Békés Megyei Népújság, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-23 / 302. szám
1987. december 23., szerda Fényezett, barna és darabos... Ilitől a rizst csiszolják Hántolótörténet Az Öntözési Mezőgazdasági Ipari Részvény Társaság (ÖMIRT) hozta létre Békés községben 1940-ben az ország első rizstermesztő szövetkezetét. Békés környékén 1941-ben 313,5 hektáron, 1942-ben — a belvizek ellenére 741 hektáron termesztettek rizst. A rizstermesztés fellendülésének hatására az ÖMIRT Békésen létesítette az ország első rizshántoló malmát 1942-ben. Az ezt követő években a termőterület állandó növelésével a hántolat- lan nyers rizs készletek felhalmozódtak. A békési, illetve a környező községekben működő kis malmok nem tudták időben feldolgozni a termést. így született döntés arról, hogy a termőterület középpontjában egy újabb, nagyobb feldolgozó kapacitású hántoló üzemet kell létesíteni. A választás Dévaványa községre esett. Az üzem építéséhez 1949 elején fogtak hozzá, és egy évvel később, 1950 őszén már óránkénti 2 tonna kapacitással termeltek. Az indulás évében és az azt követő években a feldolgozott jó minőségű termékből főleg a nyugati országokba exportált a dévaványai üzem. Békés megyében 1950-ben 5081, míg 1955-ben 7192 hektár volt a rizs termőterülete. A dévaványai üzemet 1954 őszén korszerűsítették először, s ezután óránként négy tonnára nőtt a kapacitás. Az országban jelenleg Dévaványán kívül Karcagon működik rizshántoló üzem. A Békés Megyei Gabona- forgalrr.i és Malomipari Vállalat Dévaványai Rizshántoló üzeme évente 13 ezer tonna rizst dolgoz fel. Az idén 4 ezer tonnával túlteljesítik a fent említett átlagot, ugyanis mostanában nagyobb a kereslet a rizs iránt. Ez köszönhető az ez évi gyenge burgonyatermésnek és az év végi disznótoroknak is. A dévaványai üzem Békés és, Csongrád megyékből vásárolja a feldolgozandó termést. Csongrádból kettő, megyénkből pedig 12 gazdaság szállít vízi gabonát Dé«.aványára. Az idén az országban 13 ezer hektáron vetettek rizst. Békés és Csongrád megye termőterülete ebből 5 ezer 230 hektár. Az átlagtermés 3,3 tonna volt hektáronként. Megyénk legnagyobb rizstermelője a Csárdaszállási Petőfi Tsz, ahol az idén 700 hektárnyi területről 2 ezer 906 tonna rizst arattak le. A Dévaványára szállított nyers rizs a szárítás és a tisztítás után kerül a technológia gépsorra, ahol először lehántolják a pelyvaleveleket, majd szétválasztják a szemtől a pelyvát, s ez- ezután jut a rizs a csiszológépekbe. Az osztályozás után pedig csomagolják a már fehérre csiszolt rizst. Az áru a Kunság, a Tisza, a Duna és a Kis-Alföld-füszérteken keresztül jut el az üzletek polcai is). Az üzemben négyféle terméket: a B-rizst, a fényezett A-rizst, a . barnarizst és a darabos rizst gyártják. Ez utóbbi arról kapta a nevét, hogy mivel a tenyészidőben a kedvezőtlen időjárás kö-. vetkeztében a növény mag- val nem érnek be teljesen, az úgynevezett gipszes állományuk miatt a feldolgozó gépekben összetörnek a magvak. A beltartalmi értéke azonban azonos például a lakosság által leggyakrabban vásárolt "B-rizsével. A rizshántoló legújabb terméke a barnarizs, amelyből 1986 óta 300 tonnányit gyártottak, ám ebből csak 180 tonnát sikerült értékesíteni. — A barnarizs a színének köszönheti nevét, ugyanis a technológia során nem csiszoljuk le az úgynevezett ezüsthártyát — tájékoztat Tótka László üzemvezető. — így vitamintartalma sokkal nagyobb, mint a fehér rizsnek, sőt rostanyagokban is gazdagabb, ami az emésztési zavarok megszüntetésére kitűnően alkalmas. "A vásárlók azonban talán a színe- miatt idegenkednek a felhasználásától. Hiába, nehéz az étkezési szokásokon változtatni. Megyénkben is kísérleteznek az úgynevezett száraz rizs termesztésével. Ez esetben a rizs nem vízben, hanem megfelelő mennyiségű öntözés által fejlődne. Ezt a fajtát — mivel jól lehet puffasztani — elsősorban az édesipar tudná hasznosítani. A megnövekedett kereslet miatt, a belföldi ellátás végett az üzem hatvan dolgozója az elmúlt hétvégeken is dolgozott, s így karácsony és újév között szünetel majd a munka a dévaványai rizshántolóban. H. E. A dévaványai rizsliántolóban NDK-gyártmányú SG—ÍÓOO típusú gépeken csiszolják a rizst n KITE—PLANT a zöldségtermesztés megújításában Sikeres kísérlet Széjafeldolgozás lánossomorján Évekkel ezelőtt, ha valami újdonság jött az ország mezőgazdaságába, azt mondtuk: Bábolnán dolgoznak. Az utóbbi években sok újdonság bevezetése nádudvari jegyet is kapott. A Kukorica és Iparinövény Termelési Együttműködés (KITE) a hagyományos feladatok mellett újabbakat is felvállal a mezőgazdasági üzemek teljesítményének növelésére, az ágazat megújulási folyamatának segítésére. Az öntözésfejlesztés a nagyüzemekben és az árutermelő háztájiban, a kistermelők kertjében a területen működő termelőszövetkezetek integrálásával most újabb termelési módszerrel bővül. A külföldön már jól bevált palántanevelési eljárást szeretnék meghonosítani. Ez a KITE—PLANT nevet viseli. Lényege: hungarocellszerű anyagból olyan tálcákat öntenek, melyekbe 2-2,5 centi átmérőjű nyílásokat préselnek. Ezekbe a nyílásokba kerül a táphenger anyaga, talaja, melyre sze- menkénti vetéssel elhelyezik a szaporítandó növény magját, majd ugyanezzel az anyaggal a vetőmagot takarják. A száraz táptalajban a mag mindaddig nem indul csírázásnak, amíg vízzel nem locsolják meg. A KITE Derecskén létrehozott egy üzemet, ahol a tálcákat gyártják, táptalajjal ellátják, sőt, rendelésre a köztermesztésben lévő vetőmaggal a vetést is elvégzik. Ezt a munkát is gépesítették. Ha a termelőnek saját vetőmagja van, és abból szeretne palántát nyerni, a derecskéi telepen az ilyen vetőmagvak elvetését is vállalják a termelési rendszer garanciájával. A tálcákat vetés után átadják megrendelőiknek, akik a szükséges palántákat saját termelési programjuknak megfelelő időben termelik meg. A táphengeres palántanevelésnek óriási előnye, hogy a kiültetés során a főgyökér nem sérül meg, egyenletesen fejlettek a növények, 10-15 nappal korábban picérett árutermelést tesz lehetővé, és az eredési százalék is lényegesen magasabb a hagyományosan előállított palántákénál. A KITE-t ebben a vállalkozásában partnerként támogatja a Debreceni Tartósítóipari Kombinát, mely a konzervgyár jobb, kiegyenlítettebb nyersáruellátását reméli a világszínvonalon álló termelési módszer magyarországi meghonosításától. A KITE Békéscsabai Alközpontja a módszer szélesebb körű elterjesztésére januárban bemutatót szervez — mondotta Gábel István alközpontvezető. D. K. A szója magas fehérjetartalma miatt az utóbbi években a figyelem középpontjába került. Az állatok takarmányozása szempontjából e szinte nélkülözhetetlen növény nem ismeretlen hazánkban. A gabonafélék sokáig nagyobb hasznot hoztak a gazdaságoknak, és ezért a szója vetésterülete csökkent. A sertés-, a ba- yomfitartás iparszerű körülményei, az új hibridek azonban egyre több fehérjetakarmányt igényeltek, a kevés hazait importból kellett pótolni. A kormány igyekszik ösztönözni a nagyüzemeket, hogy termeljenek szóját. Fajtakísérletek kezdődtek, külföldi — főleg az USA-ból származó — fajtákat honosítottunk. A déli megyékben, elsősorban Baranyában és Békésben fellendült a szója termelése. A szója beltartalmi értékeit tekintve közel áll az állati eredetű takarmányokhoz, etetésével elégíthető ki legjobban a sertések és különböző baromfifajok fehérjeszükséglete. A szójabab azonban a betakarítás után közvetlenül nem használható takarmányozásra. Az an- tinutritív anyagok, a kesernyés íz kedvezőtlen élettani hatásúak, melyeket legsikeresebben hőkezeléssel lehet megszüntetni. A szója nagy részét korábban a növény- olajipar dolgozta fel, kisebb mennyiségét Jugoszláviában kezelték. Űj abban az FLR-ben kidolgozott Unipro szabadalom révén a forgódobos szárítókat is használják a szója hőkezelésére. Az eljárást ez ideig 20 gazdaság vásárolta meg. A szója feldolgozására azonban a Győri Keksz- és Ostvagyár- nak van egyedülálló lehetősége. A jánossomorjai gyárban a cikória aszalására nagy teljesítményű, különleges technológiával működő, forgódobos szárítót építettek 1983-ban. Az NSZK berendezés számítógépes folyamatirányítással, hőcserélőn keresztül adagolt-forró levegővel működik. Az aszalót kipróbálták a szója hőkezelésére is. Az eredmény felülmúlta az elképzeléseket: a szója a hőkezelés után is megőrizte eredeti színét, és minden káros anyagtól mentes. A művelet során a szója csak a nedvességtartalom csökkenése miatt veszít a súlyából. Beltartalmi értékeit teljesen megőrzi. Minden remény megvan arra, hogy a Jánossomorján kezelt szójabab emberi táplálkozásra is alkalmas. Ehhez még tisztasági, mikrobiológiai, és más vizsgálatokat kell elvégezni. Elképzelhető, hogy az engedélyezés után akár sós ízű, pörkölt szójabab, szójaliszt, vagy más magas fehérjetartalmú élelmiszer készül a Jánossomorján hőkezelt szójából. A Győri Keksz- és Ostyagyár nem titkolja, a sikeres szójafeldolgozás elterjesztésével jánossomorjai gyárának jobb kapacitáskihasználását szeretné elérni. Kedvező viszont a termelőknek is. hiszen egy ilyen technológia kiépítése nagyon sokba kerül, a szója bérfeldolgozása számukra kedvező. A jánossomorjai gyárban évente 35-40 ezer tonna szóját tudnak hőkezelni, ez mintegy fele a hazánkban idén termelt szója mennyiségének. És ide kívánkozik még egv síiám, amely e nélkülözhetetlen takarmánynövény jövőbeni hazai termelési karrierjére lehet bizonyíték: az utóbbi időben évente 600 ezer tonna szóját importáltunk, főleg nyugati országokból. Megéri tehát itthon termelni, feldolgozni, hiszen azt a mennyiségű dollárt, amelyet nem kell kifizetni, azt már „haszonként" könyvelhetjük el. A korábban megvalósult, 300 millió forintos beruházással épült üzem számítógép-vezérlésű, és alkalmas a cikória mellett évente 40 ezer tonna szója feldolgozására is. Bm. Gabonaforgalmi és Malomipari V„ Békéscsaba. Gyulai út 2. Munkatársakat keres felvételre: — VEVŐSZOLGÁLATI ELŐADÓT élelmiszeripari, vagy mezőgazdasági középiskolai végzettséggel. — tlZEMSZERVEZŐT felsőfokú szakirányú iskolai, vagy tanfolyami végzettséggel. — gyors- és gépírót, — PÉNZÜGYI ADMINISZTRÁTORT Elkészül a mentőállomás Békéscsabán Az év végéig tető alá kerül a megyeszékhely új mentőállomása. A régen várt létesítmény .egyik kivitelezője a Békéscsabai Városi Tanács Költségvetési Építőipari Üzeme, amelynek dolgozói most is bizonyára megtartják a határidőt, és a szeretet ünnepére elkészülnek a még hátralevő munkákkal. Az utolsó gerendák megmunkálása Már csak néhány méternyi cserép hiányzik ,A csatlakozó szennyvízvezeték szintezése Fotó: veress Erzsi
