Békés Megyei Népújság, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-27 / 304. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. DECEMBER 27., VASÁRNAP Ára: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM, 304. SZÁM A magyar népgazdaság 1988. évi terve A Minisztertanács áttekintette a népgazdaság 1987. évi várható fejlődését, és jóváhagyta az 1988. évi népgazdasági tervet. Megállapította, hogy a gazdaságirányítás és a gazdálkodó szervezetek erőfeszítéseinek eredményeként az 1987. évi gazdasági folyamatokban az 1985—86. évi tendenciákhoz képest szerény, egyes pontokon számottevő javulás tapasztalható. A termelési szerkezet átalakításának meggyorsítása és gazdasági folyamatokban az 1985—86. évi tendenciákhoz ké- rehaladás nem kielégítő. A termelés és a nemzeti jövedelem az 1985. évi visszaesés és az 1986. évi lassú növekedés után élénkült, lényegében a tervezettnek megfelelően emelkedett. Az ipari termelés az előirányzottat meghaladóan bővült. Az ipari termékek konvertibilis elszámolású kivitele a termelésnél dinamikusabban nőtt, belföldi célú értékesítésük is emelkedett. Az építőipar teljesítménye nőtt, a lakásépítés ütemessége javult. A mezőgazdasági termelés főleg az aszály és a szőlőültetvények elfagyása miatti terméskiesés következtében jelentősen elmaradt a tervben előirányzottól és alacsonyabb az 1986. évinél. A belföldi felhasználás az előirányzott kismértékű csökkenés helyett bővült. A számítottnál gyorsabb volt a jövedelmek, ezen belül a keresetek növekedése. Ezért is szükségessé vált — hatósági intézkedések révén —■ a fogyasztói árszínvonalnak a tervezettet meghaladó emelése. A lakosság fogyasztása így is — elsősorban a megtakarítások terhére — számottevően nőtt. A szocialista szektor beruházásai — leginkább a vállalati körben és a tanácsoknál — jelentősen meghaladták a tervezettet, mennyiségük az előző évihez képest emelkedett. A készletfelhalmozás mértéke — elsősorban a belkereskedelmi készletek csökkenése miatt — alacsony volt. A konvertibilis elszámolású áruforgalomban a kivitel erőteljesen nőtt, a behozatal — a tervezettől eltérően — nem mérséklődött. A passzívum lényegesen csökkent, de a tervezett kismértékű aktívum nem jött létre. Az idegen- forgalomban a bevételek erőteljesen növekedtek. A fizetési mérleg hiánya az előző évinél lényegesen kisebb lett, de a tervezettet meghaladta. A rubelelszámolású áruforgalomban mind-a kivitel, mind a behozatal a tervezetthez közélállóan alakult. A cserearányok javultak. A tervezettnél valamelyest nagyobb kiviteli többlet keletkezett. A gazdasági egyensúly más területein — így az anyag- és árupiacokon — a helyzet érezhetően romlott. Az állami költségvetés bevételei a számítottnál jobban, kiadásai ahhoz közelállóan emelkedtek. A deficit így — döntően az évközi intézkedések eredményeképpen — a tervezettnél és az előző évinél lényegesen kisebb lett. A vállalatok jelentős részének pénzügyi helyzete az év során érezhetően kedvezőbb volt a teljesítmények alapján indokoltnál. A fizetésképtelen vállalatok elleni eljárások megindításában nem történt érdemi előrelépés. A gazdasági szabályozás következetlenségei, a támogat tások és kedvezmények széles köre miatt, továbbra sem volt kielégítő az összhang a ténylegesen megtermelt és a felhasználható jövedelmek között. A Minisztertanács ennek figyelembevételével hagyta jóvá az 1988. évi népgazdasági terv fő céljait és előirányzatait. AZ 1988. ÉVI TERV FÖ GAZDASÁGPOLITIKAI CÉLJAI ÉS A GAZDASÁGIRÁNYÍTÁS FELADATAI Az 1988. évi gazdasági munka fő célja, hogy megkezdődjék a Magyar Szocialista Munkáspárt gazdasági-társadalmi kibontakozási programjának, illetve a kormány ezt szolgáló stabilizációs munkaprogramjának a végrehajtása. A gazdaságpolitikában' és a gazdaságirányításban a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását, a gazdasági szerkezet korszerűsítésének gyorsítását, a gazdasági hatékonyság növelését kell előtérbe helyezni. Szelektív, az egyensúlyi és a szerkezetkorszerűsítési célokat összehangoló és érvényre juttató, más célokat ezeknek határozottan alárendelő termelési és elosztási politikát kell követni. a) A gazdasági egyensúly javításában a fő cél a konvertibilis valutákban fennálló adósságállomány növekedésének erőteljes lefékezése. A terv előírja, hogy a folyó fizetési mérleg passzívuma konvertibilis valutákban 500 millió dollár körül alakuljon. Ehhez a külkereskedelmi forgalomban mintegy 250 millió dollár aktívumot kell elérni. Fontos követelmény, hogy az aktívum a gazdaságos kivitel bővüléséből és a behozatal ésszerű megtakarításából származzon. A rubelelszámolású áruforgalom a kölcsönös előnyök alapján bővül. Szorgalmazni kell a fizetőképes hazai keresletnek megfelelő behozatal növelését, a kivitel ezzel összehangoltan emelkedhet, az aktívum legfeljebb 150 millió rubel lehet. Fontos cél, hogy a belföldi pénzügyi egyensúly is javuljon, ezen belül az állami költségvetés hiánya lényegesen mérséklődjék. Biztosítani kell az anyagi és pénzügyi folyamatok összhangját. Ezt szigorú monetáris politika, az állami támogatások jelentős mérséklése, ,a minden irányú takarékosság fokozása támassza alá. A belföldi piaci egyensúlyt megfelelő kínálatttal, a termelő, a szolgáltató, a kereskedelmi vállalatok jobb együttműködésével is javítani kell. b) A termelés csak az egyensúlyi követelményeknek megfelelő szerkezetben és a hatékonyság növekedésére alapozva emelkedhet. A bruttó hazai termék 1—1,5 százalékkal, a nemzeti jövedelem 1 százalékkal nő. A termelés szerkezetének átalakítását a műszaki fejlődés élénkülésére, eredményeinek hasznosítására is támaszkodva, úgy kell meggyorsítani, hogy erőteljesen bővüljön a gazdaságos konvertibilis kivitel és számottevő importmegtakarításra kerüljön sor. Követelmény, hogy javuljon a termékek nemzetközi versenyképessége; fokozódjék a jövedelemtermelő képesség. Érdemi haladást kell megvalósítani a nem hatékony tevékenységek, ezen belül a gazdaságtalan kivitel visszaszorításában, átalakításában, vagy felszámolásában, az ezekhez nyújtott támogatások és kedvezmények mérséklésében és megszüntetésében. A fizetésképtelen gazdálkodó szervezetekkel szemben következetesen alkalmazni kell a felszámolási eljárást. c) A terv előirányozza, hogy a belföldi felhasználás, különösen a lakosság fogyasztása mérséklődjék. A bruttó hazai termék belföldi felhasználása körülbelül 1 százalékkal, a nemzeti jövedelem belföldi felhasználása 1,5-2 százalékkal csökken. A lakosság fogyasztása 2-2,5 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem 2,5-3 százalékkal mérséklődik. A közösségi fogyasztás reálértéke nem emelkedhet. A kibontakozást elősegítő, hatékony, egyensúlyjavító fejlesztések forrásai — főleg a feldolgozóipar és az agrárszféra versenyképes tevékenységeinél, valamint a távközlésben — bővülhetnek, más területeken a beruházások mérséklődnek. d) Meg kell gyorsítani a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztését, fokozottabban hozzáigazítva a gazdaság- politika követelményeihez. Olyan gazdálkodási környezetet kell kialakítani, amelyben tartós gazdasági kényszer érvényesül a vállalkozói készség fokozására, a bel- és külpiaci igényeknek megfelelő kínálatnak, főleg a konvertibilis exportnak a növelésére, a nagyobb jövedelemtermelésre. A szabályozóelemek összhangjának erősítése, a szigorú pénzügyi és költségvetési politika, a határozott gazdaságirányítási magatartás révén javul a pénzügyi egyensúly; a belföldi vásárlóerő csak a tervben előírt keretek között alakulhat. e) Meg kell gyorsítani a műszaki fejlesztés eredményeinek a termelésben történő hasznosítását. Ennek elősegítése érdekében az általános közgazdasági környezet és a. finanszírozás korszerűsítésével el kell érni, hogy a műszaki fejlesztés egyre inkább vállalkozói jellegű tevékenységgé és érdekké is váljon. Szélesedni fog az innovációs bankok! tevékenysége, ezek — kockázati tőkebefektetés révén is — az eddigieknél nagyobb mértékben finanszírozzák az új műszaki ötleteken és eljárásokon alapuló akciókat, vállalkozásokat. A kutatásigényesebb gazdálkodó szervezeteknél — mások terheinek egyidejű növekedése mellett — mérséklődik a központi műszaki fejlesztési hozzájárulás. Megszűnik a gazdálkodó szervezetek kötelező műszaki-fejlesztésialap- képzése. A TERMELŐ ÁGAZATOK FEJLŐDÉSE A terv szerint- az ipari termelés a szerkezeti változások mellett, az egyensúlyi követelményekkel összhangban, 1 százalékkal növekszik. A hozzáadott érték, illetve a konvertibilis elszámolású kivitel a bruttó termelést meghaladó mértékben bővül. Az értékesítési lehetőségeknek megfelelően áz átlagot meghaladóan nő a könnyűvegyipari és a gépipari termékek termelése és konvertibilis elszámolású kivitele. Csökken a hengereltacél-, a karbamid- és a polipropilén-kivitel; ezt más, gazdaságosabb exporttal szükséges pótolni. Az ipari — elsősorban a gépipari — termékek rubel- elszámolású kivitele csak a behozatallal arányosan bővülhet. Az export szerkezetét úgy kell változtatni — egyeztetve az érintett KGST-országokkal —, hogy csökkenjen a támogatásigényes kivitel, növekedjen a fajlagosan alacsony konvertibilis elszámolású importót tartalmazó, gazdaságos termékek aránya. Az ipari termékek konvertibilis elszámolású behozatalának csökkenését segítse a gazdaságos importhelyettesítő tevékenységek bővülése, különösen részegységekből és alkatrészekből, más közbenső termékekből, egyszerűbb fogyasztási cikkekből. Állami szervezőmunka is elősegíti, hogy az importot helyettesítő termelés erőteljesebben járuljon hozzá a hazai kereslet kielégítéséhez; előmozdítja a lehetséges termelők és felhasználók közötti kapcsolatok kialakulását. A meglevő berendezések kiegészítő fejlesztésével, pótlólagos elektronizálásával is korszerűsödik az ipari technológia, javul a termékek műszaki színvonala. Folytatódik az ipari termelés és értékesítés szervezeti rendszerének korszerűsítése, különösen a feldolgozóiparban. A rugalmas működést gátló monopolhelyzetek fokozatosan meg fognak szűnni. A nagyobb gazdálkodó szervezetek fejlődése mellett dinamikusan bővül a szövetkezetek, a kisvállalkozások és a magánszektor ipari és szolgáltatási tevékenysége. A főbb ipari ágazatokban az alábbi fejlődéssel lehet számolni : A széntermelés várhatóan az 1987. évi szinten mariad. Néhány gazdaságtalanul működő mélyművelésű bányában, valamint a nógrádi peremi külfejtésnél megszűnik a termelés. A kőolaj- és földgáztermelés az ez évihez hasonló lesz. A vililamosenergia-termelésben az atomerőművi termelés részaránya emelkedik, a szénhidrogén bázisú villamos- energia-termelés ennek megfelelően mérséklődik. A kohászat termelése csökken, ezen belül a vaskohászatban a nyersvas-, a nyersacél- és a hengereltáru-termelés mérséklődik, a feldolgozottabb termékek termelése kismértékben nő. A gépipar termelése ia nem rubel elszámolású kivitel, valamint az importot helyettesítő termelés dinamikus bővülésével az átlagot meghaladóan növekedhet. Számottevően emelkedik az elektronikai termékeket előállító szakágazatok (híradás- és vákuumtechnika, műszeripar) termelése. Mikroelektronikai alkatrészeket gyártó magyar—szovjet vegyesvállalat alakul. Bővül a szerszámgépek, a vákuum- technikai gépek, az ipari robotok, az atomenergetikai berendezések, a vegyipari és élelmiszeripari gépek, a közúti járművek termelése és kivitele. Több, nem hatékonyan működő gépipari nagyvállalatnál felgyorsul a szervezet és a termelési szerkezet korszerűsítése. Növekszik a középválla(Folytatás az 5. oldalon) A békéscsabai Schupkégcl Mihályné otthonában családi ünnepre gyűlt össze a népes família. Névnapi köszöntők és születésnap hozta össze a rokonságot karácsony második napján a lakótelepi lakásban. Erről, s még néhány család karácsonyáról olvashatnak lapunk 3. oldalán Fotó: Kovács Erzsébet Ügyeletek, orvosi ellátás, hibaelhárítás Akik az ünnepek idején is dolgoztak A békéscsabai mentőknél Zahorán András szolgálat- vezetővel beszéltünk: — Az előre várhatónál sokkal kisebb volt a forgalmunk, szerencsére. Három öngyilkoshoz hívtak bennünket, két embert sikerült megmenteni. Egy-két részeget szállítottunk, koccanásos jellegű balesetek fordultak még elő. Tegnap reggel egy személy- szállító autó borult fel, komolyabb baj nem történt. Én most az egész ünnepet végigdolgozom, de szilveszterkor csak este hétig vár itt a munka. Ha lehet a mentősöknek is kívánsága, minél hamarább szeretnénk már az új állomáson dolgozni. A gyomaendrődi orvosi ügyeletén dr. Diószegi Mária szombaton reggel 8-tól vasárnap reggelig dolgozik: — A kollégáimmal naponta váltottuk egymást az ünnepek idején, hogy kicsit mindenkinek könnyebb legyen. Nagyon sok beteg fordult meg ez idő alatt nálunk, tíz perc megállásunk sem volt még ma. Sajnos, sok az indokolatlan kihívás is. Olyan betegek is azonnali segítséget igényelnek, akik már jóval korábban orvoshoz mehettek volna. Az a baj, hogy ilyenkor esetleg a komolyabb betegektől veszik el az orvos idejét. Néhány szülő kisgyermeke betegségénél a felelősséget egyértelműen az orvosra hárítja. Fáj a torka, köhög, csorog az orra, ilyenkor régebben házilag is tudott segíteni az édesanya. Csak komoly, lázas beteg gyerekkel szaladták az orvoshoz. A kollégám étlen-szomjan ül az ügyeleti autóban, most déli 12 óra van, feltehetően Gyoma és Dévaványa között sietnek valahol. Az autóbusz-közlekedés sem szünetel az ünnepek idején. Az emberek talán még gyakrabban keresik ilyenkor rokonaikat, vidéken élő barátaikat, utaznak. Az egyik legforgalmasabb békéscsabai autóbuszjárat a 17-es, ahol Brhlik Szabolcs dolgozta végig az ünnepe(Folytatás a 3. oldalon) A békéscsabai 17-es buszjáraton Brhlik Szabolcs végigdolgozta az ünnepeket
