Békés Megyei Népújság, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-04 / 2. szám
1988. január 4„ hétfő 1ZI Polgári védelem flz ifjúság honvédelmi nevelése Az ifjúság honvédelmi felkészítésének eredméfiyessé- ge az egész lakosság polgári felkészítésének alapját is képezi. Ebből a meggondolásból kiindulva a polgári védelem a kiképző, felkészítő munkában fő feladatnak tekinti az ifjúság honvédelmi, ezen belül polgári védelmi nevelését és felkészítését. E munka két területen, a különböző szintű tanintézetekben a Honvédelmi Törvény alapján kötelező jelleggel; valamint az ifjúsági szervezetekben (KISZ, Üttörőszö- vetség, MHSZ) önkéntes jelleggel folyik, és ismereteket, jártasságot ad a fiataloknak a későbbi honvédelmi feladatok ellátásához. A polgári védelem szerveinél 1968 óta — a honvédelmi tantervek bevezetésével egyidejűleg — kezdődött meg a tanintézetekben folyó honvédelmi oktató tevékenység segítése. A Honvédelmi Minisztérium irányításával elkészültek az alsó- és középfokú tanintézetekben folyó oktatáshoz szükséges tantervek, tananyagok és módszertani segédanyagok, melyek kidolgozásában, a tantestületek munkájának segítésében a polgári védelem is közreműködött. A felsőfokú tanintézetek számára kiadták a szükséges jegyzeteket, amelyek zömét a polgári védelem szakemberei írták. A felsőfokú tanintézetekben az oktatás kiemelt fontosságú, mivel a rendelkezésre álló óraszám lehetővé tette, hogy viszonylag jól megalapozott polgári védelmi szakképzés folyhasson. A szakképzés célja: felkészíteni a hallgatókat, hogy képesek legyenek alegységparancsnoki (raj, szakasz) szinten a mentő, mentesítő munkákat szervezni, irányítani. A Honvédelmi törvény végrehajtási utasítása meghatározta, hogy a honvédelmi oktatás célja az ifjúság felkészítése a honvédelmi kötelezettségek teljesítésére. A honvédelmi oktatásban a tanulók nemre való tekintet nélkül kötelesek részt venni. Időtartamát tekintve: — az általános iskola 7. és 8. osztályában tanévenként 6 órát; — a' középfokú oktatási intézményekben (gimnázium, szakközépiskola, szakmunkásképző iskola) tanévenként évi 20 órát; — a felsőfokú oktatási intézményekben tanévenként évi 20 órát kell honvédelmi oktatásra fordítani. Az új tanterv előírásai szerint jelentősen nőtt a polgári védelmi ismeretek óraszáma, valamint különvált a fiúk és a lányok ismeret- anyaga. A polgári védelmi ismereteken túl a fiúk elsősorban katonai, a lányok pedig polgári védelmi szolgálatukra készülnek fel. Ez a szétválás mind a témákban, mind az óraszámokban tükröződik. A fiúk polgári védelmi oktatásának célja a legszükségesebb alapismeretek elsajátítása, míg a lányoké ezen túl egy emelt óraszámú és szintű elsősegélynyúj- tó-betegápolói képzés. A tanterv a korábbiaktól eltérően a legfontosabb módszerként a gyakorlati képzést jelöli meg. Ugyancsak .változás a korábbihoz képest, hogy az oktatás ismeretanyag-inak legnagyobb részét két honvédelmi napon, illetve egy honvédelmi versenyen —lehetőleg a tavaszi hónapokban — kell oktatni. A honvédelmi ismeretek terén elért eredményt a tanulók bizonyítványába is bejegyzik. Fontos döntés az is, hogy a honvédelmi oktatást az iskola igazgatója szervezi meg, s azt a nevelőtestület tagjai végzik. A Honvédelmi ismeretek című középiskolai tankönyv megjelenése kapcsán az Országos Pedagógiai Intézet és a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága Hajdúszoboszlón, a polgári védelem kiképző bázisán kétnapos országos módszertani tanácskozást szervezett, ahol a tankönyv szerzői ismertették meg a megyei honvédelmi felelősöket annak használatával, szerepével az oktatásban. Segítette a pedagógusok munkáját az a tény is, hogy a Polgári Védelem című lap valamennyi polgári védelmi témájú honvédelmi oktatási anyaghoz óravázlatot közölt. A vázlatok tartalmazták az összes hozzáférhető irodalmat, taneszközt, filmet is. Ezek az óravázlatok az iskolákban már jórészt elkallódtak, ezért 1987 őszén a Polgári Védelem ismét le- íközli azokat melléklet formájában. Közismert tény, hogy kiemelt fontossága van az oktatásban a szemléltetésnek. Ezért a polgári védelmi tananyaghoz oktatótabló-sorozat készült, melyet valamennyi középfokú iskola díjmentesen megkapott, bár sajnos van olyan tapasztalat, hogy ezek a több százezer forintért megvásárolt tablók a raktárakban porosodnak, nem használják fel őket. A megyei, városi polgári védelmi parancsnokság rendelkezik egészségügyi oktatókészlettel (AMBU-baba, Szervező iroda fiataloknak A KISZ KB és az ÁISH pályázati felhívása a helyi tanácsok és KISZ-bizottságok közös fenntartásában működő Ifjúsági Információs Tanácsadó Irodák létrehozását szorgalmazta. Ennek alapján úgy éreztük, hogy érdemes utánanézni, milyen kezdeményezés indult el Orosházán. Kezdhetnénk úgy is, mint egy mesét: hol volt, hol nem volt, volt egyszer 3 fiatal, akik Orosházán, a Győri Vilmos tér 2. szám alatt Juventus szervező irodát nyitottak. S mint a mesék legtöbbjében, a jó és a rossz itt is összecsapott. De vajon ki került ki győztesen ebből a harcból? — kérdeztük Makai Bálintot, a vezetőjüket. — Nem érezzük magunkat sem győztesnek, sem vesztesnek. Ahhoz, hogy minden világos legyen, kezdem az elején. Orosházán az utóbbi időben a szervezők tevékenysége ellaposodott. Az energiákat a gazdasági problémák kötik le és a kiútkeresés. Mi, bízva saját erőnkben és kitartásunkban, 1987 júliusában létrehoztuk a Juventus Szervező Gazdasági Munkaközösséget. Egy nagy szépséghibánk van: nem használhatjuk azt a nevet, amit mi választottunk (Juventus Szervező Iroda). Mindenki biztatott bennünket, hogy jó, okos az elképzelés, valósítsuk meg. De a nevet meg kell változtatni — jött a felsőbb utasítás. Működésünket csak úgy kezdhettük meg, hogy a gmk elnevezést magunkra vállaltuk. Pedig ez inkább termelő egységet sejtet, és nem kulturális szervező tevékenységgel foglalkozókat. Félelmünk nem volt alaptalan. Sokakban felmerült a gondolat: ezek rövid idő alatt akarnak meggazdagodni. — Pedig nem az anyagiak miatt csináljuk — kapcsolódik beszélgetésünkhöz Búza ’ Kati, az egyik alapítótag. — Nagyon messze vagyunk a fővárostól. Sok olyan rendezvényről lemaradunk, amelyek iránt nagy az érdeklődés. Szeretnénk az itt élőknek a helyükbe hozni a kultúrértékeket, vagy őket elvinni a fővárosi rendezvényekre. Mifelénk ez még szokatlan, gyanakvással fogadnak emiatt. Sokan ösz- szetévesztenek bennünket a közönségszervezőkkel, valójában ez csak része a tevékenységünknek. — Milyen szolgáltatásaitok vannak még? — Tevékenységi körünkbe tartozik: kulturális programok közvetítése, rendezvények lebonyolítása, csoportok szervezése ifjúsági, kulturális és sportrendezvényekre, amatőr művészek, együttesek, zenekarok meghívása és műsoraik ajánlása. — Ki támogat benneteket? Milyen segítséget kaptok? — A KISZ KB és az AlSH pályázatán mi is részt vettünk, de éppen az elnevezésünk miatt sikertelenül. Itt a városban csak önmagunkra támaszkodhatunk. Vannak, akik létező rossznak tartják elképzelésünket. Erre igen jó példa a helyiség. Az ifjúsági házban szerettünk volna egy irodát bérelni, mivel fiatalok vagyunk mi is és a fiataloknak akarunk igényesebb szórakozási lehetőségeket nyújtani. Az „illetékesek” elzárkóztak ez elől, mondván, nekünk ott nincs keresnivalónk. (A Rádiótaxi központja ott székel.) Egyetlen, önzetlen partnerünk a Volán. — Ennyi megpróbáltatás után feladjátok, vagy vállaljátok tovább a munkát? — Nem adhatjuk fel. Orosházán és környékén nasebimitációs készlet, légúti | metszet, kötszer), amellyel I lehetővé válik az ön- és köl- I csönös segélynyújtás című téma eredményes oktatása. Ezeket a készleteket az iskolák a felhasználás idejére kölcsönözhetik. Ugyancsak kölcsönözhetők az oktatáshoz szükséges mozgó- filmek, diafilmek is. Végleges használatra kapott valamennyi általános és közép- I fokú iskola az Általános polgári védelmi ismeretek című tankönyvből több pél- I dányt. Igen nagy segítséget jelentett a honvédelmi oktatásban, hogy a fegyveres szervek, köztük a Polgári Védelem Országos Parancs-' noksága megírták a Honvédelmi ismeretek című középiskolai tankönyvet, mely kellő színvonalon és mélységben tartalmazza az oktatás teljes anyagát. Az elmúlt tanévben elkészült a tankönyv egyetlen hiányzó fejezete is kiegészítő tankönyvként : az egészségügyi ismeretek lányok részére. Az ifjúsági szervezetekben végzett honvédelmi nevelő tevékenység érdekében a polgári védelem bekapcsolódott az Ütörő Gárdában és az Ifjú Gárdában folyó honvédelmi nevelőmunkába is. A polgári védelem minden szintű parancsnoksága szívügyének tekinti az Úttörő Gárda és az Ifjú Gárda segítését, mivel megértette, hogy a polgári védelmi szakalegységek állománya lehetőségeit tekintve több, mint az ifjúság körében folytatott honvédelmi nevelés egyik fontos területe. A gárdában folyó polgári védelmi felkészítés során úgy értelmezhetjük, hogy a polgári védelem alakulatainak jövendő alegységparancsnokait készítjük fel. Ez adja a munka rendkívüli fontosságát. összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a polgári védelem valamennyi szerve, szervezete jelentős áldozatot vállal, segítséget nyújt csaját területén a honvédelmi nevelés és oktatás eredményes végrehajtásához, a Honvédelmi Törvényben meghatározottak elősegítésére. i Zentai Ferenc gyón kevés lehetőség van a kultúrálódásra, igényes ki- kapcsolódásra. A fiataloknak nem elég a diszkó, a video. A 30-as korosztály sem tud otthonról elmozdulni. Úgy érezzük, hogy szükség van a munkánkra (azok is tudják, akik nem támogatnak bennünket). Most azon fáradozunk, hogy minél tartalmasabb munkakapcsolatokat alakítsunk ki. Mi nem lehetünk rendező szerv, csak úgy végezhetünk szervezést, ha valamelyik intézmény, vállalat megbíz minket. Van egy patrónusunk, a fiatalok körében oly népszerű popénekes, Révés? Sándor, akitől minden segítséget és információt megkapunk. — A sok kudarc ellenére úgy tűnik, nem vagytok elkeseredve. Milyen elképzeléseitek vannak a jövőben? — Bővíteni szeretnénk tevékenységünket. Sportról, kulturális programról nemcsak tájékoztatunk, hanem szervezünk és tanácsadással is szolgálni fogunk. Számomra a történet attól vált meseszerűvé, hogy ezek a KISZ-vezetők, a Juventus szervező iroda élet- rehívói egy nemes és jó ügy érdekében munkálkodva állandó szélmalomharcot vívnak. Vajon csak a pénz hiánya miatt? Részben igen. De azon lehet változtatni. És a többin? ... —e —a Újabb középkori leletek Budán A Budapesti Történeti Múzeum régészei Bencze Zoltán vezetésével az idén is folytatják a középkori leletek mentését a Hadtörténeti Intézet és Múzeum udvarán, ahol a múlt év elején, az intézet új épületének alapozása közben értékes leletekre bukkantak. Képünkön: ásatás a Hadtörténeti Intézet és Múzeum udvarán (MTi-fotó: Kieb Attila - KS) Egy nyugállományú pedagógus üzenete Egy medgyesbodzási bognármester lányaként születtem 1931-ben, amikor már fojtogatta az embereket a világgazdasági válság. S ahogy növekedtem, sokat gyönyörködtem, amikor az apám a nagy farönkökből kézi fűrésszel, esztergálás- sal elkészítette az uraság csodálatos kordélyát, hintáját. S aligha volt boldogabb ember az apámnál, amikor az udvarunkból kigördültek a járművek. És miután a gazda fizetett, a Szabó család asztalán ünnepi ebéd volt, melyet heten ültünk körül, mert öten voltunk testvérek. Minden bizonnyal, az apámtól látott fúrás-faragás késztetett arra, hogy kislány koromban csutka-, vagy cirok- szár babákat becézgettem, „neveltem", melyeket magam készítettem. Az idő haladásával aztán, 1950-ben tanítói kinevezést kaptam; bár kitűnő érettségi képesítő vizsgaeredménnyel felvettek az egyetemre matematika-fizika szakra, de mivel még két testvérem tanult, ki kellett mennem gyakorló évre, hogy eltartsam magam. S munka mellett folytattam a továbbtanulást. És 1957—58-ban már Békéscsabához kötődtem, és még ’56 júniusában a Parlamentben átvehettem a Kiváló Űttörővezető kitüntetést, melyet most már, ajándékként átadtam a megyei úttörőmúzeum szanazugi állandó kiállításának. Az egész munkám legcsodálatosabb koronája az építőtábor-vezetői megbízatás volt, hiszen Mezőhegyesen egyszerre 1200 középiskolás dolgozott, és akkora lelkesedéssel, hogy mi igazán megforgattuk a világot. Kétszer voltam országos első építőtábor-parancsnok. Ezekről valló relikviáim szép emlékek, öt évig a vízműépítési technikum kollégiumi, majd 25 évig a 3-as számú ált. iskola nevelője voltam. És onnan mentem nyugdíjba. Büszke vagyok, hogy tanítványaim közül sokan töltenek be fontos munkaköröket a megyében, s az országban. Talán lámpás tudtam lenni én is, mint azt Gárdonyi könyvéből édesapám itatta belém: Világíts, adj segítséget a kis emberpalántáknak, majd a sorsod megjutalmaz érte. Az élet sodra a politikai életbe is elvitt; a megyei, városi pártbizottság társadalmi aktívája voltam, szemináriumvezető, meg instruktor, stb. 1986. január 1-től nyugállományban vagyok, és vallom, hiszem, hogy legszebb hivatás, az emberpalántát a tudás gyönyörűségébe vezetni. Nincs nagyobb boldogság a pedagógus számára, mint amikor a gyermekszemekben gyémántként felcsillan az értelem. Bizony ez az igazi boldogság! Ki is töltötte életemet ez a pálya. S csak annyit üzenek a mai pedagógusoknak; szeressék e nemes hivatást, bármennyire a nemzet napszámosai voltunk is mi. Szabó Julianna nyugállományú pedagógus, Békéscsaba
