Békés Megyei Népújság, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-02 / 284. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. DECEMBER 2., SZERDA Ára: 1,80 forint XLIL ÉVFOLYAM, 284. SZÁM Nőttek a teljesítmények a mezőgazdaságban Az Állami Gazdaságok Országos Egyesülésének igazgatótanácsa kedden, a Magyar Tudományos Akadémián ülést tartott. A testület a gazdaságok idei teljesítményét elemezte, és megvitatta a jövő évi teendőket, feladatokat. Az ülésen Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter tartott előadást. Hangsúlyozta, hogy az elkövetkező időszakiban nem csökken az agrártermelés jelentősége, sőt, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar stabilizáló szerepe a korábbinál is nagyobb lesz. Az ágazatok — a terv szerint — jövőre is kiegyensúlyozott lakossági ellátást biztosítanak, és kellő arányban járulnak hozzá az exportelőirányzat teljesítéséhez. Ami az idei esztendőt illeti: a mezőgazdaság közepes évet zárt. A teljesítmények azonban a tavalyihoz képest tovább nőttek; a mezőgazdaság teljesítménye az előzetes értékelés szerint 1,5 százalékkal haladta meg az 1986. évit. Banki program a fizetési nehézségek feloldására A Magyar Hitel Bank Rt. igazgatósága programot fogadott el a tartós fizetési nehézséggel küzdő gazdálkodó szervezetek helyzetének rendezésére. Ezzel kapcsolatban ifj. Nyers Rezső, a Magyar Hitel Bank Rt. ügyvezető igazgatója az MTI munkatársának elmondotta: a legutóbbi központi intézkedések hatására a bank rákényszerül arra, hogy gyors ütemben felülvizsgálja a legfontosabb tennivalókat a nehéz pénzügyi helyzetbe került partnereinél. Jelenleg partnerei között 50-60 olyan vállalat van, amelyek jövedelmezősége nem megfelelő, fizetési nehézségekkel bajlódnak. Ezek egy része olyan nagy ipar- vállalat, amelyeknél nem az idén jelentkeztek a nehézségek. A bank arra törekszik, hogy ahol lehet, ott saját erőből rendezzék a veszteségeket, s teremtsék meg a jövedelmező gazdálkodás feltételeit. Ehhez a pénzintézet különböző módon segítséget is nyújt. Ha kell, a rendezéshez hitelt folyósít, szakemberei műszaki-gazdasági tanácsokkal látják el a gazdálkodókat, sőt részt vesznek a szervezési feladatok megoldásában is. A közeljövőben az MHB-nál külön szakértői csoportot is létesítenek a bajba került vállalatok helyzetének gyors rendezésére. Távlati elképzelés, hogy a bank — ha ezt igénylik — válságmenedzsereket közvetít a vállalatokhoz. A válságmenedzserek kiképzésére külföldi egyetemek szakértőit veszik igénybe. Amennyiben nincs lehetőség a pénzügyi helyzet gyors rendezésére, az érintett vállalatoknál a bank hamarosan megindítja a fel- számolási eljárást. Erre néhány esetben még az idén sor kerül. Hazánkba látogat Wojciech Jaruzelski Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának meghívására Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának elnöke baráti munkalátogatásra ma hazánkba érkezik. Export várakozáson felül az ipari szövetkezetekből Békés megye ipari szövetkezetei számos erőfeszítést tettek 1987-ben a konvertibilis export növelésére. Ezt az évet abban a reményben indították, hogy valamennyi ágazatban bővülnek külpiaci lehetőségeik. Ennek megfelelően a nem rubelelszámolású exportot 37,1, a rubelelszámolásút pedig 11,1 százalékkal szerették volna növelni. A megyei és a központi szervek intézkedéseikkel elsősorban a tőkés országokba irányuló szállításokat ösztönözték az ország külkereskedelmi és pénzügyi egyensúlyának javítása céljából. Most, december első napjaiban már világosan látható, hogy az ipari szövetkezetek várható év végi ex- oortteljesítése» messze meghaladja a tervezettet. A megyei szövetség vezetői szerint a nem rubelelszámolású export 51 százalékkal haladja meg az 1986. évi teljesítést. Az exportban a nem rubelelszámolású részarány is változik. Tavaly az összes exportból 41,5 százalékot jelentett a tőkés rész. Ez a szám 1987-ben megközelíti az 59 százalékot. Ebben az évben a tavalyinál több villamos berendezést, bútort, textilruházati terméket, népművészeti és háziipari készítményt, cipőt, textilt, fémtömegcikket vásároltak meg a szövetkezetektől az igényes nyugati vevők. A kisszövetkezetek közül is több élt az export- lehetőségek kihasználásával, mint arra év elején gondoltak. Az exportértékesítésben élen jártak: a Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezet, a Gyomaendrődi Fa- és Építőipari Szövetkezet, a Békéscsabai Bútoripari Szövetkezet, a Mezőberényi Faipari Szövetkezet, a Békéscsabai Béta Szövetkezet, a Szarvasi Bútoripari Kisszövetkezet, a szarvasi Szirén Szövetkezet, a Gyulai Szabók Szövetkezet, a Tót- komlósi Vegyesipari Szövetkezet, a Csaba Szőnyegszövő, az Endrődi Cipész Szövetkezet, a békési Fontex, a Gyomaendrődi Kötőipari Szövetkezet és az Orosházi Vas-, Műanyagipari Szövetkezet. Ezekben és a többi szövetkezetekben nemcsak a termékek minősége, piacképessége javult számottevően, hanem a piacpolitika is. Hatással voltak ezekre a változásokra az export növelésére hozott érdekeltségi intézkedések, és azok a pályázatok, melyek az export- termelés irányába ösztönöztek. D. K. Tegnap délelőtt érkezett Békéscsabára Gustmann Norbert, a Német Szocialista Egységpárt agitációs és propagandaosztályának főmunkatársa, akit a megyei pártbizottság épületében Nagy Jenő, a megyei párt- bizottság titkára fogadott, s tájékoztatta megyénk helyzetéről, ideológiai munkánk fő kérdéseiről, feladatairól. Gustmann Norbert délután a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságán tartott előadást „Időszerű ideológiai kérdések a Német Szocialista Egységpártban” címmel, majd ellátogatott a megyei könyvtárba. Ma, szerda délelőtt a mezőberényi pártbizottságon fogadják az NDK-beli vendéget, aki ezt követően a Petőfi Gimnáziumot keresi fel, s találkozik a német és magyar tanítási nyelvű iskola tanulóival. Gustmann Norbert délután a Békéscsabai Mezőgép Vállalattal ismerkedik, s ezután utazik el megyénkből. Nyereséges vegyes vállalat Nyereséggel zárja első évét a Polifoam Műanyagfeldolgozó KFT, az első magyar—japán vegyesvállalat. Az alapítók az előzetes gazdaságossági elemzések alap- I ján erre az esztendőre még i nem számoltak felosztható ! nyereséggel, ám a vállalat ! termékei a vártnál kelendőbbnek bizonyultak, s a gyors fejlesztések is bővítették értékesítési lehetőségeiket. A vállalat az idén előreláthatóan 150 millió forint árbevételre tesz szert, ami ha szerény mértékben is, de már nyereséget biztosít az alapítóknak. A társaság a múlt év közepén kezdte meg az itthon addig nem gyártott polietilén habok gyártását. Az új termékből először építőipari szigetelőanyagokat állítottak elő japán technológia alapján, majd saját fejlesztéseik eredményeként kempingcikkekkel, cipőipari kellékekkel szélesítették a választékot. Alig egy hónapja ismét új termékkel jelentek meg; polietilén habból készítenek egyfajta szigetelő, a falak hideg sugárzását megszüntető anyagot a tapéták alá. A gyulai áfész cukrászüzemc évről-cvre dinamikusan növeli termelését. Ez az összeg /várhatóan ebben az évben meghaladja a 16 millió forintot. Ebben nem kis szerepe van annak, hogy a területén lévő boltokban évente kétszer bemutatót és vásárt rendeznek. Legutóbb Dobozon, az ABC- áruházban a sütemények széles választékát kínálták a vásárlóknak A Déte igazgatótanácsának ülése Battonyán Napirenden a növénytermesztés gépesítése Battonyán, a nagyközségi tanácsnál tartotta tegnap, kedden igazgatótanácsi ülését a Dél-Békés Megyei Termelőszövetkezetek Gazdálkodási Társulása (Déte) Olajos Imre elnök vezetésével. A tanácskozás munkájában részt vett dr. Fórján Mihály, a megyei pártbizottság munkatársa, Szörényi László, a TOT tanácsosa, Nagy Mihály, a megyei tanács osztályvezető-helyettese és Győrfi Károly, a Teszöv titkára. Elsőként Horváth Pál igazgató előterjesztésében j jelentést hallgattak meg a ! lejárt igazgatótanácsi határozatok végrehajtásáról. Majd a jelölőbizottság jelentése és javaslata alapján újabb ötéves időtartamra ! Benke Eleket, az Orosházi ■ Dózsa Tsz elnökét választották meg az ellenőrző bizottság elnökének. Orbán Mihály igazgatóhe- j lyettes a növénytermesztés gépesítésének helyzetéről, fejlesztési lehetőségeiről adott átfogó tájékoztatást. Dél-Békésben ma még olyan műszaki háttér áll a gazdaságok rendelkezésére, amely alkalmas a csúcsidőszakok kapacitásigényének kielégítésére. A traktorellátottság az országosnál kedvezőbb képet mutat. Továbbra is fennáll a középteljesítményű univerzális traktorok hiánya a szövetkezetekben. Az idén huszoneggyel emelkedett a kombájnok száma, ennek ellenére a kalászos gabona betakarításakor még nem biztosítható az optimális kapacitás az egyes gazdaságokban. A gépek, berendezések műszaki ellátása, karbantartása általában megfelelő, sok gond van viszont a géptárolás és a korrózió elleni védelem területén. Egyes becslések szerint a korróziós károk és a tárolási gondok okozta költségnövekedés elérheti a 15-20 százalékot. Az idei őszön a szakemberek a legnagyobb problémának az állandó alkatrészhiányt jelölték meg. Még ma is gond a siló- és szilázskészn tő berendezések alacsony technológiai színvonala, még akkor is, ha néhány korszerű önjáró gép került beállításra 1987-ben. Az igazgatóhelyettes szólt a szemestermény-szárítók állapotáról is. Többek között elmondotta, a térségben található 53 szárító többsége már amortizálódott, és 1980 óta mindössze hét új szárító létesült. A jövőben a hatékonyabb növénytermesztés érdekében szükség van a szárító- és tárolókapacitás bővítésére. Befejezésül az IGP-program megvalósulásáról mondta el véleményét. Sok korszerű és nagy értékű gép került az elmúlt időszakban a gazdaságokba, ám ezek közül jó néhánynak olyan magas az ára, amelyet csak nehezen tudnak megfizetni a gazdaságok. Például egy Claas dominátor 106-os kombájn több mint 3 és fél millió forintba kerül. A hozzászólók közül többen rámutattak a költségtérítéses gépüzemeltetés előnyeire, s felkérték a Déte apparátusát arra, hogy vizsgálja meg az 1988. évi szabályozók tükrében ennek a formának a hatását. Néhá- nyan arra hívták fel a figyelmet, hogy a gépbérlet (lízing) rendkívül drága, nem áll arányban az egyes gépek által hozott haszonnal. A jövőben meg kell vizsgálni a dél-békési térségben a Szárazér esetleges öntözési célú felhasználásának lehetőségét. A Déte taggazdaságaiban megfelelő a műszaki szakember-ellátottság, de a szakma tekintélyének növelésére van szükség. Az igazgatótanács-ülés bejelentésekkel zárult. V. L.
