Békés Megyei Népújság, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-04 / 260. szám

Szépen magvarul Szépitgetiink, ködösítünk 1987. november 4., szerda Szeretem a nemesen egyszerű dolgokat Négyszemközt Zataorán Mária grafikussal „Az alkalmazott grafikusnak feltétlenül szüksége van a nyomdai háttérre .. A festőművész megfesti a képét — azt az egyet —, ami műterme falára, ma­gán- vagy múzeumi gyűjte­ménybe, kiállításra kerül. Amíg alkot, kettesben van a művével; majd befejezi, és útjára bocsátja. A fest­mény sarkán a név, a mo­nogram jelzi az alkotót. Körülöttünk nap mint nap a rengeteg árucikk, élelmi­szer, kozmetikum, gyógysze­rek — csomagolva, emblé­mákkal ellátva. Ismertető lapok, brosúrák, meghívók, díszcsomagoló papírok, do­bozok, könyvek — mind­mind grafikai tervek, gra­fikusok munkái. Művek, amelyekkel csak az alkotó folyamat kezdetén lehet kettesben a művész. Csak addig, amíg megszületik az ötlet, kirajzolódnak az első körvonalak, elkészülnek a vázlatok. Aztán kész a terv, de még koránt sincs készen a mű. Majd ha már sokszo­rosították a nyomdagépek, s rákerültek a dobozokra, az üvegekre! Az üzletek gondoláin, a kirakatokban a csomagolásé, a külsőé, a megjelenítésé a főszerep, mert a csomagolás hívja fel a vásárló figyelmét, csinál­hat kedvet az áru megvéte­léhez. Ilyen módon nem kis feladat és felelősség hárul a tervezőre — az alkalma­zott grafikusra —, akinek neve ráadásul a legtöbb esetben titok is marad. Az alkalmazott grafika szépségeiről, erről a gyakor­latias művészetről, az egyé­ni alkotásról és a művek társadalmi hasznosulásáról, valamint pályakezdésről és hivatásszeretetről — s ezek kapcsán még sok minden másról — beszélgettünk Zahorán Mária grafikussal. — Véletlenül kerültem erre a pályára, de nagyon boldog vag„.»K, hogy így történt. Békéscsabai va­gyok, és a nyomdaipari szakközépiskola elsőként in­dított osztályában kezdtem 1964-ben. Nem sok elképze­lésem volt a nyomdáról, az iskoláról. Gondoltam, meg­próbálom. Ez alatt a négy év alatt volt egy nagyon jó tanárunk, Szántó Tibor ti­pográfus. Tulajdonképpen tőle hallottam először ar­ról, hogy ez a pálya, a ti­pográfia, a könyvtervezés, a csomagolás és még sok más terület, valójában mit is je­lent . . . Biztosan örököltem édesapám rajzkészségét, kéz­ügyességét, de nem rajzol­tam többet, mint más gye­rek. Aztán jött az iskola, a nyomdász szakmával való ismeretség, ami mindennek az alfája és ómegája. így kerültem később Budapest­re, az Iparművészeti Főis­kolára. Néhány év távlatá­ból, tapasztalatával el­mondhatom: a főiskola ala­pot ad, többféle irányban. De hogy végül is az ember hova indul el, merre tart. hova érkezik és megérke- zik-e egyáltalán, ez már a későbbiektől függ. Olyan szakma ez, ahol a főiskola után még nagyon sokat kell tanulni a hétköznapi gya­korlat során. Mivel a Kner Nyomda ösztöndíjasaként mentem a főiskolára, s itt elsődleges profil a csomago­lóanyag, tulajdonképpen így indultam én is a csomago­lástervezés felé. — Mi tartozik a csoma­golóanyagok közé? S mi mindenre kell a tervezőnek figyelnie? Szép is legyen, technikailag előállítható, tartós ... — Dobozok, palackcsoma­goló címkék, az utóbbi idő­ben már a kombinált cso­magolóanyagok, mint a gyógyszerek fémfóliái is, át­látszó cukortasakok, aján- dékcsomagolók — igen szé­les a skála. Ami ennek a szakmának a szépsége, az egyben a nehézsége is. Óriá­si kötöttségei vannak. A csomagolóeszközöket leg­több esetben gép ragasztja fel az üvegre vagy csoma­golja bele az árut a do­bozba, s nem tűr pontat­lanságot, fegyelmezetlensé­get. Adatok, méretek van­nak — nyomdatechnika, pél­dányszám, papírminőség. A szépsége pedig, hogy a kö­töttségekkel együtt lehet megfelelőt, ízléseset és szé­pet alkotni. — Van-e kedvenc terüle­ted, a szívedhez különösen közel álló feladat, vagy min­dig a legújabb? — Mindig a legújabb, s az is addig, amíg megszü­letik az ötlet. Azért akad kedvenc, több is. Például az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat libamáj-termékcsa- ládja. Szép díjat kaptam érte. Formás konzervdobo­zokra készültek címkék, s aztán ez kibővült ajándék­díszdobozzal. Nemrégiben hallottam a televízióban, a Kőbányai Sörgyár igazgatója mondta, hogy egy külföldi fesztiválon arany-, ezüst- és bronzérmet nyertek a kőbá­nyai sörfélék, s mindhárom címkét én csináltam. — Hogyan dolgozik az alkalmazott grafikus? Kap egy megbízást. Aztán? — Félállásban vagyok a Kner Nyomdában, félig pe­dig szabadúszó. A megren­delők egy része nagyon ha­tározott igényekkel. jön. Má­sok a tervezőre bízzák, de itt is adottak a méretek, a kötelező szöveg. A tervező figyelembe veszi, hogy mi­re kerül, milyen környezet­be és milyen anyagból, amit készít. Nagyon lényeges, hogy abból az adott termék­ből már egy gazdag skála jelen van az üzletekben, az milyen? Mert ez az új mel­léjük kerül majd a polcra, tehát másnak, figyelemfel- keltőbbnek kell lennie. A megrendelő éppen ezért ké­ri az új csomagolást. Mind­ez persze akkor érdekes, ha van választék. Hiánycikk esetén mindegy, mibe cso­magolunk. Ez meg is lát­szik a piacon. Például a kozmetikumoknál, a Fabu- lissimo-, meg a Hélia D- flákonok gyönyörű formájú- ak, szép a színük. Tehát ahol versenynek kell lennie hazai és külföldi piacon egyaránt, ott már végképp nem mindegy, milyen a küllem. — Alkalmazott grafika: mit takar ez a szép, dalla­mos kifejezés — a te mun­kád? — Az alkalmazott grafi­kusnak feltétlenül szüksége van a nyomdai háttérre. A munkája — a neve is mu­tatja — akkor ér valamit, ha kinyomtatják. Amíg én egy példányban készítek ter­vet, az csak az én örömöm. Akkor kap igazán értelmet, amikor lejön a nyomdagép­ről. Ettől, a magas példány­számtól, a nyomdaipari hát­tértől alkalmazott grafika. — Csomagolóanyagok, emblémák, könyvek, plaká­tok. Az alkalmazott grafi­kusnak a művészethez épp­úgy köze van, mint a cso­magolt cikkek felhasználá­sához, a gyakorlati alkal­mazásához, az üzlethez ... — S az a lényeg, hogy sosem válhat az egyik fon­tosabbá a másiknál, vagyis egyensúlyra kell törekedni, azt kell megtalálni. Szép szakma ez! Csodálatos ér­zés bemenni a gépterembe, amikor a saját munkámat nyomják — több száz, ezer példányban. Aztán kikerül­nek azok a dobozok, vagy címkék az üzletekbe, az or­szág távoli városaiba is. A legszélesebb rétegek igé­nyeinek, ízlésének megfelel^ ni, nyújtani valami szé­pet, színvonalasat — izgal­mas feladat. — Tele vannak az ország üzletei a munkáiddal. De az emberek legfeljebb azt tud­ják, hogy a Kner Nyomda termékeit látják, veszik, ta­lálják szépnek, korszerű­nek. Nagyon kevesen lehet­nek, akik tudják, hogy azok a cikkek valójában Zahorán Mária nevét dicsérik. — Ez egy ilyen szakma. A nevünk általában háttér­ben marad... De vannak kiállításaink. A főiskola után 2-3 évvel volt az első csoportos kiállításom Hód­mezővásárhelyen, Békés és Csongrád megyei képző- és iparművészeti kiállítás. Ké­sőbb nagyon sok csoportos kiállításon vettem még részt, biennálékon, művésztelepe­ken. Egyénin 1979-ben Bé­késen, majd kétszer a Mun­kácsy Mihály Múzeumban, Békéscsabán. Az utolsó bi­ennálén megkaptam a Ke­reskedelmi Kamara különdí- ját. Cigarettadobozokat, sör­címkéket, mosóporos dobozt, prospektusokat, meghívókat nézegetünk. Vajon mi jel­lemzi valamennyit legin­kább? Mi az, ami Zahorán Mária munkáit meghatároz­za, jellegzetessé teszi, ösz- szekapcsolja? — Szeretem a nemesen egyszerű _ dolgokat. De az egyszerű nem azt jelenti, hogy háttérben maradó, szo­lid, visszahúzódó. Azzal nem lehet célt érni. Egysze­rűség alatt azt értem, hogy szép, tiszta tipográfiával, egyértelmű vonalakkal, tó­nusokkal dolgozom. Nem szeretek agyonzsúfolni, agyondíszíteni. — De mégis észre vegye a vásárló, ha az az áru oda­kerül a többi hasonló mel­lé, ugye? — Egyetlen felirat, egy pici embléma, ha az a meg­felelő méretben, arányban, megfelelő helyen és színben jelenik meg, akkor jó érte­lemben feltűnő. Ezt az egyetlen pici dolgot kell csak eltalálni, de ezt nagyon. Semmi más nem kell! S ezek az igazán elegáns, fi­gyelemfelkeltő és szép dol­gok. Ügy tűnik, megtaláltuk a kulcsszavakat: szép, ele­gáns, egyszerű. Akárcsak az Egri Dohánygyárnak készí­tett négy terv, új papírdo­boz új cigarettatípushoz. S mind a négy egyformán szép, elegáns, mutatós, egy­szerű. Nem irigylem azt, akinek majd választania kell! — Egyrészt a megrendelő­höz, másrészt a technikai megvalósításhoz kell alkal­mazkodni, tudásodat, ízlése­det, fantáziádat igazítani. Nyilván engedni, megalkud­ni is olykor ... — Ennél a szakmánál bi­zonyos korlátokat tudomá­sul kell venni. Mit lehet cél­szerűen, gazdaságosan elő­állítani? Ez az egyik oldal. A másik az, amikor a meg­rendelő kiköti, hogy az új­donság szóban az ú betű fö­lött az ékezet hány milli­méter legyen ... Sokszor ne­héz harc ez, mert nem nyugszom bele abba, ha olyat kérnek, ami nem kivi­telezhető. Próbálom meg­győzni a megrendelőt vagy sikerül, vagy nem. S per­sze kereskedelmi megbíza­tásokról, határidőkről van szó! — Adtál-e már vissza megrendelést, ha — mond­juk — nem sikerült meg­győzni a partnert, hogy úgy nem lehet, vagy nem akarod megcsinálni, ahogyan ké­ri? — Nem, soha. Minden megrendelés egy feladat, meg kell oldani. Hogy minden esetben elégedett vagyok-e, az már más kér­dés. — Manapság gyakran le­het arról hallani, hogy a csomagolás terén általában van még pótolnivaló ha­zánkban, s hogy a magyar áruk gyakran a csomagolás minősége miatt nem kelen­dők a külföldi piacon. — Valóban, több árut nem lehet eladni vagy csak áron alul, mert nem megfelelő a csomagolása. Vannak na­gyon szép könyveink, pla­kátjaink, de a csomagolás­ban nagy a hézag. Itt van a legtöbb feladat, s ha csak egy kicsit tudok lépni elő­re, az talán már jelenthet valamit. Csomagolni min­denképp kell, s nem az a fontos, hogy drága legyen a csomagolóanyag, hanem az, hogy az áruhoz illő és íz­léses. Vagyis itt válik fon­tossá a grafikus munkája — és felelőssége. Niedzielsky Katalin A karakán ember határo­zott, talpraesett, szókimon­dó. Néha azonban kerülget­jük a forró kását, igyek­szünk elkerülni az őszinte szót, a szomorú tényeket jobbaknak tüntetjük fel. Egy csődbe jutott vállalat vezetője például így nyilat­kozott a rádióban: „El kell ismernünk, hogy a múlt évi gazdálkodásunk eredmé­nyei nem voltak kiemelke­dők.” Vagyis azt sugallja, mintha többé-kevésbé ered­ményesen gazdálkodtak vol­na, holott — mint később kiderült — 75 millió forint hiánnyal zárták az évet. Szépítgetünk... Eufemizmusnak nevezik a kellemetlen, illetlen vagy nyers jelenségeknek, fogya­tékosságoknak enyhítő, szé­pítő megnevezését. A ke­reskedelemben sem hiány­cikk az eufemizmus. Az árut „súlycsonkítással adni” vagy „súlycsonkítást elkö­vetni” valójában annyit tesz, mint becsapni a vevőt. S aki ezt sorozatosan elköveti, nyilván felelőtlenül, gon­datlanul, hozzá nem értő módon végzi a munkáját, s nem igaz, hogy „pillanatnyi figyelmetlenségből néhány­szor pontatlanul mér” — ahogyan az egyik rádióri­portban hallhattuk. Ismeretes, hogy a szocia­lista szektorban az emberek kevesebbet keresnek, mint a magánszektorban. Ezt a sajnálatos tényt egy üzemi lap így adja hírül: „A szo­cialista szektorban a mun­kaköri kereseti arányokra a kiteljesedés hiánya jellem­ző.” Tehát nem a pénz, nem a magasabb fizetés hiány­zik, hanem a kiteljesedés. Akadályközlés, begyűrűzés, kapacitás hiánya, szűk ke­resztmetszet mögé bujtatják a valódi hiányosságot, a fe­lelősség elhárítását. Dr. Libor János, a me­gyei kórház osztályvezető főorvosa az egyes tápcsator­nái megbetegedések meg­előzéséről, dr. Búzás Erna reumatológiai főorvos a mozgásszervi betegségekről, dr. Deli László címzetes egyetemi docens, megyei kardiológus főorvos a szív- gyógyászat lehetőségeiről, dr. Keresztúri István osz­tályvezető főorvos a szem- betegségekről, dr. Vincze Gábor, a Békés Megyei Kórház osztályvezető főor­vosa a kábítószerek, dro­gok élvezetének korai fel­ismeréséről, a megelőzés le­hetőségeiről, dr. Bálint Já­nos onkológiai főorvos a daganatos betegségekről, s végül dr. Iván László neu­rológus, pszichiáter, az or­vostudományok kandidátu­sa a harmonikus életmódról tart előadást a közeljövőben Gyulán, a TIT városi szer­vezetében, a Bródy Imre szabadegyetem egészség- megőrző tagozatán. Korunk egészségvédelmé­ben’ egyre nagyobb hang­súlyt kap a betegségek megelőzése. Eredményeket a társadalom minden tagjá­nak közreműködésével lehet elérni, ezért szervez a kö­zeljövőben és tavasszal hét előadásból álló sorozatot a Vöröskereszt és a TIT gyu­A BMTVB Idegenforgalmi Hivatal, Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 10., AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ költségvetési számvitelben jártas könyvelőt. Jelentkezni a fenti címen lehet. Ez a szépítgetés hovato­vább addig fajulhat, hogy a beszélőtől függetlenül be­következő kellemetlen ese­ményeket, a kudarcot is eredménynek igyekeznek feltüntetni: „Amikor az 1985-ös vizsgálatok kimu­tatták, hogy a vetések 18 százaléka jó, 33 százaléka közepes, 52 százaléka pedig gyenge minőségű, azt hittük, hogy ez már a vég, ettől (helyesen: ennél) rosszabb már nem jöhet. Aztán még­iscsak jött, hiszen a tavalyi év minden elképzelésünket túlszárnyalt. Az ősszel el­vetett 84 ezer hektár nem kelt ki, ez pedig azt jelenti, hogy az időjárás segítségé­vel az utóbbi tíz év leg­gyengébb kelési állapotát sikerült produkálni.” — Si­került biztosítani, hogy a mostoha időjárás okozta nehézségeket figyelembe ve­gyük.” — „Az egyik ered­ményünk az volt, hogy az aszály által okozott termés- kiesést hiányként könyvel­tük el.” — „Egyúttal azt is megoldottuk, hogy figye­lemmel voltunk az állatál­lomány pusztulására.” — „A munkafegyelemmel nálunk eddig mindig baj volt, de most sikerült elérnünk, hogy ebben a vonatkozásban leg­alább negatív változás ne álljon elő." Szépítgetünk ... Szépítge­tünk? Valójában ködösí­tünk, elhallgatjuk a dolgo­kat, nem mondjuk el az iga­zat. Vagyis: csalunk, szán­dékosan becsapjuk a mási­kat ... Elnézést, ez már kakofemizmus, azaz rosszal­ló, durva szó, kifejezés — az elmarasztalás, a megbé­lyegzés szándékával. Ez pe­dig távol áll tőlem, nem okos dolog, nem vall éles elmére ... Dr. Saiga Attila lai városi szervezete. Az előadásokat konzultációval, könyvkiállítással és -vásár­lással, termékbemutatóval és kóstolóval színesítik. * * * A TIT Békés Megyei Szervezete az orosházi Kos­suth Lajos Mezőgazdasági Szakközépiskola Tovább­képzési Kabinetjével közö­sen környezetvédelmi tan­folyamot szervez üzemek, vállalatok, intézmények környezetvédelmi szakembe­reinek, illetve megbízottjai­nak. A hallgatók megismer­kedhetnek a környezetvéde­lem jogszabályain túl a mezőgazdaság és környezet- védelem kapcsolatával, a kemizálás hatásával kör­nyezetünkre, a levegő tisz­taságának védelmével. Mindezek mellett előadások hangzanak el az urbanizáció és környezetvédelem kérdé­seiről. A tíznapos tanfolya­mon a résztvevőknek üzem- látogatásokat is szerveznek. Az előadásokat az adott té­makörök ismerői — orvosok, kutatók, gyógyszerészek, és gazdasági szakemberek — tartják, november 23-tól december 4-ig Orosházán, a szakközépiskola továbbkép­zési kabinetjében. Az érdek­lődők november 10-ig je­lentkezhetnek a TIT Békés Megyei Szervezeténél. Kemikál Építőanyag-ipari Vállalat újkigyósi szigetelőlemez­gyára FELVÉTELRE KERES villanyszerelőt Bérezés: megegyezés szerint. Jelentkezni lehet a gyár személyzeti vezetőjénél, Újkígyós, Kossuth L. u. 110. sz. alatt. Előadássorozat Gyulán, tanfolyam Orosházán

Next

/
Oldalképek
Tartalom