Békés Megyei Népújság, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-11 / 292. szám

II Rába-parti titok nyitja „Vállalatunk egy szimbolikus állomásnak tekinti pá­lyakezdőinek köszöntését, ezzel is szándékában áll a tisztességes munkára készséget mutató fiatalok kötődé­sét megalapozni. Szakember-utánpótlásra nézve azért egy állomásnak, mert korábban gondot fordít arra, hogy a tanulmányait folytató ifjúság arra érdemes tag­jaival szerződéses viszonyt alakítson ki, a későbbiekben pedig a rendszeres továbbképzés lehetőségét nyújtja szakembereinek. A Rába azonban azt is kifejezi a ren­dezvénynek kölcsönzött ünnepélyes külsővel, hogy szük­sége van a jól képzett szakemberekre, hogy tudásukat, képességeiket értékeli és feltétlenül meg is becsüli.” (Részlet a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár üzemi lapjából.) 1987. december 11„ péntek A próbapadnál is hitelesebb tesztelés, valóságos körülmé­nyek között Egyfelől a fiatal, pálya­kezdő szakmunkások ilyen irányú megbecsülése, más­részt az országos vihart ki­váltó létszámleépítés a Rá­bánál valamilyen ellentmon­dást sugall. Napjainkban, amikor vállalataink zöme keservesen küzd a nehéz gazdasági helyzetben a meg­élhetésért, a Rába kimagas­ló eredményeket ér el. Ké­pes a fejlődésre, beruházá­sokat valósít meg, a szer­kezetátalakító program mintavállalata lett. Sok kérdés merül föl a „titok” nyitjára, hogyan, miként tud talpon maradni a Rába? Nemrég egy sajtótájékozta­tó keretében — melyen la­punk munkatársa is részt vett — az országos hírű nagyvállalat vezetői nyilat­koztak a Rába múltjáról, jelenéről, s jövőjéről. Mint a tájékoztatóból kiderült, titokról szó nincs, sőt. az eredményeket hozó módsze­rek széles körű elterjeszté­se, hasznosítása mindenkép­pen cél, mert előnyére vál­hat a népgazdaságnak. A győri székhelyű Magyar Vagon- és Gépgyárat 1896- ban alapították, elsősorban vasúti vagonok, hidak, tar­tályok gyártására. A vasúti szállító járművek készítése mellett hamarosan, már a század első éveiben meg­kezdődött a hazai személy- és tehergépkocsi-gyártás is. A hetvenes években nagy­szabású termékváltásra szánta el magát a Rába, mi­vel a gazdaságtalan vasúti- jármű-gyártás helyett csat­lakozott a közútijármű-gyár- tás programjához. Tulajdonképpen ezzel in­dult meg a szerkezetváltási folyamat a Rábánál, amikor A termelési költségek nö­vekedése miatt az utóbbi időben csökkent a tsz-mel- léküzemágak jövedelmező­sége, de a gyenge adottságú térségekben a gazdaságok ennek ellenére igyekeznek fejleszteni ipari, építőipari ágazatukat, kereskedelmi és idegenforgalmi szolgáltatá­saikat. Csakis ilyen módon képesek ugyanis talpon ma­radni, és megoldani tagsá­guk foglalkoztatását. Békésben a megyei ta­nács kidolgozta az elmara­dott térségek gazdasági föl­zárkóztatásának program­ját, s ebben jelentős helyet kapott a termelőszövetkeze­ti melléküzemágak tevé­kenységének bővítése. A te­rületfejlesztési alapból az idén és jövőre 33 millió fo­rint jut a megyének, s e pénz harmadát a tsz-ek kap­ták meg új munkahelyek létrehozására; természete­sen saját erőből is igyekez­nek bővíteni melléküzem­persze még ez a kifejezés nem is igen volt ismert az ipar területén. Az eltelt csaknem 20 év alatt tehát mind a vezetés, mind a gyári kollektíva olyan ta­pasztalatokat szerzett a ter­mékszerkezet-átalakítással összefüggő technikai prob­lémák megoldásában, hogy mire a gazdasági kényszer miatt kellett profilt válta­ni, ha nem is zökkenőmen­tesen, de megfelelő rutin­nal tudta a feladatokat véghezvinni. A szerkezetváltások révén a dolgozók tömegének kel­lett új szakmát tanulnia, más munkakörben elhelyez­kednie. Ez természetesen itt sem zajlott le elégedetlen­kedések, konfliktusok nél­kül. A vállalat fejlődése ér­dekében azonban mégis meg kellett tenni ezeket a lépé­seket. E drasztikusnak lát­szó határozatok eredménye­képpen ma a Rába termelé­si értéke eléri az évi 25 milliárd forintot. Termelésé­nek 80 százalékát exportálja ágaikat. A Kevermesi Lenin Tsz-t például 5 millió fo­rinttal segítették ki, amit egy vasipari üzem fölszere­lésére fordítanak. A közös gazdaság az Orosházi Me­zőgép Vállalat számára vé­gez majd bérmunkát. A Lö- kösházi Haladás Tsz-ben a Gyulai Kötőipari Vállalat közreműködésével a nők számára teremtettek mun­kalehetőséget. A Dombegy­házi Petőfi Tsz-ben varro­dát működtetnek, s — az Évig budapesti gyárával együttműködve — villany- motorokat tekercselnek; ezek a melléküzemágak 200 embernek adnak munkát. Az E csegfalvi Egyetértés Tsz-ben szintén varrodát rendeztek be, s jól jövedel­mez esztergapad-felújító és kazángyártó részlegük. A Körösújfalui Rákóczi Tsz- ben a Békéscsabai Kötött­árugyárral együttműködve nyitottak üzemet. a vállalat, tíz éve állandóan jelen van a világpiacon, s ez alatt az idő alatt nem ve­szítette el egyetlen partne­rét sem. A Rába termékei­nek 35 százaléka kerül köz­vetlen tőkés exportra. De közvetett úton — az Ika- rusznak szállítandó autó­busz-főegységek, -motorok, dízelüzemű motorok kap­csán — ezeknek a termé­keknek több mint 90 szá­zaléka kerül exportra. Ezen jelentős exporttevékenysé­gük révép megismerték a piaci körülményeket, a ver­senyhelyzeteket, hiszen nem kisebb vetélytársakkal kell megküzdenie a Rábának, mint a világhírű IVECO- val, Volvóval, vagy a SCA- NIA-val. Az élbolyban való mara­dáshoz kulcskérdés a fej­lesztés és a beruházás. A Rábánál meglevő mai tech­nikai-műszaki színvonal egy negyedszázados, szisztemati­kus fejlesztőmunka, eredmé­nye. Azt, hogy a szerkezet- váltás bölcs előrelátás volt, azt még a győriek sem me­rik kimondani, hiszen a kezdetkor senki sem tudta volna megjósolni, hogy ma milyen igényeknek kell megfelelnie egy szállító- járműnek. Ahogyan ma is csak sejteni lehet, hogy mi­lyen lesz az ezredforduló járműve. Mindenesetre a Rába megpróbálta szervezetten, összehangoltan végrehajtani a termékfejlesztést, techno­lógiai fejlesztést. Igyekezett megteremteni ehhez az ok­tatást, képzést úgy, hogy sa­ját fejlesztő, tervező appa­Az agrár-felsőoktatási in­tézményekben 1988 tavaszi félévében újabb szakokon indul szakmérnökképzés két­éves tanulmányi idővel, le­velező tagozaton. A Gödöl­lői Agrártudományi Egyete­men mezőgazdasági geneti­kai, mezőgazdasági környe­zetvédő, biotechnológiai ku­tató, baromfitenyésztési és baromfiipari, valamint me- Jegégövi tagozaton indul ok­tatás. Az egyetem társada­lomtudományi karán válla­latgazdasági elemzőket ké­peznek. Szak üzemmérnök-képzés kezdődik Gyöngyösön, Me­zőtúron, Szarvason, Hódme­zővásárhelyen- Kaposváron, Kecskeméten és Nyíregyhá­zán, főiskolákon, illetve egyetemi főiskolai karokon ugyancsak a jövő év tavaszi félévében. Kiskerttulajdonosoknak a burgonyatárolásról A burgonyát az Idei gyen­gébb termés és ezzel összefüg­gésben a magasabb ára miatt a szokottnál is gondosabban keli tárolni — figyelmeztet a MÉM Növényvédelmi és Agro­kémiai Központja. A túlságosan meleg helyen tartott krumplit a gombás és a baktériumos rothadás károsítja. Ugyanakkor 5-8 hét után, te­hát már december végén vagy januárban, csírázásnak indul, s emiatt megfonnyad a burgo­nya. A túl hideg tárolóhelyen, plusz 3 fok alatt eicukrosodik, megédesedik, fagypont alatt pe­dig üvegesedik, megfagy, em­beri fogyasztásra alkalmatlan­ná válik a termés. rátust tudjon létrehozni. Tapasztalatokra hivatkozva vallják a „rábások”, hogy külső tervezőkkel, tervező- intézetekkel nem lehet ma­ximálisan megoldani egy- egy vállalat rekonstrukció­ját. A saj^t fejlesztőgárdá­juk ismerve a vállalat fel­adatait, céljait, olyan ru­galmasan tudja megoldani a felmerülő problémákat, s olyan rövid határidővel ké­pes dolgozni, amire talán egyetlen külső intézmény sem lenne képes. Jelenleg a Rábánál tíz ilyen apparátus dolgozik, amelyeket a beruházások kivitelezésére hozott létre a vállalat. Feladatuk az üzem­csarnokok berendezése, szá­mítógépek üzembe helyezé­se, szállítószalagok legyártá­sa és felszerelése. Tehát zö­mében azok a gyártást segí­tő részegységek elkészítése, melyek sem Magyarorszá­gon, sem pedig a szocialis­ta országokból ma nem vá- sárolhatóak meg. Ez min­denképpen kényszerűség a vagon- és gépgyárnak, de azért, hogy eredményesen és időben megvalósuljanak a beruházások, elengedhetet­lenül szükséges megoldások. Ugyancsak ebbe a téma­körbe tartozik a gépimport kérdése. Hosszas harc árán érte el a Rába, hogy az im­port gépek beszerzése saját hatáskörükbe tartozzék. Azt azonban mégsem lehetett el­viselni, hogy számos külön­böző szervezeteknél olyan ügyintézőkhöz kerültek a gépvásárlási ügyek, akiknél a fiók aljában gyakran hó­napokig is megválaszolatla­nul maradtak a levelek. A közvetlen gépkereskedés előnye, hogy saját kapcsola­taik révén olyan gépeket tudnak megvásárolni, ami­lyet akarnak. Tehát a lehe­tő legtermelékenyebbet, és amelyik leginkább illeszke­dik a gyár profiljába. Gyakran felmerül a vád, hogy a Rába termékfejlesz­téseiben gyakran támaszko­dik licencek, know-howok vásárlására. Erről a gyár vezetői a következőképpen vélekednek. Nem tagadják, hogy számos külső szellemi eredményeket hasznosítanak gyártmányaikon. Ezzel együtt nem lebecsülendő a saját fejlesztő tevékenység sem. De azt vallják, hogy egy szakembernek meg kell találnia azt az értéket, azt a pluszt, amit pl. egy li- cenc ad. Ha az idegen szel­lemi erő ilyet nem tartal­A Vésztői Körösmenti Ter­melőszövetkezetben ebben az évben ezer hektáron ter­mesztettek szóját. Mint Nyi­las Károly, a szövetkezet el­nöke elmondotta, az aszály ellenére megfelelő termést takarította be. Évek óta ter­melik Vésztőn a szóját, s eddig még nem csapta be a gazdaságot ez a fehérjenö­vény. Jól bírta a szárazsá­got, de a csapadékosabb, belvizes évjáratokban is hozta a megfelelő jövedel­met. A mezőgazdasági ki­bontakozási programnak megfelelően úgy határoztak a Körösmenti Tsz-ben, hogy növelik a vetésterületet. Jö­vőre 1600 hektáron vetnek szóját a vésztőiek, ezzel egy időben csökkentették 600 hektárral a búza vetésterü­letét. Csölíkenteni kívánják a napraforgó-területet is. Mi­vel a szövetkezet jelentős sertéságazattal rendelkezik, a szükséges takarmányt sa­ját maga kívánja megter­melni. ezért emelik a kuko­rica vetésterületét. Decem­ber elejére befejeződött a 4 ezer hektáron az őszi mély­szántás. Az állattenyésztésben to­vábbi előrelépésre számíta­nak a vésztőiek. A sertés- ágazatban a minőségi köve­telmények fokozódnak, első­sorban az exportigények ki­elégítése miatt. Véleményük szerint a mai kínálati piac mellett csak az marad ver­maz, akkor viszont azt nem szabad megvennie a gyár­nak. A tapasztalat egyéb­ként mindenképpen az, hogy egy-egy ilyen szabadalmaz­tatott gyártási technológia mögött mindig találnak a konstruktőrök újabb lendí­tőerőt, valaminek a korsze­rűsítésére. Ezért hát nem szabad idegenkedve fogadni ezeket a külső szellemi tő­kéket, különösen nem, ha ez összhangban van a ter­mékskálával, a tulajdonkép­peni vállalati műszaki fej­lesztő apparátus érdekeivel. A Rába termékeinek to­vábbi és állandó fejleszté­sére, korszerűsítésére külö­nös gondot fordít. Ma le­hetetlen terméket úgy érté­kesíteni, hogy a gyártó nem ismeri a gyártmány 'sorsát. Állandóan kapcsolatban kell lenni a felhasználóval, ku­tatni a felhasználói igények változását, és a gyártás so­rán folyamatosan korrigálni a termék minőségét. Az üz­leti sikerek kulcsa a köz­vetlen vevői kapcsolatokban van. A fejlesztések során feltétlen kikérik a felhasz­nálók véleményét. Kísérleti üzem építését kezdték meg a Rábánál, ahol a 800 ezer kilométer „futást" garantált járművei­ket próbapályákon faggat­ják majd. Az itt szerzett. senyben, aki az önköltséget is csökkenteni tudja. Ezért határozták el a rekonstruk­ciót, a battériás tartás be­vezetését. Ennek lényege, hogy 60 napos kor után hí­zóbattériába kerülnek a sül­dők. Az eljárás bevezetésé­től azt várják, hogy 800-1000 grammal csökken a takar­mányfelhasználás egy kilo­gramm élősúlyra vetítve. Ami a minőséget illeti, je­lenleg is jók az átlagosz­tályzataik, csak kevés hízó kerül a másodosztályba. Au­gusztus végén többéves szer­ződést kötöttek a Miskolci Húskombináttal. Megálla­podtak a szállításban is a miskolciakkal. A nagy csúcs­munkák idején, májustól októberig a Miskolci Hús­kombinát szállítja Vésztőről a hízót, míg novembertől áprilisig a szállítókapacitás jobb kihasználása céljából a tsz járművein érkezik meg a jószág az északi nagyvá­rosba. A szövetkezet hús­üzemében évente a meghiz­lalt sertésállomány felét, mintegy 16 ezer hízót dol­goznak fel. Már évek óta eredménye­sen dolgozik a juhágazat. Az állandó elletés és fejés révén ebben az évben mint­egy 11 millió forint fedezeti eredményt hoz a juhászat. Ez azt jelenti, hogy anyán­ként 2500 forintnyi jövede­lem keletkezik a szövetke­zetben, ami országosan is kiemelkedő eredmény. Elha­valóságos körülmények kö­zött mért műszeres vizsgá­latok során kapott adatokat értékelik, s az észrevett el­téréseket módosíthatják. Ma is létezik egy laboratórium, ahol egy-egy új típusnak a tesztelése 2-3 hónap alatt elvégezhető, de a jó üzletek megkötésének alapfeltétele, hogy a prototípusok vizsgá­latainak az ideje tovább rö­vidüljön. A versenyképesség meg­tartása érdekében 1988-ban áttérnek egy korszerű CAD CAM rendszerű számítógé­pes tervező rendszerre, amellyel a járművek futó­műveinek világszínvonalon történő kialakítását kíván­ják megoldani. Ma kb. 300 féle típusú futóművet gyárt a Rába, melyek eljutnak Észak-Amerikától Ausztrá­liáig. A közel 20 ezer főt fog­lalkoztató nagyvállalat éle­téről csupán töredék hang­zott el. A misztikumba zárt győri vagon- és gépgyárról azonban némi ízelítőt kap­tunk. Akiknek meg kellett válniuk a gyártól, lehet, hogy keserű szájízzel gon­dolnak a Rábára, de mindez azokért történt, akik marad­tak. A vállalati átlagkereset összege éves szinten 101,5 ezer forint. (!) B. A. tározták, hogy hat új ho- dályt létesítenek az elkövet­kező években. Terveik kö­zött szerepel, hogy 1989-re 2000-2500-zal növelik az anyalétszámot. Gépváltás előtt áll a szö­vetkezet, szeretnék bevezet­ni a szakosodást a gépesí­tésben. Elkészült a felújított gépműhely, amelyben saját alkatrészgyártó üzemet kí­vánnak kialakítani. Erre az elhatározásra azért jutottak, mert évente 10 millió forin­tot tett ki az alkatrészkölt­ség. amelyet már nem tud­tak fedezni. Készülnek a jövő évi for­galmi adó és személyi jöve­delemadó bevezetésére is. Létrehoztak egy 3-5 tagú adócsoportot, amelynek fel­adata lesz majd figyelem­mel kísérni a személyi jö­vedelemadót, valamint más adóféleségeket. Kedvezően érinti a szövetkezetei, hogy 1984 vége óta 240 dolgozót építettek le, és jelenleg 500 aktív tag tevékenykedik csak a szövetkezetben. Ez a korábbi létszámcsökkentés a jövőre bevezetendő bértö­meggazdálkodás miatt elő­nyösen befolyásolja a Kö­rösmenti Tsz gazdálkodásá­nak feltételeit. A szakem­berek már nagy erővel dol­goznak a termelési terve­ken, s december közepére el is készülnek az 1988-as programmal. Teszik mindezt azért, hogy világosan kide­rüljön, mit várhatnak 1988- tól. Az aszály igencsak pró­bára tette ebben az évben a tsz-t, a tervezett 30 millió forint nyereséggel szemben, várhatóan 8 millió forint körül alakul az eredmény 1987-ben. (Verasztó) flfctfiatül Az Alföldi Tüzép Vállalat ELADJA Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 48. sz. alatti MINTABOLTJÁT, berendezéssel együtt. Érdeklődni: a vállalat, központjában, Kecskeméten a szervezési főosztályon, telefon: 76/21-699. Az alkatrészek zöme korszerű, számjegyvezérlésü szerszám­gépekkel készül (Reprodukciók) Fejlődő ipari melléktevékenység a gyenge adottságú tsz-ekben Szakmérnök­képzés Körösmenti Tsz, Vésztő Eredményes a juhágazat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom