Békés Megyei Népújság, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-28 / 305. szám

1987. december 28., hétfő o fl szakszervezeti tagdíjakból... Forrás” a Tisza-parton tér hosszúságú gyógyvizes fedett fürdő áll rendelkezés­re. 99 Sajtótájékoztató a külföldre utazás feltételeiről, az új útlevélről és a turisták valutaellátásáról Vasárnap a Pénzügyminisztériumban sajtótájékozta­tót tartottak az 1988. január 1-jén éheibe lépő új útle­vél-rendelkezésekről és a külföldre utazás pénzügyi feltételedről. A város önmagában is vonzó hely a kikapcsolódás­ra, pihenésre, „restauráló- dásra” vágyóknak. Szeged — déli napfényével, ligetekkel, Tiszájával, fesztiváli hangu­lataival, tíz- meg százezre­ket csábít évről évre. Egy eleddig hiányzó idegenfor­galmi lehetőséget pótoltak nemrégiben, a Forrás Gyógy­üdülő elkészültével. A dél­alföldi város a gyógy-ide- genforgalom terén is lépett egyet... A múlt hónapban adták iát a vendégeknek az ele­gáns épületet a két szegedi híd közötti Tisza-part sza­kaszon. A több mint 250 millióból felépült korszerű gyógyászati szálloda költ­ségeit a SZOT főigazgatósá­ga, a SZOT Üdülési Szana­tóriumi Igazgatósága, vala­mint hét szakszervezet köz­ponti vezetőségének szakmai szervezete biztosította. Mint a „Forrás” főkönyvelője Lá­nyi Gyuláné elmondta, a A Békés Megyei Rendőr­főkapitányság gazdasági ren­dészete megalakulása óta számos szabálytalanságra, a társadalmi tulajdont veszé­lyeztető gazdasági bűncse­lekményre derített fényt. Sajnos, a dosszié sohasem üres. Most a közelmúltban napvilágot látott néhány ügyet teszünk górcső alá. Nézzük mindenekelőtt az Információtechnikai Válla­lat Szolnok—Békés megyei leányvállalatának békéscsa­bai telepén lejátszódó ese­ményeket. A vállalat ez év tavaszán bizományi értékesí­tésre átvett a Budapesti Me­dicor Művektől körülbelül 1700 52 mm-es pénztárgép­festékszalagot, egyenként 8 forintért. Ez a termék azon­ban selejtezésre várt, lejárt a szavatossági ideje, nem ütötte meg az elvárható mi­nőségi követelményeket. Ek­kor a szerviz vezetője, illetve az anyag- és üzemfenntar­tási osztályvezető utasítást adott a dolgozóknak, hogy az egyébként NDK gyártmányú szalagokat tegyék „használ­hatóvá”. Az emberek nem tiltakoztak, hiszen jócskán belefért a munkaidejükbe. Hozzáláttak a munkához és eltüntették a szalagokról az szakszervezeti tagsági bélye­gek árából fordítottak erre a beruházásra. Az új SZOT-gyógyüdülő jelenleg mintegy 300 vendég fogadására alkalmas, de nyá­ron családi üdültetésre is lesz lehetőség. Ez azt jelen­ti, hogy plusz 250-300 be­utaltat tudnak fogadni (ket­tő meg kettő) rendszerben, vagyis két felnőtt két gyer­mekkel. Elsősorban mozgásszervi megbetegedésekben, reumá­ban szenvedőknek ajánlot­tak az itteni kezelési lehe­tőségek. A vízgyógyászati kúrák sorában súlyfürdő, gyógyvíztorna, valamint a tangentoros kezelés a leg­fontosabb. (Az utóbbi a víz­alatti vízsugarak masszázs­hatásán alapul, amelyet für­dőkádakban alkalmaznak.) Ezenkívül az üdülőknek van lehetőségük fizikoterápiára, iszapkezelésre és kondicio­náló tornára is. A medence­fürdőzésre egy közel 20 mé­eredeti gyártási időt, a ter­mék származását tanúsító címkét, helyükre az ITV bé­lyegzőjével ellátott körcím­két helyeztek el. Ebből vi­szont nem derült ki: hol, mikor gyártották, tehát sa­ját termékként hozták for­galomba. Eddig mintegy 7 ezer szalagot értékesítettek, egyenként 42, illetve 57 fo­rintért^ Az ügy pikantériája, hogy egyetlen vállalat, közű­iét sem reklamált emiatt, szó nélkül legombolták a szala­gért járó összeget. Hogy az árut meddig tudták használ­ni, használták-e egyáltalán, arról nem szól a fáma. Min­denekelőtt a gazdasági ren­dészet hamis termékjelzés alapos gyanúja miatt felje­lentést tett a vállalat ellen. Talán ném véletlen, hogy ugyanitt Ónodi Mihály rak­táros, visszaélve beosztásá­val, szinte rendszeresen dézsmálta a közös vagyont. Az elmúlt év szeptemberé­ben elvitt a raktárból 5 gar­nitúra fogaskereket, majd október elején 4 hidegcsatla- kozó-kábelt, ez év márciu­sában pedig ismét 5 garni­túra fogaskereket tulajdoní­tott el. Ezeket az anyagokat a békéscsabai Ofotért-szak- üzletben eladta, összesen Tervezik, hogy a nyáron a vendégeknek átjárást építe­nek ki a Tisza-parti szabad­strandra, ezzel is szolgálva a minél tökéletesebb pihe­nést és az egészséges kikap­csolódást. Közel másfél száz dolgozó, köztük 18 gyógyá­szati szakember vigyázza a zavartalan üdülést a szege­di Forrásban. A kérdés ezután csak az, kik és hogyan vehetik igénybe eme áldásos szol­gáltatásokat? Természetesen szakszervezeti tagok jelent­kezhetnek. A SZOT-beuta- lókat országosan osztják el, nyilvánvaló, hogy a beruhá­zásban részes hét szakszer­vezethez tartozóknak van előnyük. (Ezek: az élelmi- szeripariak, az építőipariak, a KPVDSZ-esek, a postaiak, a ruhaipariak, a vegyipari­ak, a művészdolgozók szak- szervezete.) Ezenkívül be­utaló nélkül is igénybe ve­hető. a Forrás, mint szállo­da; szakszervezeti tagoknak csaknem 10 ezer forintért. A rendőrség kisebb értékben elkövetett sikkasztás alapos gyanúja miatt tett feljelen­tést a raktáros ellen. * * * Ugyancsak figyelemre méltó annak az ellenőrzés­nek a tapasztalata, amelyet a gazdasági rendészet az Or­szágos Mérésügyi Hivatallal közösen tartott december el­ső felében. Mezőhegyesen, a 41 297. sz. Áfor-benzinkútnál próbavásárláskor kiderült, hogy a 92-es oktánszámú benzinadagoló-fej az 50 lite­res próbamérésnél csak 49,1 liter benzint adagol, így a vásárlói megkárosítás 19 fo­rintra rúgott. Érdekessége az ügynek, hogy a kimérőfe­jet 1987. május 27-én szabá­lyozták utoljára. A beállítás és az ellenőrzés időtartama között mintegy 382 ezer li­ter benzint adtak el. Aki egy kicsit is járatos a számok világában, könnyen rájöhet: a 20 forintos literenkénti árat figyelembe véve meny­nyi lehet a valóságos megká­rosítás. Különösen akkor, ha a kútfejen elhelyezett ható­sági ólomzárat valaki meg­lazította ! S. S. Ladvánszky Károly bel­ügyminiszter-helyettes a külföldi utazásokról és az útlevélről a közelmúltban alkotott törvényerejű rende­letre utalva elmondta, hogy mipden magyar állampolgár1 alapvető joga a külföldre utazás. Ez a jog csak kivé­telesen, például az állam biztonsága, a közrend és mások jogainak indokolt vé­delme érdekében korlátoz­ható. A Magyar Közlöny 61. számában megjelent tör­vényerejű rendelet, valamint a belügyminiszter végrehaj­tási rendelete alapján az út­levél érvényessége öt évre szól, s a korábbihoz képest fontos változás, hogy az a vi­lág összes országába, több­szöri kiutazásra jogosít fel. Egy-egy utazás időtartama 90 nap lehet, s ez indokolt esetben meghosszabbítható. Ezzel egyidejűleg az eddigi egyszeri kiutazási engedé­lyek a magánútleveleknél megszűnnek. Az 1984. janu­ár 1-je óta kiadott útlevelek továbbra is érvényben ma­radnak, tehát a lakosságnál levő mintegy négymillió, még érvényes útlevél cseré­jét nem tervezik, azok az érvényességi idő lejártáig felhasználhatók. Az érvé­nyes útleveleket 500 forin­tért terjesztik ki a világ összes országára, többszöri kiutazásra jogosítva, s ugyancsak 500 forintba ke­rülnek az új útlevelek. Min­den magyar állampolgár, te­hát a gyerekek is külön út­levéllel kell hogy rendelkez­zenek, de a még érvényes útlevelek, amelyekben a gyermek is szerepel', to­vábbra is felhasználhatók. Az útlevelek érvényesítését, illetve az újak kiadását ezentúl a rendőrkapitánysá­gokon lehet igényelni, vagy­is az eddigi 20 helyett 135 helyen az országban. Az út­levelek ügyintézésében meg­szűnik az utazási irodák sze­repe. A rendeletben szabá­lyozták a ki- és beutazások statisztikai adatszolgáltatási rendszerét is, a kitöltött sta­tisztikai lapokat minden esetben át kell adni a ha­tárőrségnek. Patkó András pénzügymi­niszter-helyettes és Fekete János, az MNB elnökhe­lyettese arról szólt, hogy az útlevél-rendelkezésekkel összhangban január 1-jével megváltoznak a külföldre utazás valutáris feltételei mind a rubel-, mind a kon­vertibilis elszámolású or­szágok esetében. A rubelel­számolású országokba uta­zók külföldi fizetőeszközt ezentúl minden kötöttség nélkül, igényeik szerint vá­sárolhatnak. Hasonlóképpen keretkötöttség nélkül vált­hatók meg forintért ezekbe az országokba a vonat-, au­tóbusz-, repülő- és hajóje­gyek. A miniszterhelyettes ki­fejtette, hogy az utazások­kal kapcsolatos pénzügyi és vámfellétélek minden vo­natkozásban kedvezőbbek lesznek. A konvertibilis el­számolású országokba há­romévenként — jelenlegi ár­folyamon — 19 ezer forin­tért vehető fel turistaellát­mány. Ezt azonban több, maximum hat részletben le­het felvenni, hiszen a ha­tárátlépés előfeltétele, hogy a kiutazó legalább .3000 fo­rintnak megfelelő hivatalos eredetű, kiviteli engedéllyel igazolt valutával rendelkez­zen. Hivatalos eredetűnek számít a turistaellátmány keretében megvásárolt, az utazási számláról, a deviza- számláról, valamint az újonnan bevezetésre kerülő külön utazási számláról fel­vett konvertibilis fizetőesz­köz. A miniszterhelyettes 'ki­tért az említett külön uta­zási számlákra is. Az Elnö­ki Tanács törvényerejű ren­deletet alkotott, hogy ha a magyar állampolgárok a tu­lajdonukban levő konverti­bilis, az MNB hivatalos va­lutaárfolyam-listáján sze­replő fizetőeszközt 1988. ja­nuár 1. és 1988. március 31. között az arra felhatalma­zott szerveknek vételre fel­ajánlják, annak legfeljebb 75 százalékát névre szólóan, nyitott „külön utazási szám­lán” jóváírják. A felajánlott külföldi fizetőeszköz fenn­maradó részének ellenérté­két forintban fizetik ki ré­szükre. Ilyen számlát az OTP-nél, az IBUSZ-nál és az Általános Értékforgalmi Bank felhatalmazott fiókjai­nál lehet nyitni, a számlán elhelyezett összeg után, leg­alább hathónapos lekötés esetén devizában kamatot fi­zetnek. Az e számlán elhe­lyezett összeg kizárólag kül­földi utazás során használ­ható fel. A törvényerejű rendelet szerint az ellen, aki ilyen számlára helyezi eddi­gi illegálisan tartott külföldi fizetőeszközét, nem indítha­tó eljárás a devizaszabályok megszegése címén, illetve azért, mert elmulasztotta vé­telre felajánlani pénzét. Ez a rendelet március 31-ig szól. A külföldre utazás pénz­ügyi feltételei közül meg­említették még, hogy 1988- ban a háromévenkénti tu­ristaellátmány azokat illeti, akik sem 1986-ban, sem 1987- ben nem vették azt igénybe. Azok, akik ily mó­don nem tarthatnak igényt 1988- ban a turista valutael­látásra, egy alkalommal, 3000 forint összegért vásá­rolhatnak valutát. A külön devizahatósági engedély nélkül birtokban tartható külföldi fizetőesz­köz személyenként 2000.. fo­rint értékig nem minősül hi-. vatalos eredetű forrásnak, kiutazásra nem jogosít, csak kiegészítheti a hivatalos for­rásból felvett minimum 3000 forintnyi összeget. A turistaellátmánnyal uta­zók ugyancsak háromévente 13 ezer forintért vásárolhat­nak vasúti, autóbusz- és hajójegyet. A gépkocsival utazók a közlekedési költ­ségkereten belül személyen­ként legfeljebb 6 ezer fo­rintért vehetnek üzem­anyag-vásárlásra konvertibi­lis fizetőeszközt. Ez a keret több úthoz, több részletben is igénybe vehető, ^bbe a költségkeretbe nem számít bele a Malév és a Malév- val közös elszámolású vonal- szakaszokon repülő légitár­saságok menetrendszerű já­rataira, a magyar vállalatok által üzemeltetett nemzetkö­zi autóbuszjáratokra és ha­jójáratokra váltott jegyek értéke. Vasúti vagy repülő­jegy háromévenként egy al­kalommal, a már említett költségkeretet meghaladóan is igénybe vehető akkor, ha a kiutazó a keret terhére egyéb menetjegyet nem vál­tott, s üzemanyag céljára sem vásárolt valutát. Akik külföldi tartózkodási költsé­geket deviza-, utazási vagy külön utazási számláról fe­dezik, nem vehetik igénybe a közlekedési költségkeretet. A magyar határig azonban megvásárolhatják vasúti, busz-, vagy hajójegyeiket fo­rintért, a további szakaszok­ra szóló jegyeket deviza- számlájukról kell kiegyenlí­teni. A pénzügyi szabályozás szerint a 14. életévüket be nem töltött kiskorúak ré­szére évi egy alkalommal vásárolható konvertibilis valuta. Az új útlevél-rendelkezésr- sel összhangban, az utazási irodák programjai korlátlan számban igényben ehetők. Fontos szabály, hogy a meghiúsult, elmaradt utazás miatt az utasnál lévő turis- taelátmányból származó va­luta visszaváltható, s az bár­mikor újra igénybevehető. A kiutazás során megmaradt és visszahozott valuta is visszaváltható forintra, azon­ban csak a 3000 forint fe­lett megmaradt összeg ese­tében. A devizaszámláról és az utazási számláról felvett és az abból visszahozott ösz- szeg korlátozás nélkül e számlákra visszahelyezhető. A külön utazási számláról felvett és abból visszahozott összegnek azonban csak a 3000 forint feletti része he­lyezhető vissza a számlára. Az utazásokkal kapcsola­tos valutavásárlásokat és esetleges visszafizetéseket úgynevezett valutalapba jegyzik be, amelyet a valu­takiváltó helyek az első vá­sárlásnál adnak át. Ezt a la­pot gondosan meg kell őriz­ni, mert elvesztése hátrá­nyos következményekkel járhat. Fontos változás, hogy ezentúl nem veszik figye­lembe a külföldön töltött na­pokat a vámkezelésre bemu­tatott áruk devizafedezeté­nek vizsgálatánál. Ennek megfelelően, ha a behozott áru külföldi ára nem ha­ladja meg a kiutazáskor hi­vatalos eredetű valutaforrás­ként rendelkezésre állt ösz- szeget, az áru vámkezelhe­tő. Az utasforgalmi vám­mentes keret változatlanul 10 ezer forint, mégpedig utazásonként és személyen­ként. A 14 éven aluli, önál­ló útlevéllel rendelkező gyer­mekeket azonban e vám- kedvezmény évente csak egyszer, az első utazáskor illeti meg, további utazása­ikkor ezer forint _ értéket hozhatnak be vámmentesen. A külföldre utazás pénz­ügyi feltételeiről szóló pénz­ügyminiszteri rendelet sza­bályozza a Jugoszlávián ke­resztül Bulgáriába kiutazók valutaellátását is. Eszerint, amennyiben a kiutazáshoz szükséges minimális 3000 fo- .rintnak megfelelő bolgár le- vát vásárolnak utazáson­ként, a turistaellátmány ter­helése nélkül 600 forintért jugoszláv dinárt is vehet­nek. A magyar—jugoszláv kishatárforgalomban érvé­nyes határátlépési 'engedély alapján kiutazók ugyancsak minden utazáskor a turista- ellátmány terhelése nélkül 300 forintért vásárolhatnak jugoszláv dinárt. A sajtótájékoztatón vála­szoltak az újságírók kérdé­seire is. így szóba került, hogy a Szovjetunióba való■ utazási feltételek változat­lanok, s a két ország illeté­kesei tárgyalásokat folytat­nak a jelenlegi szabályozás módosításáról. Azzal kapcsolatban, hogy a szocialista országokba va­ló utazásoknál megszűnik az évi 20 ezer forintos valuta­vásárlási keret, elmondták, hogy ugyan alsó határt nem szabnak meg, de több or­szágban kötelező beváltás van érvényben. A Jugo­szláviába utazók ezentúl nemcsak dinárt, hanem más valutát is felvehetnek. Egy kérdésre válaszolva elmondták, hogy minden híreszteléssel ellentétben, a BC-számlákon elhelyezett összegek továbbra is teljes egészében külföldi fizető- eszközben kerülnek jóvá­írásra. önköltséges áron. (pleskonics) Fotó: Enyedi Zoltán Hamis jelzés a szalagon — Elgurult fogaskerekek — Laza ólomzár a kútfejen A gazdasági rendészet dossziéjából

Next

/
Oldalképek
Tartalom