Békés Megyei Népújság, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-09 / 264. szám

1987. november 9., hétfő Díszszemle, felvonulás Moszkvában Magyar gazdasági napok Nápolyban Korabeli egyenruhába öltözött harcosok a Vörös téri dísz­(Folytatás az 1. oldalról) ezzel jelképezzék a forrada­lom iránti hűséget, a forra­dalom folytatását, annak továbbvitelét. Közöttük vit­ték a forradalom lángját jelképező fáklyát, amelyet a Kreml falánál az ismeretlen katona sírján lobogó örök­lángról gyújtottak meg. Kétezer fiatal formálta az SZKP legutóbbi kongresz- szusát jelképező XXVII-es számot. Ezenközben úttörők köszöntötték virággal a mauzóleum tribünjén álló­kat. A Moszkva város ki­tüntetéseit hordozó kocsi mögött nyolc oszlopban kö­vetkezett a szovjet főváros mintegy 125 ezer felvonuló­ja. A Vörös Tértől nem messze nyolcszáz méter ma­gasságba felbocsátott légvé­delmi léggömbről 400 négy­zetméteres hatalmas vörös szemlén (Telefotó—TASZSZ—MTI—KS) zászló lobogott a napsütés­ben, amely eddigre felvál­totta a szeles, borús időt, a kezdeti hószállingózást. A mozgó kocsik között léggömbökkel, zászlókkal, transzparensekkel, virág­csokrokkal felvonuló dol­gozók sorát a fiatalok élő­képe zárta, amelynek meg- formálói az évfordulót jel­képező 70-es alakzatban vo­nultak ki a térről. Csehák Judit miniszterel­nök-helyettes szombat este Nápolyban ünnepélyes ke­retek között megnyitotta a magyar gazdasági napokat. A megnyitói a történelmi nevezetességű, tengerparti Castel dell’Ovo-ban rendez­ték, amely a magyar gazda­sági kiállításnak, illetve a kortárs magyar festők kiál­lított műveinek ad otthont november közepéig. A magyar miniszterelnök­helyettest a megnyitóig An­tonio Gava olasz pénzügy- miniszter köszöntötte. A Köpeczi Béla Belgrádban Köpeczi Béla művelődési miniszter — a Szerb Szocia­lista Köztársaság elnökségé­nek meghívására — novem­ber 5—7-én látogatást tett a jugoszláv fővárosban. Részt vett Vük Karadzsics, a szerb-horváth irodalmi nyelv megalapozója,) a több évszázados múltra visszate­kintő magyar—szerb műve­lődési kapcsolatok kiemel­kedő alakja születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. A magyar művelődési minisztert fogadta Desimir Jevtics, a Szerb Szocialista Köztársaság kormányának elnöke. A megbeszéléseken jelen volt Györke Sándor belgrádi magyar nagykövet. Fogadás a Kremlben Elmozdították Burgíbát Az SZKP Központi Bi­zottsága, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának Elnök­sége és a szovjet kormány szombaton a Kreml kong­resszusi palotájában foga­dást adott a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója alkalmából. A találkozón részt vett Miha­il Gorbacsov, Andrej Gro- miko, Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagjai és póttagjai, a KB titkárai, valamint a szovjet párt és állam más vezetői. A fogadáson részt vettek az ünnepségsorozatra Moszkvába érkezett külföl­di párt- és állami küldöttsé­gek vezetői — köztük Kádár János és Németh Károly —, a Moszkvában működő dip­lomáciai képviseletek veze­tői, egyházi személyiségek, valamint a szovjet és kül­földi sajtó képviselői. A fogadáson Mihail Gor­bacsov, az SZKP KB fő­titkára mondott beszédet. A vendégek nevében Ngu­yen Van Linh, a Vietnami KP KB főtitkára mondott köszönetét. Kiemelte, hogy az ünnepségeken 120 ország 178 haladó pártja és moz­galma képviseltette magát. Az átépítési folyamatról szólva kijelentette, hogy an­nak jelentősége túlmutat a Szovjetunió határain, je­lentős hatást gyakorol a bé­ke megvédésére, a világ for­radalmi átalakítására. Elmozdították tisztségéből Habib Burgibát, Tunézia 84 éves államfőjét,) aki a füg­getlenség kikiáltása,- 1956. óta töltött be vezető szere­pet az észak-afrikai nyugat­barát arab országban. Elő­ször miniszterelnök volt, 1957 — a monarchia meg­döntése óta pedig köztársa­sági elnök. Zin el-Abidin Ben Ali miniszterelnök szombaton reggel rádiónyilatkozatában bejelentette: orvosi szakvé­lemény és az alkotmány elő­írása alapján egészségi ál­lapota miatt azonnali ha­tállyal valamennyi tisztségé­ből felmentették Habib Bur­gibát. 1 A kormányfő közölte, hogy az alkotmány rendel­kezésének megfelelően át­vette a köztársasági elnök posztját, és a parancsnoksá­got a fegyveres erők felett a „testileg és szellemileg te­hetetlen” Burgibától. Ben Ali néhány szóban méltatta Burgibának a nemzeti füg­getlenség kivívásában ját­szott önfeláldozó szerepét, majd közölte, hogy törlik az alkotmány 12 éve beiktatott cikkelyét Burgiba élete vé­géig szóló államfői megbíza­tásáról. A jelentések szerint Tu­niszban nyugalom van, az állami rádió a nyilatkozat után szokásos programját sugározta. Az új államfő még szom­baton megalakította az új sugározta. miniszter állást foglalt a magyar—olasz gazdasági és kereskedelmit kapcsolatok további bővítése, valamint az EGK és Magyarország közötti árucsere-forgalom élénkítése mellett. Olaszor­szág kész hozzájárulni ah­hoz, hogy megkössék az EGK és Magyarország kö­zötti együttműködési szerző­dést, mondotta. Csehák Judit hangsúlyoz­ta, hogy Magyarország kész a gazdasági együttműködés­re, ipari kooperációk létesí­tésére Olaszországgal, amelyhez a hagyományos kereskedelem szálai fűzik hazánkat. A gazdasági kap­csolatok bővítésére Magyar- ország elsősorban a kis- és középvállalatok, illetve ban­kok közötti együttműködés terén lát lehetőséget — hangsúlyozta. A megnyitón és az azt követő fogadáson az olasz üzleti élet számos képvise­lője vett részt, s a magyar delegációval együtt megte­kintette a kastély két szint­jén berendezett kiállítást. Marjai József az USfl-ba utazott Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese szombaton az Egyesült Ál­lamokba utazott, ahol részt vesz a magyar gazdasági napok megnyitóján. A kor­mány elnökhelyettese tár­gyalásokat folytat az ame­rikai kormány képviselőivel, a gazdasági és pénzügyi élet, valamint a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank vezetőivel. Marjai József elutazása­kor a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Mark Palmer, az Egyesült Államok budapesti nagykövete. Hazaérkezett Ugró Untai Vasárnap hazaérkezett a Szovjetunióból Apró Antal, az MSZMP KB tagja, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnöke, aki a Szov­jet Baráti Társaságok Szö­vetségének vendégeként részt vett a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójának tiszteletére a szovjet fővárosban meg­rendezett ünnepségeken. Az MSZBT elnöke részt vett a szocialista országok­ban működő szovjet baráti társaságok képviselőinek találkozóján. Megbeszélést folytatott Valentyina Tye- reskovával, az SZBTSZ el­nökével, valamint Georgij Szmirnovval, az SZMBT el­nökével. lumbo let — szovjet emblémával A Pan Amarican amerikai és az Aeroflot szovjet légitársaság 1988. május 15-től közös szovjet- amerikai személyzettel indítja el­ső Moszkva—New York között közlekedő közvetlen járatát. A Boeing 747-es — népszerű nevén Jumbo Jet — gép a két légitársa­ság jelzését fogja viselni. Kezdetben heti három alkalom­mal indítják a járatot, majd fo­kozatosan sűrítik a szovjet fő­várost New Yorkkal összekötő gépek számát. Az új járatok a harmadik országok kiiktatása mi­att nem szállnak le útközben, így három-négy órával rövidül a me­netidő. Mint Ismeretes, a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti közvetlen légijáratokat négyéves szünet után — a genfi szovjet- amerikai csúcstalálkozó eredmé­nyeként — 1986. április 29-én in­dították újra. A két nagyhatalom közötti légiszállítás 85 százalékát harmadik, elsősorban nyugat­európai országok légitársaságai bonyolítják le. A Pan Am a szovjet piacon el­vesztett pozícióinak visszaszerzé­se érdekében egyebek között ajánlatot tett a szovjet félnek egy közös üzemeltetésű szálloda épí­tésére, valamint több szovjet szálloda felújítására. A szovjet gyártmányú repülő­gépek közlekedtetése a két ország közötti járatokon az új IL—96-os gépek munkába állítása után várható. Stern-interjű Günter Grass-szal Beletörődni nem az én műfajom Günter Grass, az NSZK irodalmának egyik legkivá­lóbb és Világszerte jól is­mert képviselője hatvan­éves. A közéletben is igen aktív, az SPD politikájáért gyakran fellépő íróval a közelmúltban interjút ké­szített a Stern magazin, eb­ből válogattunk ki részlete­ket. STERN: Grass úr, az ön véleménye szerint milyen erős jelenleg az SPD? Ellen­zékről ugye nem nagyon eshet szó. GRASS: Azt hiszem, ez a tömegkommunikációtól függ elsősorban. Vegyük például Blüm chilei utazását! Min­den szempontból egyetértek vele, de elvártam volna, hogy hazaérkezésekor hang­súlyozza majd, mennyire lábbal tiporják ott az embe­ri jogokat — ahogyan erre utaltak korábban a szociál­demokraták, mint Hans Matthöfer, Freimut Duve és mások. Csakhogy, nem ment ám könnyen nekik, ilyesmivel a szövetségi köz­társaság nyilvánossága elé lépni. A nyilvánosság nem vette észre a problémát. De rákap egyből, ha Blümtől hallja, már csak azért is, mert akkor Blüm ellentmon­dásba keveredik Strauss- szal és a körülötte szokásos mendemondával. STERN: Ha Bajorország­ban az AIDS vagy az ázsiai többség ügyében a kisebb­ségek ellen mozgósítanak, és a leszerelést — mesterséges akadályokkal — elodázzák, nem fél attól, hogy demok­ráciánk szavahihetősége és állóképessége szenved csor­bát? GRASS: Azt hiszem, elég erős ahhoz ez a demokrácia, hogy kiállja a mindennapok próbáit. Hogy ahhoz is elég erős lesz-e, hogy hosszú tá­von kibírja a társadalmi elégedetlenséget, hogy szá­moljon több mint kétmillió munkanélkülivel, azt vi­szont már kétségbe vonom. Ha a kétharmados amerikai vagy angol társadalmi min­ta irányába haladunk — ami azt jelenti, hogy a tár­sadalom kétharmadának szociális helyzete biztos, az uotlsó harmadról meg meg­feledkezünk —, akkor ko­moly megrázkódtatás éri hamarosan a nehezen fej­lődő demokratikus alapokat. STERN: Van. olyan mód­szer, amivel elkerülhető len­ne ez a fejlődés? GRASS: I Azt a politikai nyilvánosságot, a nyugati demokrácia részét I hiányo­lom, amit nekünk itt, a szövetségi köztársaságban újra meg kell valósítanunk. A hetvenes évek elején volt már egy olyan működőké­pes politikai nyilvánossá­gunk. amellyel először le­hetett téziseket, elavult té­ziseket is nyíltan megvitat­ni. Időközben viszont oly sok lett a tabu, hogy a kö­zös gondolkodásra lehetet­len fórumot találni. A ki­egyenlítődésre való törekvés már régen elérte a kritiku­sabb tömegtájékoztatási esz­közöket, így a Stern és a Der Spiegel magazint' is. Vagyis, nemcsak a politikai pártokra, hanem a közvé­leményt alakító eszközökre is jellemző ez a folyamat. STERN: A hatvanas évek standardkérdése így hang­zott: Meg tudják-e változ­tatni a költők a világot? Ma inkább az a kérdés: Van-e egyáltalán lehetősége költő­nek, irodalomnak a túlélés­re ebben a világban? GRASS: Az a sokféle módszer, amellyel „jó úton” haladunk a teljes technikai megsemmisülés felé, alapjá­ban véve teszi kérdésessé az irodalmat, ami ugye hosszú távra tervez, ha hatni akar. Hozzájön még ráadásul az elektromos hírközlés túl gyors fejlődése, ami azzal fenyeget, hogy az írás és a nézetek könyv által történő terjesztésének nagyon régi­módi folyamatát lekörözi. De én azt hiszem, hogy mindezek ellenére él az emberekben az a természe­tes igény, hogy egyedül akarnak lenni a könyvvel. És ez nagyon fontos — a túléléshez. STERN: Természetesen a tartalomtól is sok függ. GRASS: Persze. Sajnos, alig talál ma alkalmat az ember arra, hogy tartal­makról vitatkozzon. Egy olyan korban, amikor szim­bólumok és díszek mögé menekül mindenki, csak­hogy ne kelljen a jelennel szembenézni, nagyon nehéz az íróknak magvas tartal­makkal eljutni a közönség­hez, mert sokkal kisebb, vagy egyáltalán nincs kész­ség! a mélyebb tartalmak­ban való elmélyülésre. STERN: Ez nemcsak az irodalomra jellemző. GRASS: Hasonlókat lehet a politikában is tapasztalni. Az ünnepi felhajtásra, a cirkuszi lármára, a tűzijá­tékra van igény. Indiai tar­tózkodásom alatt majdnem megfeledkeztem erről, de mikor hazaérkeztem, felhá­borított a 759 éves Berlint köszöntő ünnepségsorozat. Ilyen fokú költekezés, ami­kor tartós munkanélküliség van, és más egyéb nyomasz­tó gondok! Minek? Hiszen ebből semmi sem ’ marad. Gyorsan múló dolgok ezek, amelyek a kultúrával függ­nek össze. Mégpedig olyan módon, hogy szakítást je­lentenek az európai felvilá­gosodással, lemondanak az európai hagyományok leg­nemesebbjeiről. STERN: A barbárság, a faragatlanság tör előtérbe? GRASS: A barbárság megjelenhet kultúrált for­mában is, midőn a művelt­ség elé a nagyban támoga­tott tevékenységet helyezi. A barbárság ma nem a fo­gát vicsorgatja. Hanyagul, divatosan öltözködve lép fel. Ahogyan a kor szellemét tükröző folyóirat, a Tempo száma hónapról hónapra. Mindenbe beleszólhat — mégis faragatlan .. . STERN: Grass úr, közéle­ti fellépéseit figyelve, nin­csen önben semmi beletö­rődés, rezignáció, világvége- hangulat. GRASS: Nem hangulatok­ról van szó, hanem néhány bizonyosságról, amelyek fe­lett nem lehet szemet húny- ni. Az önmegsemmisítés fo­lyamatait követhetjük ma nyomon, s nemcsak egy nukleáris háború veszélyét tekintve, hanem a környe­zetvédelem terén és a har­madik világ éhenhalását fi­gyelembe véve is. Hamis ci­nizmus lenne mindezekről megfeledkezni, vagy magun­kat reménykedéssel kecseg­tetni. Mégis: természetem­ből fakadóan, szeretek élni, beletörődni, világvége-han- gulatban sírdogálnil nem az én műfajom. De szemet- húnyni sem akarok olyan jelenségek fölött, amelyek a katasztrófa felé visznek. Fordította: Niedzielsky Katalin

Next

/
Oldalképek
Tartalom