Békés Megyei Népújság, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-03 / 285. szám

A témaválasztás volt a legsikeresebb Díjátadó ünnepség a Pedagógiai Intézetben A Békés Megyei Pedagó­giai Intézet három esztende­je indította útjára az új ér­tékelési rendszeren alapuló pedagógiai pályázatokat. Az idei díjátadó ünnepséget tegnap délután tartották meg, ahol Hévízi Eszter, az intézet igazgatóhelyettese köszöntötte az intézményben megjelenő pályázókat. Az új értékelési rendszer rövid ismertetésekor hangsúlyoz­ta, hogy a ma elvárt infor­matív gondolkodás és cse­lekvés külön hangsúlyt ad a pedagógiai pályázati rend­szernek. Idén — mint Tímár Éva, az intézet csoportvezetője értékeléskor elmondta —, 13 pályázat érkezett, s eb­ből 8 óvodapedagógusok munkája volt. A pályázatok erőssége a témaválasztás, valamint a gyakorlati hasz­nosíthatóság volt. A pálya­munkák egyéni értékelését követően dr. Kincses László, a pedagógiai intézet megbí­zott igazgatója nyújtotta át a díjakat. Első helyezést nem adtak ki, második díj­ban a kevermesi dr. Ju- hászné Czeglédy Ibolya és Tatay Kálmánná közös pá­lyázata részesült, akik egy másik dolgozatukkal harma­dik díjasok is lettek. Ugyan­csak második díjas lett a szarvasi Csasztvan Istvánná munkája. Pályamunkájával harmadik helyezett lett még a mezőhegyesi Soósné Zá- luszki Mária, s az ugyan­csak mezőhegyesi szerzőpá­ros, Czuth Ferencné és Kon- dé Erzsébet. Különdíjban részesült a vésztői Szabó Pál Általános Iskola alsós munkaközösségének munká­ja és a szarvasi Koszti Pai­ne, Kócsa Jánosné dolgoza­ta. A pályadíjak átadását kö­vetően néhány pályázó rö­viden ismertette munkájá­nak alapgondolatát. (bse) Kereskedelmi aktíva Békéscsabán Gazdasági társaság Az aktíva résztvevőinek egy csoportja Totó: Fazekas László A jamburgi földgázkiter­meléshez kapcsolódó beru­házásban számos magyar tervező, kivitelező, szolgál­tató és külkereskedelmi vál­lalat is részt vesz. A ma­gyar—szovjet kormányközi egyezményben rögzített ter­melési és szállítási együtt­működési szerződés megva­lósításának előkészítő mun­káiban érdekelt 27 cég most gazdasági társaságot alapí­tott. Közös érdekeltségi rendszert alakítanak ki a lekötött munkák határidőre való pontos teljesítése érde­kében, valamint a ráfordí­tások mérséklésére. Megál­lapodtak. hogy a költség- előirányzatokhoz viszonyí­tott megtakarítások megha­tározott hányadát a társaság tagvállalatai ösztönzésre for­dítják. A Fontex békési üzemében ez év nyarán kezdték meg a lágy és kemény poliuretánhab gyártását. Egy műszakban 80 darab repülőgép-, illetve autóbuszülés készül. Képünkön a habosított anyagot formaleválasztóval kikent présformá­ba nagy nyomással öntik Fotó: Veress Erzsi Dunai Imre miniszterhelyettes beszél Tegnap, december 2-án Békéscsabán a megyei párt- bizottság nagytermében Du­nai Imre külkereskedelmi miniszterhelyettes a külke­reskedelmi munka időszerű kérdéseiről tartott előadást. A tanácskozáson részt vet­tek megyénk iparvállalatai­nak vezetői, a külkereske­delmi munkában érdekelt szövetkezetek elnökei, a me­gyei szövetségek titkárai, továbbá a megyei tanács és a párt apparátusában dolgo­zók, valamint pénzintézeti vezetők. Ott volt Szabó Mik­lós, az MSZMP Békés Me­gyei Bizottságának első tit­kára. Kiss Sándor, a megyei bizottság titkára bevezető­jében elismeréssel szólt ar­ról a következetes külkeres­kedelmi munkáról, mely jel­lemezte a vállalatok és szö­vetkezetek idei törekvéseit. Az országos átlagnál jobbak a teljesítmények, ami arra enged következtetni, hogy Békés jelentős részt vállalt az ország fizetőképességének megőrzéséből, a kormány szeptemberben meghirdetett stabilizációs programjának megvalósításából. Dunai Imre miniszterhe­lyettes az ország 1987. évi külkereskedelmi helyzetével kapcsolatban elmondta, hogy az 1986. évi külkeres­kedelmi mérleg passzívumát előreláthatóan felére csök­kentjük. A mérleg javításá­ban jó irányú tendencia ér­vényesül. Az 1987-re terve­zett 5 százalékos növekedés­sel szemben 8 százalék vár­ható, de ennek hátterében a tervezettnél lényegesen na­gyobb import áll. Az import rohamos növekedését csök­kenteni kellett. A miniszterhelyettes ki­emelte a könnyűipar nagy­szerű exportmunkáját, a ko­hászat teljesítményét, a vegyipari export jelentősé­gét és az aszálytól oly so­kat szenvedett mezőgazda­ság helytállását országos tö­rekvéseinkben. — Bízunk abban — mon­dotta Dunai Imre —, hogy az 1987-ben tapasztalt ked­vező exporttendenciák jövő­re tovább folytatódnak. A minisztérium 1988-ra 4 szá­zalékos exportnövekedési dinamikával számol a nem rubelelszámolású piacokon. A rubelelszámolású piac is egyre több árut vár tőlünk, de az exportbővítés az on­nan származó import növe­kedésének függvénye. A többletexport ellentételezé­Fokozni kell a jövedelemtermelő képességet A megye mezőgazdaságának fejlesztéséről tárgyaltak sének megoldására a KGST legutóbbi ülésén kezdeti lé­pések, intézkedések szület­tek. Reméljük, ezekkel ru­belelszámolású exportunk gyorsabb ütemben fejlődik. Szó volt az importkivál­tás jelentőségéről, azokról a vállalkozásokról, melyek­kel egyes iparvállalatok, szövetkezetek igen eredmé­nyesen könnyíthetik az or­szág gondját. Jövőre 150 millió dollár importkiváltást vett a minisztérium prog­ramjába. Ezt a munkát ösz­tönözni is kívánja. A dollá­ros exportban a vállalatok, szövetkezetek érdekeltségé­nek fokozását is tovább sze­retnék növelni. Ezt a mun­kát segíti majd az árfolyam szerinti elszámolás, és a pá­lyázati rendszer fenntartá­sa, mely az exporttermelte­tésben 1987-ben bevált. A vállalati exporttörekvések­hez jobban hozzáigazítják az importszükségletek kielégí­tését. Az összhang kialakí­tására törekszenek. S mind­ezeken túl tovább növelik a külkereskedelemmel foglal­kozó vállalatok, szövetkeze- I tek önállóságát, jogkörét. Az előadást konzultáció ! követte. D. K. Békéscsabán tegnap, szer­dán délután a megyei ta­nácsnál tartotta kibővített ülését a termelési és ellátá­si bizottság (TEB) Győrfi Károly elnök vezetésével. A testület elsőként meghall­gatta Murányi Miklós me­gyei tanácselnök-helyettes előterjesztésében az élelmi­szer-gazdaság távlati fejlesz­tési koncepciójának megújí­tásáról szóló jelentését. Az előadó rámutatott: az elkövetkező években is alapvető fontosságú lesz Bé­kés megyében a legjelentő­sebb ágazat, az élelmiszer- gazdaság fejlesztése. Az egyes beruházásoknak a minőség javítását, a ver­senyképesség és jövedelem- termelő képesség fokozását kell elősegítenie. A jövőben a tudományos eredménye­ket jobban, gyorsabban be kell építeni a nagyüzemi gazdálkodásba. Olyan való­ságos integrációra van szük­ség, amely a hatékonyabb gazdálkodást segíti elő. Foly­tatni kell megyénkben a meliorációs program meg­valósítását; erre a gazdasá­gok részéről megvan az igény. A környezetvédelem feladatainak megvalósításá­nál nagyobb gondot fordít­sanak az elkövetkező idő­szakban a híg trágya elhe­lyezésére. Bővíteni kell az erdőterületek arányát. A hozzászólók igen sok hasznos véleménnyel egészí­tették ki az előterjesztésben elhangzottakat. Többen rá­mutattak, hogy a mezőgaz­dasági termelők és a feldol­gozók együttműködésének erősítésére, a versenyképe­sebb áruk előállítására van szükség. A termelők többet szeretnének visszakapni a felvásárlóktól a megtermelt termékeikért. A biotechno­lógia eredményeinek jobb hasznosításával, az öntözés fokozásával, a takarmány- gazdálkodás színvonalának emelésével tovább javulhat az ágazat pozíciója. Az élel­miszer-ipari feldolgozók lé­tesítését azokban a térsé­gekben, ahol létjogosultsá­guk van, fokozni kell, nem riadva vissza a verseny­helyzet megteremtésétől. A vetőmagtermesztésben, vala­mint a fehérjeprogram meg­valósításában még több ki­aknázatlan lehetőség van a megye mezőgazdasága előtt. A nagyüzemeknek az eddigi­nél nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a háztáji gaz­dálkodás integrálására. A vitában szót kért dr. Fórján Mihály, a megyei pártbizottság munkatársa. Többek között rámutatott: a megyei pártbizottság szep­tember 4-i határozata a me­zőgazdaság és élelmiszeripar feladatának a belföldi ellá­tás zavartalan biztosítása mellett az export fokozását jelölte meg. A tartósan vesz­teséges üzemekben a jövő­ben meg kell vizsgálni a ve­zetőség munkáját, és ahol erre szükség van, az előrelé­pés érdekében intézkedése­ket kell tenni. A megyében erősíteni kell az összefogást a termelő gazdaságok és az élelmiszer-ipari ágazatban dolgozó vállalatok között. A tanácskozás bejelenté­sekkel ért véget. V. L. BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. DECEMBER 3., CSÜTÖRTÖK Ara: 1,80 forint XLH. ÉVFOLYAM, 285. SZÄM

Next

/
Oldalképek
Tartalom