Békés Megyei Népújság, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-21 / 300. szám

1987. december 21., hétfő £ Miért? Miért? Szemelhetem a megyei lapot, s a halá­lozási rovatnál iszonyú felfedezést teszek. Sok a halott. Idősek és fiatalok keverve, de egyre több az élete teljében elhalálo­zott. Tehát nem csak nekünk lesz szomo­rú karácsonyunk, de sokaknak, mások­nak is. Mennyi munkaképes férfi esik áldoza­tul a szív- és érrendszeri betegségeknek! És mi élők, mégsem okulunk belőle. De­geszre tömjük a hasunkat, iszunk, ciga­rettázunk, s hajrá a szerzésért, mindent bele! Ehhez járul még hozzá a sokféle stresszhatás, a zűrös családi élet, s aztán egy szép napon jön a szívinfarktus. Ki túléli, ki nem. Mi is 53 éves fiunkat gyá­szoljuk, aki egyik nap még dolgozott, má­sik napon elvitte a mentő, s két nap múl­va végzett vele egy szívroham. Neki gyors és szép halála volt, de a hozzátartozóinak rettenetes. Siratjuk fiainkat, testvérein­ket, apáinkat, nővéreinket, anyáinkat. De nem okulunk a tapasztalatainkból. Mit érnek a megszerzett javak, ha a család szájaíze egy életre megkeseredett? Öljük szavakkal egymást, mintha az egész világ egy óriási robbanásveszély volna, pedig olyan rövid az élet. Minden percét meg kellene becsülni! Hiszem, ha így élnénk, nem kellene lelkiismeret-furdalástól zo­kogni halottaink mellett, mert bennünk lenne az a tudat, hogy életében csak jót kapott tőlünk. De ki mondhatja ezt el őszinte szívvel magáról? Vajon én, te, ő, mi, ti, ők, megteszünk-e mindent szű- kebb családunk körében — hogy majdan fájó szívvel, de nyugodt lélekkel állhas­sunk szeretteink gyászszertartásán? Ho­gyan lehetséges, hogy az aránylag jólét mellett ennyi viszonylag fiatal nő, de leg­inkább férfi távozik közülünk. Minden újság, rádió, tévé az élettani ve­szélyekre figyelmeztet bennünket. Miért megannyi pusztába kiáltott szó mind? Mi­ért nem okulunk a tragikus példákból, s miért várjuk meg, amíg mi magunk is rámegyünk? Közöny ... közöny ... közöny. Nem hi­szünk a szemünknek, a fülünknek. S eközben fiatalok között arat a halál. Szomorú karácsony! Pedig a fegyverek fenyegetettségében már felcsillant egy parányi remény, hiszen Gorbacsov és Reagan bizonyos egyezséget kötött. Ám hiába a nagyhatalmak egyezsége, ha mi, magunk önpusztítóan élünk. Gyászolok én, gyászolsz te, s gyászol ö. Kinek kí­vánjak én most boldog karácsonyt? De félre a gyásszal! Az élőknek kívá­nok nagyon boldog, ajándékokban, szere- tetben gazdag ünnepeket. De kérve-kérek mindenkit, hogy vigyázzanak! Illyés Terézia, Gyula Visszhang Meglepődve olvastuk a „Hétvége Csanádapácán” cí­mű cikket a december 11-i Népújság hasábjain. Több szempontból is. A progra­mot mi is' szegényesnek ta­láljuk, de ami létező — a moziműsor —, azzal nincs tisztában a ház gazdája. Akármilyen hihetetlen, a csanádapácai Április 4. filmszínház műsora — nem szerencse kérdése. A kó­piák elosztása tudatosan át­gondolt, szisztematikus munka eredménye. Ezen be­lül a helyi üzemvezető, a lakosság igényei alapján és ezek figyelembevételével kér és válogat a reprízkínálat- ból. Hogy mennyire nem esetleges a moziműsor, bi­zonyítja az, hogy a beosz­tott film a játszási nap előtt már két hónappal disz­ponálva van. A moziműsort hirdető plakátokat az esedékesség előtt tíz nappal kipostázzuk a megyei műsorfüzettel együtt, a Népújság csütörtö­ki száma közli a megyei műsort. Nem értjük, hogy ennyi fajtája a tájékoztatásnak (újság, műsorfüzet, falra­gasz), hogyan teremthet ilyen tájékozatlanságot? Ha nem tudták a cikkben sze­replők, akkor mi most le­írjuk: december 13-án, va­sárnap 4 és 6 órakor a For­róvérű kísértet című színes, szinkronizált olasz filmvíg- játékot vetítették a fiíLm- színházbaai. Most magunkat cáfolnánk, ha azt monda­nánk: szerencséjük volt! Békés Megyei Moziüzemi Vállalat, Őri Éva filmforgalmazási osztályvezető-helyettes Méltányosan, emberségesen BZ 34—68 1987. augusztus 28-án vet­tem át új Trabant Hyco- matomat a Merkur Vállalat­nál. Mivel mozgássérült va­gyok, a régi kocsimat csak közvetlenül az új kocsi meg­érkezése előtti napon ad­tam el, azaz augusztus 27- én. mert számomra a gép­kocsi nélkülözhetetlen. Saj­nos, nem voltam kellőkép­pen tájékozott, így a régi kocsimra érvényes Cascó- biztosításról azt hittem, hogy az automatikusan ér­vényes az új kocsira. Az újonnan átvett gépko­csimmal hazafelé -jövet ka­ramboloztam, és eléggé megrongálódott. Ekkor tud­tam meg, hogy a gépkocsi­ra nem érvényes az előző biztosításom. Az új kocsira új Cascót kellett volna köt­nöm. Segítségét kértem a Békés Megyei Hungária Biz­tosító igazgatójától. Örö­mömre egy hónap elteltével jött a válasz, melyben kö­zölték, hogy valamennyi kö­rülményt figyelembe véve, méltányosságból a gépko­csimban keletkezett kárt megfizetik részemre. Őszinte köszönetemet fe­jezem ki emberséges eljá­rásukért. És ezúton mondok köszönetét a szarvasi vas­ipari szövetkezet autószervi­zének is segítőkész, gyors munkájáért, amely számom­ra fontos volt, hogy soron kívül elkészítették a gépko­csimat. Paulik Andrásné Szarvas 1987. december 15-én Bé­késcsabán járva a Millenni­um-lakótelepről szerettem volna egy helyi járattal el­jutni a főtérre. Már elég fáradt, gyenge voltam, ami­kor megláttam a 8-as helyi járatot. Felszálltam, de azt már — mivel nem idevaló­si vagyok — nem tudtam, merre megy. Nagyon rosz- szul esett, mikor a fiatal sofőr a Mezőgépnél meg­mondta, hogy nem megy ez a járat befelé. Talán látta, hogy nem vagyok korom­nak megfelelő egészségben, de nagyon rendes volt. El­indult, és addig vitt, míg egy megállóval megelőztük a Szabadság tér felé tartó buszt. Nagyon szeretném megkö­szönni a sofőrnek ezt a cso­dálatos szívességét. Nagy­szerűen vizsgázott ember­ségből. Ilyen tulajdonságok­kal rendelkező embereket megbecsülik és ezt meg is érdemlik. A járat rendszá­ma : BZ 34-68. M. Ferencné, Hunya KSH-kiadványok az adóbesoroláshoz Akinek nem inge... A Központi Statisztikai Hivatal új kiadványokat je­lentetett meg, amelyek el­igazítást nyújtanak a terme­lőknek és a felhasználóknak egyes termékek és szolgál­tatások általános forgalmi- adó-kulcsának megállapítá­sához. A törvény megjelent mellékletei ugyanis csak a termék- és szolgáltatáscso­portok besorolási számait tartalmazzák. így a helyes adókulcs megállapításához nélkülözhetetlenek a KSH által kiadott különböző jegyzékek. A KSH megje­lentette többek között a Ter­mékjegyzékek, az Épít­ményjegyzék, a Szolgáltatási Tevékenységek Jegyzéke, az Ipari Termékek Jegyzéke, a Számítástechnika-alkalma­zási Termékek és Szolgálta­tások című kiadványokat. Ezek a KSH Keleti Károly utcai könyvesboltjában sze­rezhetők be, de postán is megrendelhetők. Amennyiben a megjelent könyvek sem adnak elegen­dő tájékoztatást a szakem­bereknek, a KSH vállalko­zik arra, hogy segítséget nyújt az érdeklődőknek. Felvilágosításért és taná­csért a KSH információszol­gálatához fordulhatnak. December 10-én, csütörtökön délután várakoztam a buszra Békéscsabán, a Szabadság té­ren 13 órakor. Arra lettem fi­gyelmes, hogy a papírbolt fa­lánál két fiú napraforgózik, és szemetelnek. Megkértem őket, hogy menjenek a kézi szemét- gyűjtőhöz, és dobják be a hul­ladékot. Azt felelte az egyik: az messze van. Továbbra Is a falnál szemeteltek. Negyed kettőkor beszálltunk a buszba, és itt arra kértem őket, hogy itt a buszon ne szemeteljenek, mert szólok a vezetőnek. Ger­lén az első megállónál szóltam a vezetőnek, hogy két fiú nap­raforgóval szemetel. A vezető kijött a fülkéből, de a két 10- 20 év közötti fiú észrevette ezt, és leszálltak. Bánszky János Békéscsaba * * * Erre szoktuk mondani, hogy „Akinek nem inge. .. ” De akikre illik az „ing”, röstell- hetik magukat. Netán épp ezért szálltak le? Ezt csak re­mélni tudjuk — hinni alig. Sajnos. Kitüntetés társadalmi munkáért Az Agroker Bánki Donát szocialista brigádját a kö­zelmúltban Kiváló Társa­dalmi Munkáért emlékpla- kettel tüntették ki. A 33 tagú kollektíva, amelynek vezetője Szpisják Imre, há­rom évvel ezelőtt két bri­gádból alakult meg. A be­osztástól függően díjtalanul javították és javítják a kis­gépeket a gyermekintézmé­nyeknek. Jó a kapcsolat a Békéscsabai 11. Sz. Általá­nos Iskolával, ahol fűnyí­rásban, szállításban és egyéb munkákban segítettek a brigádtagok. A Szarvasi Dózsa Termelőszövetkezet baromfitelepén kerítést épí­tettek, s 1988 januárjában négy napon át szintén a tsz-ben fognak dolgozni. A HNF felkérésére lomtalaní­tásban vettek részt a III. kerületben, a megyeszékhe­lyen. Ezüstkoszorús Szocia­lista Brigád címmel eddig már *két alkalommal tün­tették ki a kollektívát, amely továbbra is vállalja a gyermekintézményekben, is­kolákban a javítási-karban­tartási feladatok ellátását társadalmi hozzájárulásban. Fotó: Fazekas Ferenc Jogi tanácsok A család és az alkohol A válásokról készült statisztikák azt mutatják, hogy a házasság megromlását előidéző okok közül első he­lyen szerepel az alkohol. A hatóságok, az egészségügyi szervek csak az alkoholista állapot kialakulásakor tud­nak foglalkozni a kóros alkoholfogyasztóval. Amíg azonban ez az állapot kifejlődik valakinek, jelentkez­nek az intő jelek. A munka utáni hosszú kimaradások a mámoros hazaérkezésekkel, a zakóban, konyhaszek­rényben eldugott laposüveg. Ez utóbbi sajnos a titokban (zugivóként) alkoholistává váló asszonyokra célzó szi­tuáció. Elkeserítő tény, hogy a beteges alkoholfogyasz­tók nagy százaléka nő. A család és a közösség, ahol a túlzott italfogyasztás először feltűnik, és ez az a közösség, ahol az okos sze­retet ki tudja rántani az al­koholizmus felé közeledőt a saját maga állította csapdá­ból. Az állam és a társada­lom az alkoholelvonás szé­les skáláját biztosítja. Az egyszerű orvosi kezeléstől a munkaterápiás intézetig ren­delkezésre áll a betegnek a segítség arra, hogy leküzdje olthatatlan szomj át. Az alkoholelvonás legsze­rencsésebb esete az, amikor a családnak sikerül ráven­nie az alkoholistát, hogy gyógyíttassa magát. Ameny- nyiben az alkoholtól való függés lehetővé teszi, járó­betegként is részt vehet a beteg a gondozóintézeti ke­zelésben. Ilyenkor a gondo­zás iránti kérelem előter­jesztésével a kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy felvételét gyógyulási szán­dékkal kéri, aláveti magát az orvos által meghatározott, az orvostudomány minden­kori állása szerinti gyógy­kezelésnek, beleértve a gyógyító célú szervezett fog­lalkozást, és szükség szerint vállalja a munkaterápiás intézetben való elhelyezést. Amennyiben az alkoholis­ta nem hajlandó magát ön­szántából kezelés alá vetni, kötelező gondozásra kerül­het sor. Kényes kérdés, hogy ki kezdeményezze ezt. Az alkohölista házastársa fűhöz-fához jár panaszra, de „hivatalos” eljárást nem kezdeményez, mert fél ön- kontrollját vesztett házas­társától. Helyette kérhetik a segítséget a szülők, gyere­kek, testvérek, tehát a kö­zeli hozzátartozók, no és más érdekelt személy is. Bármely állami szerv, tár­sadalmi szervezet, vágy szö­vetkezet kezdeményezheti az eljárást mindazoknak a körülményeknek az előadá­sával, amelyek á gondozás­ba vételt indokolják. Az egészségügyi hatóság kö­rültekintő vizsgálat alapján határozatot hozhat, amely­ben elrendelheti a gyógy­kezelés kórházban való megkezdését. A területileg illetékes alkohológiai osz­tály vezetője a gondozásra kötelezettet írásban szólítja fel, hogy hol, mikor kell jelentkeznie. Ha a kötele­zett „elfelejt” jelentkezni, rendőri kísérettel elővezet­hetik. A kórházi gyógykezelés hat hónapnál tovább nem tarthat. Ha a kezelés ered­ménnyel járt, a beteget el­bocsátják a kórházi kötelék­ből, ha még nincs ered­mény, kötelező intézeti kényszergyógykezelésre va­ló beutalásra kell megindí­tani az eljárást, amely két- esztendős munkaterápiás gondozás lehet. A kórházi kezelésből kibocsátottakat utógondozásba veszik. Kötelező intézeti gyógyke­zelés azzal az alkoholistá­val szemben indítható, aki rendszeres és túlzott alko­holfogyasztásával veszélyez­teti családja és környezete biztonságát, magatartásával gyermekeinek fejlődését, a közrencfet, munkahelyén a munkát, illetőleg a munka- fegyelmet súlyosan zavarja. Ehhez még azok a további feltételek csatlakoznak, hogy az alkoholista önként nem hajlandó magát alávetni a kezelésnek, illetve az előb­biekben említett kötelező kezeléstől nem várható eredmény. Nem kötelezhető intézeti kezelésre az, aki a 18. életévét még nem töltöt­te be; aki olyan betegség­ben szenved, amely miatt kórházi gyógykezelésre van szüksége; s nem kötelezhe­tő kötelező intézeti kezelés­re a sorkatona sem. Az egészségügyi szerv javasla­tához az ügyész egyetértése szükséges. Az illetékes bíró­ság az ügyész indítványát peren kívül tárgyalja, úgy­nevezett polgári nemperes eljárásban, amelyen azon­ban népi ülnökök is részt vesznek. Meghallgatják az eljárás alá vont személyt (az alkoholistát magát), és a tanúkat. Ha a kötelező intézeti gyógykezelést elren­delik, egyben döntenek a tartásdíj fizetési kötelezett­ségről. A gyermektartásdíj összege csak az intézetben elért kereset maradványa lehet. Ugyanis a munkáért járó díjazásból levonják az adót, az intézeti tartás költ­ségeit, a tartásra kötelezett személyes szükségleteire fordítható összeget. Egy gyerek után legfeljebb a fennmaradó rész fele folyó­sítható, kettő után kéthar­mad rész, három gyerek után háromnegyed, és csak négy vagy több gyermek után a teljes fennmaradó összeg. Dr. Kertész Éva

Next

/
Oldalképek
Tartalom