Békés Megyei Népújság, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-30 / 307. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek í Naponta 30 tonna... Biobrikettgyártó üzemet adtak át Vésztőn Az Ipari Minisztérium és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium (MÉM) 1986 szeptemberében kiadott közös programja 1990- ig 500 ezer tonna biobrikettet gyártó kapacitás kiépítését irányozza elő. Ennek előállítására a jelenleg kevésbé vagy egyáltalán nem hasznosított gabonaszalma, az erdészeti hulladékok — fűrészpor, fakéreg —, valamint az ipari növények feldolgozása során keletkező melléktermékek — rizshéj, nád, stb. — alkalmasak. A programban említett biobri- kett-mennyiség ugyanennyi közepes minőségű szenet vagy tűzifát, illetve mintegy 165 ezer tonna tüzelőolajat helyettesíthet. A nyolcvanas évek elején hazánkban már történtek lépések a biobrikett gyártásának beindítására, ám a kialakulatlan alapanyag-előkészítési technológia, a tőkés importból beszerzett gépek alkatrészellátási gondjai és a biobrikettgyártás akkori bizonytalan jövedelmezősége miatt a fejlesztések megtorpantak. Az utóbbi években azonban új lendületet vett a brikettgyártás. Ennek egyik eredményeként a Vésztői Körösmenti Tsz a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság (Mefag), a Ganz-MÁVAG békési gyára, 13 alvállalkozó segítségével felépítette az első teljes mértékben hazai gyártmányú komplett szalmabri- kettáló üzemét, melyet tegnap délelőtt adtak át Vésztőn. Az üzemet egy használaton kívüli átalakított istálló épületében helyezték el, amely mellé egy 600 négyzetméter területű szalmabá- la-tárolót is építettek. A kiviteli terveket a MÉM Műszaki Intézete készítette el idén márciusban, s ez év szeptemberében már próbaüzemet tartottak Vésztőn. A beruházás összesen 19 millió forintba került. (Csak összehasonlításképpen: egy nyugati gyártmányú briket- táló gép, melyből működik néhány az országban, 25 millió forintért vásárolható meg.) A 19 millió forintból 14 és fél millió forintot állami támogatásként kapott a termelőszövetkezet. S még néhány adat: egy tonna szalmabrikett 14 700 Mega- joule energiát képvisel, s az előállításához szükséges energia a kapott energiának mindössze 7 százaléka. A Körösmenti Tsz-ben termelt szója, búza, őszi árpa növényi maradványai biztosítják a gyártáshoz szükséges alapanyagot. A napi 30 tonna kapacitású üzemben két műszakban termelnek majd. A brikettet eleinte a tsz-tagok vásárolhatják meg, majd Vésztő lakossága is hozzájárulhat az új, környezetet is kímélő fűtőanyaghoz. A biobrikettgyártás ugyanis környezetvédelmi szempontból hasznos. Egyrészt nem kell elégetni a nagyüzemi táblákon maradt növényi hulladékot, másrészt a brikett felhasználása során a füsttel nem kerül nagymértékű, a környezetre veszélyes szennyező anyag a levegőbe. Tegnap a Vésztői Körösmenti Tsz brikettáló üzemének átadásán megjelent többek között Faluvégi Lajos, a Minisztertanács nyugalmazott elnökhelyettese, Klaukó Mátyás, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője, Araczki János, a megyei tanács általános elnökhelyettese, Kovács István, a MÉM osztályvezetője, valamint dr. Lengyel László, az Ipari Minisztérium Energiagazdálkodási Hatóságának osztályvezetője. Az avatóünnepségen Nyilas Károly, a Körösmenti Tsz elnöke mutatta be a vendégeknek az új üzemet. (homok) Új ipari festőberendezés Kitüntetik az orúsházi Jambrik József egységet Munkásttr egységgvttléseket tartanak januárban Űj ipari festőkészüléket fejlesztettek ki a DETE- Skála magyar—NSZK vegyesvállalatnál, és a gyártását jövőre megkezdik. A bútor-, fa- és járműiparban, valamint a mezőgazdasági gépjavító üzemekben használható berendezésből az első sorozatban 450-500 készül. A Trumf—35 típusú gép gyártását az NSZK-beli cég teljes egészében a magyar üzemre alapozza. A készülékhez kezdetben külföldi alkatrészeket is használnak, ezeket azonban egymásfél év alatt teljesen hazai gyártású gépelemekkel váltják fel. Az idén alakult DETE- Skála eddig 50 millió forint értékben gyártott különféle festőberendezéseket, főként olyan finomszórókat, amelyek évek óta hiányoztak a hazai kínálatból. A vegyes- vállalat termékének egyhar- mada külföldre kerül. Hazánkban az ipari üzemeken kívül kisiparosok, elsősorban az autójavítók keresték, igényeiket azonban eddig nem tudták maradéktalanul kielégíteni, hiszen a gyártás csak az év második felében indult meg. Jövőre az alapgépből is több készül. A Munkásőrség Kiváló Egysége kitüntető cím átadásával január 3-án megkezdődnek a munkásőrség egységgyűlései, amelyeket a hónap' közepéig a hét végeken, a szombati és a vasárnapi pihenőnapokon tartanak meg országszerte a testület tagjai. A legmagasabb kitüntetést az idén a Münnich Ferenc nevét viselő székesfehérvári munkásőregység nyerte el kiemelkedő tevékenységével. Évzáró-évnyitó januári szemléjükön a kitüntető cím mellé a vándorzászlót és az elismerés jelképét, Várhelyi György szobrász- művész Harcos út című kisplasztikáját vehetik át a székesfehérvári munkásőrök. A társadalmi nyilvánosság előtt szervezett fórumokon — amelyeken a különböző társadalmi szervezetek képviselői mellett részt vesznek és felszólalnak párt- és állami vezetők — országszerte beszámolnak arról a parancsnokok, hogy a munkásőrök miként teljesítették idei feladataikat a gazdaságban, a polit:' ai nevelőmunkában, a kiképzésben és a szolgálatban. Emellett ismertetik az állománnyal a jövő évi tennivalókat is. Ugyancsak az egységgyűléseken köszönik meg — családtagjaik, munkatársaik jelenlétében — a leszerelő mintegy 3000 munkásőr több évtizedes szolgálatát. A le- szerelőket búcsúztatva egyben köszöntik azt a csaknem 3000 munkásőr jelöl tét, akik fegyveres szolgálatukat megkezdve tesznek esküt. Különösen nagy megbecsüléssel köszöntik azt a mintegy 800 alapító munkásőrt, akik immár három évtizede teljesítenek szolgálatot a testületben. Tevékenységüket kitüntetésekkel, személyre szóló emléktárgyakkal ismerik el. Ugyancsak az egységgyűléseken kapja meg a köszöntő levelet az a 2100 munkásőrfele- ség is, akiknek férje 25, illetve 20 éve szolgál. Elismerő plakettet és díszoklevelet kap 85 nagyüzem, gyár, intézmény, amely hosszú ideje kiemelkedően segíti a Munkásőrséget. Tizenkét egységnél új csapatzászlót avatnak, a békési munkásőrök pedig a zászlócserével együtt felveszik Apáti Nagy Endrének, a munkásmozgalom helyi személyiségének nevét. Az országos parancsnok különdíját három évtizedes kiemelkedő tevékenységért a Munkásőrség Csepel Művek egysége nyerte el. A csongrádi Kun Béla, az ózdi Prieszol József, a berety- tyóújfalui II. Rákóczi Ferenc, a hevesi Dózsa György, a ráckevei Lakatos Péter, a marcali Kovács József, a dombóvári Udvari Vince, az orosházi Jambrik József, a bajai Bokányi Dezső, a gel- lénházi Matécz János egység, a munkásőrparancsnoki iskola, a munkásőrség központi férfikara, továbbá a Munkásőrség Csongrád Megyei Parancsnokságának törzse, a Munkásőrség Sza- bolcs-Szatmár Megyei Parancsnokságának törzse, illetve 14 munkásőr alegység elismerő serleget vehet át jó munkájáért. Dr. Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese, Szarvas országgyűlési képviselője az év végét választókerületében tölti. December 28-án találkozott a város párt- és tanácsi vezetőivel, továbbá választóival. Tegnap, december 29-én Demján Sándorral, a Magyar Hitelbank elnök-vezérigazgatójával a szarvasi termálprogram megvalósításának lehetőségeit beszélte meg, majd a kínálkozó ipartelepítések helyzetével ismerkedett. Délután a Dózsa Tsz-be látogattak, ahol a legújabb szövetkezeti vállalkozások hasznossága iránt érdeklődtek. Ma, december 30-án dr. Fekete János vállalati vezetőknek tart előadást a kormány kibontakozási programjának időszerű feladatairól Fotó:D. K. A Gyógyászati Segédeszközök Gyára 9. számú békéscsabai fiókját 1973-ban hozták létre, elsősorban a megyei betegek ellátásának jobbítására. Napjainkban azonban már az egész országra kiterjedően végzik feladatukat, amely a protézisek készítésétől a járókészülékeken keresztül az ortopédiai segédeszközökig mindent magába foglal. Havonta mintegy 2500—2800 különböző segédeszközt készítenek a betegek állapotának javítására. Képünk előterében egy fűzőt készít Román Miklósné, az üzem egyik dolgozója Fotó: Veress Erzsi Változások a társadalombiztosításban 1988. január 1-jétől a táppénz, a szülési szabadság idejére járó terhességi-gyermekágyi segély, a gyermek- gondozási díj, valamint a baleseti táppénz adóköteles jövedelem lesz. Ezért ezeket a társadalombiztosítási ellátásokat a jövő év elejétől a bruttósított keresetek alapján számítják ki. Az ellátások alapja azonban eltgr a vállalatok által bruttósított keresetektől, azoknál általában magasabb lesz. A munkáltatók többsége ugyanis a decemberi béreket bruttósít- ja, míg a társadalombiztosítási ellátások megállapításánál az előző év egészében elért keresetet veszik figyelembe, s alapjuk mindazt magában foglalja, ami után a dolgozó nyugdíjjárulékot fizetett. így az ellátások alapjába az alapbér mellett beleszámítanak a különféle pótlékok és mozgóbérek — jutalmak, prémiumok —, valamint a nyereségrészesedés is. Mindezek együttes, nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének egy naptári napra jutó részét bruttósít- ják. Vagyis összegét megemelik az utána fizetendő személyi jövedelemadóval, valamint a jövő évtől érvényes 10 százalékos nyugdíjjárulékkal. Az ellátásokat azonban már úgy kapják kézhez a dolgozók, hogy abból az adóelőleget — a fizetéshez hasonlóan — levonják a munkáltatók. A terhességi-gyermekágyi segélyt és a gyedet eddig is naptári napokra folyósították, a jövő évtől kezdve a táppénzt és a baleseti táppénzt is így fizetik. Eddig ezek az ellátások csak a munkarend szerinti munkanapokra jártak. A változtatásra a számítások egyszerűsítése érdekében került sor. Az 1987-ről a jövő évre áthúzódó ellátások esetében a járandóságokat december 31-ig még a jelenlegi előírások szerint, január 1-jétől viszont már az új szabályoknak megfelelően folyósítják. A január első napjaiban kézhez kapott társadalombiztosítási ellátások összegét az adórendszer bevezetése még nem befolyásolja, hiszen ezeket a járandóságokat — a bérekhez hasonlóan — mindig egy hónapra visszamenőleg folyósítják. A már a bruttósított keresetek alapján kiszámított első ellátásokat februárban fizetik ki. 1988. január 1-jétől az eddigi másfél év helyett a gyermek kétéves koráig vehetik igénybe az édesanyák a gyedet. Amennyiben gyermekük az idén már betöltötte a másfél évet, a gyedet nem folyósítják jövőre tovább automatikusan, hanem azt a szülőnek- külön kell kérnie. Erre azért van szükség, mert a gyes mellett vállalhat külön munkát az édesanya, de ha gyeden van, akkor nem, s a gyed további folyósításához nyilatkoznia kell arról, hogy nincs külön munkából származó jövedelme. A bruttósított keresetek alapján kifizetendő ellátások folyósítása várhatóan zavartalan lesz, hiszen valamennyi ügyintézőt felkészítették már az új számítási módok alkalmazására, s munkájukhoz segítségül az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság átszámítás: táblázatot bocsátott rendelkezésükre. A személyi jövedelemadó bevezetése a nyugdíjak megállapítását is érinti. A nyugdíjak önmagukban nem adóznak majd, ezért a jövőben a kiszámításuk alapja is az adóval csökkentett kereset lesz. Hogy az új nyugdíjak megállapítása ne húzódjék el, az eddigieknél is fontosabb a nyugdíjak megfelelő előkészítése, az, hogy a vállalatok pontosan határolják el, dolgozójuk 1988. január 1-je után milyen adóköteles és adó alá nem eső jövedelemben részesült. Fontos tudnivaló, hogy a jövő év elejétől a nyugdíj megállapításakor a szolgálati időbe beleszámítanak az egyetemi és a főiskolai évek is. A korábbi tanulmányi időt azonban csak oly mértékben veszik figyelembe, mint amennyi jelenleg szükséges az adott felsőfokú képesítés megszerzéséhez.
