Békés Megyei Népújság, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-12 / 267. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. NOVEMBER 12., CSÜTÖRTÖK Ara: 1,80 forint XLU. ÉVFOLYAM, 267. SZÁM Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1987. november 11-én Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta az időszerű nemzetközi és külpolitikai kérdésekről, valamint az ideoló­giai munka időszerű kérdéseiről szóló előterjesztéseket. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) Napirenden az iskolatanácsok működésének tapasztalatai Az iskolatanácsok műkö­désének tapasztalatairól, to­vábbi feladatairól tárgyalt tegnapi ülésén a Hazafias Népfront országos elnöksé­gének pedagógiai bizottsága. A testület elé terjesztett írásos beszámoló szerint 1987. május 15-ig — nem egészen egy év alatt — 247 velési-oktatási feladataihoz anyagi segítséget is nyújtó szervezet megalakítását a legtöbb helyen kétkedés, bi­zonytalanság fogadta. Az első tanév tapasztalatai sze­rint az iskolatanácsok lét­rejöttében még kevesen ér­zik a társadalmi összefogás lehetőségét. Sokak vélemé­Ottlakán Péterné csirkecombot osztályoz a Meyn cég mér­legével Fotó: Fazekas Ferenc Az Aga Frigoscandia, a Stal Területi ipari bizottsági ülés A Békéscsabai Baromfi- feldolgozó Vállalatnál tar­totta meg tegnap délelőtt so­ron következő ülését a te­rületi ipari bizottság. Első­ként dr. Tóth János, a me­gyei tanács ipari osztályá­nak vezetője tájékoztatójá­ban az exportnövelésre ho­zott segítő intézkedések me­gyei tapasztalatairól szólt. Ezek közül is legfontosabb az exportlehetőségek pályá­zati jellege. Mint mondotta: megyénkben az elmúlt két év során 25 vállalat, illetve szövetkezet élt ezzel a lehe­tőséggel. A megye dollárki­termelési mutatója 34 és 68 forint között mozog. Békés megyében a közeljövőben 2,6 milliárd forintot fordítanak majd fejlesztésre, beruhá­zásra az exportnövelés cél­jából. Ezt követően a megjelent vállalatvezetők mondták el a véleményüket, nem rejtve véka alá a gondjaikat és az 1988-tól várható bizonyta­lanságokat. Felvetették a szabályozók túl kései meg­jelenését és egyúttal sür­gették a konkrétabb infor­mációk gyorsabb közreadá­sát. A kérdésekre Szatmári János, a Külkereskedelmi Minisztérium Békés megyei megbízottja adta meg a vá­laszokat. Biztatta a válla­latok, szövetkezetek vezető­it az export további növe­lésére, hiszen mint mondot­ta, népgazdaságunknak a legjobb esetben is 200-300 millió dolláros kereskedelmi passzívummal kell számol­nia. Szólt továbbá arról, hogy a minisztériumban fi­gyelembe veszik a megyék­ből jövő véleményeket és se­gítik az exportot a gazdál­kodó egységeknek. Ezután a területi bizottság Szuchy László elnök veze­tésével megvitatta Békés megye ipari kibontakozási programját. A testület a ki­egészítésekkel együtt elfo­gadta a megye ipari szer­kezetátalakításának terve­zetét. bacsa 9 Szakmunkástanulók oktatása a mezőgazdasági üzemekben A mezőgazdasági nagy­üzemekben mind többet tesznek a szakember-ellá­tottság javítására. A terme­lőszövetkezetekben — okul­va a korábbi tapasztalatok­ból — ötszáz helyen szer­vezték meg a szakmunkás- tanulók gyakorlati oktatá­sát, kiindulva abból: a vég­zősök közül szép számmal megmaradnak az üzem kö­telékében, nem másutt ke­resik a boldogulást. Javuló­ban van a szakmai színvo­nal a tekintetben is az üze­mekben, hogy az értékes gépeken dolgozóknak immár döntő többsége szakmunkás­végzettséggel rendelkezik, mind kevesebb az olyan dol­gozó, akire betanított mun­kásként bízzák nagy értékű termelőberendezések járatá­sát — ezt állapította meg a TOT elemzése. Az adatok szerint a szak­munkásként dolgozók szá­ma a tsz-ekben meghaladta a 180 ezret. Ez a fizikai munkakörben dolgozó ta­goknak és alkalmazottaknak mintegy 40 százaléka. Lé­nyeges az is, hogy az alap- tevékenységben, tehát köz­vetlenül a mezőgazdaságban dolgozók közül 90 ezren rendelkeznek szakmunkás­bizonyítvánnyal. Nagyobb részük azokon a munkate­rületeken dolgozik, ahol ma­gas a technikai színvonal és a termelőeszközök is nagy értékűek. A javítóműhe­lyekben dolgozó mezőgazda- sági gépszerelőknek csak­nem 90 százaléka szakmun­kás, a kombájnosok 76 szá­zalékának van szakképesí­tése és a traktorosoknak is csaknem 60 százaléka meg­szerezte a gépek üzemelte­téséhez szükséges ismerete­ket. A TOT adatai szerint az üzemek mindinkább ösztön­zik szakmunkásaikat a má­sodik, vagy akár a harma­dik szakma megszerzésére is. A mezőgazdasági gépsze­relők például megszerzik az erőgépvezetői és gépkocsive­zetői jogosítványt is, ily mó­don egész évben teljessé te­hetik foglalkoztatásukat. Az adatok szerint nem sikerült viszont javítani a felnőtt korú tsz-dolgozók továbbképzésén, az elmúlt években csökkent a tanfo­lyamok létszáma. és a Meyn cég szimpéziumja Békéscsabán iskolatanács alakult az or­szág alap- és középfokú in­tézményeiben. Zelenka Já­nosáé, a bizottság titkára el­mondta, hogy a társadalom, a lakosság igényeit,' javasla­tait közvetítő, az iskolák ne­A Medosz kulturális na­pok keretében tegnap vete­rántalálkozót szerveztek az Orosházi Állami Gazdaság­ban. A szakszervezeti bizottsá­gok javaslatai alapján a megye minden részéből ér­keztek veterán szakszerve­zeti funkcionáriusok, akiket Mészáros Sándorné, a gaz­daság szakszervezeti bizott­ságának titkára köszöntött. Tíz órakor az 1891-es véres május elsejei — az első szo­cialista földmunkás-meg­mozdulás — emlékműnél a Medosz Központi Vezetősé­ge, a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa és a veterá­nok képviselői koszorút he­lyeztek el. Ezt követően Gyopáros- fürdőn a Dunaújvárosi Vas­mű üdülőjében a Medosz Békés Megyei Bizottságának titkára, Gácsi Péter elnök­nye, hogy az iskolákat nem készítették fel kellőképpen az új szervezet fogadására. Megalakulásukat gátolta az is, hogy több helyen az is­kolai önállóság, az egysze- (Folytatás a 3. oldalon) leiével emlékülést tartottak, amelyen Borbás Lajos, a központi vezetőség tagja méltatta a Viharsarok föld­munkásmozgalmának jelen­tőségét, hatását az ország munkásmozgalmának kibon­takozására. A továbbiakban dr. Dobi Ferenc, a Medosz Központi Vezetőségének főtitkára kö­szönetét fejezte ki a szak- szervezeti veteránok áldoza­tos munkájáért. Ismertette azokat a központi intézkedé­seket, amelyek az ágazati szakszervezet területén a munkásmozgalmi hagyomá­nyok ápolására, a volt szak- szervezeti képviselők, nyug­díjas szakszervezeti tagok megbecsülésére irányulnak. Az emlékülés végén az 50 éves szakszervezeti tagság el­ismeréseként emléklapokat adtak át. Cs. I. Két héten belül két igen jelentős, a baromfifeldolgo­zó üzemek szakembereinek fontos, tanulságos szimpóziu­mot rendeztek Békéscsabán a baromfifeldolgozó válla­latnál. Szilvásy Ferenc, a békéscsabai vállalat műsza­ki igazgatóhelyettese kérdé­sünkre elmondta, hogy az Aga Frigoscandia, a Stal és a Meyn cégek ál­tal a baromfifeldolgozó iparnak gyártott eszközök és berendezések a világ technikai újdonságai közé tartoznak. Minőségükkel, a termelésben elfoglalt he­lyükkel a szakma csúcs- technológiáját képviselik. Az Aga és a Stal cég október 29-én videotechnika segítségével hozta Békés­csabára berendezéseit, ame­lyeket az ország különböző részeiből Békéscsabára ér­kezett szakembereknek be­mutatott. A holland Meyn cég tegnap tartotta meg igen nagy érdeklődéssel kí­sért szimpóziumját és a gya­korlatban gépbemutatóját. A békéscsabai gyárban több gyártmányuk megtalálható, kiváló eredménnyel üzemel­nek. Ilyen többek között a súlyosztályozó pálya, a csontszeparátor és a felső- comb-feldolgozó, valamint a gépi zsigerelő. Mint megtudtuk, a Meyn cég világot behálózó ipari és kereskedelmi szervezet, mely úgy nőtt naggyá, hogy sa­ját kutatásai mellett fel­használta és alkalmazta a világ nagyüzemi baromfifel­dolgozóiban kikristályoso­dott legjobb gyakorlati ta­pasztalatokat. A holland cég és a békés­csabai vállalat közötti, évek óta tartó együttműködésre tavaly ősszel tették fel a koronát azzal, hogy Meynék a világon elsőnek itt he­lyezték üzembe súly szerint osztályozó berendezésüket, melyet a békéscsabai igé­nyekhez továbbfejlesztenek vízi szárnyas-comb és -mell, valamint víziszárnyas-testek súly szerinti osztályozására. A fejlesztés lehetőséget kí­nál — mondotta a további­akban a műszaki igazgató- helyettes — a mérőberende­zés alkalmazására az élel­miszeripar más ágazataiban is, többek között a húsipar­ban. Mindkét szimpózium jelen­tőségét abban látták Békés­csabán, hogy a világ legje­lentősebb baromfiipari gyár­építői Magyarországra hoz­ták és bemutatták a szak­ma csúcstechnológiáját, al­kalmat kínálva a hazai ba­romfifeldolgozó ipar terve­zett megújulásához. D. K. Veterántalálkozó Orosházán Még szervezettebb, több árut értékesítő kistermelésre lenne szükség Tsz-ek és áfészek termelésszervezőinek tanácskozása Néhány napja a nagyüze­mek vezetői előtt ismertet­ték a kormány szeptemberi Országgyűlésen megfogal­mazott munkaprogramja mellé csatlakozó ágazati fel­adatokat. Tegnap a Hazafi­as Népfront Békés Megyei Bizottsága és a Békés Me­gyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya szervezésében a téeszek, az áfészek termelésszervezői a kistermelés kormányprog­ramban rögzített lehetősé­geiről, jelentőségéről, fon­tosságáról ismerhették meg az ágazati vezetés állásfog­lalását. Dr. Misi Sándor MÉM-fő- osztályvezető előadásának bevezetőjében részleteiben ismertette nagyságrendjében országosan a legnagyobb jö­vedelemkiegészítő gmk-t: a kisárutermelést, a háztáji gazdálkodást. Utalt arra, hogy ez az ágazat kétmillió család erőfeszítéseit mutat­ja, amikor a népgazdaság­nak évente 85-90 milliárd forint értékű árut termel. Ebláől 45-50 milliárd forint értékű kerül szervezett úton a népgazdaság árualapjába, a többit a termelők ellátá­sára fordítják. A kisáruter- melésre 80 milliárd forint értékű tőkét, vagyont moz­gatnak meg évente, melyet az elhasználódásokat figye­lembe véve 25-27 milliárd forintból vásárolt felszere­léssel, anyaggal rendszere­sen bővítenék. Ez az ága­zat adja az összes élelmi­szer-termelés 25-30 százalé­kát! E főbb jellemzők követ­keztében a párt és a kor­mány fontos politikai kér­désnek tartja a kistermelők kiegyensúlyozott munkájá­hoz megteremteni és biztosí­tani a feltételeket. Ezért a kormányprogramban - és a júliusi párthatározatban ki­fejtett, rögzített gondolatok az irányadók a kétmilliónyi család érdekeinek védelmé­ben. — Az utóbbi években több erőfeszítés született az 1984-es, a kistermelés minő­ségének alaptalan kritizálá- sából keletkezett hátrányos helyzet felszámolására, a bizalom visszaállítására. Az elhamarkodott intézke­désekért az ország nagy árat fizetett. Ez olyan tanulság, melyet sohasem szabad el­felejtenünk. A kormányzat ezért is hangsúlyozza a ház­táji gazdaság és a kisáru- termelés fontosságát. Ezek az irányadók, nem pedig a jól értesültek rémhírei, melyek­kel csak ártani lehet. Kije­lentem, hogy a kormánynak nincs szándékában olyan in­tézkedések meghozatala, amelyek a megyében a ser­téstenyésztők és -hizlalók megadóztatásáról terjenge- nek. Ez vonatkozik a ma­gánvágásokkal kapcsolatos híresztelésekre is. Az ága­zat vezetése a még szerve­zettebb és a még több árut értékesítő kisárutermelést szorgalmazza. A szabályozó­kon ezért lazítottak, köny- nyítettek az adóterhek vi­selésén, hogy a felszabadult anyagiakat még többen for­díthassák új értékek előál­lítására. Ez a lényege min­den intézkedésnek, melyek az utóbbi hónapokban szü­lettek. Az előadást konzultáció követte. D. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom