Békés Megyei Népújság, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-05 / 261. szám
népújság; 1987. november 5., csütörtök Mit kell tudni a bruttósításról? Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal a következő tájékoztatást adja a magán- személyek jövedelemadójával kapcsolatos béremelésekről : A magánszemélyek jövedelemadójának bevezetése, valamint a nyugdíjjárulék átalakítása következtében megnő a keresetekből való levonás mértéke. Ennek ellensúlyozására a dolgozók keresetét kötelezően fel kell emelni. MINDEN DOLGOZÖT ÉRINT A BÉREMELÉS Az egyes dolgozókat a magánszemélyek jövedelem- adójának bevezetése és a nyugdíjjárulék egységesítése eltérően érinti. Az alacsony keresetű dolgozók nem fizetnek jövedelemadót, így emiatt a keresetüket nem kell növelni. Ugyanakkor a nyugdíjjárulék egységesítése (a kereset 10 százalékában való meghatározása) növekvő elvonást jelent, ami a keresetek emelését igényli. Vegyünk egy példát!! Egy dolgozó havi 4000 forintot keres, ami éves szinten 48 000 forint, így nem kell adót fizetnie. A nyugdíjjárulék azonban az eddigi 6 százalék helyett 10 százalék lesz. Ezt a csökkenő hatást pedig ellensúlyozni kell. A magas keresetű dolgozóknál csökken ugyan a nyugdíj járulék, de ennél nagyobb a jövedelemadó. Ezt is példával illusztrálva: egy 13 000 Ft havi keresetű dolgozónak jelenleg 14 százalék a nyugdíjjáruléka, ami 1988. január 1-je után 10 százalék lesz. Ez 4 százalékkal növeli az adott dolgozó nettó keresetét, de a jövedelemadó ennél többet „visz el”, hiszen a szóban forgó dolgozó keresetét 11,4 százalékkal csökkenti. Az átlagos kereső dolgozóknál pedig a jövedelemadó és a nyugdíjjárulék egységesítése egyaránt emelést igényel. Egy havi 7000 Ft-ot kereső dolgozó jelenleg 9 százalék nyugdíjjárulékot fizet, 1988. január 1-jétől pedig 10 százalékot, és emellett a személyi jövedelemadó keresetének 5,8 százalékát „viszi” el. A BÉREMELÉS KONKRÉT MÓDJÁT A MUNKÁLTATÓK HATÁROZZAK MEG A dolgozók többségének keresete több elemből áll (személyi alapbér, munkadarab bére, pótlékok, prémiumok, jutalmak stb.). Ebből következően a keresetek emelése az egyes keresetelemek növelése útján valósulhat meg. így az emelés konkrét módszerei csak egy- egy gazdálkodó szervezet (vállalat, szövetkezet, intézmény) bérezési sajátosságainak figyelembevételével alakíthatók ki. Ezért született olyan döntés, hogy az egyéni keresetek emelése a munkáltatók hatáskörébe tartozik. Tehát a dolgozók az egyéni keresetek emelésének konkrét módját saját munkáltatójuk munkadíjazási szabályaiból ismerhetik meg. Ezeket a kollektív szerződésben, munkaügyi szabályzatban, belső szabályzatban rögzítik. Az említett szabályzatok rögzítik a keresetelemek emelésének módját és a nem személyre szóló keresetelemek (darabbérek, pótlékok stb.) konkrét mértékeit. Emellett az új alapbérekről és azok megállapításának módjáról a dolgozók külön értesítést kapnak, legkésőbb 1988. január 15-ig. A KERESETEK NETTÓ ÉRTÉKE VÁLTOZATLAN TELJESÍTMÉNY ESETÉN ŐRIZHETŐ MEG A keresetek emelésénél központilag előírt követelmény, hogy a főmunkaidőből származó kereset nettó értéke változatlan munkateljesítmény mellett nem csökkenhet. Ennek alapján a dolgozók legalább azzal számolhatnak, hogy ha azonos munkahelyen, munkakörben, munkákon ugyanannyit dolgoznak és a vállalatuk, szövetkezetük ugyanolyan eredménnyel működik, mint az 1987. évben, akkor az 1988. évi nettó keresetük nem lesz kevesebb az előző évinél. (Természetesen, ha a dolgozó más munkahelyre, munkakörbe kerül, akkor mérlegelnie kell, hogy azt milyen díjazás esetén vállalja.) Számolni kell azzal, hogy az adózott nyereségből anyagi ösztönzésre fordított ösz- szegből származó prémium, jutalom és év végi részesedés az adott gazdálkodó szervezet eredményeitől (nyereségétől) függően nő vagy csökken. A célprémiumokból adódó keresetrész csak akkor ismétlődik, ha ilyen feladatot kitűznek. A dolgozók többségét leginkább az alapbérek alakulása érinti. Ennek mértéke — fegyelmi határozat nélkül — nem lehet kisebb annál, mint amit a dolgozó már elért. Ez általában az 1987. december 31-én érvényes alapbért jelenti. (Olyan esetekben — például az üdülők dolgozóinál —, amikor a dolgozó alapbére egy adott évben az általa végzett munkából fakadóan eltérő, és ezt a munkaszerződés rögzíti, természetesen az egyes időszakokra megállapított alapbér nem csökkenhet.) Az azonban, hogy a dolgozó . milyen mértékű alap- béremelésben részesül attól is függ, hogy a többi keresetelem hogyan alakul. Például, ha a pótlékok mértéke növekszik, akkor kisebb lesz az alapbérek emelése, mint változatlan pótlékok esetén. 1. 2. Sorszám Éves nettó kereset <y) 1. 0— 54 000 2. ' 54 001— 69 400 3. 69 401— 82 400 4. 82 401—100 400 5. 100 401—116 900 6. 116 901—132 200 7. 132 201—159 800 8. 159 801—210 200 9. 210 201—301 400 10. 301 401—369 400 11. 369 401 felett Az éves bruttó kereset (B). B = y <b> (a) Az (a) és a (b) értékeket a táblázat azon sorából kell venni, amelyben y értéke „elhelyezkedik”. 1. A béremelés megvalósítása legegyszerűbb az időbéres dolgozóknál. A példában szereplő időbéres dolalapbér ált. bérpótlék összesen le nyugdljjárulék (9 százalék) havi nettó kereset: A dolgozó éves nettó keresete: A dolgozó éves bruttó keresete az 1988. évi szabályok szerint (a képlet és táblázat segítségével) B = 74 364—16 100 = 89 637 Ft/év 0,65 (A nettó érték 74 364 Ft kerül az y helyére a képletben. Az (a) és a (b) értéket a 3. sorból kell venni, mert a 74 364 Ft ebben a sávban „helyezkedik” el.) adósáv adóalap megoszlása 0—48 eFt 48 000 48—70 eFt 22 000 70—90 eFt 7 637 adóalap: 77 637 Éves kereset le: jövedelemadó nyugdíjjárulék (89 637 Ft 10 százaléka) Nettó éves kereset: (ami azonos a régi szabályok A KŐRÖS VOLÁN felvételre keres pénzügyi előadékat Jelentkezés: Békéscsaba, Szarvasi út 103. sz. VALLTÖMÉST is A HETESBŐL. Békéscsaba, Tanácsköztársaság út 24—28. (U-alakú • házban.) Telefon: 22-553. A Békés Megyei Szolgáltató és Termelő Szövetkezet műanyagfeldolgozó részlege FELVESZ: — könyvelésben, számvitelben jártas irodai dolgozót; — női betanított gépkezelőt, 3 műszakban; — műanyag sorjázót 1 műszakban. Jelentkezés: Békéscsaba, Urszlnyl u. 19., üzemvezetőnél. A BÉREMELÉSEK TECHNIKAI SOKFÉLÉK Mint ahogy a korábbiakban említettük, a konkrét módszerek az egyes gazdálkodó szervezetek munkadíjazási rendszerétől is függnek. A keresetek nettó értékének megőrzését a gazdálkodó szervezetek leginkább úgy tudják biztosítani, ha az új munkadíjazási szabályokat oly módon alakítják, hogy az azok alapján elért nettó kereset ne térjen el lényegesen a régi szabályok szerintitől. A továbbiakban a bruttósítást erre a feltételezésre épülő egyszerűsített példán mutatjuk be. Hangsúlyozzuk, hogy a számítások a gyakorlatban sok esetben ennél bonyolultabbak! Az emelt bérek meghatározásánál a régi elszámolás szerinti nettó bérekből kell kiindulni és ezeket kell „bruttósítani”. Ehhez az alábbi táblázat és képlet nyújt segítséget: 3. 4. Számításhoz haszn. koefficiens, (a) (b) 0,90 0 0,70 12 000 0,65 16 100 0,60 21 200 0,55 27 800 0,51 34 280 0,46 43 880 0,42 53 960 0,38 68 840 0,34 93 320 0,30 125 800 gozó december 31-én érvé- nyes havi alapbére 6500 Ft. Emellett, mint minden dolgozó, általános bérpótlékban is részesül. A példában 310 Ft szerepel, mert a dolgozók többségénél ennyi az általános bérpótlék mértéke. A dolgozó elért keresete az 1987-ben érvényes elszámolás szerint 6500 Ft/hó 310 Ft/hó 6810 Ft/hó 613 Ft/hó 6197 Ft/hó 6197 . 12 = 74 364 Ft/év A dolgozó új havi alapbére: 89 637:12 7470 Ft, ami tartalmazza az általános bérpótlékot is. A számítás ellenőrzése. A dolgozó éves új bruttó bére: 89 637 Ft. A befizetendő jövedelem- adó: 89 637 Ft éves kereset 12 000 Ft adóalap-csökkentés (x) 77 637 adóalap adőszázalék adó 0 — 20 4400 25 1909 adó összege: 6309 89 637 Ft — 6 309 Ft — 8 964 Ft 74 364 Ft szerintivel!) A magyar—kínai árucsere-forgalom további bővítésére, kedvező pénzügyi feltételek biztosítására bankmegállapodást kötött a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. és a Bank of China. Demcsák Sándor, a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. elnök-vezérigazgatója az MTI munkatársának elmondotta: a megállapodás lehetővé teszi a magyar és a kínai külkereskedelmi válSajtótájékoztatón mutatta be új műholvevő termékcsaládját a Parabola Szövetkezet. Boross Ferenc, a szövetkezet elnöke elmondotta, hogy a műsorszóró holdak vételére alkalmas parabola- antennákat öt év alatt fejlesztették ki, együttműködve a Távközlési Kutatóintézettel és a Budapesti Műszaki Egyetem szakembereivel. A berendezések zöme hazai alkatrészekből! készül, az importhányad csupán 16 százalék. Jövőre kezdik meg a gyártást, az elképzelések (x) Feltételezve, hogy a dolgozó folyamatosan munka- viszonyban van. 2. Az időbéres dolgozót folytonos munkarendben foglalkoztatják, amiért a Elszámolás: a jelenlegi szabályok szerint alapbér műszakpótlék ált. bérpótlék havi kereset le: nyugdijjárulék (11 százalék) havi nettó kereset éves nettó kereset Az 1988. I. 1-től érvényesülő szabályok szerint: az elérendő éves bruttó- kereset: B = 86 616—21 200 = 109 027 0,6 A bevezetésre kerülő progresszív jövedelemadó miatt a pótlékokból való elvonás mértéke megnő. Ennek elx X 12 X 1,35 = 109 027 éves műszakpótlékkal alapbér növelt összege x = 6730 Ft/hó Kereset az új elszámolás szerint: alapbér műszakpótlék (35 százalék) havi kereset éves kereset (Az előző esethez hasonlóan itt Éves szinten ledolgozható órák száma teljesítmény norma munkadarab bére általános bérpótlék elszámolásA JELENLEGI SZABÁLYOK SZERINT Darabbér (éves 2096 óraX2 db 6X20 Ft db = 83 804 Ft év általános bérpótlék (éves) 310 Ft hóX12 hó =3720 Ft/év éves kereset: 87 560 Ft nyugdíjjárulék (éves) 9 százalék 7800 Ft (havi arányos kereseteloszlást feltételezve) éves nettó kereset 79 680 Ft AZ 1988. I. 1-TÖL ÉRVÉNYESÜLŐ SZABÁLYOK SZERINT: (Elérhető bruttó kereset az adott munkával) B = 79 680—16 100 = 97 815 Munkadarab bére (x), ami az általános bérpótlékot is tartalmazza. Meghatározása: x Ft/db X 2096 óra X 2 db óra = 97 815 Ft x — 23,333 Ft db Kereset az új elszámolás szerint: 23,333 Ft dbXóra 2096 óraX2 db óra = 97 815 Ft. lalatok számára, hogy kereskedelmi ügyleteiket dollárban kössék meg, és kölcsönösen szabaddevizát használjanak elszámolásaik eszközeként. Mint ismeretes, a jelenleg is érvényben levő kormányközi egyezmény alapján a két ország vállalatai kereskedelmi ügyleteiket klíring svájci frankban számolhatják el. Ez a megállapodás változatlanul érvényes, a kereskedelmi forszerint több ezret készítenek a parabolaantennákból. A berendezések úgynevezett műsorszóró műholdak tévéadásának vételére alkalmasak, s ehhez semmiféle engedély nem szükséges hazánkban. (Mint ismeretes, a műsorválasztó, hírközlési műholdak adásának vételéhez a Magyar Posta engedélye szükséges.) Az első nyugat-európai műsorszóró műholdat a közeljövőben lövik fel, és várhatóan rövid időn belül számos újabb műhold programjai közül választhatnak a parabolakollektív szerződés előírásai szerint 30 százalékos pótlékban részesül. Alapbére havi 6000 Ft, és természetesen kapja az általános bérpótlékot, ami az előző dolgozóhoz hasonlóan 310 Ft/hó. 6000 Ft/hó 1800 Ft/hó 310 Ft/hó 8110 Ft/hó 892 Ft, hó 7218 Ft/hó 86 616 Ft/év lensúlyozása céljából a vállalat emeli a műszakpótlékot. (A Minisztertanács döntése alapján az általános bérpótlékot az alapbérekbe kell beépíteni.) A dolgozó új havi alapbérét, amelyet „x”-szel jelölünk, e feltételek mellett kell meghatározni. éves szinten elérendő bruttó bér 6 730 Ft hó 2 355,5 Ft/hó 9 085,5 109 026 Ft is elvégezhető az ellenőrzés.) 2096 óra 2 db/óra 20 Ft db 310 Ft/hó (Az első esethez hasonlóan itt is elvégezhető az ellenőrzés.) Mint már a korábbiakban említettük, a magánszemélyek jövedelemadójának progresszivitása miatt a többletbér nagyobb hányadát „viszi el” az adó. Tehát, ha valaki nagyobb teljesítményt ér el, akkor azonos darabbér esetén nagyobb elvonás „sújtja”. Ezt pl. progresszív darabbérrel, vagy teljesítményprémiummal indokolt ellensúlyozni. Az ilyen megoldások biztosíthatják, hogy a magasabb teljesítményekre való ösztönzés ne csökkenjen, és a keresetek nettó értéke megőrizhető legyen. Végezetül ismét hangsúlyozzuk, hogy itt egy-egy lehetséges módszer (és az is egyszerűsítve) került bemutatásra. A cél ugyanis az volt, hogy a bruttósítás lényegére világítsanak rá a példák. galom nagy része ennek alapján bonyolódik le. A most kötött megállapodás révén kibővülnek a kereskedelem lehetőségei, szabadabb kezet kapnak a vállalatok, hogy kölcsönös érdekeiknek megfelelően a kétoldalú államközi megállapodásban foglaltakon felül kössenek üzleteket, egyidejűleg gyors és pontos lebonyolításra ösztönző elszámolási formát alkalmazzanak. antennával rendelkező hazai tévénézők. A szövetkezet már jelenleg is elfogad megrendeléseket, ám az első antennákat a műhold fellövése után helyezi üzembe. A parabolaantennák viszonylag sokba kerülnek, egy-egy ilyen berendezés ára 100—400 ezer forint. Elsősorban közösségek vásárlására számít a szövetkezet. Székesfehérvárra már szállítanak ilyen parabolaantennákat, ott a közösségi rendszerbe 25 ezer lakás van bekapcsolva. A berendezés segítségével bármely Magyarországon forgalomba hozott Pal-Secam rendszerű tévékészülék alkalmas a műhold adásának vételére. Fiatalok, orosházai tanuljatok tovább! Az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat várja az 1987—88-as tanévben végző 8. osztályos fink-lányok jelentkezését baromfihús-feldolgozó szakmunkástanulónak. Tanulmányi idő: 3 év. A jelentkezési lapokat az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat személyzeti és oktatási csoportjához kell beküldeni. Bővebb felvilágosítást a vállalat személyzeti és oktatási csoportja ad. Orosháza, Október 6. u. 8. Dankmegállapudás a magyar—kinai árucserelnrgalnmról Új hazai műholdvevő termékcsalád 3. A darabbérek bruttósításának egy lehetséges esete: Bruttósítás — az adott példában — 100 százalékos normateljesítést figyelembe véve történik.
