Békés Megyei Népújság, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-05 / 287. szám
1987. december 5., szombat NÉPÚJSÁG SPORT 1 NOB hire: Kilencven a 167-ből Juan Antonio Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke csütörtökön Lausanne-ban, a NOB központjában a jövő évi nyári olimpiai játékokkal kapcsolatos nyilatkozatot adott. Ebben többek között leszögezte: — Mindazok az országok, amelyek az 1988. január 17-i határidőig az ötkarikás játékokra beneveznek, de aztán szándékukat megmásítva az olimpiáról távol maradnak, nem indulhatnak 1992-ben a barcelonai nyári olimpián. E szankció életbeléptetéséhez azonban a NOB teljes ülésének beleegyezésére van szükség, hiszen ez az Olimpiai Charta megváltoztatását jelentené. A NOB elnöke ezek után arról számolt be, hogy a 167 NOB-tagország közül eddig 90 küldte el nevezését az 1988. évi nyári olimpiára. Torna Görögországban versenyzett legutóbb Zsilinszki Tünde és Ónodi Henrietta. A Békéscsabai Előre Spartacus válogatott tornászai Athénban, A-kategóriás viadalon indultak. Az Európa Kupába is beszámító pontszerző viadalon az összetett győztes a bolgár Dudeva lett, honfitársa, Sztojanova előtt. Zsilinszki 5. lett. A juniorok között rangsorolt Ónodi második helyen végzett az összetett versenyben. Ami a szerenkénti küzdelmeket illeti, Ónodit korláton senkii sem tudta megelőzni, míg ugrásban negyedikként értékelték gyakorlatát. Zsilinszki a gerendán bronz érmet nyert. Nyílt testnevelési nap A Békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnáziumban december 8-án, kedden, 10 órától nyílt napot rendeznek speciális testnevelési osztályok (testnevelési tagozat) iránt érdeklődő 8. osztályos fiúk és leányok részére. A nyílt napon bemutatják a felvételi követelményeket, és bepillantást nyerhetnek a tanulók egy testnevelési órába is. Természetesen nemcsak a békéscsabaiakat, hanem a megye egész területéről várják az érdeklődőket. Kosaras karácsony Szarvason Hagyomány már, hogy a szarvasi általános iskolások „kosárkarácsonyt” rendeznek. Az idén december 19- én, szombaton gyűlnek ösz- sze fiúk és lányok, szülők és pedagógusok; a sport mellett a baráti találkozáson a hangsúly. A szervező a 2. sz. általános iskola, a helyszín pedig a főiskola nagyterme les£ Előre-díszközgyűlés a 75 év jegyében (Folytatás az 1. oldalról) életre hívásához. Törekvéseiket siker koronázta, 1912. szeptember 11-én megkezdték a Csabai Munkás Testedző Egyesület alapítását, és a futballistákat benevezték Békés megye első kupamérkőzés-sorozatára. A kezdeti eredményeken felbuzdulva a Csabai Munkás Testedző Egyesület összehívta alakuló közgyűlését. 1912. október 22-t írtak akkor, amikor megalakult a Békéscsabai Előre Munkás Testedző Egyesület. Ez a nap egyesületünk születésének napja. Az egyesület első elnökének dr. Herczogh Henriket választották meg. Az alapszabály lehetővé tette a nők egyleti tagságát is. A klub színe sárga-fehér-fekete lett. Az I. világháború nem kímélte a fiatal egyesületet sem. A világégés után új csapat kovácsolódott. Megalakult a birkózószakosztály, és a klub színeit lila-fehérre változtatták. Gárdánkat két Budapestről érkezett sportember, a később pompás edzői sikereket elérő Jánossy Béla és a hatalmas termetű kapuvédő, Amsei Ignác erősítette. A népszerű Náci, sorozatban olyan bravúrokat produkált, hogy a fővárosban is felfigyeltek rá. 1912 decemberében a lengyelek elleni győztes magyar nagyválogatottba is bekerült, így Amsei Ignác személyében egyesületünk első országos válogatottját tisztelhetjük! Az 1920-as esztendők első felét a gyors ütemű fejlődés jellemezte. Hétfő reggelenként előbb Munkás Sport, majd Csabai Sport néven lapot adott ki az egyesület. Ezt követően az Előre MTE — fennállása óta először — megnyerte a csabai alosztály bajnokságát, diadalmaskodott a Tisza-parti győztes ellen is, s az 1932— 33. évi küzdelemsorozat végén megszerezte a „Dél bajnoka” címet. A nyári hónapokban egyre-másra riasztó hírek érkeztek a Csányi utcai pálya felől, s mire megkezdődött a felkészülés az 1933—34. évi bajnokságra, az Előre csapatából már csak hírmondók maradtak. Nyolc játékos vett vándorbotot a kezébe, s próbált szerencsét szlovákiai csapatoknál. Tudták, hogy a hatalmas vérveszteségek után kerül igazán válságba az Előre MTE. Hosszú vajúdás után az' a döntés született: szűnjön meg az Előre MTE, alakuljon meg a Törekvés Sportegyesület, amely az MTE nyomdokain járva vigye tovább a munkássport ügyét. A terv testet öltött, és 1933. augusztus 27-én megalakult a Törekvés SE. 1934. július 8. minden kétséget kizáróan fekete napja egyesületünk történetének. A közgyűlés kimondta a klub feloszlását, a jelszóvá magasztosult Előre név ezzel 12 hosszú esztendőre lekerült a sportlapok hasábjairól. Az 1943 júniusában lezajlott női sportnap — hála az országos válogatottak bemutatóinak — megpezsdítette városunk női sportéletét is. Atléta-, kosár- és kézilabdaszakosztályok alakultak, s toborzót hirdetett a Törekvés SE női kézilabdacsapata is. Harminc fiatal — zömük gyári lány — jelentkezett, és már augusztusban sorra kerültek barátságos mérkőzések. A sportág rövid időn belül polgárjogot nyert. A vörös csillagos katonák 1944. október 6-án városunk lakói számára is elhozták a szabadságot. A sportélet új- játeremtésében nagy szerepet játszottak a Törekvés itthon levő tagjai. Már november 26-án, vasárnap délelőtt a Csányi utcában futballozott a lilák vegyes csapata a román vasutas-katonák válogatottjával. A következő év februárjában a Kereskedelmi Iskola egyik tantermében tartotta meg a felszabadulás utáni első közgyűlését a „Töri", s ezzel végérvényesen megindult a szervezett egyesületi élet. 1945. szeptember elején jó hírt kaptak a futballbarátok. A Törekvést az MLSZ besorolta az ország 28 legjobb csapata közé. Ám a „Töri” nem tudott megkapaszkodni az első ligában. Ami a focistáknak nem sikerült, a kézilabdás lányoknak igen: az országos érdeklődés reflektorfényébe kerültek. 1946 februárjában a Nemzeti Sportcsarnok padlójára léphettek, hogy a budapesti teremtorna mérkőzésein tapasztalatot gyűjtsenek. Nos, ez annyira sikerült, hogy a nyár közepén meg sem álltak a nagypályás vidékbajnoksag megnyeréséig. Ezzel jogot szereztek az országos döntő páros mérkőzéseire. 1946 augusztusa a forint születésének, sportvonalon az erők egyesítésére tett erőfeszítések első lépéseit hozta. A két munkáscsapat, a „Töri” és a kötszövőgyá- riak klubja, a Rokka SC egyesült, és a közgyűlés döntése értelmében az Előre Munkás Testedző Egyesület nevet vette fel. Így a lilafehér zászlóra augusztus 14- én visszakerült a patinás Előre név. A Magyar Kommunista Párt sportprogramja a tömegsport kiszélesítése mellett nagy egyesületek létrehozását szorgalmazta. E program szellemében alakult meg az Előre MTE, a Csabai Atlétikai Klub, a Merkur Textiles SE fúziójának eredményeképpen 1948. július 19-én a piros-kék színeket viselő Békéscsabai Szak- szervezetek Sportegyesülete. Az új egyesület a mai Kórház utcai sporttelepen rendezte be otthonát. A BSZSE fennállásának legnagyobb csapatsikerét a női kézilabdázók aratták az országos bajnokság második helyének kivívásával. 1949 szeptemberében Hámori Ilona és Lau- rinyecz Katalin személyében már világbajnokokat köszönthetett az egyesület. A két kitűnő játékos a nagypályás kézilabda-világbajnokságról hozott haza aranyérmet. 1957. január 4. ismét jeles dátum egyesületünk életében. Az építők SK vezetősége úgy döntött, hogy a jövőben a klub Építők—Előre SK néven szerepel tovább. 1963. január 27-én a megyei tanács nagytermében újjáalakult a Békéscsabai Előre Spartacus Sport Club. A kerékpár-, labdarúgó-, ökölvívó-szakosztályok mellé felsorakoztak az újjászervezett férfi kézilabdázók, birkózók és a súlyemelők. Alapos előkészítő munka végén 1970. december 28-án Előre SC és a Spartacus SK küldöttközgyűlésen elfogadta a két klub egyesülését. Űj névvel, erős bázissal alakult meg a Békéscsabai Előre Spartacus SC. Néhány hónap múlva a Dózsa SK is csatlakozott a fúzióhoz. Javult a létesítményhelyzet, új erők kapcsolódtak a vezetésbe, és a kollektíva kettős névvel, de a régi Előre- szívvel látott munkához. A nagy kiugrás éve 1974 volt, amikor egy sor nemesfényű éremmel köszönték meg a szurkolók és a patrónusok támogatását a lila- fehér sportolók. A tekéző Hursán Zsófia korábbi világbajnoki ezüstérme mellé csapatbajnoki arannyal tért haza az Adria partjáról. A legnagyobb visszhangot természetesen az egykori sokszoros válogatott Babolcsay György vezette futballisták diadala aratta. Az 1973—74- es szezonban a biztos favorit Diósgyőr mögött második helyezést értek el. Ezzel új időszámítás kezdődött a labdarúgók életében és bátran állíthatjuk, hogy a korábbinál jóval élesebb reflektorfénybe került az Előre Spartacus. 1983 tavasza mély sebet ütött a szurkolók lelkében: ekkor kénytelen volt búcsúzni a gárda az első osztálytól. Az egyéves „tisztító tűz” használt, a visszakerült együttes az 1984—85. évi I. osztályú bajnokság 6. helyét mondhatta a magáénak. A három MNK 3. hely után a KK révén kijuthattak a nemzetközi porondra is. Az eddigiek során az A válogatott Paróczain, Kerekesen, Pásztoron, Szekeresen kívül ösz- szesen 42 lila-fehér futballista ölthette magára a különböző válogatottak mezét. A kézilabdás lányok csapata a legszebb fegyvertényt 1982-ben hajtotta végre a magyar bajnokság második helyének megszerzésével. Hankóné Jakab Gabriella tagja lehetett a világ- bajnoki ezüstérmet szerzett nemzeti válogatottnak. A felnőtt férficsapat is sikeres utat járt be az utóbbi években. Az NB II-bői évenként egy osztályt lépegetve, 1987- ben már az I. osztály 6. helyén láttuk őket viszont. A Magyar Olimpiai Bizottság bulletinje a hetvenes évek közepén vidéki tornászfellegvárként mutatta be női szakosztályunkat. Öröm elmondani, hogy kis- és nagylányaink, a Rácz házaspár és utódaik, a remek edzőgárda őrzi ezt a rangot. Nagyon sokat nyomott a latba az, hogy a Kórház utcai edzőcsarnok pompás felkészülési lehetőséget biztosított. Elsősorban Kalmár- és Űjszigeti szerepelt a nemzetközi porondon, majd Zsilinszki Tünde 1982-ben gerendán ifjúsági Európa-baj- nokságot nyert, s nemcsak ő, hanem Petényi Anikó is indulhatott világbajnokságon. A legújabb hullám tagjai közül Kovács Krisztina és Ónodi Henrietta kápráztatja el a nagy anyagerősségű gyakorlataival a szakembereket és a közönséget. A súlyemelők a hetvenes évek közepétől egyre inkább hallattak magukról. A szakosztály életében 1984 áprilisa újabb nagy változást hozott: átvehették új edzőcsarnokukat, amelynek dobogóján 15 súlyzó számára van hely. A szófiai világbajnokságon Bökfi János, a magyar csapat kapitánya 400 kg-ot emelt és 5. helyet szerzett súlycsoportjában. A díszközgyűlés résztvevői AZ EGYIK KITÜNTETETT: BOTYANSZKI pAl Már több mint két évtizeddel ezelőtt beválasztották az elnökségi tagok sorába Botyánszki Pált, s rövid megszakítással, a mai napig betölti e funkcióját, mi több, 1982. óta egyben a labdarúgó-szakosztály elnöke is. — Már kisgyerekkoromban sportoltam, a labda bűvöletében éltem. Akkor eltökéltem, hogy sohasem szakadok el a sporttól. Fiatalkori elképzeléseim valóra váltak, amióta tehetek valamit a sportért, mindig is az Előrét szolgáltam társadalmi munkában. Természetesen a jövőben is igyekszem sportközeiben maradni, s minden tőlem telhetőt megtenni azért, hogy a lila-fehér egyesület még ismertebb legyen. A mostani kitüntetés átvétele után pedig a következőt fűzte hozzá: — Nagy erkölcsi megbecsülésnek érzem ezt az elismerést, amely további munkára ösztönöz. Atlétáink salakon, tartánon, aszfalton küzdöttek azért, hogy előbb stabilizálják a B kategóriás besorolásukat, majd előbbre lépjenek. Danovszkiné Zsilák Ilona és Béla Emese magyar bajnok lett, Rosza Mária és Ilyés Ildikó nevét a tengerentúlon is megismerték. Elkészült a futófolyosó és hogy az öröm teljes legyen, a szakosztály A kategóriás besorolást kapott. A felszabadulás után Karácsonyi Lajos szervezte újjá a vívóéletet, most tanítványai folytatják egyre eredményesebben mesterük munkáját. Az úszók 1986-ban 42 bajnoki pontot, 1987-ben eddig már 174 bajnoki pontot gyűjtöttek. Az országos korosztályos versenyekről ez évben négy aranyéremmel tértek haza. A röplabdás lányok NB II-es tagsága sohasem forgott veszélyben. A teniszezők tárgyi feltételei is adottak ahhoz, hogy az elkövetkezendő években ez a szakosztály is egyre többet hallasson magáról. Az asztaliteniszezők NB III-as férfi- és megyei I. osztályú női csapattal rendelkeznek. A Békéscsabai Előre Spartacus életében jelentős szervezeti változásra került sor 1976-ban. A klub élére társadalmi elnök került, míg az operatív munka irányítását az ügyvezető elnök vette kezébe. Az új vezetés erőfeszítése arra irányult, hogy a megye és a város vezetőinek támogatásával mielőbb elérje az országosan kiemelt egyesület státuszát. A jeles nap 1982. június 2-án érkezett el. Ezután a feladatokról beszélt Araczki János: — A központi elképzelések képezik alapját a testnevelés és sportfejlesztés megyei irányelveinek, melyek konkrétan meghatározzák a jelenlegi társadalmi és gazdasági körülmények közepette tennivalóinkat. Célkitűzéseink változatlanok: döntően nevelő egyesületként, utánpótlásbázisként úgy működni, hogy a minőségi sport területén is egyre jobban hallassuk szavunkat. Jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy szakosztályaink tevékenysége nyugodt, kiegyensúlyozott anyagi körülmények között folyik. A nehezedő gazdasági helyzet, a körülmények rosszabbodása azonban kikényszeríthet népszerűtlen, nekünk is fájó döntéseket. Elképzelhető további szakosztályok működésének felülvizsgálata, az edzőtáborok és versenyek lehetőségeinek szűkítése, a rendezvények belépődíjainak emelése, az apparátusnál létszám- és bérintézkedések. Ezeknek a célja azonban csak egy lehet: a többet teljesítő, a színvonalasabb szakmai tevékenységet végző szakosztályok és sportolók anyagi biztonságának garantálása. Eredményeink megnyugtató alapjai jövőbeni tevékenységünknek. A múlt valamennyiünket kötelez, munkánknak méltónak kell lennie a nagy elődök által teremtett hagyományokhoz, az Előre Munkás Testedző Egyesület szelleméhez. * Az ünnepi beszéd után Tibor Tamás, az ÁISH elnök- helyettese kért szót, amelyben kifejtette: örül, hogy a patinás, nagy múltú viharsarki klub egyre többet hallat magáról, megemlékezett azokról, akiknek érdeme, hogy ma is öregbítik hazánk hírnevét a lila-fehérek, illetve annak sportolói. Majd további jó munkát kívánt a város sportolóinak, edzőinek, sportvezetőinek. Ezt követően a legeredményesebb dolgozók kitüntetésben részesültek, amit Tibor Tamás adott át: A Sportérdemérem ezüst fokozatát kapta dr. Gally Mihály, a Békéscsabai Városi Tanács V. B. titkára, az egyesület társadalmi elnökhelyettese. AISH Elnöki dicséretben részesült: Botyánszki Pál, a Szol- ter Szövetkezet elnöke, az egyesület elnökségi tagja, a labdarúgó-szakosztály elnöke: Fazekas Tamás, a Kner Nyomda kereskedelmi igazgatója, az egyesület elnökségi tagja, a propagandabizottság elnöke; Tóth Sándor, az egyesület atlétikai szakosztályának vezető edzője. A Minisztertanács által alapított Kiváló munkáért kitüntetést kapta Annus Vince, az egyesület ügyvezető elnöke: Kása István, az egyesület gazdasági elnökhelyettese, és Csu- lik Mihályné főpénztáros. A Minisztertanács által alapított Kiváló társadalmi munkáért kitüntetést kapta Zele- nyánszki György, a konzervgyár nyugdíjas igazgatója, aki több mint két évtizedig volt az egyesület elnökségi tagja. Fotó: Fazekas Ferenc BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Az MSZMP Békés Megyei Bizottsága és a Békés Megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Árpás! Zoltán. Főszerkesztő-helyettes: Seleszt Ferenc. Szerkesztőség: Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Tel.: 27-844, főszerkesztő: 21-401. Kiadja a Békés Megyei Lapkiadó Vállalat, Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Telefon: 27-844. Felelős kiadó: Csala János. Telefon: 26-395. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesitő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 43 Ft, egy évre 516 Ft. Kner Nyomda lapüzeme, Bcs., Szerdahelyi u. 2/A, 5600. Vezérigazgató: Háromszéki Pál. ISSN 0133—0055 Kéziratokat, képeket nem őrzűnk meg és nem küldünk vissza.
