Békés Megyei Népújság, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-05 / 287. szám
1987. december 5.. szombat o Diana SO—1 ragasztó- és csomagológépnél, munka közben Helio-klisograph K 303 típusú hengervéső Fotó: Veress Erzsi nincs hiány. Szabad legyen csupán a budapesti, majd az ezt követő londoni tanácskozást összehasonlítani. Bátran ki merem jelenteni, hogy ha a külsőségekben nem is tudtuk felvenni a versenyt a londoni tanácskozással, de hazánk élvonalbeli nyomdaipari szakemberei igenis ott vannak a nemzetközi mércével mért színvonalon. A mostani konferencián elhangzott korszerű technikák, technológiák minél gyorsabb magyarországi adaptálása most már a mi műszaki szakembereinken is -múlik. — A ' konferencia tehát felvillantotta a papír- és nyomdaipar fejlődési tendenciáit az ezredfordulóig. Vannak-e azonban már konkrét lépések az innováció területén a nyomdaipar szűkebb hazájában, a Békéscsabai Kner Nyomdában? — Gutenberg csodálatos találmánya, a nyomtatható betűk megjelenése óta óriási utat tett meg a nyomdaipar. A mikroprocesszoros, számítógép-vezérlésű elektronikus nyomdai gépek, ma már aligha hasonlíthatók össze az első nyomtatóberendezésekkel. De a 15-20 éve még korszerűnek számító gépek is mára már korszerűtlenekké váltak. A világbanki hitelpályázat elnyerése alapján indulhatott meg a hazai nyomdaipar egyik legnagyobb beruházása, a Kner Nyomdában. Tízmillió dollár áll rendelkezésünkre, hogy lecseréljük az elavult, korszerűtlen berendezéseinket, s velük együtt az ósdi technológiákat. Az 1987-re tervezett gépeink már termelnek, illetve két berendezés szerelése folyamatban van. Céljaink közt szerepel a világszínvonal elérése, bár el kell mondjam, hogy ez nem csupán a csúcstechnikai berendezések megléte, vagy nemléte. E modern gépekhez ki kell dolgozzuk a legmegfelelőbb hazai technológiát. A gép önmagával még nem oldja meg az innovációt. Meg kell tanulni vele dolgozni. A korszerű gép nem tűri a laza munka- fegyelmet. Feladatunk, hogy a modern technika mellé olyan jól képzett, szakmáját szerető nyomdászokat állítsunk, akik büszkék arra, hogy munkájuk során csupán kifogástalan minőségű termékek hagyják el a vállalatot. Bacsa András flz 1988. január 1-jétől érvényes árindexek O A mai számunkban folytatjuk az adóreformmal ösz- szefüggő, az általános forgalmi adót is magában foglaló jövő évi fogyasztói árindexek közlését. Az ada9. Italok, üdítők stb. III. tok 1988. január elsejétől érvényesek, és az 1987. november 2-án alkalmazott kereskedelmi eladási árakhoz viszonyítva mutatják a változást. Fogyasztói árindex (százalékban) Finomított szesz, denaturált szesz, sósborszesz, borpárlat, palackozott, borpárlat, hordós, gyümölcspálinka, palackozott és hordós, rum, palackozott és hordós, pálinka, palackozott és hordós, likőr, 30 százalékos alkoholtartalomig, palackozott és hordós, 100,0 Likőr, 30 százalékos alkoholtartalom felett, palackozott és hordós, kevert ital, palackozott és hordós Brandy, palackozott és hordós 100,0 Egyéb szeszes ital, palackozott és hordós 100,0 kivéve: gyümölcspálinka alapú ízesített szeszes ital, palackozott és hordós 100,0 gyümölcs alapanyagú vermutfélék 100,0 ürmös, desszert, likőrbor, vermutfélék 100,0 egyéb különféle szeszes ital, palackozott és hordós 100,0 koktélok (alapanyaguktól függetlenül) aperitifek, palackozott és hordós 100,0 Keményítő termékek (pl. Glukonon szőlőcukor, burgonyacukor, keményítő stb.) 128,9 Borászati fajélesztő 122,0 Étkezési élesztő 108,9 Ecet 121,2 Hordós sör, palackozott sör, dobozos sör, alkoholmentes sör 100,0 Ásványvíz, mesterséges szénsavas ivóvíz 123,7 Szikvíz 123,7 Alkoholmentes üdítő ital 121,8 kivéve: kólatartalmú üdítő ital 104,9 Déligyümölcs és aromaalapú üdítő italok 110,9 Alkoholtartalmú üdítő ital, 5 százalékos alkoholtartalomig 103,8 Gyógyvíz, fogyasztási célra 123,7 Fogyasztási dohány 100,0 Szivar 100,0 Cigaretta 100,0 Egyéb dohánygyártmány 124,8 Étkezési só 100,0 kivéve: nátriummentes és nátriumszegény étkezési só 122,7 egyéb feldolgozott só 100,0 Magbél 124,5 Teafélék (gyógytea kivételével) 100,0 kivéve egyéb tea 126,4 Jég 124,5 Egyéb élelmiszeripari termék (pl. sacharin, édeske) 124,5 Gyógynövény 101,1 Étkezési hal (kivéve: ponty, növényevő hal) 100,0 Halikra 100,0 Ponty, növényevő hal 105,6 Méz, csemege lépesméz, méhviasz, méhszurok (propolisz), méhpempő, virágpor 101,2 Zöldség, gyümölcs, burgonya 100,0 Használt cikkek ára 100,0 Fogyasztási cikkek kölcsönzési díja 108,6 Megújuló nyomdaipar Az MTESZ keretén belül működő Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület szervezésében a közelmúltban tartották meg Budapesten azt a tudományos-műszaki konferenciát, melynek központi témája volt az innováció a nyomda- és papíriparban. A háromnapos nemzetközi részvételű tanácskozás elnöki tisztét Balog Miklós, a Kner Nyomda vezérigazgató-helyettese töltötte be, aki egyben fő szervezője is volt az eseménynek. Ez már csak azért is említésre méltó, mert egy ilyen rangos esemény megszervezésével a legritkábban bíznak meg egy vidéki városban tevékenykedő szakembert. Még akkor is, hogyha az olyan Európa-hírű nagyüzem helyettes vezetője is, mint a Kner Nyomda. Az igen jól sikerült, s kedvező nemzetközi visszhangot kiváltó konferenciát követően Balog Miklós, egy, az előbbiekhez hasonló tanácskozáson vett részt Londonban. így a budapesti találkozó eseményeiről csupán most tudtuk megkérdezni a tudományos konferencia elnökét. — Az MTESZ irányelvei között szerepel, hogy a tag- szervezetek — köztük a Papír-, Nyomdaipari Műszaki Egyesület is — gondoskodjanak a rendszeres, célirányú szakmai képzés, fejlődés lehetőségeiről. E lehetőségek egyike, hogy 4-5 évenként olyan magas szintű szakmai találkozót rendezzen az egyesület — neves hazai és külföldi előadók részvételével —, amely elősegíti a magyar nyomda- és papíripar fejlődését. Legutóbb ilyen jellegű konferencia 1982-ben volt, így hát mindenképpen időszerűvé vált a szakmai eszmecsere. A most lezajlott tanácskozás megszervezése közel egy évet vett igénybe. Már magának a témakörnek az elnevezését is komoly vita előzte meg. Felvetették ugyanis egyesek, hogy jelen szűkös gazdasági helyzetünkben szabad-e egyáltalán innovációról beszélni, amikor majd’ minden területen kevés pénz jut a fejlesztésre. — Én azt vallom — s ezt a konferencia sikere is alátámasztotta —, hogy éppen ebben az időszakban kell különösen támaszkodni a szellemi, műszaki és szervezési innovációra, amikor szűkek az anyagi források. A nehéz gazdasági helyzetből való kilábalásnak éppen- hogv egyik ösztönzője kell hogy legyen a megújulás. — A három szekcióban zajló üléseken az előadások tehát az innováció jegyében hangzottak el. Mennyit tud majd ezekből hasznosítani a magyar papír- és nyomdaipar? — A három nap alatt 34 magyar és 31 külföldi — köztük szocialista és nyugati országból érkezett — szakember mondta el véleményét a jövő lehetőségeiről. A meghívottak zöme a nyomdaiparban ma élenjáró technikákról tartott előadást. A szervező bizottság szándékosan kért ilyen témájú előadásokat a felszólalóktól. A többi most már a hazai szakemberek nyitottságától, szakmai érdeklődésétől, felkészültségétől függ, amiben úgy érzem Holland kotró a szarvasi holtágban A küzdelem elkezdődött. Különböző intézkedések születtek a szarvasi holtág megmentésére. A tét tehát a jövő: milyenné tudja tenni az ember azt a tüneményes természeti szépséget, mely öleli, összeköti Szarvast Békésszentandrással. A Körösholtágról van szó, melynek partján a nyári időszakban tízezrek pihennek, szeretnének fürödni, csónakázni, ha a víz minősége, mélysége ezt lehetővé tenné. Ma még nem teszi lehetővé. A harc azért folyik, hogy ez a holtág az legyen, ami lehetne, amivé kell, hogy legyen. Magas szintű döntések már eddig is születtek, melyek alapjaiban megszabták a fejlődés irányát, de sajnos, ehhez akkor nem társult olyan anyagi alap, mely varázsvessző módjára mindent megváltoztatna. Pálinkás Lajos, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság főmérnöke szerint a Körösök vízrendezése kapcsán ez a holtág „sokad- rendűvé” vált. A Szentanna-ligeti átvágással az alsó rész kiesett a nézőtérből. Ken- deráztatót „faragtak” belőle. Akkor, abban a korban erre volt szüksége a szarvasiaknak. Ez a rész annyira eliszaposodott, hogy a legújabb felmérések 120 ezer köbméter iszappal számolnak. Ennek eltávolításán már dolgoznak. A vízügy vásárolt egy nagy teljesítményű holland kotrót, mely óránként 250 köbméter iszap kitermelésére alkalmas. Könnyen kiszámítható, mikor lesz ebből 120 ezer köbméter. De a mai helyzetben anyagiakkal sem győzzük a száz évvel ezelőtti változások felszámolását. Évenként 5-6 millió forint áll rendelkezésre a munkák folytatására. Ezt a költségvetés biztosítja. Az állam a maga anyagi forrásaiból tehát jelentős- összegeket fordít erre a célra. Ez egy nagyon nagy munka, melyhez társítani kellene az érdekeltek természetvédelmi erőfeszítéseit is. Arra a több tízezer ember fegyelmezett védelmi munkájára gondolok, mely ma a holtágon hiányzik, ami szervezett közreműködéssel könnyítené a megváltozott társadalmi igények, a holtággal szemben támasztott emberi követelmények mihamarabbi teljesítését. Konkrétabban, a városi, a községi és az üdülők szennyvizének szakszerű elhelyezése még nem megoldott. Még a tisztított szennyvizektől is mentesíteni kellene a holtágat! Születtek erre elképzelések. A szarvasi biológiailag tisztított szennyvizet és a termálvizet közös erőfeszítéssel rövidesen kiiktatják a holtágból. Ezzel fürdésre alkalmassá válhat a víz. De Békésszent- andrás és a holtágra épített üdülők szennyvízkibocsátását is felül kellene vizsgálni. Sok a holtágra kötés, melyek felderítése nem is olyan egyszerű, mint azt korábban a holtágért nagy felelősséggel dolgozó társadalmi bizottság is gondolta. Való igaz, eddig is oly sokszor szóvá- tettük, hogy a vízpart látogatói rendszere- tetükkel sokat tehetnének a víz védelméért. Mégis az üdülőépületek emésztőjét valósággal a vízre építik. A part menti nádat és egyéb vízi növényvilágot kiirtják, betonfalakat építenek. Ezzel lassítják a víz természetes tisztulása feltételeinek kialakulását. Vannak, akik a háztartási szemetet nejlonzacskóba csomagolva dobják a vízbe. De ellenőrzések során találtak már elhullott állati tetemeket is — kutyát, macskát — polietilén zsákba dugva. Mit lehetne tenni az ilyen esetek megelőzésére? Még tudatosabb, még célratörőbb vízvédelmet. Emberek! — bele kellene kiáltani naponta és többször a fülekbe — A holtág a miénk! Bennünket szolgál, hogy jól, vagy rosszul, az elsősorban tőlünk függ, azoktól, akik a térségben tartózkodnak, élnek, pihennek, szórakoznak. Tehát nem lehetünk közömbösek egyáltalán aziránt, hogy partjain mi történik. Ezt, az ország igen jelentős vízfelületét, tüneményes természeti szépségét a magunk javára csak kulturált magatartással fordíthatjuk. A szakemberek egy újabb nemzedéktől, a természetbe nálunknál jobban vágyó emberektől remélik a megoldást. Hát ez a nemzedék tényleg nem tudja felfogni és megérteni, hogy a természet tisztán sokkal szebb, jobb, mint össze-vissza piszkítva? Kétlem. Bár több mint száz esztendő telt el a holtág kenderáztató célra történő igénybevételétől, de az utóbbi évtizedekben hallatlanul felgyorsult a társadalmi tudat, és az urbanizáció fejlődése. Ma igénylik az emberek a hajdani kenderáztató iszaptól való megszabadítását, az egészséges vizet, a vízparton történő pihenést, a heti gond elől az üdülőkörzetbe menekülést. Érzem, hogy nem mindegy, senki számára sem mindegy, hogy tiszta, egészséges vízben fürdik, lubickol, horgászik, vagy szennyes áradatban, a Köjál által is tiltott területen. A szarvasi holtág azért kedves, mert nyújthatná igazi önmagát, ha mi, emberek is mások lennénk. Elindult egy küzdelem az igen tekintélyes vízfelület visszahódítá- sára. De ez távolról sem olyan egyszerű. Az állami, a társadalmi intézkedések mellé a vízpartnak is fel kell sorakoznia tudatból, parancsolóan, hallatlan önfegyelmet vállalva. Azzal ugyanis, hogy a vízügy kitermeli a 120 ezer köbméter iszapot, vajon tisztább lesz a víz? Addig nem, míg a szennyvizek, a háztartási szemét, az állati tetemek vízbe kerülnek, és az ember is a vízbe piszkok Kegyetlen valóság ez, de nekünk, embereknek ezeken a rajtunk múló dolgokon kellene a legsürgősebben változtatnunk, mert minden nyári örömnek ez lehet a legfőbb elrontója. Ha társulunk a vízügyi szervek, a holtágat védő társadalmi bizottság programjához, akkor valószínű, még a mi életünkben egy kicsit bennünket is szolgál a szarvasi holtág, melynek rekonstrukciós helyreállításában országos és megyei szerveink már a kibontakozás szervezésénél, konkrét kivitelezésénél tartanak. Dupsi Károly
