Békés Megyei Népújság, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-12 / 293. szám
1987. december 12,, szombat o IgNiWkfiM-----------------------------------------------------------A megyei pártbizottság ülése (Folytatás a 2. oldalról) A megye anyagi ágazatai, a mezőgazdaságot kivéve, a tavalyihoz hasonlóan ismét előrelépnek a nyereségtermelésben. Sajnos, a mezőgazdaság — ezen belül főleg a növénytermesztés — hozamkiesései a nyereségtermelésre egyértelműen kedvezőtlenül hatottak, hiszen a nagyobb hozamra beinvesztált költségek az árbevételekben nem realizálódtak. Azon üzemeknél, ahol a termelés meghatározója a növénytermesztés, ott nagyobb visszaeséssel kell számolni. Tanulságos az a tény is, miszerint a koncentráltabb, erősebb gazdasági alapokkal és szélesebb termelési vertikummal rendelkező állami gazdaságok éves nyeresége várhatóan nő, míg a szövetkezeti szektorban a csökkenés jelentős nagyságrendű. Beruházás A megyében megvalósuló összes beruházás értéke előreláthatóan magasabb lesz, mint 1986-ban. A megyei székhelyi gazdálkodó szervek az év első kilenc hónapjában folyóáron számolva 12n'0-kal többet fordítottak a fejlesztésekre, mint egy évvel korábban. A célcsoportos és a központi fejlesztésekhez kapcsolódó beruházások erőteljesebben, míg az összes fejlesztés 70 százalékát kitevő vállalati beruházások kevésbé erőteljesen növekedtek az év első kilenc hónapjában. Továbbra is legnagyobb részarányt a gépberuházások tesznek ki az összes fejlesztéseken belül. A saját forrósok szűkössége egyre jobban előtérbe helyezi a lízingügyietek létrejöttét. Az MNB adatai alapján a világbanki és egyéb célprogramokhoz való kapcsolódás több mint 40n'„-kal növelte a kölcsönfolyósítási lehetőséget, a ténylegesen igénybe vett hitelek azonban elmaradnak a lehetőségektől. Foglalkoztatás, termelékenység, lakossági jövedelmek Várhatóan továbbra is csökken a foglalkoztatottak száma valamennyi ágazatban, bár kisebb mértékben, mint tavaly. Az előző évekhez hasonlóan az építőipar területén a legnagyobb mérvű a csökkenés. A termelési szerkezet jelentősebb kényszerű változásai megyénkre nem jellemzőek, ennek megfelelően nagyobb létszámú munkaerőmozgás, átcsoportosítás nem történt az idén, az átképzési támogatások igénybevétele is kis mértékű. Az iparilag elmaradott három térségünkben továbbra is jelentkeznek foglalkoztatási gondok, melyeknek megoldásában az idei évben is voltak jó kezdeményezések. A lakosság készpénzbevétele az év első kilenc hónapjában az egy évvel korábbinál és az országosnál is nagyobb mértékben nőtt. A keresletek kisebb mértékben emelkedtek, mint artavalyi év hasonló időszakában. A lakosság törekvését az életszínvonal szinten tartása érdekében jól tükrözi az a tény, hogy jelentős nagyságrendet kitevő mezőgazdasági termékértékesítésből származó bevételek dinamikusan nőttek. II tanácsi gazdálkodás A területen egyre szűkülnek a források, melyek a szabályozott bevételek csökkenéséből, a központi támogatások elvonásából, illetve a középtávú terv éves üteméből történő központi csökkenésből adódóan az idén közel 240 millió Ft kiesést jelentenek a tervhez viszonyítva. Jelentős ez a visszalépés akkor, amikor megyénk felzárkóztatása a cél az infrastruktúra területén, illetve a lakossági igények is jogosan növekednek. A bevételi kieséseket részben ellensúlyozza az érdekeltségi bevételek (pl. hitel, kötvény) növekedése. Továbbra is jelentős a lakosság aktív részvétele az infrastruktúra fejlesztésében, különösen az úthálózat és a ve- zetékesgáz-fejlesztés terén. Mindezek figyelembevételével, ha a tervezettnél lassúbb ütemben is, de fejlődik megyénk, amit méltón reprezentál az idén átadott tanítóképző főiskola, a biológiai szennyvíztisztító-telep, a vízminőség-javító program folytatása, több mint 30 általános iskolai és 11 középiskolai tanterem építése, a Békéscsabai öregek Napközi Otthonának átadása, és nem utolsósorban a felépülő közel 2600 lakás, családi ház. összességében a megye gazdasági teljesítményei az 1987- es évben teljes mértékben nem érik el a célkitűzéseket, mivel az ipari termelés tervezettnél nagyobb növekedése mellett a mezőgazdasági termelés — az ismert okok miatt — elmarad a célkitűzésektől. A tőkés export jelentős előrelépése megfelel a célkitűzéseknek, és bizonyítása annak, hogy a magasabb követelmények mellett is lehet bővíteni a piacot az igényelt és minőségében is javuló termékek előállításával. Néhány vállalatot és szövetkezetét kivéve a piaci igényekhez egyre jobban igazodó termékszerkezet alakítása, az egyre jövedelmezőbb, jobban szervezett és irányított gazdálkodás a jellemző a termelőegységeinkre. Ehhez a nem kis feladat végrehajtásához aktívan járultak hozzá az irányító pártszervek, az alapszervezetek, a társadalmi és érdekképviseleti szervek. Egész éven át munkájuk fő hangsúlyait a gazdasági és társadalmi kibontakozás sikeres megalapozására és kimunkálására összpontosították. Az eddigieknél jobban összehangolva, erőteljesebb meggyőzőmunkával, a területi, üzemi és személyes találkozások fokozásával járultak hozzá a program megértetéséhez, elfogadtatásához és az abban való cselekvő részvételhez. A pártszervezetek a tagkönyvcserével kapcsolatos beszélgetéseket is jól felhasználják arra, hogy tovább fokozzák párttagságunk kiállását, aktív, cselekvő hozzáállását a nem kis feladatok sikeres megvalósításához. A KISZ-szervezetek is fokozták aktivitásukat, ami a „Jövőnk a tét” akció keretén belül valósult meg a legátfogób- ban és legkonkrétabban. A szakszervezetek és a szövetkezeti érdekképviseleti szervek is jelentős erőfeszítéseket tettek egész éven át abban, hogy a lehetőségekhez képest nagyobb feszültségektől mentesen értették meg a dolgozók a tett intézkedéseket. Sok segítséget nyújtanak a vállalatoknál és szövetkezeteknél az új adó és árrendszerre való átállásban. A gyors és újszerű változások ismét felerősítették a pontos és időbeni tájékoztatás szükségességét. Amikor megállapíthatjuk, hogy néhány területen még van javítani való, azt is el kell ismerni, hogy a felsőszintű párt-_ és állami vezetéstől kiindulva minden területen nyíltabb és őszintébb lett a tájékoztatás. A Békés Megyei Népújság alkalmazkodva az igényelt változásokhoz, megfelelően kihasználja lehetőségeit a tájékoztatásban, a lakossági hangulat alakításában. II. Az elkövetkezendő időszak feladatai' egyértelműen megfogalmazásra kerültek a Központi Bizottság 1987. július 2-i állásfoglalásában, a kormányprogramban. A gazdasági és társadalmi kibontakozást csak úgy valósíthatjuk meg, ha az irányításban, a közgazdasági szabályozásban, a végrehajtásban új módszerekkel, nem elvetve a régiből ami jó, nagyobb előrelátással, jobban összehangolva, fegyelmezetten, az új iránti fogékonysággal végezzük minden területen a munkánkat. Ehhez az embert próbára tevő, gondolkodásra és cselekvésre késztető munkához kell megyénknek is kapcsolódnia. A megyei pártbizottság 1987. szeptember 4-i határozata e követelmények szellemében értékelte a feladatvégrehajtást, és határozta meg a jövő célkitűzéseit. Erre alapozva — ismerve az év teljesítményeit és a jövő évi országos elképzeléseket — határozhatjuk meg az 1988- as évre a gazdaságpolitikai célkitűzéseket megyénkben. Alapvető célunk, hogy a megye gazdasága továbbra is az országos átlagot meghaladó dinamikával fejlődjön, hiszen csak így csökkenthetjük lemaradásunkat a műszaki fejlesztés, az infrastruktúra, és a lakossági jövedelmek területén. Mivel a termelési szerkezet nagymérvű változásaival — adottságaink és lehetőségeink figyelembevételével — nem számolunk, így a meglévő termelési szerkezet finomítása mellett arra kell törekednünk, hogy a kapacitásokat a belső és külső piaci igényekhez és követelményekhez alkalmazkodva a lehető legjobban használjuk ki. A termelés minden területén a minőség, a piacképesség és a jövedelmezőség legyen a vezérlő elv. A műszaki fejlesztések terén az eddigieknél jobban használjuk ki a lehetőségeket, főleg a központi programokhoz kapcsolódóan, ami megköveteli, hogy a gazdasági vezetés előrelátóbban, a gazdasági folyamatok figyelemmel kísérésével, nyitottabban és bátrabban újítson, fejlesszen. Az ipari termelésben továbbra is az országos átlagot meghaladó növekedés a cél, ezen belül átlagot meghaladóan fejlődjön a gépipar, a bányászat és az élelmiszeripar, növekedjen az építőanyagipari termelés, a könnyűipar átlag körüli növekedése a cél. A mezőgazdasági termelésben törekednünk kell a magas termelési színvonal stabilizálására, a kedvezőtlen időjárás hatásainak minél fokozottabb kivédésére' (öntözés, újabb termesztési technológia stb.), melyek sikeres megvalósításával reális feladatként határozhatjuk meg az országos célként is kitűzött igen dinamikus növekedés elérését. A tervezett előrelépés teljesítésében a legnagyobb feladat a növénytermesztésre hárul, ahol az előző években már megvalósított, az országos átlagot meghaladó termelési színvonal visszaállítása és növelése a cél, ami egy átlagos időjárást feltételezve elérhető. Továbbra is célunk az állattenyésztés javuló pozíciójának fenntartása, a közös és háztáji gazdaságokban egyaránt. Az építőiparban a termelés kismérvű növelése mellett fő célkitűzés az építési és fenntartási munkák időbeni és jó minőségű elvégzése. A termelő infrastruktúrán belül a közlekedési ágazat továbbra is törekedjen a jelentkező igények maximális kielégítésére, új módszerek és akciók bevezetésével a szállítási csúcsok, torlódások csökkentésére, egy kulturáltabb, szakszerűbb közlekedés, szállítás biztosítására. A hírközlésben folytatódjon az automata távhívórendszer korszerűsítése, bővítése. A kereskedelmi ellátás területén az alapvető élelmiszer- és közszükségleti cikkek megfelelő mennyiségű és jó minőségű biztosításán túl a tartós fogyasztási cikkek folyamatos biztosítása a cél. Az értékesítés fő feladata továbbra is a belső és külső piaci igényeknek jól megfelelni. A népgazdasági fizetőképesség fenntartása és javítása érdekében továbbra is kiemelt célnak tartjuk az exporttermelés, ezen belül is a nem rubelkivitel dinamikus fokozását. Gazdasági egységeink még szélesebb körben vegyék igénybe az exporttermelést segítő pályázatokat. A vállalati gazdálkodás, ezen belül is főleg a pénzügyi gazdálkodás rendszerében, szabályozásában jelentős változások lesznek a jövő évben. Az újonnan bevezetésre kerülő „általános forgalmi adó”, a támogatások nagymérvű visszaszorítása, az árrendszer változásai jelentős feladat elé állítja az irányításban és a termelő üzemekben dolgozókat egyaránt. Az új dolgok megismerésére, bevezetésére kevés idő áll rendelkezésre, mindezekért az eddigieknél is nagyobb figyelemmel, szakértelemmel kell végezni ezt a munkát. A kezdeti lépéseknél felmerülő bizonytalanságokban, pontatlanságokban az ellenőrző szervek segítő szándéka kell hogy érvényesüljön, ami azonban nem jelentheti a sorozatos hibák elnézését, a lazaságok elfogadását. A jövő évi jelentős változások igen bizonytalanná teszik a termelés jövedelmezőségének az alakulását, ennek ellenére célunk, hogy a vállalati és szövetkezeti nyereségtermelés a vártnál jobban ne csökkenjen a jövő évben, ami csak az egyre ésszerűbb és takarékosabb költséggazdálkodás mellett az egyre növekvő minőségű és mennyiségű árutermeléssel párosulva valósítható meg. A foglalkoztatásban várhatólag kismértékben felerősödnek a létszámcsökkentések tendenciái valamennyi ágazatban, ami azonban nem okozhat megoldhatatlan problémát megyei szinten. Kihasználva az új bérszabályozás lehetőségeit, még a teljesítményes bérek bruttósításának nehézségei mellett is tovább kell növelni az értéktermelő, minőségi munka anyagi megbecsülését. A lehetőségeken belül továbbra is szükséges segíteni a főmunkaidőn túl végzett hasznos munkavégzést is, (kistermelői, vgmk stb.), fokozva áz integrációs tevékenységet ezeknél. A jövő évben a gazdasági élethez hasonlóan a politikai, érdekképviseleti, irányító munkákban is minőségi előrelépésre van szükség. A bevezetésre kerülő új dolgok (áfa, személyi jövedelemadó, árrendszer stb.), a növekvő vállalati és lakossági terhek következtében a politikai munkában is új kérdésekkel, folyamatokkal kell számolni. Fokozódik az igény a nyíltabb és sokrétűbb tájékoztatásban és abban, hogy a párt-, állami és társadalmi szervek vezetői, apparátusai többet legyenek a dolgozók között, közvetlen eszmecserékben és vitákban irányítsák a politikai hangulatot. A megyei és a területi pártbizottságok, az alapszervezel ek a Központi Bizottság július 2-i állásfoglalásából adódóan megfogalmazták konkrét feladataikat. A jövő évben fontos feladatunk, hogy ezek következetes és pontos betartását, végrehajtását folyamatosan figyelemmel kísérjük, ha szükséges, erősítsük a kívánt területen. A szakszervezet és a szövetkezeti érdekképviseleti szervek fokozottabb területi munkával, személyes találkozásokkal, tájékoztatók szervezésével segítsék továbbra is az eligazodást az újszerű változások minél gyorsabb megismertetésében és alkalmazásában. A várhatóan növekvő feszültségekben, vitás kérdésekben segítsék a helyes döntések kialakítását. A tanácsi szervek ismerve a fejlesztési és fenntartási források várható csökkenését, a rendelkezésre álló eszközöket az eddigiekhez hasonlóan, kellő rangsorolással jól hasznosítsák, fejlesztve a tanácsok egymás közötti, a vállalati és lakossági kapcsolatokat. A megyei tanács szakosztályai hatékonyabban segítsék a kibontakozási program új elemeinek megismerését, végrehajtását, alakítsák és segítsék a fő gazdasági és társadalmi folyamatok igény szerinti változásait. A megye párttagsága személyes példamutatással, cselekvő hozzáállással kapcsolódjon a jövő évi és a hosszabb távú feladatok sikeres megvalósításához. A politikai és gazdasági vezetők munkájának megítélésében továbbra is elsőrendű szempont a politikai kiállás, a fokozódó és eredményes teljesítmény, példamutató, erkölcsi normáinknak megfelelő emberi magatartás. Békés megye gazdasági és társadalmi fejlődésének nem kis feladatait kell megoldani az 1988-as évben. Ezt csak úgy tudjuk sikeresen megvalósítani, ha a megye egész lakossága közös erővel, nagyobb odaadással végzi munkáját, melynek biztosan lesznek kézzelfogható eredményei is a jövőben. * * * A napirendi pont vitájában hárman vettek részt: Borsi Gyuláné, a Békéscsabai Kötöttárugyár mezőkovácsházi telephelyének gépi varrója, dr. Marsi Gyula, a gyulai városi pártbizottság első titkára és dr. Sonkoly János (meghívott), a szarvasi városi pártbizottság első titkára. Kiss Sándor szóbeli kiegészítője A gazdaságpolitikai napirendi ponthoz fűzött szóbeli kiegészítőjében Kiss Sándor, a megyei pártbizottság titkára először azzal a megváltozott politikai, közgazdasági környezettel foglalkozott, amelyben a jövő évi feladatok végzéséhez hozzákezdenek, majd így folytatta: — pozitív és elismerésre méltó tapasztalat, hogy üzemeink, szövetkezeteink vezetése, dolgozó kollektívája nem az események után kullogva, hanem egyre nagyobb önállósággal, előrelátóan, szervezetten és többségében eredményesen végezte munkáját az idén. Ennek eredményeként a megye gazdasága, a mezőgazdasági termelés objektív okok miatti visz- szaesését és az építőipart kivéve, teljesítette célkitűzéseit, sőt, olyan jelentős területeken, mint az ipari termelés, a nem rubel viszonylatú export, a vártnál jelentősebb előrelépéséről adhatunk számot. Beszéde további részében részletesen elemezte az ipar és az élelmiszeripar, valamint a mezőgazdaság változó feltételeit és azok várható hatását, majd az éxportteljesítések- kel foglalkozott: — Az éves célkitűzéseink között kiemelt szerepet kapott továbbra is a nem rubelexport növelése, jövedelmezőségének fokozása. A jelentős előrelépésben meghatározó volt az á vállalati magatartás, gondolkodás- mód, mely az előbb is említett fokozottabb piackutatásban, a termékszerkezét igény szerinti változásaiban, a korszerű technika és technológia erőteljes fejlesztéseiben testesült meg. Meghatározó volt továbbá a központi pályázatokhoz való aktív kapcsolódás, még akkor is, amikor ezen a területen vannak még kihasználatlan lehetőségeink. Javasoljuk, hogy a megyei pártbizottság elismerését fejezze ki mindazon vállalatoknak és szövetkezeteknek, amelyek a teljesítmény növeléséhez, és kiemelten a nem rubel kivitel jelentős előrelépéséhez aktív, cselekvő munkájukkal, hozzáállásukkal sikeresen hozzájárultak. A megyei pártbizottság titkára a továbbiakban a január elseje utáni új szabályozók várható határáról szólt: — Az újonnan bevezetésre kerülő általános forgalmi adó, az új árrendszer, a személyi jövedelemadó gyakorlati bevezetése, a bérszabályozás kialakított keretei között — párosulva az eddig is tapasztalt megyei alkotó és cselekvő hozzáállással — lehetőség van arra, hogy a megye gazdaságának fejlődése a jövő évben se torpanjon meg. Ehhez azonban az szükséges, hogy mindenki a maga területén tekintse át reálisan a helyzetét, alakítsa ki a körülményeket figyelembe vevő progresszív elképzeléseit, azokat széles körben ismertetve, jól megszervezve, fegyelmezetten valósítsa meg. A várhatóan fokozódó feszültségeket időben tárja fel, jelezze és megfelelően kezelje. Talán soha nem volt olyan jelentősége annak, hogy a termelés, értékesítés, fejlesztés, hatékony foglalkoztatás, érdekeltségi viszonyok kérdéseit egységes szemlélettel és komplexen kezeljük a tervezéstől a végrehajtáson, azok ellenőrzésén keresztül a kibocsájtásig bezárólag. A kibontakozás sikeres megvalósítása minden eddiginél összehangoltabb és eredményesebb munkát kíván meg a párt, állami, érdekképviseleti és vállalati szinten egyaránt. Alapvetően fontos, hogy a legfőbb szinttől az üzemekig bezárólag a közös gondolkodás és cselekvés érvényesüljön. Beszéde hátralévő részében Kiss Sándor a párt-, állami és társadalmi szerveknek, valamint a párttagságnak a jövő évi program végrehajtása iránti felelősségéről szólt. A napirendi pont vitájában ketten vettek részt: Csatári Béla nyugalmazott pártmunkás, és Domokos János, a KSH megyei igazgatója.
