nemzetközi szintű igények elérésére a Világbanktól kapott hitelből jelentős beruházást hajtottak végre a békéscsabai Kner Nyomdában. Képünkön már az új, modern Wupa stancológépen készülnek a dobozok Fotó: Veress Erzsi Grammatika Talán olvasóink is emlékeznek rá, hogy a közelmúltban nyelvészeink hadat indítottak a különösen a fővárosi butikok és üzletek cégtábláin elburjánzott idegen hangzású nevek ellen. A harc eredményeképpen — mint azt az újságok is hírül adták — a Second Hand, a Music Center, az Yvette Shop, a Frutta Porta stb. helyett elmés, magyarosabb hangzású elnevezések születtek. A nyelvőrök által indított „háború” mostanában némiképp alábbhagyott. Bár a csatbárdot újból ki kellene ásni. Olvasom ugyanis az újságban a féloldalas hirdetést, miszerint megalakult a „magyaros nevű" Fluidprogress automatizálási és rendszertechnikai közös vállalat, amely „engieneering tevékenységéhez kapcsolódóan" különböző megbízatásokat vállal. De ez még mind semmi... A napokban jő a hír, hogy létrejött a Co-Nexus. Ez — mint a neve is elárulja — egy pénzintézet, s arról híres, hogy az első kötvényforgalmazásra szakosodott, alkuszi tevékenységet folytató cég. Ezek alapján persze úgy tűnik, hogy amit szabad az intézménynek, azt nem szabad a butikosnak. Bár ez utóbbiakat sem kell félteni. Békéscsabán a Bartók Béla úton az egyik üzlet ajtaja fölött virít a felirat: Frizura Shop. Nyelvőrök, harcra fel! _ 0ke
