Békés Megyei Népújság, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-10 / 291. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. DECEMBER 10., CSÜTÖRTÖK Ara: 1,80 forint XLEL ÉVFOLYAM, 291. SZÄM Fórum a pedagógus- bérrendszer változásairól Népművelő-évzáró Békéscsabán A gyulai Erkel Ferenc Művelődési Központ adott tegnap délelőtt otthont a Békés Megyei Tanács művelődési osztálya és a Pedagógusok Békés Megyei Bizottsága által rendezett fórumnak, amelyen több mint háromszáz közoktatásban dolgozó állami és szakszervezeti vezető és tisztségviselő vett részt. A megjelenteket dr. Szűcs Alajosné, a pedagógus-szakszervezet megyei titkára köszöntötte, majd dr. Sárái Lajos, a Pedagógusok Szak- szervezete Központi Vezetőségének titkára tartott vitaindító előadást és tájékoztatót a stabilizációs és kibontakozási programról, az ezzel kapcsolatos szakszervezeti állásfoglalásokról, valamint az új adó- és bérrendszerrel kapcsolatos szakszervezeti véleményekről. Előadásában nem véletlen, hogy a legnagyobb visszhangot a pedagógus-bérrendszer változásairól szóló tájékoztató váltotta ki. Az iskolák önállóságára, hatékonyabb gazdálkodására született új bérrendszer sok új vonást hordoz. Például jó néhány bérpótlék beépül az alapbérbe, megváltoznak az alsó bértételek, új kategóriaként jelentkezik a határozott időre szóló alapbér- emelés. amely úgy működik, mint a mozgóbér. Változik a túlmunka díjazása, amelynek zömét a jövőben átalányként lehet kifizetni. Megjelenik a kötelező óraszámba beszámítható tevékenység, s megváltozik az ifjúsági mozgalommal foglalkozók díjazásának rendje is. A fórumon mód nyílt a kérdésekre is, amelyek azt bizonyították, hogy az új bérezési formával még nincsenek egészen tisztában az iskolák vezetői, s a szakszervezeti tisztségviselők. A kérdések között szó volt a szakszervezeti törvény esetleges napirendre kerüléséről, a szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezményének mértékéről, a túlórák átváltásából keletkező pedagógusstátuszok anyagi vonzatairól, valamint a pedagógus-szakszervezet által első helyre állított technikai és ügyviteli dolgozók bérrendezésének kérdéséről. A vitában néhány gyakorlati tennivaló ismertetésével részt vett Hőgyes Endréné, a megyei tanács pénzügyi osztályának csoportvezetője és Rácz Sándor, a megyei pártbizottság politikai munkatársa. Rácz Sándor felhívta a figyelmet arra, hogy a fenntartó tanácsok kísérjék figyelemmel a nehéz körülmények között gazdálkodó iskolákat, s arra, hogy a pályakezdő fiatalokra vonatkozó új rendeleteket (hospitálás. túlóra vállalása) az iskolák vezetői tartsák meg. (bse) Egyeztető megbeszélés Tegnap több helyszínen tartották meg Békéscsabán megyénk népművelőinek hagyományos évzáró — részben egyesületi, részben továbbképző — rendezvényét. Először a Magyar Népművelők Egyesülete megyei területi szervezetének tagjai előtt számolt be Pál Mik- lósné titkár az idei évben végzett munkáról, amely között a legkiemelkedőbb kétségkívül az a tavasszal, a könyvtárosok egyesületének helyi csoportjával közösen megszervezett találkozó volt. amelyen a közművelődés Békés megyei vezető képviselői megyénk párt- és állami vezetőivel találkoztak és egyeztették elképzeléseiket. Az éves egyesületi taggyűlésen a titkár beszámolt arról is, hogy a taglétszámot tekintve mára a megyei szervezet hazánk egyik legnagyobb jává fejlődhetett; a közművelődésben dolgozók döntő hányada — mintegy kétszázan — tagjai már az MNE-nek. A továbbképzési napon ezt követően Maróti Pálné, a megyei tanács főkönyvelőségének vezetője a január 1-jével életbe lépő jelentősebb pénzügyi-számviteli változásokról adott tájékoztatást, majd dr. Tóth Béla, a Művelődési Minisztérium közművelődési főosztályának a tisztségviselőkkel helyettes vezetője a gazdasági-társadalmi megújulási program részeként elfogadott, a közművelődés intézményhálózatára, annak munkájára vonatkozó központi intézkedési terv részleteiről adott meglehetősen nagy vitát kiváltó tájékoztatást. (A nemcsak a közművelődés lehetőségeit taglaló intézkedési tervre, és annak megyei programjára lapunkban még visszatérünk.) Délután a békéscsabai nemzetiségi klubházban a körzetközpontok igazgatói és a közművelődési szakfelügyelők tanácskoztak: a téma itt is a továbblépés és a szervezeti-tartalmi átalakítás lehetőségeinek elemzése volt. A közigazgatásban tervezett úgynevezett kétlépcsős irányítási rendszer bevezetése (nevezetesen: rövidesen megszüntetik az ún. körzetközpontokat; a döntések a helyi — városi és nagyközségi, községi — tanácsoknál. illetve a megyei tanácsnál történhetnek) a közművelődés intézmény- rendszerének átszervezését is maga után vonja. Este a minisztérium főosztályának vezetőhelyettese külön megbeszélést folytatott megyénk közművelődésének felelős tisztségviselőivel. (N. L.) Napirenden a személyszállítás Szinte valamennyiünket közvetlenül érintő témával foglalkozott — más fontos kérdések mellett — december 9-én, tegnap a Békés Megyei Szállítási Bizottság, amely Araczki Jánosnak, a bizottság elnökének vezetésével tartotta ez évi utolsó ülését Békéscsabán, a megyei tanácsnál. A téma pedig: Békés megye személy- szállítási helyzete. A MÁV Szegedi Igazgatósága megyénkben tíz vonalon, 83 szolgálati helyen bonyolítja le a személyforgalmat. A távolsági útirány döntően a békéscsaba—Szolnok—budapesti és a békéscsaba—szeged—budapesti útvonalon mutatkozik, elővárosi forgalom pedig a Köte- gyán—Békéscsaba, az Orosháza—Békéscsaba, valamint a Mezőhegyes—Békéscsaba útvonalon alakult ki. A MÁV a személyszállítással összefüggő idegenforgalmi szolgáltatást is bevezette a megyében. A személyforgalomban a másik meghatározó nagy vállalat a Körös Volán, amelynek menetrendszerű autóbuszjárataival a megyeszékhely 48 településről átszállás nélkül, további 22 településről pedig egyszeri átszállással elérhető. A körzetközpontok közvetlenül elérhetők. kivéve Szeghalmot és Gyomaendrődöt. A megyéből 7 megyeszékhelyre indulnak távolsági járatok, amelyekkel átszállás nélkül lehet utazni a fővárosba. Kecskemétre, Szolnokra. Miskolcra, Debrecenbe, Szegedre, Egerbe, és szintén közvetlenül, a társvállalatok járatait igénybe véve lehet még utazni Nyíregyházára és Dunaújvárosba. Helyi járatok, a megye tíz településén közlekednek, jelenleg 275 autóbusz bonyolítja le a forgalmat. Tavaly 11 új autóbuszt vásárolt a Volán, elsősorban a leselejtezett buszokat pótolták az újakkal, a fejlesztés minimális volt. Tavaly 15,2 millió utas fordult meg a helyközi autóbuszjáratokon, 1,4 százalékkal kevesebb, mint 1985-ben. A helyi járatokon is csökkent az utaslétszám, mégpedig 3,2 százalékkal. Nemcsak az utasok száma, hanem az átlagos utazási távolság is csökkent, hasonlóképpen a helykihasználáshoz. A csökkenés oka az. hogy változtak az utazási szokások, több a magán-személygépkocsi, de az okok közé tartozik az is, hogy az emberek kénytelenek jobban meggondolni az utazást, a költségek miatt. A Volán-autóbuszokon közlekedő utasok zöme, 80,8 százaléka az úgynevezett hivatásforgalom keretében veszi igénybe a Volán-járműveket : bérautóbusz, szerződéses, illetve tanulóbusz hozza-viszi a munkába, iskolába járókat. S milyen a háttér? A legtöbb megyét megelőzve rendezett. Megfelelő az orosházi, a gyulai, a szarvasi, a békési autóbuszállomás, nemrég adták át Mezőko- vácsházán az új autóbuszállomást ,és várhatóan 1988 második felében üzembe helyezik a békéscsabai busz- pályaudvart is. Az üzemegységeknél adott a forgalomhoz szükséges műszaki háttér. A személyszállítás témakörébe tartozik a taxi üzletág is. Míg 1982-ben 36 személyszállító kisiparos működött a megyében, a múlt év végi adatok szerint már 155 magántaxis dolgozik a megyében, közmegelégedésre. A megyei szállítási bizottság ezután még a következő két témával foglalkozott: a rakodásfejlesztési alapból történt beruházás gazdasági kihatásai és eredményei a Békés Megyei Állami Építőipari Vállalatnál, majd pedig „Külkereskedelmi áruforgalmunk közlekedési és nemzetközi szállítmányozási feltételrendszere és annak Békés megyei vonatkozásai.” Végül a bizottság megtárgyalta és elfogadta jövő évi munkaprogramját. T. I. Egy helyközi Volán-járat a sok közül Fotó: Gál Edit II Varsói Szerződés pártvezetőinek találkozója Berlinben A Varsói Szerződés tagállamai testvérpártjainak első és főtitkárai, kölcsönös megállapodás alapján, december 11-én, pénteken Berlinben találkozót tartanak. (MTI) A gyomaendrődi Körösi Állami Gazdaság az idén kezdte meg a sícipők gyártását. A gazdaságban mintegy 45-50 nő készíti osztrák bérmunkában a sícipőket. Ebben az évben várhatóan mintegy harmincötezer pár síeipőt gyártanak Gyomaendrődön Fotó: Gál Edit Vállalati tanácsülés az Orosházi Mezőgépnél Az Orosházi Mezőgép Vállalat soron következő vállalati tanácsülését tegnap tartotta meg a gyopárosfür- dői üdülőjében. A vállalati tanács tagjait és a meghívott vendégeket Ivanics János, a vt elnöke köszöntötte, majd a napirendi pontok elfogadtatása után megkezdődött a felelősség- teljes munka. Először a vállalat I—III. negyedéves mérlegének ismertetéséről, majd az 1987- es esztendő várható eredményeiről esett szó. Mint elhangzott, az idei elérhető nyereség 68,6 millió forint körül várható, ami jobb a tavalyinál, bár kissé elmarad a tervezettől. Az elmaradást egyértelműen a költségtényezők nagyarányú növekedése okozta. A végső eredmények a hátralevő időszakban exportálandó termékek átadása után, a hónap második felében válnak ismertté. Ezt követően szó esett az 1988. évi szabályzók ismertetéséről, melyek megkésve ugyan, de nagyjából már rendelkezésre állnak a vállalat további tevékenységét meghatározó tervezésekhez. Ugyancsak megtárgyalta a vállalati tanácsülés a brut- tósítási alapelv tervezetét, melyet a jelenlevők egyhangúlag elfogadtak. Beszámoló hangzott el a világbanki szerkezetátalakító program vállalati végrehajtásáról, valamint az 1987. évi kereskedelmi tevékenységről. Szóba került a megyei viszonylatban is újszerűnek számító marketing- munka — melynek gyakorlati eredményei a napokban kerülnek a vállalat vezejtői elé —, valamint a vezetői információs rendszer kialakítása és működése. Ez utóbbi abban igyekszik segítségükre lenni a döntésre jogosultaknak, hogy a számítógépek segítségével folyamatában áttekinthetővé válik a termelés, így mód van az esetleges azonnali beavatkozásokra. A Mezőgép jövő évi árbevételi terveihez, valamint a vállalat hosszú távú kereskedelmi feladataihoz hozzászólt Szabó Ferenc, a gyár igazgatója is. — Még ugyan néhány nap hátra van az idei esztendőből, de úgy tűnik, az Orosházi Mezőgépnek sikerül rekordévet zárnia. Az elért eredmények alapján minimum 3 alternatívát látok a következő esztendő tervezésekor. Már akkor is ^keményen meg kell dolgoznunk ’88-ban, ha az idei eredményeket tekintjük bázisnak. Mégis úgy gondolom, hogy egy közepes terv célkitűzése lehet 800 millió forintos árbevétel. Természetesen ehhez nagy erkölcsi és szellemi összefogásra van szükség — mondta végezetül az igazgató. Ezután Rivnovszki Mihály, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetőhelyettese méltatta a Mezőgép dolgos, szorgalmas kollektíváját. Megemlítette, hogy a vállalat alaposan kivette részét az országra háruló ipari termelésből, s a maguk területén a megyében első helyen szerepelnek az exportfeladatok teljesítésében. Ha továbbra is sikerül megtartani a jó vállalati stratégiát, akkor bátran bízhat a megye a feladatok teljesítésében. A termelés és ezen belül az export növelése pedig mindenképpen kedvezően kell hogy hasson az itt dolgozókra. A továbbiakban szó esett a gyártás-, gyártmányfejlesztésekről, a beruházások lehetőségeiről és azok szükségességéről. A korszerű és minőségileg is színvonalas mezőgazdasági gépek, adapterek gyártásához új technológiára, új berendezésekre van szüksége mind az orosházi, mind pedig a mezőkovácsházi üzemnek. Megtárgyalta még a vállalati tanácsülés a kötvénykibocsátás és az ebből befolyó összeg felhasználását. A tanácskozás a vállalatnak a minőség fokozására tett javaslatok megtárgyalásával, a kollektív szerződés módosítására tett ajánlások megtételével fejezte be munkáját. (bacsa)
