Békés Megyei Népújság, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-09 / 290. szám

1987. december 9., szerda o Nagybánhegyesi Zalka Tsz Túlteljesítik a nyereségtervet Már a következő szezonra készülnek a gépműhelyben a sze­relők. Képünkön Rába-traktort javítanak Fotó: Veress Erzsi Megyénk déli részén 6 ezer 600 hektáros területen gazdálkodik a mintegy 2300 tagot számláló Nagybánhe­gyesi Zalka Termelőszövet­kezet. A tsz-ben 1400 aktív tag dolgozik. Ebben az év­ben a tsz 38 éves fennállá­sa óta legmagasabb árbevé­telét, várhatóan 1,3 milliárd forintot és legmagasabb nyereségét, mintegy 50 mil­lió forintot éri el. Arra a kérdésre kerestük a választ Nagybánhegyesen, mi az oka az idei jelentős előrelé­pésnek. Czibula János el­nökhelyettes segített eliga- zodni^az egyes’ ágazatok ér­tékelésében. Kiesések a növénytermesztésben A növénytermesztésben árbevételük tervszinten ala­kult, s eléri a 145 millió forintot. A növénytermesz­tési főágazat eredménye 20 millió forint. A rendkívüli szárazság alaposan próbára tette a főágazatot, az idén december 1-ig mindössze 330 milliméter csapadék áz­tatta a kaszaperi és a bán- hegyesi határt. A cukorré­pa, amelyet 37 hektáron ter­mesztenek, a tervezettnél jobb eredményt hozott, kü­lönösen a digestió magas, eléri a 17,3 százalékot. Jelentős kiesés volt a köménynél, a maghozó hagymánál, valamint a hib­ridkukorica-vetőmagnál. A tervezettnél lényegesen ma­gasabb átlagtermést értekei borsóból, így összességében ez a növény csaknem 3 mil­lió forint jövedelemtöbble­tet adott. A szövetkezet szakvezetői nem elégedettek a növény- termesztés eredményeivel. Azt tartják, hogy a környe­zetükhöz képest gyengék az eredmények, van még javí­tanivalójuk. Ezen az őszön mintegy 200 hektárral csök­kentették az őszi búza ve­tésterületét. Több mint 1520 hektáron került földbe az őszi búza magja és most igen biztató képet mutatnak a táblák. Tavaly ilyenkor még ki sem kelt a búza jó része, jelenleg az állomány fejlettsége eléri az időszak­nak megfelelőt. Jövedelmező állattenyésztés Az állattenyésztésben szer­kezetváltás történt. Tavaly még a Bakét működtette bérlemény formájában a Zalka Tsz eszközeit, istálló­it. Az év elején visszavette a szövetkezet ezeket a léte­sítményeket és bennük gaz­daságos tevékenységet foly­tatott. A tenyésztojásokat elszállítják a Bakét keltetői­be, s a kihelyezett broiler- csirke-állomány a megfelelő árak következtében kellő jövedelmet hoz. Ebben az évben az Orosházi Baromfi- feldolgozó Vállalatnak csak­nem 800 ezer broilercsirkét szállítottak, mintegy 1220 tonna súlyban, összességé­ben a tervezettnél 1,3 millió forinttal több nyereséget ad a baromfi a tsz-ben. Némi előrelépés történt a szarvasmarha-ágazatban. A tsz 670 tehene az idén 5700 literes átlag tejtermelést produkált tehenenként. A tervezetthez képest 2 és fél millió forint a veszteség­csökkenés a szarvasmarha­ágazatban 1987-ben. A fen­tiek megértéséhez az is hoz­zátartozik, hogy a szövetke­zetben mindent felvásárlási áron számolnak el az állat- tenyésztésben. A sertéságazat is túltelje­sítette az előirányzatot, mintegy 2-2,5 millió forint jövedelemtöbbletet realizál­tak. Az idén 14 ezer 700 hí­zót értékesítettek. Átalakí­tották a vágóhidat, mintegy három és fél millió forintos ráfordítással. Ez a beruhá­zás azt a célt szolgálta, hogy a jövőben vágás után hasított formában, maga­sabb árért tudják eladni ter­mékeiket. Szólnunk kell még a ház­tájiban integrált állatte­nyésztésről, amely 150 em­bert foglalkoztat, akiknek zöme tsz-tag. Már említet­tük, hogy broilercsirkéből csaknem 800 ezret neveltek a háztájiban, hízósertésből ezret, hízómarhából 180-at ebben az évben. Bővülő kiegészítő tevékenység A tsz-nek 50 tagú beruhá­zási részlege működik, amely az idén több mint 10 millió forint értékű munkát telje­sített. Többek között a már említett vágóhídi rekonst­rukciót, emellett vetőmagtá­roló színt létesítettek, s megkezdték a takarmányke­verő üzem építését. Ez utóbbi várhatóan a jövő év szeptemberére készül el, mintegy 17 millió forintos ráfordítással, s régi igényt elégít ki. A tervhez képest 3 és fél- 4 millió forintos költségmeg­takarítást érnek el a gépesí­tésben. Ennek az összegnek jó része az alkatrész-fel­használás csökkenéséből adódik. A szövetkezet takar­mánygazdálkodási ágazatá­ban nyolcvanan tevékeny­kednek. Saját felhasználás­ra készítettek 715 tonna lu­cernalisztet, s mintegy 550 tonna nyalótömböt. Az idén 10 ezer tonna keveréktakar­mányt állítottak elő. A termelőszövetkezet tej­üzemében két műszakban 240-en dolgoznak. Január 1- én megvásárolták a gyopár­halmi tejüzemet, ezzel bő­vült a feldolgozókapacitás. Az idén várhatóan 30-32 millió liter tejet vásárolnak és dolgoznak fel. A tejüzem­től 25-27 millió forint nye­reség várható 1987-ben. A szövetkezet kiterjedt felvá­sárlási, kereskedelmi tevé­kenységet folytat. A háztá­jiból származó tej, toll, ser­tés és zöldség után mintegy 2,3 millió forint nyereség keletkezik. * * * Ami a jövőt illeti, egyér­telmű a cél: a két község­ben élő szövetkezeti tagok teljes foglalkoztatásának a biztosítása. Tudják, ez a feladat nem lesz könnyű az elkövetkező időszakban. A jövő évi szabályozók hatá­saként mintegy 6-7 millió forint eredménycsökkenéssel számolnak, emellett a bér­bruttósításra várhatóan 10- 12 millió forintot használ­nak fel. Távlati tervként szerepel programjukban egy új, ezer férőhelyes tehenészeti telep létesítése, amely a tejüze­met szolgálná ki. Előkészü­leteket tesznek tárolótér- bővítésre és új szárító épí­tésére. Az elképzelések azt a célt szolgálják, hogy jö­vőre is stabilan tudjon gaz­dálkodni a szövetkezet a ne­hezebb közgazdasági kör­nyezetben. Javítani kíván­ják értékesítési tevékenysé­güket, jobban szeretnék megismerni a valóságos pia­cot. Verasztó Lajos A termelőszövetkezet tejüzemében nagy gondot fordítanak a minőségellenőrzésre Új, nagy szilárdságú acél Tegye mindenki, amit tenni kell... Józsi bácsi örömei és fájdalmai Előrehaladott szakaszában tart a korábbiaknál gazda­ságosabban hasznosítható új acélfajta hazai fejlesztése. A napjainkban gyártott és al­kalmazott acéloknál lénye­gesen jobban alakítható fémtípus fejlesztésén a nyolcvanas évek közepe óta dolgoznak közösen a Vas­ipari Kutató és Fejlesztő Vállalat és a Dunai Vasmű szakemberei. Űj ötvöző anyagok hozzáadagolásával, illetve egyéb speciális eljá­rásokkal már a gyártás fo­lyamán úgy módosítják az acél kémiai összetételét, kristályszerkezetét, hogy az így előállított fém a továb­bi megmunkáláskor' hőkeze­lés nélkül, hidegen is ala­kítható, ami jelentős ener­giamegtakarítással jár. To­vábbi előnye, hogy a hideg­megmunkálás során az át­lagosnál jobban keménye- dik, azaz jelentősen nő a szilárdsága, ami az újfajta acélból készített termékek felhasználásakor jelent szá­mottevő hasznot. így a ko­pásnak, súrlódásnak, nyo­másnak vagy ütésnek kitett alkatrészek teherbírása je­lentősen megnövelhető. Faluszéli kicsi ház, fris­sen meszelve, a járda mel­lett akácfasorok, az udvar­ban tyúkok kapirgálnak, ka­csák totyognak, az ólakban sertések és nyulak híznak, a szénakazlakát fólia védi az időjárás viszontagságaitól. Itt éldegél szép csendben, tiszta környezetben feleségé­vel Juhász József, a batto- nyai Malinovszkij út 1. szám alatt. — Nagy családból szár­mazom — vallja mély sóhaj kíséretében Józsi bácsi. — Voltam kiskondás, cseléd, dohánykertész Tompapusz­tán. Amikor dohánysimítás volt, hajnali 4 órától este 10-ig dolgoztunk. Fő eledel a málékása, a görhe, a sava­nyúkáposzta, a bab volt, ha sülttök került az asztalra, annak is örültünk. A négy hold juttatott földdel, a lo­vakkal és felszerelésekkel 1960-ban léptem be a Má­jus 1. Tsz-be. — Akkor i» becsületesen dolgoztam, amikor a kezde­ti nehéz időkben nem volt pénz, kukorica-, naprafor­gó- és cirokszár volt elszá­molva a munkaegység-köny­vünkben. Brigádvezető vol­tam, amikor megbetegedtem, gépparkőri állást kaptam. Olyan rendet tartottam, hogy a nálunk járt nyugat­német mérnök is megdicsért. Vigyáztam a közös vagyon­ra, mintha sajátom lett vol­na. Nem gazdagodtam meg, pedig többször megkörnyé- keztek, hogy csúszópénzért ők kapják meg a kiszuperált gépet, vagy alkatrészt. Ami­kor harmadszorra vitt el munkhelyemről kórházba a mentő, már hiába sírtam, könyörögtem, hogy még sze­retnék dolgozni, muszáj volt elmennem. Súlyos mű­téten estem át, magas a cukrom, az idegeim tönkre­mentek. Hajolni, cipekedni nemigen tudok, de amíg szufla lesz bennem, nem tudnám elképzelni az élete­met munka nélkül. — Ezért ez a sok jószág az udvarban? — Ezért is, no meg na­gyon kell a pénz. A felesé­gem — úgy, mint sokan má­sok — az én könyvemre dol­gozott, neki most se háztá­ji. se nyugdíj nem jár. A pártszervezet javaslatára az idén 200 forint rendkívüli nyugdíj-kiegészítést kap­tam, ezzel, és a házastársi pótlékkal együtt 4240 forin­tot hoz a postás. Nem nyíl­na panaszra a szám, ha egészségesek volnánk. Az asszony szívbeteg, magas a vérnyomása, sok pénz kell gyógyszerekre. Én soha nem voltam válogatós, mindent megettem, két-három karéj zsíros, vagy mézes kenyér, pár fürt szőlő kenyérrel, ne­kem mennyei eledel volt. Most egyiket sem ehetem. Naponta két zsömlét enge­délyez az orvos. Húst hússal kellene ennem. Sokat költ az asszony felvágottra, sajt­ra, tejtermékekre. Emellett sok csirkét nevel, az idén húsz kacsát töm folyamato­san, s levágja, hogy pótolja a húst. Két anyakocát tar­tok, a szaporulatát meghiz­lalom, kettőt levágunk a töb­bit leadom. Szeretem a nyúlhúst is, sok paprikást és fasírozottat eszem. — Mennyi a nyúlállo- mány? — Huszonkilenc új-zélan- di fehér anyát gondozok, évente négyszer fialnak, a szaporulatot az áfész nyúl- tenyésztő szakcsoportja vá­sárolja fel. Tavaly ezer ki­lóra szerződtem, több mint ezerszáz kilót értékesítet­tem. Az idén nem sikerült ilyen jól, hiába sürgette többször az állatorvos, ké­sőn kaptuk a szérumot, nemcsak nálam, nagyon sok portán volt nyúlpusztulás. Ez, pedig nagy veszteség, de minden gazda tudja, hogy a sertéstenyésztés is rizikóval jár. Pedig én igen nagy gondot fordítok rájuk. A nyulaknak például a tápot és a kukoricadarát is meg­szitálom, nehogy por kerül­jön az eledelükbe. Az ivó­vizet az állatoknak is az ar- tézikútról hordom, mert az udvari ásott kút vize szeny- nyezett. — Család? — Két leányt neveltünk, öt unokánk van. Nagyon büszke vagyok, hogy a lá­nyaim, vejeim megbecsült, szorgalmas dolgozók, az unokák jól tanulnak és sze­retnek, tisztelnek minket. — Mire büszke még? — Ügy érzem, szeretnek az emberek. Hosszú éveken át voltam a nagyközségi ta­nács és a tsz vezetőségi tag­ja. Mindig voltak ötleteim, javaslataim. Jólesik, hogy az utcán lépten-nyomon rámköszönnek, megkérde­zik, hogy vagyok, olykor megemlítik: „bezzeg, ami­kor kend még ott volt...” A tsz-háztájiból terményt kérek, ezenkívül bérelek üres kerteket, lucernát, ku­koricát termelek. Én nem bírom a nehéz fizikai mun­kát, de jönnek a rokonok, a jó barátok, és mindent szé­pen betakarítunk időben. — Mi az, ami fáj? — Megmondom én magá­nak őszintén, sok minden. Fáj, hogy négy órában sem dolgozhatok, hogy kiegészít­sem a kisnyugdíjat, fáj, hogy nehéz helyzetbe került az ország. Figyelem a tv, a rádió adásait, olvasom az újságot. A kormány prog­ramját jónak tartom, szur­kolok, hogy minden pontja megvalósuljon. De félek, hogy nem áll be mindenki a sorba. Ez a társadalom so­kat költött a diplomások ta­níttatására. Tessék. most tegye mindenki, amit tennie kell! Ha pedig valaki nem felel meg vezető poszton, ne ültessék át egy másik szék­be. ahol még több kárt csi­nál. Küldjék el a termelés­be dolgozni. Bátran kell eh­hez a témához nyúlni lent és fent egyaránt. Párttag vagyok, kommunista. Őszin­te szívből kívánom, hogy mielőbb helyreálljon a gaz­dasági mérleg nyelve. Csa- Dolják meg a tisztességtelen úton szerzett, nagy vagyo­nokat. Az adó pedig minden állampolgárnak szent köte­lessége legyen. Én a rossz emlékű beszolgáltatás ide­jén sem maradtam soha adósa az államnak. Ha nem nyafogunk, hanem dolgo­zunk becsülettel, hamarosan rendbe jön minden, addig is hadd mondjam el: a mi hálószobánkban ma is az a bútor található, melyet anyósom 1943-ban használ­tan vett nekünk. A viskó falát tapasztjuk, meszeljük, hogy kitartson, amíg élünk. Többre nem futotta. Jó len­ne. ha soha nem térne visz- sza a nyomorúságos múlt, de ha az elmúlt években el­fogadtuk a sok jót, minden­ki tudjon egy picikét le­mondani az olykor felle­gekben járó igényeiről is, átmenetileg. — Bízom benne, hogy ak­kor minden rendbe jön ... Ary Róza A Szarvasi Vas-Fémipari Szövetkezet FELVÉTELRE KERES felsőfokú végzettségű, szervezésben és programozásban jártas számítástechnikai munkatársat, gyengeáramú végzettségű elektromérnököt, vegyészmérnököt, gépészmérnököt vagy gépésztechnikust. Jelentkezés: Szarvas, Szabadság u. 64—66. Telefon: 12-292. Az Alföldi TUzép Vállalat ELADJA Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 48. sz. alatti MINTABOLTJÁT, berendezéssel együtt. Érdeklődni: a vállalat központjában, Kecskeméten a szervezési főosztályon, telefon: 76/21-699.

Next

/
Oldalképek
Tartalom