Békés Megyei Népújság, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-16 / 13. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÍS A MEGYEI TANÁCS LAPIA 1988. JANUÁR 16., SZOMBAT Ára: 2,20 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM Kiváló a munkásőrség megyei törzse Az állománygyűlés résztvevői a megyei parancsnok beszámolóját hallgatják A tenyésztői munka színvonalának emelését hathatósan se­gíti a Muronyi Scrköv laboratóriuma. Tavaly a MÉM által meghirdetett országos sertéshús-termelési versenyben 3. he­lyezést értek el a muronyiak Fotó: Veress Erzsi Ülést tartott a SZOT elnöksége Tegnap ünnepi állomány- gyűlést tartott a megyei munkásőr-parancsnokság törzse Békéscsabán, az MSZMP Oktatási Igazgató­ságán. A Himnusz elhang­zása után Pataki József le­vezető elnök köszöntötte a megjelenteket, külön az el­nökséget, amelyben helyet foglalt Borbély Sándor, az MSZMP KB tagja, a mun­kásőrség országos parancs­noka; Szabó Miklós, a me­gyei pártbizottság első titká­ra és Araczki János, a me­gyei tanács általános elnök- helyettese is. A résztvevők megemlékeztek a tavaly el­hunyt munkásőrökről. Az első zárszámadás jo­gát évek óta őrzi a Gyulai Köröstáj Tsz megyénkben. Prohászka Tamás tsz-el- nök a január 15-én, tegnap tartott közgyűlésen adott számot a végzett munkáról. A szövetkezet termelési ér­téke 1986-hoz képest há­rommillió forinttal csökkent. Az aszályos és a csapadékos időjárás mellett ennek az is egyik magyarázata, hogy a termelési költségek növeke­dését egyszerűen képtelenek voltak ellensúlyozni. A nö­vénytermesztés 9 milliós terméscsökkenést produkált. Különösen a gabona- és a kukoricatermesztés halmo­zott fel nagy veszteséget, melynek pótlására a cukor­répa viszonylag kedvező ár­bevétele sajnos nem volt elegendő. Az állattenyésztés és a melléküzemágak viszonylag jól teljesítettek. Az állatte­nyésztés egymilliós árbevé­telének növekedésében nagy szerepet tulajdonítanak az új szervezeti formák alkal­mazásának, az érdekeltség kiterjesztésének. Az a tény, hogy a háztájit minden ed­diginél jobban bevonták a szarvasmarha-tenyésztés ágazati terveinek teljesítésé­be, mindenki helyeslésével találkozott. Hasonlóan jár­tak el a baromfitenyésztők esetében is. Ólak bérbeadá­sával 1,5 millió forint in­Ezután Tóth Pál ezredes, a munkásőrség megyei pa­rancsnoka értékelte az 1987. év eredményeit. Mint mon­dotta, a testület folyamatos támogatást kapott a tenni­valók maradéktalan végre­hajtásához az irányító párt- bizottságoktól, valamint az országos parancsnokság ve­zetőitől és illetékes osztá­lyaitól. A megye személyi állománya, amelynek politi­kai, erkölcsi és fegyelmi helyzete szilárd, az értékelé­si időszakban is kellő elkö­telezettséggel, közéleti akti­vitással teljesíti munkásőri megbízatását. Szoros az együttműködés a társ fegy­tegrálási és bérleti díjhoz jutottak. A háztáji ágazat 30 mil­lió forint értékű árut ter­melt, melyet a szövetkezet önálló ágazataként integrál­tak nagyüzemi értékesítést szervezve. A gazdálkodásról készített értékelés kendőzetlen őszin­veres erőkkel és testületek­kel; s sok segítséget nyúj­tottak és nyújtanak a bázis­üzemek is a feladatok ellá­tásához. A személyi állo­mány politikai, szakmai fel- készültségének színvonala olyan, hogy eleget tud tenni az 1988. évi kiképzés maga­sabb követelményeinek. A parancsnoki beszámoló után ismertették a szocialista versenymozgalom eredmé­nyeit, majd kitüntetések és elismerések átadása követ­kezett. A Szolgálati Érdem­érem 30 éves fokozatát kap­ta Harmados Pál, Kolompár Pál, Molnár József, Sebők Tibor és Such Pál. Többen a teséggel szólt a műszaki fő­ágazatról, mely a legjelen­tősebb köl'tségforrása volt 1987-nek. Ez az ágazat csak­nem 40 milliót költött! Ter­melési színvonaluk még egy ilyen nagyságrendű költeke­zést nem visel el, így hát felül kell vizsgálni az 1988- ra tervezett és elköltésre 25, 20, illetve a 15 évi szol­gálatukért járó elismerést vehették át. Az országos parancsnok virággal köszön­tötte a kitüntetett munkás­őrök feleségeit. Az állománygyűlés továb­bi részében személyi kérdé­sekre vonatkozó parancsokat ismertettek. Ezek értelmé­ben Tóth Pál munkásőr ez­redes, megyei parancsnok nyugállományba vonult, és helyére Pusztai Kálmán me­gyei parancsnokhelyettest nevezték ki, és egyúttal őr­nagyi rendfokozatból alezre­dessé léptették elő, feladat­körét pedig Mórocz György tölti be a jövőben. Ezt követően Borbély Sán­dor országos parancsnok emelkedett szólásra. Tolmá­csolta az MSZMP KB üdvöz­letét a megyei parancsnok­ság törzsének. Egyebek kö­zött kiemelte, hogy a Békés­ben tevékenykedő munkás- őregységek a kiváló minősí­tést érdemelték ki. Amint mondotta, a testület a poli­tikának azzal segít a leg­többet, „ha az érzelmek lángját nem engedi kialud­ni”. Az eredmények eléré­sében Tóth Pál, volt me­gyei parancsnok meghatáro­zó szerepet töltött be. Tu­dására. szakmai tapasztala­tára az elkövetkezendő idő­ben is szükség lesz. Ezután Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első tit­kára szólalt fel. Méltatta a megyei törzs és parancsnok példamutató, tartalmas mun­káját, amely mögött kitartó küzdelem, állandó készenlét és helytállás húzódik meg. Hangsúlyozta, hogy a volt és a jelenlegi megyei mun- kásőrparancsnok eddigi te­vékenységét a megyei párt- bizottság is nagyra értékel­te. A kapott támogatásért, (Folytatás a 3. oldalon) szánt minden forintot. Ezt az is indokolja, hogy a gép­üzem 1987-ben hárommilliós többletkiadásról szóló szám­lát nyújtott be, ugyanakkor a termelési célok nem való­sultak meg. Az energiagaz­dálkodás sem volt kiegyen­lített, hiszen az évközi ár­emeléseket takarékosabb fel- használással nem tudták el­lensúlyozni, sőt az energia fajlagos felhasználása bizo­nyos területeken még növe­kedett is, noha az áruterme­lési tervek az előirányzott szint alatt maradtak. Végezetül nézzünk né­hány számot gazdálkodásuk hatékonyságának illusztrálá­sára: a tevékenységek szö­vetkezeti szintű bevételeiből 4,4 százalékos eredményt realizáltak. Nyereségük ab­szolút számban 8 millió 868 000 forint. (Az 1986-os nyereségrátájuk 8,9 százalé­kos volt.) Az 1988. évi feladatok meghatározásánál bizonyára felhasználják az 1987-ben szerzett tapasztalatokat, me­lyek a gazdálkodás sürgős felülvizsgálását követelik tő­lük az eredményromlás fo­lyamatának megfordítására. A közgyűlés jóváhagyta az előterjesztéseket, az ellenőr­ző bizottság jelentését is, majd Prohászka Tamás ki­tüntetéseket adott át a leg­jobb, legeredményesebb tel­jesítményt nyújtó dolgozók­nak: Lukucz János állatte­nyésztőnek, Papp Lajos ipa­ri ágazati dolgozónak és Nagy F erenc gépkocsiveze­tőnek. íj A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának elnöksége pénteken ülést tartott. A testület megtárgyalta a tár­sadalombiztosítás helyzetéről és a finanszírozás korszerű­sítésének elveiről a Minisz­tertanács elé kerülő előter­jesztés tervezetét. A továbbiakban részlete­sen megvitatta a nyugdíja­sok körében és érdekében végzendő szakszervezeti munka továbbfejlesztésének feladatait. Megállapította, hogy e tevékenység az el­múlt évtizedben fejlődött, sokrétűbbé vált. A szakszer­vezetek jelentős munkát vé­geztek a nyugdíjasok társa­dalmi megbecsülésének javí­tásáért. a sokoldalú emberi, anyagi, szociális törődés biz­tosításáért. Az elnökség hangsúlyozta, hogy a jövő­ben is olyan nyugdíjrend­szer-változást tud támogatni, amely egyrészt megnyugtató és világos garanciát nyújt az alacsony nyugdíjjal ren­delkezők helyzetének érzé­kelhető javítására, a nyugdí­jak értékének megőrzésére, másfelől összhangot biztosít a foglalkoztatáspolitikai cé­lok, a nyugdíjkorhatár, a nyugdíjas-foglalkoztatás, va­lamint a gazdaság értékte­remtő folyamatai között. Az anyagi feltételek és garan­ciák biztosítása érdekében további egyeztetést tart szükségesnek az illetékes ál­lami szervekkel. Azt igényli, hogy a döntési alternatívák széles körű tájékozódás, tár­Lendületesen kezdődött az idei áruszállítás a vasútnál; január első két hetében 620 ezer tonnával több árut ad­tak fel vasúti fuvarozásra, mint egv évvel korábban. Ezen belül 260 ezer tonná­val volt több a belföldi szál­lítás, s növekedett az ex­port, import és tranzitszál­lítások mennyisége is. A MÁV minden különö­sebb erőfeszítés nélkül ké­pes kielégíteni az igényeket, pontosan és megfelelő szám­ban küld’ kocsit a fuvaroz­tatóknak. Az elmúlt évektől eltérően az idén nem hir­dette meg a vasút a ked­sadaimi vita után alakulja­nak ki. A testület megvitatta az egészségmegőrzés hosszú tá­vú társadalmi programjából adódó mozgalmi tennivaló­kat. Az előterjesztett javas­latokkal egyetértve az elnök­ség úgy döntött, hogy 1988. első negyedében a két utób­bi témát a Szakszervezetek Országos Tanácsa elé ter­jeszti. Az elnökség szóbeli tájé­koztatót hallgatott meg a kibontakozást szolgáló ten­nivalókról. az adó- és árre­form kezdeti tapasztalatai­ról. Egyebek között megál­lapította, hogy a bérek brut­tósításához szükséges fedezet a vállalatok túlnyomó több­ségénél rendelkezésre áll. A végrehajtás általában az ütemtervnek, illetve a jog­szabályoknak megfelelően történik. Vannak azonban kivételek, problematikus te­rületek is. A bérek bruttósí­tása rendkívül nagy felada­tot jelentett, erőfeszítést kö­vetelt a munkaügyi és a szakszervezeti szervektől egyaránt. Gondot okozott, hogy a jogszabályok egy ré­sze későn jelent meg, illetve a teendőket pontatlanul fo­galmazták meg. Emiatt az érdemi munkára több he­lyen nem volt elegendő idő. Mindezek következtében szá­molni lehet azzal, hogy 1988 első hónapjaiban számos he­lyen korrekciókra lesz szük­ség. vezményes előszállítási ak­ciót. A vasútigazgatóságok most saját hatáskörükben dönthetnek arról, hogy egy- egy fuvaroztató partnerük­nek mekkora és milyen jel­legű kedvezményt nyújta­nak. Ez lehet akár a rako­dási idő meghosszabbítása, akár a tarifa csökkentése. Az újfajta módszert azért vezették be, mert a korábbi években nem hozta meg a kívánt hatást az előszállítá­si akció. Az érintett árufé­leségekből még az év utolsó hónapjaiban is szállíttattak a vállalatok, növelve ezzel az amúgy is nagy forgalmat. Papp Lajos átveszi a kitüntetést Fotó: D. K. Zárszámadás a Gyulai Körösláj Tsz-ben Zavartalan évkezdet a vasútnál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom