Békés Megyei Népújság, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-06 / 262. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG 1 MEGYEI PDRTBIZOTTSDG ES A MEGYEI »NtCS LDPIfl 1987. NOVEMBER 6., PÉNTEK Ara: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM, 262. SZÁM Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki üléséről a Tájékoztatási Hi­vatal elnöke, a kormány szóvivője a következő tájékoztatást adta: A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette Grósz Károlynak, a kormány elnökének a Lengyel Népköztársaság­ban tett hivatalos, baráti látogatásáról szóló jelentését. A kormány elfogadta és az Elnöki Tanács elé terjeszti a kétszintű helyi-területi igazgatás bevezetésére vonatkozó ja­vaslatot, amelynek értelmében a községi tanácsok törvényes­ségi felügyeletét és a helyi végrehajtó bizottságok irányítá­sát fokozatosan a megyei tanácsok látják el. A Minisztertanács jóváhagyta az 1990. évi népszámlálás adatfelvételi programját és végrehajtásának szervezési el­veit. A kormány korszerűsítette a központi államigazgatási szervek alkalmazottainak képesítési rendszerét. A Minisztertanács az Állami Tervbizottság elnökének elő­terjesztése alapján jóváhagyta a fővárosi lágymányosi köz­úti Duna-híd és a kapcsolódó úthálózat beruházási prog­ramját. Női kabátok, blézerek tőkés exportra Vállalatvezetők tanácskozása az ipar A Békéscsabai Textilfel­dolgozó Szövetkezet, ismer­tebb nevén a Rutex, szin­tén belépett a nem rubel- elszámolású exportot bo­nyolító vállalatok, szövetke­zetek közé. Néhány évvel ezelőtt egy nyugatnémet cégtől próbarendelést kap­tak, melyet kiváló minőség­ben teljesítettek. Akkor is és most is tulajdonképpen a szezonok közötti szabad­kapacitást fordították az igen igényes exportmunká­ra. Szezonban a szocialista országokba irányuló export­feladatoknak tettek eleget, melyhez saját kötésű és ki­készítésű anyagokat hasz­náltak fel, egy, a szövetke­zet által tervezett modelle­zés alapján. Tréningruháik a szovjet és a lengyel piac­ra kerültek, most már 110- 120 millió forint évenkénti értékben. Tőkés exportjuk eléri a 36 millió forintot, melyen ma már az NSZK kereske­dői mellett neves francia és svájci cégek is osztozkod­nak. Az idén is, mint évek­kel ezelőtt a szezonok kö­zötti időt töltötték ki a nyu­gatról érkezett rendelések teljesítésével. Bérmunkában varrtak női kabátokat, blé­zereket. Megrendelőik sorá­ba egy szaúd-arábiai cég is feliratkozott, ezzel mintegy elismerve a békéscsabai szö­vetkezetben folyó magas színvonalú textilfeldolgozást. D. K. feladatairól Csütörtökön a Budapest Kongresszusi Központban 800 iparvállalat és szövetke­zet több mint 2400 gazdasá­gi, politikai és társadalmi vezetője, a vállalati taná­csok elnökei, az iparral foglalkozó országgyűlési képviselők értekezleten vi­tatták meg az ipar ez évi tervteljesítését, valamint a kormány munkaprogramjá­ból és az ipari szerkezetát­alakítási programból adódó jövő évi feladatokat. A ta­nácskozás elnökségében foglalt helyet Németh Mik­lós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Be- recz Frigyes, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Nagy Sándor, a SZOT titkára, va­lamint az Ipari Minisztéri­um, a társminisztériumok és országos főhatóságok ve­zetői, a gazdasági, a politi­kai és a társadalmi szerve­zetek képviselői. Az értekezleten Kapolyi László ipari miniszter érté­kelte az egyes ágazatok munkáját és ismertette az ipar hosszú távra szóló munkaprogramját. Az ipari miniszter az idei várható tervteljesítésről szólva elmondta: az ipari termelés a tervezettnél na­gyobb ütemben, körülbelül 2,8 százalékkal bővül, a kon­vertibilis export 13 száza­lékkal, az import pedig csak 2,7 százalékkal növekszik, s így valamelyest javult a mérleg egyensúlya. Ugyan­akkor a szocialista kivitel csak kismértékben nő, ösz- szességében elmarad a ter­vezettől, különösen az utób­bi hónapokban, s a könnyű­ipari exportszállításokban tapasztalható jelentős lema­radás. Az elmúlt hetek fel- vásárlási hullámának hatá­sára a belföldi igények meg­nőttek, a vállalatok igye­keznek a lehető legkisebb feszültséggel megoldani az év végi ellátás feladatait. 1987-ben összességében ja­vult az ipar jövedelemter­melése, csökkent a veszte­ség összege, mérséklődött a fajlagos anyag- és energia­felhasználás. A jövő évi terv készíté­séről szólva kifejtette, hogy ez a munka még nem zá­rult le. A terv kidolgozásá­nál az elsődleges cél a gaz­dasági szerkezet átalakítá­sának meggyorsítása és az egyensúly lényeges javítása. A kieső, gazdaságtalan ex­portot magasabb feldolgo- zottságú, értékesebb termé­kek kivitelével kell pótolni. Számítanak a könnyűipari export növelésére, a kedve­ző piaci pozíciók kihaszná­lására, s a gépipari kivitelt is az eddiginél dinamiku­sabban szükséges növelni. Jövőre a minisztérium veze­tése következetesebben kí­vánja érvényesíteni a fize­tésképtelenné váló gazdál­kodó szervezeteknél a fel- számolási eljárást. 1988-ban az ipari terme­lés mérsékeltebb ütemű, 1,5 százalék körüli fejlődését tervezik. A fejlesztések je- .lentős részét a már megkez­dett beruházások befejezésé­re koncentrálják, a beruhá­zási keretek arányait a fel­dolgozóipar javára módosít­ják, így az energetikai kor­szerűsítések terhére bizo­nyos anyagi forrásokat át­csoportosítanak az elektro­nikai és a textilipari szer­kezetátalakítási feladatok megoldásához. Megnyílt a Márvány cukrászda — Mitől márvány a Már­vány cukrászda? — kérdez­tük a tegnapi megnyitó ün­nepségen dr. Tóth Józseftől, a Békés Megyei Vendéglátó­ipari Vállalat igazgatójától. — Az elegáns cukrászda elnevezésére pályázatot hir­dettünk, s több mint 500-an ajánlottak fantázianevet. A nyertes Edelényi Károlyné kondorosií lakos lett. Építő­anyagaiban, burkolatában, munkaasztalainak borításá­ban fontos alkotóelem a márvány, no és a nemes anyag minősége is jellemző­je kíván lenni az itteni kí­nálatnak és kiszolgálásnak. Ezért találó a név. Több éves várakozást, ha­táridő-módosításokat köve­tően tegnap, november 5- én átadásához érkezett Bé­késcsabán a Tanácsköztár­saság úti sétálóutca kelle­mes színfoltja a Márvány cukrászda. Blahut Lajos, a városi tanács elnökhelyette­se avatta fel a dohányzás- mentes, finom süteménye­ket, illatos kávét, jó italo­kat kínáló „korzó gyöngy­szemét”. Az árak ugyan el­ső osztályúak, de nem elér­hetetlenek. Dorkó Iván, a cukrászda fiatal üzletvezető­je tájékoztatott terveikről: — A megyeszékhelyen nagy hiányt pótol ez az egy­ség, a helybelieket, s a fel­lendülő idegenforgalmat is kívánjuk szolgáltatásainkkal kielégíteni. Olasz cégek gé­peivel felszerelten, ügyes, felkészült fiatal szakember- gárdával biztosítjuk, hogy a különlegességeket udvaria­san kínálhassuk a vendégek­nek. Szeretnénk az ország nagy cukrászdái mellé fel­zárkózni, gondolok a szege­di Virágra, vagy a budapesti Zserbóra. A választékunkban megtalálják a szokásos kí­nálatot, a dobostortát, sa­rokházat is, de a recept eredeti, amely szerint ké­szítjük ezeket. Exkluzív kü­lönlegességeinket mi állít­juk elő, mint nagyobbrészt mindent. Egyébként hatféle fagylaltserleget kínálunk, specialitásunk a Márvány­fánk, amely forrázott tész­ta, tejszínhabbal és csokiön­tettel. Az ananász split va­níliafagylalt csokival és tej­színhabbal. A termékeink nagy része dekoratív színű, gyümölcsös készítmény, ke­vésbé használjuk a vajas krémeket. — Mit ajánl a Vendégek­nek? — Mindent, ami nálunk reggel 8 órától 22 óráig kap­ható! A különlegesen szép belső tér kialakítását, a berende­zést Szabadosné Szászfalvi Ilona belsőépítész tervezte. A nyári meleg hónapokban a helyhez méltón kialakí­tott külső terasz is várja a vendégeket. Két évvel ezelőtt — 1985. október elsejétől — a Békéscsabai Mezőgép Vállalat békési gyáregységét megvásárolta a Ganz- MÁVAG. Sokat vártak ettől a váltástól a békésiek, ám az azótá eltelt időszak nem váltotta be reményeiket. Erről szóló cikkünket lapunk 5. oldalán olvashatják. (Képünkön: a mezőberényi Mezőgépnek bérmunkában kerékabroncsokat gyártanak a békésiek.) Fotó: Veress Erzsi Vita a tsz-szövetség munkaprogramjáról A szeptemberi országgyű­lés után, ismerve a kormány kibontakozási programját, a Békés Megyei Mezőgazdasá­gi Szövetkezetek Szövetsége kilenc tájértekezletet szer­vezett, hogy a miniszterel­nöki és az ágazati vezetés expozéjából fakadó helyi feladatokat a szövetkezetek vezetőivel megbeszélje. Va­lamennyi tsz-ben a megvál­tozott körülmények szelle­mében újra értékelték hely­zetüket, újabb feladatokat határoztak meg a népgazda­ság pénzügyi egyensúlyának feltétel nélküli támogatásá­ra, megteremtésére. Az ak­kori gondolatokat tematiku­sán összegyűjtve a szövet­ség apparátusa és szűkebb értelemben vett elnöksége tegnap, november 5-én a küldöttközgyűlés által vá­lasztott elnökség elé terjesz­tette. — Ez a program a kö­vetkező évekre minden te­kintetben meghatározza a szövetkezetek magatartását a megújulás, a hatékonyabb termelő munka, s minden eddiginél racionálisabb mun­kaerő-gazdálkodás és jöve­delemtermelés elérésében — mondotta Győrfi Károly titkár az írásban közreadott előterjesztés szóbeli kiegé­szítőjében. A szövetségi munkaprog­ramról élénk vita alakult, ki. A felszólalók, szinte ki­vétel nélkül arról beszél­tek: a feladatok végrehaj­tásában Békés megye szö­vetkezeteire számolhat a kormány, de az erőfeszítések sikere most azon múlik, hogy a kormány elnöke és az ágazat vezetése által jel­zett szabályozókat mikor hozzák nyilvánosságra, s ezek hatására szűkülnek-e a termelés feltételei vagy va­lamelyest bővülnek. Kovács János, a szövet­ség elnöke azzal foglalta össze az előterjesztés vitá­ját, hogy a munkaprogram­ról a december első felében összehívott küldöttgyűlésen az 1988. évi szabályozók tel­jes körű ismeretében a vi­tát tovább folytatják. Az elnökségi ülés ezt kö­vetően megemlékezett a me­gyei szövetség megalakulá­sának 20 éves jubileumáról. Megköszönték az alapítás­ban részt vevő, ma már többségükben nyugdíjas tsz-elnökök munkáját, majd néhány indítvány bejelenté­sével fejezte be a testület munkáját. D. K. Befejezés előtt a búza vetése A megyék többségében be­fejeződött a búza vetése, sokfelé szépen és egyenlete­sen kikeltek a zsenge nö­vények. A tervezett vetésterület 1,3 millió hektár. A MÉM-ben arra számítanak, hogy ezt az előirányzatot teljesítik az üzemek, sőt, amennyiben az időjárás a továbbiakban is kedvez, pótvetésekre is sor kerül. Ez jól jöhet abban az esetben, ha váratlan fa­gyok, vagy a kedvezőtlen időjárás miatt, a terület egy részén, a későbbiekben ne­tán elpusztulna a gabona. Az már végleges, hogy őszi ár­pából a vártnál kevesebbet vetettek, mintegy tízezer hektárral elmaradt a telje­sítmény a tervezettől, ám mintegy ötezer hektárral megnövelték a rozs terüle­tét. A betakarítás továbbra is folyamatos, a gépek munká­ját semmi sem zavarja ezek­ben a napokban. A kukori­cát a termőterület 75 száza­lékán letörték, és csak azért nem tartanak előbbre a munkával, mert továbbra is mesterséges szárításra van szükség, és a szárítóberen­dezések teljesítménye ki­sebb, mint a kombájnoké, így némileg fékezni kell az arató-cséplőgépek tempóját. Mindenekelőtt a Nyugat-Du- nántúlon, az északi vidéke­ken és az ország egyes kö­zépső részein van még je­lentősebb mennyiségű kuko­rica kinn a határban. Kevés alma és szőlő szüretelése van hátra. A zöldségek kö­zül kizárólag azoknak a ter­mése van még földben, ame­lyek a fagyokat jól tűrik, így hát nincs ok a sietség­re. A zöldség- és gyümölcs- termés döntő része jól vé­dett ^tárolókban és a feldol­gozó* üzemekben van. Az Alföldi egyes vidékein tovább tart a szárazság, Csongrád, Békés és Hajdú- Bihar megyében nagyon vontatottan kelnek ki az őszi vetések. A legtöbb he­lyen ugyanúgy „elfekszik” a búza vetőmagja a földek­ben, mint tavaly, őszi szá­razság idején. Ezúttal ismét azokról a vidékekről van szó, amelyek immár több éve nem kapják meg a szük­séges őszi esőt. A füstmentes cukrászdában Fotó: Kovács Erzsébet B. Zs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom