Békés Megyei Népújság, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-23 / 19. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG 1988. JANUÁR 23., SZOMBAT Ára: 2,20 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM Mezőbank-fiók nyílt Békéscsabán flz első nyilvános KISZ MB-iilés Nem csak a bizottság tagjai kérdeztek A KISZ Békés Megyei Bi­zottsága megtartotta első nyilvános ülését tegnap dél­után Békéscsabán, a KISZ Politikai Képzési Központ­jában. A megszokott arco­kon k'ívül jó néhány érdek­lődő is részt vett az ülésen. A megjelenteket Szabó Béla első titkár köszöntötte, majd átadta a szót Bodor Tibor titkárnak, az első napirendi pont levezető elnökének. (A testület ugyanis korábban úgy határozott, hogy az egyes napirendi pontok le­vezetésére más-más bizott­sági tagot kérnek meg, nem feltétlenül funkciót betöltő személyeket). Székely Jolán, a megyei tanács csoportvezetője tar­tott tájékoztatót az oktatá­si törvény végrehajtásának kezdeti tapasztalatairól, va­lamint. a szervezeti és mű­ködési szabályok helyzeté­ről. Ugyanebben a napiren­di pontban Rudner Edit, a megyei bizottság politikai munkatársa a középiskolá­sok mozgalmi munkájának tapasztalatait foglalta össze. A folytatásban — miután úgy döntöttek, hogy az elő­zetesen meghirdetett napi­rendi pontok közül az egyi­ket nem tárgyalják meg — a megyei KISZ-bizottság az 1988. évi költségvetésének elosztási elveit fogadta el Kolimár Márta gazdasági osztályvezető előterjesztésé­ben. (Ugyancsak rendhagyó­nak számít, hogy az elosztá­si elvekre négy variációt dolgoztak ki a javaslatte­vők, amelyek valóságos al­ternatívát jelentettek!) A bejelentések sorában kitüntetések odaítéléséről döntöttek, illetve a megyei bizottság megbízta Bodor Tibor titkárt, hogy június 30-ig lássa el az első titkári feladatokat, amíg Szabó Bé­la a politikai főiskola nap­pali tagozatán befejezi ta­nulmányait. * * * Az Orosházi Mezőgazdasá­gi Szakközépiskolából négy tanuló élt a nyilvános ülés adta lehetőséggel és részt vettek a tanácskozáson. Ma- gony Ferenc a következőket mondta: — Őszintén meg­vallva, sokkal több érdeklő­dőre számítottam. Azt- hit­tem, hogy a megye külön­böző részeiből több tucatnyi fiatal eljön. Ujj Tibor más oldalról -közelítette meg a dolgot: — Jó lenne, ha a (Folytatás a 3. oldalon) Az elmúlt év elején 1,2 milliárd forintos alaptőkével jött létre a mezőgazdasági termelőszövetkezetek szako­sított pénzintézete, a Mező­bank Rt. Megyénk a bank egyik legjelentősebb részvé­nyese. hiszen az alapításkor 96 tagüzem több mint 75 millió forint alaptőkét adott át pénzügyi forrásaiból. Már az első esztendőben eredmé­nyesen gazdálkodott a Me­zőbank Rt. Nyeresége elérte az 54 és fél millió forintot, és partnereinek 7 százalék osztalékot fizet. Az alapítás­kor elhatározták, hogy bőví­tik hálózatukat az egész or­szágban. Ennek a tervnek a megva­lósulását jelenti az új békés­csabai fiók megnyitása, amelyre tegnap került sor a Teszöv-székházban. Györfi Károly, a megyei tsz-szövet- ség titkára bevezetőjében ar­ról szólt, hogy a kétszintű bankrendszer hazai megte­remtése adott lehetőséget a Mezőbank1 Rt. létrehozására. Gondos előkészületi munkák után jött létre a megyei fi­ók, amelynek üzletpolitiká­jával egyetért a Teszöv. A mezőgazdasági szövetkezetek szakosított pénzintézete az 1974-ben létrehozott Kölcsö­nös Támogatási Alap (KTA) fejlődésének eredményeként jöhetett létre. Dr. Kábái Gyula, a Mező­bank Rt. igazgatója részlete­sen'szólt üzletpolitikai el­képzeléseikről. Többek kö­zött elmondotta: rugalmas­ságra és gyors ügyintézésre, a korrekt, kölcsönös elő­nyökre épülő kapcsolatok létrehozására törekszenek. Elképzeléseik között 1 szere­pel: az alaptőke-állomány emelése. Amennyiben sike­rül növelni alaptőkéjüket, úgy megkaphatják a számla- vezetési jogot még ebben az évben, és a középbankok sorába léphetnek. A békés­csabai fióktól új 'betéteket, forrásokat várnak elsősor­ban, mivel igen szerények a kezdeti anyagi lehetőségeik. Zahorecz József, a megyei KTA intézőbizottságának el­nöke arról beszélt, hogy to­vábbra is működni fog a Kölcsönös Támogatási Alap. és jó együttműködésre tö­rekszik a most létrejött bé­késcsabai fiókkal. A közel­jövőben szerződést kötnek a Mezőbank Rt. csabai fiókjá­val. s megfogalmazzák a legfontosabb tennivalókat. V. L. Zárszámadás a Gyulai Munkácsy Tsz-ben Tegnap a Gyulai Munká­csy Termelőszövetkezetben is megvonták az 1987. évi gaz­dálkodás mérlegét. Sótyi Já­nos tsz-elnök a közgyűlésen részt vevő tagok és meghí­vottak előtt összegezte a gazdálkodás fontosabb ta­pasztalatait, eredményét. Annak ellenére, hogy az idő­járás miatt a növényter­mesztés nem hozta a terve­zett árbevételt és nyeresé­get — kereken 10 millió ho­zamkiesés érte a szövetkeze­tei — különösebb gondot nem okozott, mivel 23 mil­lió 219 ezer forint nyeresé­get értek el. Munkájukat mindvégig a fegyelmezett költség- és pénzügyi gazdál­kodás jellemezte. Terveik rendkívül feszítettek voltak, de gazdaságfejlesztési rá­fordításaiban nem takaré­koskodtak. Üzemfejlesztési elképzeléseiket megvalósítot­ták. Erre a célra elsősorban saját erőforrásaikat mozgó­sították, ide értve a tagság által jegyzett célrészjegye­ket is. összesen 47,2 millió forintot fordítottak fejlesz­tésre. melyből a hitel csak 4.3 millió forint. Az új be­ruházásként felépült elekt­ronikus vezérlésű takar­mánykeverőjüket 9 millió fo­rint otthon őrzött pénzzel támogatta a szövetkezet né­pes tagsága. És ez nem vé­letlen. A kiterjedt és a szé­les körben! folytatott háztá­ji gazdálkodáshoz kell, szük­séges a jó minőségű takar­mány, amelyből a tagság évente 10 ezer tonnát igé­nyéi. Épült itt még sok minden, a fontosabbak: ba­romfitelep, a kertészetben oktatóterem és szolgálati la­kás. Az aszály okozta károkat az állattenyésztés többletho­zamaival és a melléküzem- ágak teljesítményével sike­resen pótolták. Majdnem 800 tonnával termeltek több ba­romfi- és marhahúst, mint tervezték. Ugyanakkor a háztájiból 1316 tonna sertést és 169 tonna vágó marhát értékesítettek szövetkezeti integrálással. Eredményeik másik igen fontos forrása tőkebefekteté­se. Különböző helyeken: szövetkezeti közös vállala­toknál, egyesüléseknél, ban­koknál részvények formájá­ban, szakcsoportoknál, csak­nem 53 millió forint járadé­ka. vagy a befektetett tőke hozama címén 17 millió fo­rint, nyereséget gazdagító bevételhez jutottak. Bruttó jövedelmük 51,5 - millió fo­rint. A jól végzett munka tuda­tában jelentette be Sótyi Já­nos. hogy a több ezer tonna gabona és hús értékesítése mellé kereken 24 millió fo­rintot is befizettek az állami költségvetésbe a (különböző elvonások címén. A tagság munkadíjára 28,3 millió fo­rintot költöttek, 11,6 száza­lékkal többet, mint 1986-ban. A jó gazdálkodást támasztja alá az is, hogy a prémiumo­kon felül a nyereségből 9 százalékos nyereségrészese­dést fizetnek ki a következő napokban. Kiss Mihály, a pártvezető­ség titkára javaslatára a közgyűlés jóváhagyta az 1987. évi mérlegadatokat, majd a résztvevők között értékes tombolatárgyakat sorsoltak ki. Színes tv, magnó, zsebrádió, háztartási gépek, csemegekosarak, edények, kerékpár és sok minden a tombolatárgyak között. Ezeket a közgyűlés után kisorsolták Etkezésiszója-iizem Az FLR Proteinvest a Bé­késcsabai Szabadság Tsz volt tejházából étkezésiszó- ja-üzemet létesített. Jelen­leg kísérleti gyártás folyik,, teljes kapacitással várható­an az év közepétől dolgoz­nak. A beruházás jórészt ön­erőből valósult meg. A be­rendezéseket a hazai ipar állította elő. A pörkölőgé­pet az FLR gépészei tervez­ték. Az üzem kétfajta szója- lisztet, zsírosat és zsírmen­teset, ezenkívül szójaolajat és változatos ízesítésű pör­költ szóját gyárt. A feldol­gozáshoz szükséges külön­leges minőségű speciális szó­ját a közeli gazdaságok ter­melik. A hazai egyre növek­vő igények kielégítésén túl exportra is termelnek majd, több országból érdeklődtek már az új termékek iránt. (Képünkön: szállításra ké­szítik elő a pörkölt szóját.) R. G. Fotó: Veress Erzsi Kedvezmények az ifjúsági betétszámla-tulajdonosoknak Az OTP-fiókok és a taka­rékszövetkezetek jelenleg mintegy 800 ezer ifjúsági betétszámlát kezelnek, s ezekben megközelítőleg . 14 milliárd forintot helyeztek el a fiatalok. Ez évtől — pénzügymi­niszteri rendelet alapján — többféle kedvezmény illeti meg azokat az ifjúsági be­tétszámla-tulajdonosokat, akik lakásvásárlásra takaré­koskodnak. Az OTP-nél eb­ben az esetben a kamat nagysága az első öt évben évi 6,25 százalék, a hatodik évtől visszamenőleg évi 12 százalék. Emellett az 1988. január 1-je után elhelye­zett betétek 20 százalékát — legfeljebb 7200 forintot — az ügyfél levonhatja az éves adójából. Aki a kedvezményekre igényt tart, attól az OTP nyilatkozatot kér a lakás- vásárlási szándékról. Az eh­hez szükséges- nyomtatványt rövidesen — egy tájékoztató kíséretében — elküldik az ifjúsági betétszámla-tulajdo­nosoknak. Aki a nyilatkoza­tot visszaküldi, s a későb­biekben felveszi számlájáról a pénzt, annak ezt követő­en 90 napon belül az adó­hatóságnál adás-vételi szer­ződéssel. építési engedéllyel, vagy más módon igazolnia kell, hogy lakáshoz jutás céljára fordította a megta­karított összeget. Ha nem így történt, az adókedvez­ményt, valarhint az adófize­tés elmulasztása miatt an­nak további 40 százalékát az adóhatóságnak be kell fi­zetnie. Ha a fiatalok nem lakás­ra gyűjtenek, nyilatkozatot nem kell tenniük, számukra azonban nem járnak külön kedvezmények, s a kamat mértéke is más: öt évig évi 5 százalék, a hatodik évtől visszamenőleg évi 9.6 száza­lék. Természetesen mód van arra is, hogy aki csak a ké­sőbbiekben dönti el, hogy if­júsági betétszámláján gyűj­tött pénzéből lakást kíván venni, később tehet erről nyilatkozatot, s ekkortól jár számára az adókedvezmény, s visszamenőleg a magasabb kamat. BÉKÉS MEGYEI Csorvási hét adSS^-ban Ezen a héten naponta jelentek meg írások Csorvás nagyközségről. Hagyományainkhoz híven ugyanis időn­ként egy-egy hetet szánunk a Békés Megyei Népújság­ban települések bemutatására. Igyekszünk részletesen megismertetni az olvasókat az ott élő, olykor küzdel­mes, ám községükhöz, városukhoz mégis annyira ra­gaszkodó emberekkel. Mindennapi munkájukról, gond­jaikról és terveikről szóltak most a csorvásiak. Mai, a csorvási hetet záró írásunkban Kovács Béla, az MSZMP Nagyközségi Bizottságának titkára nyilatkozott a község mozgalmi múltjáról és jelenéről. A vele készült interjút lapunk 3. oldalán olvashatják. Ezenkívül lapunk 6. oldalán felhívást teszünk közzé Múltról valló tárgyaink címmel, mellyel az a célunk, hogy mindazok, akiknek régi tárgyaik, eszközeik van­nak, vagy az ezekkel kapcsolatos emlékekkel, történe­tekkel rendelkeznek, jöjjenek el ma délelőtt a csorvási művelődési központba. A tárgyak kapcsán felelevenedő legérdekesebb emlékeket, adomákat lapunk január 30-i számában meg is jelentetjük. Csorvás nagyközség arculatát képekben is bemutatjuk I a 7. oldalon. (A szerző felvétele) D. K

Next

/
Oldalképek
Tartalom