Békés Megyei Népújság, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-09 / 290. szám
1987, december 9., szerda o Napirenden a közlekedés, a városkörnyéki bizottságok munkája Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1987. december 8-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról) A megye országos úthálózatát a Szolnoki Közúti Igazgatóság kezeli. Anyagi lehetőségeiből a tervidőszakban arra futja, hogy az úthálózat romlását lassítsák, és megvalósuljon néhány kisebb, halaszthatatlan lokális fejlesztés, mint például a csomópontok átépítése, híd- megerősítés, az átkelési szakaszok nyomvonal-korrekciója, az összekötő utak építése, burkolaterősítés. A megye tanácsi kezelésű úthálózata 3052 kilométer, ebből 2251 km belterületi út, és ennek csak megközelítőleg 26 százaléka kiépített. Jól bevált az úgynevezett útpályázati rendszer, amelynek segítségével — társadalmi munkával, közösségi összefogással kiegészítve az erre fordítható pénzt — a jelen tervidőszak első két évében csaknem 80 kilométer út épült. Eredményesen kapcsolódott a megye az összekötő utak építését szorgalmazó országos pályázathoz is, ennek eredménye például a Mezőgyán—Zsa- dány és a Kötegyán—Űjsza- lonta közötti szakasz. Igen sikeres a Közlekedési Minisztérium által támogatott kerékpárút-építési program is. A megye vasúthálózata a MÁV Szegedi Igazgatóságának hatókörébe tartozik. Békésben 10 vonalon összesen 415 kilométeres vasúti hálózaton, 83 szolgálati helyen ^bonyolítják le a személy- forgalmat. Zökkenőmentes volt az év eddig eltelt időszakában az áruszállítás is. Végül a hírközlésről: a dinamikus fejlesztés ellenére a megye még csak most érte el az ezer lakosra jutó távbeszélő-főállomások tekintetében az amúgy is alacsony országos átlag 50 százalékát. A végrehajtó bizottság a jelentést elismerőleg vette tudomásul, és úgy határozott, hogy a közlekedési osztály egy év múlva ismét adjon számot a megye közlekedéséről. Ezután a decemberi tanácsülés előkészítése került napirendre. A végrehajtó bizottság Békés Megye Tanácsát 1987. december 17-re hívja össze Békéscsabára, Békéscsaba Város Tanácsának dísztermébe. A napirend a következő lesz: az élelmiszer-gazdaság távlati fejlesztési koncepciójának megújítása (előzetes); a nemzetiségi politika megvalósítása, a nemzetiségi oktatás és közművelődés helyzete; Békés megye 1988. évi gazdálkodási előirányzatának meghatározása, a helyi tanácsok szabályozóinak megállapítása; bejelentések, interpellációk. A napirendnek megfelelően a végrehajtó bizottsági ülés következő témája volt a városkörnyéki bizottságok munkájának megvitatása. A járások megszüntetése óta működnek a városkörnyéki bizottságok. Az azóta eltelt időszakban sok nehézség mutatkozott, főleg a települések közötti gazdasági együttműködésben, amely arra késztette a végrehajtó bizottságot, hogy ideiglenes bizottsággal vizsgáltassa meg azokat a körülményeket, amelyek gátolják a kapcsolatok eredményesebb fejlődését. Ez az ideiglenes bizottság adott most számot tapasztalatairól. Megállapította egyebek között, hogy a városok és a környező községi települések ■közötti mellérendeltségi kapcsolatok biztos alapokon fejlődnek azoknak az intézményeknek, szolgáltató szervezeteknek a vonzáskörzetébe kisugárzó tevékenysége révén, amelyeket az elmúlt évekbei} hoztak létre. Különösen a VI. ötéves terv idején megvalósult fejlesztések elősegítették a váró- • sok és a vonzáskörzetükben levő kisebb települések között a foglalkoztatási, a szolgáltatási, az ellátási és a közlekedési feladatokban az együttműködést. Ugyanakkor számos objektív és szubjektív eredetű gátló tényezőt is megállapított az ideiglenes bizottság az együttműködés továbbfejlesztésében. Egyebek között zavaró az a tény, hogy az egyazon városkörnyéki egységbe sorolt települések különböző városok vonzáskörzetébe esnek, így azután nem képes a székhely város egyedül integrálni valamennyi hozzá tartozó település érdekeit a foglalkoztatási, közlekedési, egészségügyi, művelődési, kereskedelmi, szolgáltatási funkciók ellátásában. Különösen nehéz helyzetben vannak a kisebb, nemrég várossá nyilvánított települések, hiszen saját intézményhálózatuk is szerény, pénzük igen kevés. A végrehajtó bizottság az ideiglenes bizottság jelentését elfogadta. A tanácsi szervek bér- és létszámhelyzetéről szóló ösz- szefoglaló jelentést -vitatta meg és fogadta el ezután a testület, és határozatot hozott arra egyebek között, hogy a megyei tanács osztályainál, a körzetközpontok és a városi tanácsok apparátusában folyamatos létszámcsökkentésre kerül sor, melynek forrása lehet a be nem töltött létszám és az objektív okok miatt megüresedett státuszok. Ugyanakkor a körzetközpontok közreműködői feladatának fokozatos megszüntetésével szükséges meggyorsítani a községi tanácsok megerősítését, az igazgatási társulások létrehozását. A bejelentések sorában vitatta meg a végrehajtó bizottság a gyulai vár helyreállítására való felkészülésről szóló tájékoztatót. A megyei tanács a VII. ötéves tervben a vár munkáira 20 millió forint felújítási előirányzatot biztosított, és a megyei vezetés kérésére az 1988. évi felújítást a Pénzügyminisztérium további 5 millió forinttal támogatja. A tervező nem tudott választ adni arra, hogy a tervezési munka mikor fejeződik be. A végrehajtó bizottság úgy határozott, hogy a gyulai várral kapcsolatos egyeztető feladatokat a Gyulai Városi Tanács .Végrehajtó Bizottsága hatáskörébe utalja, a meglevő és a jövőben képződő felújítási összeg átutalásával egyetemben, szigorú elszámolási kötelezettség mellett. T. I. ragyogott az egységes vonós hangszín és a széles dinamikai skála. Ha őket hallja az ember, akkor hisz a magyar vonósiskola jövőjében, amelyre nemrég még harangot kongattak. Mély, maradandó élménnyel távoztunk a koncertről. Dr. Sárhelyi Jenő Fotó: Gál Edit Nagy megtiszteltetés ért bennünket: hétfőn, december 7-én Fischer Annie zongoraművésznő visszatért hozzánk. Amikor pályakezdőként 1933-ban megnyerte a budapesti Liszt-verseny első díját, már egy év múlva Békéscsabán adott hangversenyt az Aurora Körben. Azóta bejárta az egész világot, Amerika, Kanada és európai nagy városok és fesztiválvárosok- élvezhették játékát. Világjáró művészeink között ő a Dohnányi-is- kola reprezentánsa, aki hétfőn este Mozart d-moll zongoraversenyét (K. 466) adta elő a Liszt Ferenc Kamara- zenekar közreműködésével, karmester nélkül. Az érzékletesen szép zongorahang, a gyönyörű, pergő játék még sokáig él emlékezetünkben. A közönség lelkesedése nem ismert határt. Ráadásként Shubert Gesz-dúr Impromtujét játszotta. A Liszt Ferenc Kamara- zenekar Rolla János hangversenymester irányításával Mozart „Egy kis éji zene” (K. 525.) nyitószámával már több volt, mint amit a bécsi klasszikusok előadásmódjától elvártunk. A túlfinomított dinamikai árnyalatok romanticista jelleget adtak a műnek, bár egészében jól hatott, közönségfogyasztásra alkalmas volt. Műsoruk befejező számában Csajkovszkij op, 48-as Vonósszerenádjában csillogott, Fischer flnnie zongoraestje Békéscsabán (Folytatás az 1. oldalról) Az 1988. évi terv az 1987. évi várható teljesítés százalékában Nemzeti jövedelem Belföldi felhasználás Ipari termelés Építés-szerelés Mezőgazdasági termelés Lakossági fogyasztás Egy főre jutó reáljövedelem Szocialista szektor beruházásai Ebből: vállalati beruházások 101,0 08.0— 98,5 101,0 96.0— 97,0 105,0—105,5 97,5—98,0 97.0— 97,5 97.0— 98,0 102,0 A A Központi Bizottság a ■ stabilizációs. program megvalósítása és ezen belül az 1988. évi terv eredményes végrehajtása érdekében szükségesnek tartja: — a konvertibilis valutákban fennálló adósság növekedésének erőteljes lefékezését, áruforgalmi aktívum elérését, — a rubel elszámolású forgalomban a kivitel fokozásának a megalapozását a behozatal gyorsabb ütemű emelkedésével, — a belső pénzügyi egyensúly javítását szigorú pénzügyi politikával és a költségvetés hiányának jelentős csökkentésével, — a termelési szerkezet szelektív átalakításának fel- gyorsítását, — a gazdaságtalan termelés visszaszorítását, az állami támogatások jelentős csökkentését, — az ésszerű takarékosság érvényesítését minden területen. A A Központi Bizottság ^ tudomásul vette, hogy a kormány a gazdálkodás fő folyamatait illetően 1988- ban az alábbiakkal számol: — a gazdasági növekedés a termelési szerkezet szükséges változásaival és az egyensúlyi követelményekkel összhangban előreláthatólag mérsékelt lesz. Az ipar termelése szerény ütemben, a mezőgazdasági termékek termelése az idei alacsonyabb színvonalhoz képest gyorsabban növekszik. A külső egyensúlyi helyzet javítása érdekében a nemzeti jövedelem belföldi fel- használása kismértékben csökkenni fog, — a szerkezetátalakítás és a műszaki fejlődés gyorsítása érdekében növekszik a vállalati döntési körben megvalósuló termelő — főként feldolgozóipari — beruházások mennyisége és aránya. A beruházások hatékonyságának javítása végett módosulnak a központi gazdaságfejlesztési programok céljai és finanszírozásuk. — Változik a vállalati jövedelmek szabályozása, létrejön az egységes vállalati vagyonkezelés és -gazdálkodás lehetősége, a vállalati teljesítmények megítélésében kiemelt szerephez jut a vagyonarányos nyereség. A hatékonyan gazdálkodó vállalatok mozgásterének növelése és a megfelelő költség- vetési pozíció elérése egyenrangú követelmény. — Az eredményesen gazdálkodó szervezetek működési feltételei javulnak. Folyamatban van a gazdasági társasági és szövetkezeti formák korszerűsítése, a gazdálkodás stabil elemét képező kisüzemi szervezetek működési feltételeinek javítása. — A vásárlóerő és az árualapok egyensúlyának biztosítása érdekében átmenetileg széles körben központi bérszabályozás érvényesül. A A Központi Bizottság w szükségesnek tartja a lakosság megfelelő színvonalú áruellátásának biztosítását. Figyelembe véve a szeptemberben bejelentett jövő évi mintegy 15 százalékos fogyasztói árszintemelkedést, fontos feladatnak tekinti a szociális biztonság fenntartását, a nehéz helyzetbe kerülő rétegek fokozott támogatását. 4% A jövő évi népgazdasági terv sikeres végrehajtásának elengedhetetlen feltétele a feladatokkal való azonosulás, a fegyelmezett és szervezett munka, a felelős, kezdeményező vezetői magatartás. Az adó- és árrendszer változásainak a vállalatokra és a lakosságra gyakorolt hatása kapjon folyamatos és kiemelt figyelmet. Az indokolatlan termelői áremeléseknek szigorú ellenőrzés szabjon gátat. A követelményeket lazító és az egyedi kivételt igénylő vállalati törekvéseket egyaránt el kell utasítani. A gazdaságtalan termelés visszaszorítását határozottan folytatni kell. A tartósan veszteséges gazdasági egységeket szanálni kell, illetve fel kell számolni. A költségvetési intézmények takarékossági programját — feladataik színvonalas ellátását szem előtt tartva — példamutató határozottsággal kell végrehajtani. A A Központi Bizottság felhívja a pártszerveze-' leket és a párt valamennyi tagját, a társadalmi és az érdekképviseleti szervezeteket, hogy határozottan támogassák a jövő évi nép- gazdasági tervet, és mozgósítsanak annak végrehajtására. A televízió, a rádió, a sajtó munkatársai propagálják a terv céljait, népszerűsítsék a jó példákat, és szánjanak szembe a végrehajtást akadályozó törekvésekkel és jelenségekkel. A Központi Bizottság a továbbiakban szervezeti, személyi kérdéseket tárával t. O Párttisztségekkel kapcsolatban az alábbi határozatokat hozta: — Karakas László elvtársat, a Központi Bizottság tagját, a KB pártgazdasági és ügykezelési osztályának vezetőjét saját kérésére felmentette tisztségéből; tudomásul vette, hogy nyugállományba vonul; — Kovács Béla elvtársat, a Magyar Népköztársaság prágai nagykövetét kinevezte a Központi Bizottság pártgazdasági és ügykezelési osztályának vezetőjévé; — Szabó József elvtársat, a politikai főiskola rektorát saját kérésére felmentette tisztségéből; tudomásul vette, hogy nyugállományba vonul; — Romány Pál elvtársat, a Központi Bizottság tagját kinevezte a politikai főiskola rektorának. A A Központi Bizottság v tájékoztatást kapott a kormányzati munka átszervezésével kapcsolatos elgondolásokról. Ügy határozott, hogy ezzel összefüggésben a Hazafias Népfronttal együtt ajánlásokat tesz az Ország- gyűlésnek állami tisztségek betöltésére.-A A Központi Bizottság a Politikai Bizottság javaslatára úgy döntött, hogy 1988. első félévében összehívja a Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezletét a szocialista építőmunka időszerű kérdéseinek megtárgyalására. (MTI) Hőbizottsági jelentés a bodzási tanácsülés előtt Bővül az orosházi festők csoportja Az Orosházi Festők Csoportjának csaknem 25 éves tevékenysége során tagjai is cserélődnek. Az öt alapító közül jelenleg három dolgozik a közösségben. A közelmúltban értékelték az 1987-es év eredményeit, és megvitatták a következő év terveit. Ezután a csoport életében nagy jelentőségű esemény következett. Két fiatal amatőr alkotó adott be tagfelvételi kérelmet, Dimák Hajnalka kerámikus és Králik Ildikó festő-grafikus. A csoport tagjai jól ismerték mindkét fiatal lányt, hiszen mindketten a csoport tagjai által vezetett szakkörök tagjai voltak, valamint részt vettek október elején a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Petőfi Művelődési Központ által szervezett gárdonyi alkotótáborban is. Benéné Szerető Hajnalka A Medgyesbodzási Közös Tanács hétfőn délután tanácsülésen foglalkozott az 1972. január 1-én megalakult nőbizottság jelentésével, melyet annak elnöke, Bugyi Gergelyné terjesztett az ülés elé. A jelentés szerint Med- gyesbodzáson, Pusztaottla- kán és Gábortelepen az összlakosság létszáma 2181, ebből nő 768. Háztartásban 209 dolgozik, gyesen van 41, aktív kereső 354 és más, a községeken kívüli munkahelyekre jár dolgozni 38 nő. A jelentés ezután részletesebben foglalkozik a termelő- szövetkezetben dolgozó nőkkel, kiemelve, hogy vezető beosztásban ketten dolgoznak, háztáji baromfigondozó 38, a közösben végzi ugyanezt a munkát 31, a sertéstelepen 2, a növénytermesztésben 32, raktárakban 6, adminisztrációban 21 nő dolgozik, míg gyesen 21-en vannak. Több példával is bizonyítja ezután a jelentés, hogy a nők foglalkoztatásának biztosítása kívánnivalókat hagy maga utáh, még mindig igen sokan — harmincnyolcán — járnak el más községbe, közelibb városba, ahol munkahelyet találtak. Az sem vonzó a nők számára, hogy fizikai munkán 3500—4000 forintot keresnek, míg a férfiak 5500—6000 forintot. Megállapítják ezután, hogy az utóbbi időben csökkent a nők közéleti érdeklődése, aktivitása, mi több, idegenkednek attól is, hogy vezető állást vállaljanak. A nőbizottság úgy látja — ösz- szegzik az előterjesztésben —, hogy munkájának színvonalát a jövőben elsősorban akkor lesz képes emelni, ha megfelelő együttműködést tud kialakítani a párt-, a községi és a gazdasági vezetéssel. A tanácsülés a jelentést elfogadta, majd a község összevont rendezési tervét vitatta meg és hagyta jóvá. —s—
