Békés Megyei Népújság, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-19 / 15. szám
1988. január 19., kedd o izildukfitá------------------------------a Ma cya -ban olvastuk: Hz eddigi legsúlyosabb válság Az idei év sem lesz kedvezőbb a tavalyinál — Mit terveznek a zrenjaniniak? Összegzés zárszámadás előtt Vetésszerkezet-váltás a Csorvási Lenin Tsz-ben Dicsekvésre, sajnos nincs ok: a zrenjanini község gazdasága a szó szoros értelmében a szakadék szélére sodródott. A felújított, a hetvenes évek végén és a nyolcvanas évek elején az exportsikereiről emlegetett bútorgyárban csődeljárás folyik. Az egykoron legvonzóbb, a kiváló termelésről és a minden átlagon felüli személyi jövedelemről, a sikeres külföldi munkavállalásról híressé vált munka- szervezetben, a Montazában a múlt év végéig kényszer- igazgatás volt. A nagy beruházással épült fűtőtest és kaucsukgyárban kényszerigazgatást vezetnek be. A község élelmiszergazdaságát a veszteség fojtogatja. A becslések szerint Zrenjanin gazdaságának 1987. évi vesztesége meghaladja a 26,5 milliárd dinárt. A mérleghiány kétszerese a tavalyelőttinek. A községben alig akad vagy nincs is olyan kollektíva, amelyben elmondhatják, hogy nyugodt légkörben, folyamatosan és ami a legfontosabb: jövedelmezően termeltek. A szomorú igazság: a teljesítőképesség maradéktalan kihasználása, a takarékosság, a fokozott értékesítés a múlt évben nem mindenkinek szavatolta a jövedelmezőséget. Ékes példája ennek az étolaj-, a takarmány-, a cukor-, a margaringyár, tehát jórészt a komplett élelmiszeripar helyzete. Ha tudjuk, hogy a mezőgazdasági termelés is jelentősen lemaradt, akkor alighanem elmondtunk mindent. Voltak eddig is (egy-egy gazdasági ágazatban) válságos helyzetek, ezúttal azonban mindegyik a tönk szélén áll. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Zrenjanin gazdasága eddigi legsúlyosabb válságát éli. A FÜTÖTESTGYÄR HELYZETE KILÁTÁSTALAN Lényegében a fentieket erősítette meg minapi beszélgetésünk alkalmával Lazar Rajiéin, a zrenjanini községi képviselőtestület tervhivatalának igazgatója is. — Az 1987. év eredményeivel semmilyen tekintetben sem lehetünk elégedettek — hangsúlyozta. — Ügyszólván minden mutatószám negatív előjelű. Csökkent az Űj gyártócsarnokot építtetett a Tatai Hőtechnika Szövetkezet az 1986 májusában, gondatlan hegesztés következtében leégett műhelye helyett. A 3000 négyzetméteres épület vázszerkezetét példás gyorsasággal készítette el és szállította a helyszínre a Dunai Vasmű. Ezt követően láttak hozzá a kivitelezéshez a Komárom Megyei Tanácsi Spí- tőipari Vállalat szakemberei. Vállalásukat határidőre és jó minőségben teljesítették, alig egy év alatt. A szövetkezet dolgozói ezután kezdték el a 20 millió forintos költséggel megépített csarnokban az ugyancsak 20 millió forint értékű gépek, berendezések beszerelését. Ezeket — egy svájci csőhajlító gép kivételével — a szövetkezet a győri Rabomatik Tervező- iroda dolgozóival közösen tervezték, s a szövetkezet kísérleti üzemében gyártották le. Az új gépek teljesítménye mintegy 20 százalékkal nagyobb, mint a tűzben megsemmisülteké ipari és a mezőgazdasági termelés, a kivitel, a beruházás, de a foglalkoztatásban sem teljesültek a feladatok. Nem emlékszem rá, mikor ruházott be utoljára ilyen keveset a község gazdasága, mikor csökkent 3,2 százalékkal a társadalmi termék, egy százalékkal az ipari, 7,5 százalékkal a mezőgazdasági termelés és 27 százalékkal a kivitel! A gazdaság eredményei alig érik el az 1985. évi szintet. Az exportból származó bevétel az említettnél is korábbi évek szintjén van. A foglalkoztatás 0,5 százalékos növekedése is jóval várakozáson aluli. Az ipari termelés csökkentéséért elsősorban a fűtőtest- és a kau- csukgyár a felelős. Az utóbbinak nem volt elég nyersanyaga, termékei viszont igen keresettek, mind a hazai, mind a külföldi piacon. A munkaszervezetnek tehát reális esélye van a talpra állásra. Ezzel szemben a másodszori kényszerigazgatás előtt álló fűtőtestgyár helyzete úgyszólván kilátástalan. Termékei nem kelendőek, sem a hazai, sem a külföldi piac nem tanúsít érdeklődést az új gyár elavult típusú és igen gyenge minőségű termékei iránt. A megoldás az új termelési programban lenne, ehhez azonban pénzt kell előteremteni. Pénze viszont senkinek sincs. — Mégis, hogyan lábalhat ki a nehézségekből a gazdaság? — Véleményem- szerint az egyik lehetőség az eszköz- társításban rejlik. Számtalanszor bebizonyosodott, hogy az eszköztársítás hasznos, felélénkíti a beruházásokat, lehetőséget teremt az ütemesebb fejlesztésre. A másik lehetőség, a külföldi tőkebefektetés, szorosan ösz- szeíügg az első maradéktalan teljesítésével. Nyilvánvaló azonban, hogy a jelenlegi társadalmi-gazdasági légkör nem vonzó a külföldi üzletfelek számára. Éppen ezért elsősorban saját erőből kell elvégezni a tervbe vett beruházásokat, az üzemek korszerűsítését, a szűk kapacitások elhárítását. Éneikül nem számíthatunk sem a termelés, sem a kivitel növelésére. Az árarányok ' helyrebillentése ugyancsak fontos feltétele a talpra állásnak. Az adatok igazolják, hogy az említett volt. Nagy fokú automatizáltságuk futószalagszerű termelést tesz lehetővé. A léghűtőgyártó soron sikeres volt a próbaüzem, s néhány nap múlva megkezdődik az ütemes termelés. A kondenzátorgyártó sor készültsége 60 százalékos; ez az első negyedév végén áll munkába. A tatai szövetkezet hagyományos termékei, a különböző méretű ipari hűtők gyártása mellett az idén több újdonsággal is piacra lép. A tavaly BNV-díjat nyert szalagos fagyasztó- alagútból ötre kapott megrendelést. Ez a gép apró szemű gyümölcsök és aprított zöldségek tartósítására alkalmas. Másik új gyártmányuk az óránként 6 tonna kapacitású, úgynevezett dobozos alagút, amely a baromfifeldolgozó gépsorokhoz kapcsolható; e típus első darabját februárban Kisvárdán helyezik üzembe. Konzerv-, hús- és hűtőipari célra egyaránt alkalmas. fogyatékosságokon kívül' jórészt a kedvezőtlen árarányok miatt sodródott válságos helyzetbe a gazdaság. Zrenjaninnak mindig aktív volt a kiviteli mérlege, a tavalyi is elfogadható, noha a devizabevétel jóval kisebb az 1986. évinél. A szerény eredmény lényegében a termelés csökkenéséről, arról árulkodik, hogy nem volt elegendő versenyképes áru. Magától értetődik tehát, hogy a termékszerkezet módosítása is elkerülhetetlen. NYERSANYAGELLÁTÁS, EXPORTNÖVELÉS — S mire számíthat Zrenjanin gazdasága 1988-ban? — A kedvezőtlen eredmények és a számos fogyatékosság ellenére úgy véljük, hogy az ipari termelés 4,7, a mezőgazdasági termelés 9,4, az export 8-12 százalékkal növekedhet. A mutatószámok elég nagyok, tudni kell azonban, hogy maradéktalan teljesítésük esetén sem érjük el az 1986. évi szintet. A vegyipartól, a textil- és az élelmiszeripartól várunk legtöbbet. A tervezett export csakis a termelés növelésével. illetve az ipar folyamatos nyersanyagellátásával érhető el. Elsősorban olyan termékek előállítását kell fokozni, amelyeket értékesíteni lehet a külföldi piacon. Mindez természetesen megköveteli a külföldi nyersanyag-behozatal növelését is. Az ipar nyersanyagellátása az egyik fő előfeltétele a foglalkoztatás növelésének is. A becslések szerint az idei lehetőségek sem kedvezőbbek a tavalyinál, s a legjobb esetben is legfeljebb egy százalékkal nő a foglalkoztatottak száma. Ennél több (mintegy 1500) új munkahely megnyitása lehetetlen. Mivel az új hőerőmű építése befejezés előtt áll, a jelek szerint az év második felében megkezdi a próba- termelést, ezért a zrenjanini községben az idén a szövetségi, a köztársasági és a tartományi tervdokumentumoktól eltérően csökkenni fog a beruházás üteme. A tervezett kisebb korszerűsítési, üzembővítési munkák elenyészőek, de teljesítésük elképzelhetetlen eszköztársítás nélkül — mondta Lazar Rajicin, a zrenjanini tervhivatal igazgatója. Horváth András Téli vízügyi munkák a Közép-Tisza-vidéken Az alacsony vízállás, a szokásosnál enyhébb téli időjárás kedvező feltételeket nyújtott a vízszabályozás, partrendezés munkálataihoz, így a Kőzép-Tisza-Vidékl Vízügyi Igazgatóság brigádjai mindeddig folyamatosan tudtak dolgozni. A kiskörei tározótónál a sarudi-poroszlói határban földben maradt tuskókat szedik ki, irtják a parti bozótot, összegyűjtik a pihenőhelyet szennyező hulladékot. Tlsza- szőlős és Tiszaörvény között az ártér tereprendezése, Tisza- földvárnál a partbiztosítás ad munkát. Tiszasas és Tiszakécs- ke térségében új gátőrházat építenek az évszázados, megroggyant szolgálati épületek helyébe. Fegyvernek, Tisza- süly, Nagykörű, Tiszaderzs folyó menti erdőségeiben ritkítják a faállományt; a rő- zséből több ezer köteget készítenek, amit a hullámverés megtörésére, a partvédelemhez használnak fel. Gépek és emberek dolgoznak a Zagyva új, eddiginél magasabb és szélesebb árvédelmi fővédvonalának építésén, s egy 400 méteres szakaszon átvágják a folyó éles kanyarulatát. Ha az időjárás lehetővé teszi, folytatják az árvízvédelmi hírközlő hálózat kiépítését Is. A nemrégiben felépült Csorvási Lenin Tsz impozáns központi épületének tanácskozótermében ültünk le a melléküzemági tevékenységet nélkülöző, csupán a három alaptevékenységre épülő, s 6000 hektáron gazdálkodó szövetkezet ágazatvezetőivel, az elmúlt esztendő rövid összefoglalására. Az igazi végleges számvetés is hamarosan elkészül majd, amit a zárszámadó közgyűlésen részletesen megismerhet majd a termelőszövetkezet tagsága is. Addig azonban, amíg a végső hiteles adatok elkészülnek, arra kértük a szakembereket, foglalják mondatokba az 1987. év tapasztalatait, s beszéljenek egy kicsit a 88-as esztendő terveiről. Kiss Antal István, a termelőszövetkezet termelési főmérnöke: — Az egyébként szélsőséges időjárásnak kitett csor-r vási határt az utóbbi hat évben különösen jelentős mértékben sújtotta az aszály. Termelőszövetkezetünk a mezőgazdasági termelés három alapnövényére szakosodott, a gabonára, kukoricára és a cukorrépára. Az elmúlt évek tartós csapadék- mentes nyarai viszont arra kényszerítettek bennünket, hogy az idén némi vetésszerkezet-váltást hajtsunk végre. Kismértékben csökkentjük majd a kukorica vetésterületét, 90 hektárral a cukorrépát, s a szárazságot jobban tűrő növénykultúrákkal próbálkozunk. Növeljük a szója, a vetőmagborsó és a napraforgó vetés- területét. A több lábon állásból kínálkozó előnyök reményében bízunk abban, hogy ezek az új növényféleségek kiegyenlítik majd a szárazságból adódó esetleges újabb veszteségeinket. A növénytermesztés árbevételét a szövetkezet az 1988-as esztendőre is az ezt megelőző évekhez hasonlóra tervezte. Az eredmények elérését természetesen nagyban befolyásolja majd az időjárás. Ami viszont a termesztési technológiát illeti, mindent elkövetünk majd, hogy a lehető legnagyobb mennyiséget tudjuk betakarítani a földekről. Ennek érdekében a legkorszerűbb vetőmagvakat használjuk fel, a környezetvédelmi előírások figyelembevételével tovább javítjuk a gyommentesítést, és a növényvédelmet. Növelni kívánjuk a mútrágya- felhasználást ezen belül is a korszerűbb, folyékony műtrágyák bevezetését a nagyobb terméseredmények reményében. Az őszi gabonaféleségeink állapota igen jónak mondható, különösen az 1986/87- es évihez képest. Kelésük egyenletes volt, legoptimálisabb a sűrűségük, fejlettségük jelnleg 2-4 levél közötti. így minden okunk • megvan bizakodni az idei gabonatermésben. A kedvező januári időjárás során már hozzá kezdhettünk egyes „tavaszi” munkákhoz is. * * * Gabnai István, állattenyésztési f őágaza tvezető: — A termelőszövetkezetben háromféle állat tenyésztésével foglalkozunk. Ezek közül az egyik a szarvasmarha-ágazat. Kezdetben négy különböző helyen, mintegy 200 tehén és szaporulatával rendelkezett a szövetkezet. A centralizálás során 1985- től azonban egy telepre koncentrálódott a tehenészet. Már a ’70-es évek végétől megindult a tejelő irányú fajtaátalakítási program, mely jelenleg is tart. Ma évi átlagban 360 tehén van a telepen, melyek 50 százaléka az Fl-es és F2-es, a másik fele pedig a legújabb tenyésztésű tejelőfajta. A tenyésztés során most ott tartunk, hogy már a negyedik generáció is beállt a tejtermelésbe. 1985-ig kötött, azóta kötetlen tartású, fejőházas rendszerű tartástechnológiát alkalmazunk. Szarvas- marháinknak biztosított a szabad mozgás, a napfény, és a legelőterület. Tapasztalataink szerint ezek az előbb említett feltételek pozitívan hatnak a tejtermelés eredményeire. Egyébként a hetvenes évek közepén a tejtermelés éves átlaga 2700 liter volt, a genetikai keresztezések után jelenleg ez 5400 liter körül van. Terveink között szerepel a tehenek számának 400-ra emelése, s elérni az 5600 liter'év feletti tejtermelést tehenenként. Ehhez megvannak a feltételeink, mind a genetikai, mind a takarmányozási háttér biztosított. Célunk még a zöldetetés kiszélesítése — mely jelentős költségmegtakarító tényező —, valamint a minőség további finomítása. Az eredmények növeléséhez nagy segítséget kapunk a kisegítő ágazatoktól, valamint a különböző egyetemektől, kutatóintézetektől, melyektől az ott kikísérletezett, s a termelés hatékonyságát növelő eljárásokat fokozatosan bevonjuk a mindennapi tevékenységünkbe. Jelentős a sertéságazatunk, mely egy zárt szakosított telepű, és egy hagyományos hizlalási rendszerre épül. Az 540 kocás szakosított telep évi 8000 hízókibocsátó képességű. A fejlesztése, rekonstrukciója napirenden van, s még ebben az évben el is kezdődik a bővítés. A közel 40 millió forintnyi ráfordítást a majdani nagyobb kocalétszámban és az abból adódó évi kb. 11 ezer hízókibocsátásban látjuk megtérülni. A hagyományos sertéságazatunk pedig a község mezőgazdasági, pontosabban, állattenyésztési jellegéből fakad. mivel évente kb. 6 ezer hízónak valót vásárolunk fel a csorvásiaktól. Megemlíteném még a baromfiágazatot, mely volumenében nem tartozik a nagy szárnyashúst előállítók közé. Évente 400 ezer broyler- csirkét nevelünk fel. Jelenleg az 50 napos átlag tartási idővel, napi 2,25 dekagrammos takarmányból kb. 1 kg 68 dkg-os súlyt tudunk elérni. Szeretnénk a takarmányozás terén előbbre lépni, ugyanakkor a ma 94 százalékban elért I. osztályú vágócsirkeárunkat 97-98 százalékban I. osztályú minőségre emelni. * * * Posztós István, a gépesítési főágazat vezetője: — Ügy tűnik, szövetkezetünkre nagyon jellemző a 3- as szám, hiszen ebben az ágazatban is három részleg tevékenykedik. A 18-20 fős tmk. a gépüzemeltetési csoport, és maguk az erő- és szállítógépek vezetői. Fő feladatunk a termelési főágazat műszaki kiszolgálása, a termelési folyamatok zökkenő- mentes, időbeni segítése. Emellett mezőgazdasági jellegű szolgáltatásokat is végzünk. melyből évente 12-13 millió forint árbevétellel járulunk hozzá a tsz eredményeihez. A megfelelő műszaki színvonal megtartása érdekében az idén 18 millió forintot fordítunk új gépek, berendezések beszerzésére. A téli javításokkal ütemsze- rűen haladunk, igaz, hogy a szezonális munkák befejezése után azonnal megtörtént a hibafelvételezés, így az alkatrészbeszerzés is. így jelenleg nincs alkatrész- hiányunk, kiegyensúlyozottan haladhat a gépek tavaszi felkészítése. Külön előny számunkra, hogy a tsz vezetésével egyetértésben a gépműhelyben olyan géptipizá- lódást hajtottunk végre, hogy lehetőleg azonos gépcsaládokat vásároljunk meg. Ennek az a roppant nagy előnye, egy-egy alkatrészt az azonos gépcsaládba tartozó gépekhez fel tudunk használni. A tavaszi munkakezdés idejére a termelőszövetkezet gépei jó állapotban indulhatnak el a csorvási határban. Bacsa András Kukoricasiló a „vacsora” a tsz tehenészetében Fotó: Kovács Erzsébet Újjáépítették a Hűtőtechnika gyártócsarnokát
