Békés Megyei Népújság, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-31 / 308. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! |----------------- -------------- --NÉ PÚJSÁG ' A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. DECEMBER 31., CSÜTÖRTÖK Ára: 2,20 forint XLII. ÉVFOLYAM, 308. SZÁM Versenyben a szövetkezeti kereskedelem Tegnap, december 30-án tartotta idei utolsó ülését Gyulán, a TOT-üdülőben a Fogyasztási Szövetkezetek Békés Megyei Szövetségének elnöksége. A kibővített ülésen beszámolót hallgattak meg a szövetkezeti kereskedelem piaci pozícióiról, a szállítókkal való kapcsolatról. Elmondották többek között, hogy megyénk áfészei 842 kiskereskedelmi boltot és 446 vendéglátóipari üzletet tartanak fenn. Ezek az elmúlt esztendőben csaknem 10 milliárd forint értékű árut értékesítettek, amely a megyei összes forgalom 46 százalékát teszi ki. Mindez azt is jelenti: megyénkben a szövetkezeti kereskedelem meghatározó szerepet tölt be. A munka eredményességét jelzi, hogy a kiskereskedelmi forgalom 1985-ben 9 milliárd forint volt, ez a szám 1987 végére eléri a 10,7 milliárd forintot. Megállapították: az élelmiszer- forgalom a VI. ötéves tervben sokat fejlődött, az áfészek megőrizték eddigi piaci pozíciójukat. A verseny jó hatással volt a szövetkezeti kereskedelemre, hiszen a sütőipar, a Füszért, a kiskereskedők sorra nyitották üzleteiket. A rugalmas alkalmazkodás segítette az új üzemeltetési formák elterjedését. Ennek is köszönhető, hogy az élelmiszerek árbevétele növekedett, tavaly elérte a 3,3 milliárd forintot, az idei első háromnegyedéves adatok szerint pedig 6,5 százalékkal emelkedett. Természetesen bővítették kapcsolataikat a szállítókkal. Tőkehúsból és húskészítményekből alapvetően kielégítették az igényeket. A Gyulai Húskombinát túrajáratai szinte valameny- nyi szövetkezeti boltot érintenek. Ezenkívül az áfészek 8 húsüzemmel állnak kapcsolatban, négy szövetkezetnek saját vágóhídja van. A tej és a kenyér forgalmazását szintén stabilizálták. A szállítók számának a növekedésével, közös nagykereskedelmi vállalatok létrehozásával csökkent az áfészek kiszolgáltatottsága. A verseny arra készteti a szállítókat, hogy alkudjanak a termékek árait illetően. Elemezték a ruházati forgalmat is, amely kettős feladatot jelent a szövetkezeteknek. Egyrészt garantálni kell az alapvető áruellátást a legkisebb településen is, másrészt megfelelő választékkal állnak az igényesebb,, a divatot követő lakosság rendelkezésére. Ezért kötöttek megállapodást az áfészek a legjelentősebb nagykereskedelmi vállalatokkal. Az eredmény kézzel fogható: a forgalom az utóbbi években nem csökken, hanem egyenletesen nő. Az év végére több mint 1 milliárd forint értékű ruhaneműt értékesítenek, amely 18 százalékos növekedésnek felel meg. A vegyes iparcikkek forgalma folyamatosan emelkedik. Egyre többet adnak el tartós fogyasztási cikkekből, építőanyagokból. Csökkent viszont a szilárd tüzelőanyagok, kályhák, kazánok, a tápok, valamint a kultúrcikkek eladása. A szövetkezeti kereskedelem nagy figyelmet szentelt arra, hogy a versenyben helyt tudjon állni. Az 1985. évi 3,8 milliárdos forgalom az idén eléri a 4,7 milliárd forintot, annak ellenére, hogy a forgalmi részarány csökkent. Az áfészek mintegy 20 szállítóval állnak kapcsolatban. A Vídia, a Piért, az Amfora engedményeket is kínál az áfészeknek. Ami a vendéglátást illeti: itt is nagy a konkurencia. Piaci pozíciójukat mégis megtartották. Az árbevétel növekedési üteme ugyanis évente meghaladta a megyei átlagot. Ugyanakkor a megyei Szövetkezeti vendéglátás színvonala is emelkedett. Számos üzletet bővítettek, felújítottak. Ezután tájékoztató hangzott el a fogyasztási szövetkezetekben dolgozó fiatalok lakásépítési támogatásáról, majd elfogadták a Mészöv testületéinek 1988. első félévi munkatervét. Végül értékelték a Szövosz és a Mészöv Kupa ez évi eredményeit. Az összesített pontszámok alapján a Mészöv Kupa vándorserlegét a Békéscsaba és Vidéke Áfész nyerte, második lett a Békés és Vidéke Áfész, míg a harmadik helyezést a Gyula és Vidéke Áfész érdemelte ki. S. S. Hz Elnöki Tanács ülése Szerdán ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Tanácsa. A testület a Minisztertanács előterjesztését megtárgyalva, módosította a magánkereskedelemről szóló 1977. évi 15. számú törvény- erejű rendeletet. Eszerint a jövőben magánkereskedői igazolvány közös név alatt működő polgári jogi társaságnak is adható. A polgári jogi társaság létszáma a panzió-, a kempingszakmánál, ha ezekhez vendéglátóipari tevékenység is kapcsolódik, valamint vendéglőknél 30, egyéb panzió-, kemping-, továbbá ABC-áru- ház-, tüzelő-, építőanyag-kereskedői és mutatványosszakmánál 20, más magán- kereskedői szakmánál 15 fő lehet. Az Elnöki Tanács módosította a gazdasági társulásokról szóló 1978. évi 4. számú törvényerejű rendeletet. Ennek alapján a jövőben magánszemélyek és ezek közös név alatt működő társaságai, jogi személyekkel közösen, korlátolt felelősségű társaságot létrehozhatnak, illetőleg ilyen társaságba beléphetnek. A magánszemélyek részvételével működő korlátolt felelősségű társaságok törvényességi jellegű felügyeletét — a többi társaságéhoz hasonlóan — a cégbíróságok látják el. A jogszabály-módosítások 1988. január 1-jén lépnek hatályba. Az Elnöki Tanács határozott bíróságok és ügyészségek összevonásáról, illetve megszüntetéséről, személyi kérdésekben döntött, valamint bírákat mentett fel és választott meg. Fotó: Veress Erzsi ; Boldog új esztendőt \ 5 kívánunk í \ kedves olvasóinknak! í | ' AnnvvvuvvnvxunutvwvnvvvvvxviuwVi Az 1988. évi pénzes hitelpolitikai irányelvek Munkában szilveszterkor Szilveszter éjszakáján megyénkben több helyen is dolgoznak. Pl. Gyulán a tejporgyárban, Békéscsabán a tégla- és cserépgyárban és Orosházán az üveggyárban. Megkérdeztük vezetőiket, miért van szükség arra, hogy dolgozóik munkával köszöntsék az új esztendőt? Választ vártunk arra is, érzéseik szerint jelentősen érinti-e őket az áremelkedés? Kíváncsiak voltunk, hogy a jövő évben ki tudják-e elégíteni az igényeket? No és természetesen megkérdeztük, milyen gazdasági évet zártak? Juhász Elemér, az Orosházi Üveggyár igazgatója: — Azért dolgozunk szilveszter éjjelén, mert egy 240 tonnás kemencét nem lehet leállítani „büntetlenül”, ezért aztán 300-an köszöntik majd itt benn munkával az új esztendőt. Az áremelkedés minket nem különösebben érint, sőt, valamelyest csökkennek az árak. Ügy hiszem, a ”88-as esztendőben maximálisan ki tudjuk elégíteni az igényeket, olyannyira, hogy tőkés exportunkat 15 százalékkal tervezzük növelni az elmúlt évhez képest. 1987-ben a nyílászárókkal volt egy kis gondunk, már ami a kereskedelmi ellátást illeti. Ugyanis kiesett a termelésből egy nagy kemencénk, amit újjá kellett építeni. Mostanra már elkészült. Éves tervünknek megfelelően zárjuk az 1987-es esztendőt .. . Hőfler Pál igazgató, Tejipari Vállalat, Gyula: — A válasz kézenfekvő. Télen- nyáron, ünnepnap és hétköznap is tejet adnak a tehenek. A tej pedig a legkényesebb és legalapvetőbb élelmiszerünk. Nem lehet vele arra várni, hogy elmúlnak az ünnepek. Mi mindig „rendkívüli” körülmények között kell, hogy dolgozzunk. Télen azért, mert behatárolnak az idő- és útvi-1 szonyok, nyáron nagy ellenségünk a meleg. Azt is szoktuk mondani, hogy nálunk olyannyira folyamatos a munka, hogy január 1-jén 0 órakor kezdünk és december 31-én 24 órakor fejezzük be az évet, aztán kezdünk mindent elölről. A szilvesztert _22 dolgozónk tölti munkával. A porítóüzem- ben teljes létszámban dolgoznak, és természetesen a hozzákapcsolódó üzemrészekben is. Naponta 190 ezer liter tejet szállítunk a megye jelentős részéből. Most, 3 napon át, 31—1-jén és 2-án a társüzemektől még A Gyulai Tejporgyár porítóüzemében Nagy János a tejport csomagolja napi plusz 60 ezer liter tejet vállaltunk át feldolgozásra. Az áremelkedéssel • kapcsolatban úgy gondolom, hogy a tejértékesítést figyelembe véve a bázisszintre állunk be, bár az az érzésem, hogy a desszertáruinknál, mint például az ízesített joghurt és krémtúró, valamelyest visszaesést tapasztalunk majd. Remélhetőleg az igényeket ki tudjuk elégíteni 1988-ban is. Az évet jól zárjuk, pontosabban fogalmazva a tervezettnél jobb eredményeket értünk el. 6,5' százalékos bérfejlesztést sikerült beállítanunk, s ez úgy gondolom, önmagáért beszél. Köti Imre termelési főmérnök, tégla- és cserépipari vállalat, Békéscsaba: — Mi sem állunk le szilveszter éjjelén. A termelés ugyan 16 órán át szünetel, de húsz emberünk azért töl- 'ti itt az év utolsó napját, mert ők azok, akik fenntartják a gépek üzemállapotát. Van olyan berendezésünk, ami már 10 éve egyfolytában üzemel. Az áremelkedéssel kapcsolatban talán meglepő, amit mondok. 1988 első negyedéves beérkezett megrendelésünk nagyobb a szokásosnál, pedig az emberek a beharangozásokból már számíthattak a magasabb árakra. Ügy tűnik, hogy ki tudjuk elégíteni az igényeket a jövő esztendőben. Hogy milyen évet zárunk? Elfogadhatót! B. V. A Minisztertanács az 1988. évi gazdasági feladatok, a jövő évi népgazdasági terv céljainak meghatározásával együtt áttekintette a követendő pénz- és hitelpolitika irányelveit, és határozatot hozott azok - megvalósítására. Az 1988. évi pénz- és hitelpolitika alapvető követelménye, hogy a jövő évi nép- gazdasági tervben megfogalmazott gazdaságpolitikai követelményeknek megfelelően mozdítsa elő a külső és belső egyensúlyi helyzet javítását, a strukturális átalakulás erősítését, támasz- szbn fokozott követelményeket a hatékonyságon alapuló fejlesztésekkel szemben, s a pénzkibocsátás szigorú kézben tartásával erősítse a pénzügyi egyensúlyt. A Minisztertanács határozata a Magyar Nemzeti Bank feladatává teszi a szigorú és szelektív hitelezési gyakorlat előmozdítását, s a jegybanki eszközök alkalmazásával a hitel útján ki- bocsátható vásárlóerő befolyásolását. A Minisztertanács a jövő évi pénz- és hitelpolitika megvalósításában a bankok és pénzintézetek önálló, jövedelmezőségen alapuló döntéseit kívánja erősíteni. Ugyanakkor a pénzintézetek számára követelményként fogalmazza meg, hogy a hitelezés gyakorlati megvalósítása során kezeljék kiemelten a gazdaságpolitika elsőrendű céljainak megvalósítását. Ennek megfelelően a pénzintézetek kihelyezéseik meghatározott hányadát olyan célokhoz nyújtsák, amelyek elsősorban az exportképesség növekedését, a gazdaságfejlesztési és cselekvési programok megvalósulását, a műszaki fejlesztésen alapuló szerkezetváltozást szolgálják. Túlteljesítéssel zárja az évet a hazai szénbányászat A hazai szénbányavállalatok 22,9 milió tonna tüzelőanyag termelésével zárják az idei évet, s ez 300 000 tonnával több, mint ameny- nyit eredetileg terveztek. Ebben az esztendőben kiegyensúlyozottabb, zavartalanabb volt a bányákban a termelés. Mérséklődött a bányászok igénybevétele; ritkábban dolgoztak szabad szombatokon. Több időt, energiát tudtak fordítani a szénfejtések előkészítésére is, így a bányavállalatok ösz- szességében túlteljesítették az új munkahelyek feltárásához szükséges vágatépítési előirányzatukat. A lakosság közvetlen ellátására az év elején 4,9 millió tonna tüzelőanyag szállítására kötöttek szerződést a bányavállalatok, s ezzel szemben 5,3 millió tonnát szállítottak. A felvásárlási láz következtében keletkezett időszakos hiányok enyhítésére soron kívül küldtek szénnel teli irányvonatokat a bányavállalatok több megyébe. Vetőmag a Szc/jetunióba ötezer tonna hibridkukorica-vetőmagot szállított az idén a Szovjetunióba az MTA Martonvásári Mező- gazdasági Kutatóintézetének erdőháti vetőmagüzeme. A szovjet partner azokból a fajtákból rendelt, amelyeket a korábbi években már eredményesen próbáltak ki a kísérleti parcellákon, s a legjobbnak bizonyultak az ottani ökológiai viszonyok között. Az idén 19 martonvásári, illetve martonvásári honosítású fajtát „vizsgáztattak” a szovjet tudományos szakemberek.
