Békés Megyei Népújság, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-01 / 283. szám
Világ proletárjai, egyesülj etek! N É PÚJSÁG n MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. DECEMBER 1., KEDD Ára: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM, 283. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Importirodák Hétfőn ülést tartott a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének Központi Vézetősége. A testület az illetékes főhatóságok vezetőinek tájékoztatói alapján megvitatta azokat a teendőket, amelyek a KPVDSZ- hez tartozó ágazatok gazdasági feladataiból adódóan hárulnak a szakszervezetre. A belkereskedelem jövő évi céljairól Andrikó Miklós belkereskedelmi minisztériumi államtitkár elmondotta: a tervezők a belső fel- használás 1,5—2 százalékos csökkenésével számolnak, s a belkereskedelem várhatóan 3-4 százalékkal kevesebb árut értékesít, mint az idén. Folyó áron a forgalomnövekedés 10 százalék körül alakul. Ám nemcsak az árak, az árarányok is változnak, s a kereslet alakulását ez nagymértékben befolyásolja. Nehéz felmérni a jövő évi igényeket az idei felvásárlások miatt is. Ezért a kereskedelemnek fokozottabban figyelemmel kell kísérnie a piaci mozgásokat, a kereslet alakulását, s az iparral szorosabbá kell tennie a közös érdekeken alapuló kapcsolatot. Török István külkereskedelmi minisztériumi államtitkár hangsúlyozta: a külkereskedelemnek jövőre a tervek szerint 4 százalékkal kell növelnie tőkés exportját. Ennek megvalósítását segíti, hogy valamennyi jogi személy — termelő vállalat, szövetkezet — megkaphatja a külkereskedelmi jogot, s az is, hogy megnövekedett a külkereskedelmi vállalatok mozgástere. Cél a szocialista piacról származó import fokozása is, elsősorban a vállalatok közötti együttműködések szélesítése révén. Várhatóan új módszereket is bevezetnek: a Külkereskedelmi Minisztérium importirodák létesítését tervezi. Az államtitkár véleménye szerint a szakszervezeti szervek a külkereskedelmi feladatok végrehajtását elsősorban a vállalati belső érdekeltségi rendszer kimunkálásában létesítését való közreműködésükkel segíthetik, valamint azzal, hogy támogatják a vállalatok gazdasági vezetésének költségmegtakarítási törekvéseit. Felhívta a figyelmet: a szakszervezet is sokat tehet azért, hogy az új adórendszerre való átállás adminisztratív teendői a vállalatoknál ne menjenek a külkereskedelmi munka rovására. Patkó András pénzügyminiszter-helyettes hangsúlyozta: jó eredményként könyvelhető el, hogy a bank- rendszer átalakítása — ami mintegy 15 ezer pénzügyi dolgozót érintett — zökkenőmentesen ment végbe, s az új szervezetek jól működnek. A továbbiakban fontos feladat, hogy a kereskedelmi bankok a hite- . lezésben, a gazdaságtalan termelőtevékenységek felszámolásában és a lakosság pénzeszközeinek célszerű felhasználásában aktívabban vállaljanak részt. Lényeges az is, hogy minden területen kialakuljanak a nemzetközi bankkapcsolatok. A szakszervezettől a pénzügyi kormányzat azt várja, hogy segítséget nyújtson a pénzintézetek közötti kapcsolatok erősítésében, a szakemberképzésben, s a gazdasági vezetéssel együttműködve a pénzintézetek technikai feltételeinek — a gépesítésnek és a munkakörülményeknek — a javításában. Szilvasán Pál, a Szövosz főtitkárhelyettese elsősorban a kistelepülések ellátásával kapcsolatos kérdésekről szólt. Véleménye szerint fontos lenne, hogy a nagykereskedelmi vállalatok szállításaiknál a jövőben ne tegyenek hátrányos megkülönböztetést a kistelepülések szövetkezeti üzleteinek rovására. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a gyermek- és diákétkeztetést, valamint a munkahelyi étkeztetést nem ösztönzik kellőképpen a szabályozók, ez a tevékenység mind gazdaságtalanabbá válik a szövetkezetek számára is. Egyesült a BAG és a Sarkadi Cukorgyár A Békéscsabai Állami Gazdaság megyénk egyik legdinamikusabban fejlődő nagyüzeme. Nemrég azzal lepték meg a közvéleményt, hogy megvették a megye- székhely Csaba Szállóját, melyet teljes felújítás után az idegenforgalom szolgálatába állítanak. Még mindenki nem is térhetett napirendre a dolog felett, s egy újabb meglepetéssel rukkolt ki a békéscsabai gazdaság, tegnap bejelentették — egy közös vállalati tanácsülés után —: egyesültek a nagymúltú Sarkadi Cukorgyárral. A hír hallatán felhívtuk dr. Bacsó Vendelt, a BÁG igazgatóját, s megkérdeztük, mi indokolta az egyesülést? — Nem mi kezdeményeztük az egyesülést, a sarka- diak kerestek meg minket még szeptemberben. A vállalati tanácsunk megtárgyalta a kérést, az egyesülés mellett foglalt állást. A sar- kadiak még két másik lehetőségen is gondolkodtak, mielőtt ez a tegnapi döntés megszületett. Ügy hiszem ,az egyesülés mindkét fél számára hasznos, hiszen a cukorgyár csekély nyereséget tudott elérni az utóbbi években, s a rekonstrukciója már elodázhatatlan. Mi pedig tőkeerős gazdaság lévén — éves nyereségünk 100 millió forint körül van — rendelkezünk a beruházáshoz szükséges eszközökkel. A következő négy-öt év során 400-450 millió forintot költünk majd a cukorgyár rekonstrukciójára, amitől azt várjuk, hogy az immár együttes munka eredményeként 3 év múlva nyereségünk meghaladja a 200 millió forintot. S arról sem szabad megfeledkezni, hogy a jövőben együttesen hatékonyabban tevékenykedhetünk a vetőmagtermesztéstől a termesztés koordinációján át a cukorgyártásig, a melléktermékek hasznosításáig. P. F. Takarékszövetkezet a lakótelepen Csaknem 30 éve, hogy Kondoroson megalakult a takarékszövetkezet, mely később Kamuton és Két- sopronyban nyitott kirendeltséget. 1985 januárjában a megyeszékhelyre is kiterjesztette működési területét e pénzintézet, amikor is Ja- minában megnyitotta kirendeltségét. Békéscsaba belvárosában, a Tanácsköztársaság útján, ezt követően pedig a megyeszékhely VII. kerületében, Mezőmegyeren hozott létre kirendeltséget a | Kondorosi Takarékszövetke- ’ zet. Ma, december 1-jén reggel 8 óra óta pedig a 15 ezer lakost számláló Lencsési lakótelepnek is van takarékszövetkezete — tájékoztatott Závogyán János, a szövetkezet elnöke. Ez a kirendeltség — melyet mindenféle ünnepség mellőzésével adtak át rendeltetésének — Békéscsabán a negyedik, és a Tölgyfa presszó szomszédságában kapott helyet. A szövetkezetiek azt remélik, hogy a Kondorosi Takarékszövetkezet új kirendeltsége e nagy létszámú Lencsési lakótelepen is elnyeri az ott élő emberek bizalmát, annál is inkább, mivel a betét- gyűjtésen, a kölcsönfolyósításon kívül számos más pénzügyi szolgáltatást is nyújt. (balkus) A Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság és a békés Megyei Népújság Kőröstáj Baráti Kör az MTA Soros Alapítvány támogatásával tegnap este 6 órakor irodalmi estet rendezett a békési városi könyvtárban. A vendégeket délután fogadta Gyulavári Pál, a Békés Megyei Tanács elnöke. Képünkön jobbról Gyurkovics Tibor költő, Kiss Dénes költő, a társulat főtitkára, Büki Attila költő, Gyulavári iPál, mellette balról Eigei István festőművész, a társulat alelnöke. A békési irodalmi estre szerdal számunkban visszatérünk Fotó: Veress Erzsi ADLER-márkabolt Az NSZK-beli ADLER céggel közös ruházati márkaboltot nyitott hétfőn Budapesten, az V. kerületi Kristóf tér 2. szám alatt a Skála-Tex Ruházati Kereskedelmi Leányvállalat és az EKISZ Ruházati Szövetkezet. Az avatón ott volt Hans-Joachim Hoffmann, a Saar-vidéki tartomány gazdasági minisztere és Spilák Ferenc belkereskedelmi miniszterhelyettes. A mintegy 300 négyzet- méteres üzletben évente csaknem 100 millió forint értékű női, férfi és bakfis felsőruházati termékeket árusítanak. A magas technikai színvonalon készült ruhákat egyelőre még csaknem kizárólag külföldről, az NSZK-ból és Svájcból hozzák. Az ADLER modelljei alapján négy magyar ipari szövetkezetben — a cég minőségellenőrzése mellett — jövőre hazánkban is megkezdődik a gyártás. A ruhák készítéséhez import és hazai anyagokat egyaránt felhasználnak. Még a múlt század utolsó éveiben terjedt el az a módszer a malomiparban, mely alapján napjainkban is végzik a lisztek szín szerinti meghatározását, osztályozását. A békéscsabai István malomban Gyebrovszki György lisztosztályozó száraz és vizes állapotban hasonlítja össze — pekározza *— az előzőleg gyártott szabványos liszt minőségével a pillanatnyilag őrlés alatt lévőt Fotó: Veress Erzsi Kedvező a lakáshelyzet Gyulán Tegnap, hétfőn délután Gyulán, a SZOT gyógyüdülőjében együttes ülést tartott a szakszervezetek városi bizottsága és a városi tanács egészségügyi bizottsága. Elsőként dr. Perjési Klára városi főorvos adott tájékoztatást az egészség- megőrzés átfogó városi programjáról, majd ezt követően dr. Tóth Ferenc, a városi tanács igazgatási osztályának vezetője számolt be az idei lakáselosztási tervek teljesítéséről, valamint a jövő évi célkitűzésekről. A beszámoló alapján viszonylag kedvező a gyulai kép. Az idén 150 OTP és 26 tanácsi értékesítésű bérlakást adtak át az új tulajdonosoknak, ebből 96 fiatal házas, valamint két-, vagy többgyermekes család jutott otthonhoz. A városi tanács a lakásvásárlásokhoz 11 millió forint kölcsönnel járult hozzá, 6 családnak pedig csaknem 400 ezer forint vissza nem térítendő segélyt adott. A jövő évi tervekről szólva elhangzott, hogy az OTP várhatóan 165 lakást értékesít, ami százzal kevesebb, mint a bentlévő igény. Tanácsi bérlakásra 64-en várnak, de várhatóan csak az igények felét tudják kielégíteni. Lakáscserére harmincán várnak, akik közül tízen kisebbre szeretnék cserélni lakásukat. Sajnos, itt a legszorítóbb a gond, hiszen egyedülálló, idős emberek és rokkantak szeretnének akár félkomfortos, egyszobás lakáshoz jutni. A jövő évi tanácsi támogatás összege tízmillió forint körül alakul. Szó volt még az ülésen a tanácsi szervek és a lakossági szolgáltatást végző vállalatok, intézmények ügyfélfogadásának tapasztalatairól. B. O. Sokat javult a kistelepülések vízellátása Az országban működő mintegy négyszáz víziköz- mű-társulat beruházásainak idei előzetes mérlege szerint több mint hárommilliárd forintot költöttek a víz- és csatornahálózat bővítésére. Ennek háromnegyed részét a vízellátás fejlesztésére fordították. Állami, helyi, intézményi és lakossági erőforrásokból 800 kilométer hosszú vízvezetéket és a falvakban száznál több új vízmüvet építettek. Ezekkel megközelítőleg százezer lakost juttattak vezetéken egészséges ivóvízhez. A csatornamű-társulatok közreműködésével az idén december végéig várhatóan 70-80 kilométer hosszú új csatornaszakasz építése fejeződik be. Ennek jelentős része a Balaton környéki csatornahálózat bővítését, a tó vizének védelmét szolgálja. A társulati mozgalom az utóbbi két évben kiterjesztette tevékenységét a települések belterületét időnként elöntő csapadékvíz biztonságos elvezetéséhez szükséges nyitott vagy zárt csatorna- hálózat kiépítésére is. Berettyóújfalu, Csurgó, Mezőtúr és a Hajdúhadházához csatolt Téglás után alig néhány hete Siófokon alakult meg az ötödik, és egyúttal a legnagyobb ilyen csapadékvíz-elvezető társulat. Tervei szerint 1991-ig több mint 120 millió forintot fordítanak a belterületi vízkárokat megelőző hálózat kialakítására. A többi társulattal együtt a jelenlegi tervidőszakban csaknem 400 millió forintot költenek belterületi vízelvezetésre. Az ország vízgazdálkodási feladatainak teljesítésében közreműködő társulatok mozgalma az idén harmincéves. Ebben a három évtizedben — az ez évi várhatóval együtt — több mint 21 milliárd forint értékű vízellátási és 6,6 milliárd forint értékű csatornázási beruházást valósítpttak meg. összesen 1600 társulat vett részt a munkákban, de az elkészült létesítmények átadásával mintegy 1200 ilyen alkalmi egyesülés már befejezte tevékenységét. Egyebek között 23 ezer kilométer hosszú vízvezeték-hálózatot, 1500 új vízmüvet és 120 csatornaművet építettek, ennek mintegy 90 százalékát a falvakban. Így 1960- tól napjainkig 8-ról 72-73 százalékra növekedett a falusi lakosságnak közműves ivóvízzel való ellátási aránya. Az elmúlt három évtizedben várossá nyilvánított településeknek is majdnem mindegyikében társulati úton építettek víz- és csatornaközműveket.
