Békés Megyei Népújság, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-30 / 282. szám
NÉPÚJSÁG 1987. november 30.. hétfő Bérbruttősítás a tanácsi költségvetési szerveknél Az 1988. január 1-jétöl érvényes árindexek o Az adóreform hatásaként jelentős változások következnek be a tanácsi költségvetési gazdálkodásban is. Egyrészt a megszűnő tanácsi bevételek (a vállalati gazdálkodó szervezetek adófizetési kötelezettségei közül a városi és községi hozzájárulás és a béradó, a lakossági adók közül az általános jövedelemadó és a forgalmi adó, lóadó, ebadó) helyébe lép a személyi jövedelemadó. Másrészt az adó- és árreform érinti a tanácsi költségvetési szervek kiadásait is. Az általános forgalmi adó bevezetésével a tanácsok által ellátott feladatok döntő része az adómentes besorolás alá kerül, tehát az adó viselőivé válnak. Napjainkban azonban a legnagyobb érdeklődés a bér- bruttósítás végrehajtására irányul. Erről kérdeztük Kovács Mihályt, a megyei tanács vb pénzügyi osztályának vezetőjét. — Mint ismeretes, a magánszemélyek jövedelem- adójának bevezetése és a nyugdíjjárulék átalakítása következtében megnő a keresetekből történő levonás mértéke. Ezért ezek összegével 1988. január 1-jétől a munkabéreket fel kell emelni, azaz bruttósítani kell. fgy a dolgozó az indulás pillanatában keresetvédettséget élvez, nettó keresete érdemlegesen nem változhat. A keresetek bruttósítása a tanácsi költségvetési szférában mintegy 253 intézményt és 26 ezer 500 munkavállalót érint. — Kire vonatkozik a bérbruttósítás? — A bérbruttósítás a főállásban foglalkoztatott dolgozókra vonatkozik, tehát minden munkáltató köteles a nála főállásban foglalkoztatott dolgozó új bruttó munkabérét megállapítani. Azonban a Minisztertanács 3275/1987. sz. határozata értelmében egyes költségvetési szerveknél a nem főállású munkavállalók munkabérét is bruttósítani szükséges. Eszerint az egészségügyi, szociális és oktatási területen foglalkoztatott másod- és mellékállású dolgozók, a részmunkaidősök és a foglalkoztatott nyugdíjasok bérét is bruttósítani lehet. A költségvetési szervek munkajogi állományába tartozó, de tartósan távollévő (a gyeden, gyesen lévő) dolgozók bérét is újonnan meg kell állapítani, tehát bruttósítani kell. — Mi a bruttósítás alapja? — A bérek, keresetek bruttósítása két részből tevődik össze, egyrészt a besorolási bérből, másrészt az úgynevezett változó bérekből (túlóra, helyettesítés, ügyelet). A besorolási bér vonatkozásában az alapbér, alapbérjellegű pótlék és nem alapbérjellegű pótlék, valamint az általános bérpótlék, a 310 forint kerül bruttósításra. Ez jelenti a dolgozó személyi bérének bruttósítását. A besorolási bérek megállapításán túl a munkáltatóknak bérgazdálkodói jogkörükben meg kell határozni az egyéb keresetelemek (túlóra, ügyelet, jutalom stb.) új összegét, illetve mértékét is. Erre vonatkozóan a Magyar Közlöny 49. számában megjelent új bérjogszabályok, valamint a munkáltatók által újra elkészítendő munkaügyi szabályzatok adnak eligazítást. — Mi a bruttósítás fedezete? — Intézményi szinten a bérbruttósítást valamennyi keresetelemre vonatkozóan (besorolás szerinti bér -f- 310 Ft + változó bér + jutalom) az egyéni keresetekből kiindulva kell elvégezni. Az így kiszámított és összesített összeg képezi az intézmény, tanács 1988. évi béralapját, amelynek a fedezete központilag biztosítva lesz. — Hogyan változnak a bér jogszabályok? — Egyéni szinten a keresetek személyre szóló bruttósítása már az új, 1988. január 1-jétől érvényes munkadíjazási szabályok szerint történik, a besorolási bér alapján. Mivel a pótlékok jelentős része megszűnik, a 310 forint alapbéresítésre kerül, így ennek a változásnak a keresztülve- zetése is megtörténik, a bruttósítással egy időben. Még egy lényeges rendelkezés végrehajtására is sor kerül (12/1987. ABMH sz. rendelet), amely a munkabérek legkisebb összegéről rendelkezik. Ennek értelmében a teljes munkaidőben foglalkoztatottak alapbérét 3 ezer forintra kell kiegészíteni. A bruttósított béreket 1988. január 1-jétől kell megállapítani, és első ízben február 3-án kell folyósítani. — Miként történik ennek gyakorlati végrehajtása? — Mivel a tanácsi költségvetési szervek dolgozóinak munkabérét a Tanácsi Költségvetési Elszámoló Hivatal számfejti, így a bruttósítás végrehajtásában is jelentős feladatot lát el. A bruttósítás egyértelműen munkáltatói feladat, azonban a számítógépes feldolgozási rendszer lehetőséget biztosít egyrészt a bruttósítás alapjának a megállapítására, másrészt a számítások elvégzésére. így 1987. december 10-ig minden munkáltató részére megküldenek egy tájékoztatótáblát személyenként, amely az átsorolás bizonylata is lesz. Ezen táblán a főállású dolgozók új bruttósított munkabérét is feltüntetik, míg a részfoglalkozású, másod- és mellékállású dolgozók és nyugdíj melletti munka- vállalóknak csak a jelenlegi munkabérét tüntetik fel. Új üzemelési rend December 3-án a szarvasi Körös-holtág békésszent- andrási zsilipjénél nagyszabású kotrási bemutatót tart a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság. Azon a részen próbálják ki a Hollandiából 6,5 millió forint értékben beszerzett gépcsodát, ahol a Haltenyésztő- és Kutatóintézet halastavi vizeit a holtágba engedik. Ezen a részen a szokásosnál nagyobb eliszaposodást tapasztaltak. Az új kotrógép HYMUD III. névre hallgat. Teljesítménye óránként 250 köbméter iszap kitermelése, és csővezetéken a közelben kijelölt helyre juttatása. Ezzel a géppel jövőre nagyarányú kotrást terveznek a holtágon. A kotrás célja végsősoron a víz szabad folyásának biztosítása. Ezzel függ össze az is, amit Pálinkás Lajos, a vízügyi igazgatóság igazgató- helyettes főmérnöke mondott: — Elkészült a holtág új üzemelési rendje, mely komplex vízgazdálkodási egységnek tekinti a létesítményt. Ebben részletesen szabályozzák a vízszintet télen és nyáron, a vízminőséget, a víz betáplálásának módját, a vízparton létesíthető építményeket, a partvédelmet. Körvonalaiban meghatározták az üdülőkörzetben felépítésre váró ka- nalizációt, és egyáltalán az élővíz odajuttatását is. A közeljövőben különböző társulásokat hoznak létre az üzemelés rendjében meghatározott feladatok elvégzésére. D. K. A mai számunkban folytatjuk az adóreformmal ösz- szefüggő, az általános forgalmi adót is magában foglaló jövő évi fogyasztói árindexek közlését. Az adatok. 1988. január elsejétől érvényesek, és az 1987. november 2-án alkalmazott kereskedelmi eladási árakhoz viszonyítva mutatják a változást. 4. Irodaszerek, papíráruk Fogyasztói árindex (százalékban) Irodaszer (fűző, lyukasztó, hegyező stb.) 102,7 Biztonsági berendezési fémkellék (fémláda, kazetta) 103,7 Irodai és táskaírógép 101,8 kivéve: vakok számára készült írógép 113,7 Számológép és kalkulátor 101,8 Dátumozó-, számozó- és pecsételőgép 102,7 Ügy vitel technikai berendezés és eszköz alkatrészei 101,0 Rajzeszköz, számolóeszköz és egyéb finommechanikai eszköz 102,7 kivéve: rajzgép 101,8 Gumigyártmány irodai és iskolai célra 102,7 Tanszer, irodaszer, fatömegcikk 118,7 Fejes- és lapos vonalzó, csiszolt 256,8 Iskolai rajztábla . 438,7 fró-nyomópapír 102,5 kivéve: iskolai és Iműszaki rajzlap 188,1 Csomagolópapír 102,5 Különleges papír 102,5 Karton 102,5 Papirfeldolgozó ipari termékek 102,6 kivéve: csiszolópapír és -vászon 103,4 füzet 179,5 papírpelenka 211,3 egészségügyi papír 114,3 Könyv, brossára 100,0 Tájékoztató nyomtatvány 111,3 Nyomdai csomagoló és árukiszerelési nyomtatvány 112,4 Ügyviteli nyomtatvány 112,4 kivéve: gépi adatfeldolgozásra alkalmas, tekercsben gyártott, vagy leporelló kivitelű széllyukasztott nyomtatvány 100,5 Naptár 100,0 Képes levelezőlap 100,0 Egyéb vegyes nyomtatvány (pl. gyermekjátékkártya, oklevél) 100,0 Térkép 125,0 Földgömb 125,0 Plakát 111,3 Egyéb nyomdaipari termék 111,3 Készbőr, rostalapú műbőr 96,4 Kész szőrmés bőr 95,2 Bőrönd, bőrdíszmű, szíjazat és egyéb bőrkonfekció-ipari termékek 87,3 kivéve: óvoda- és iskolatáska 110,3 Szemléltető és bemutató taneszköz > 122,8 Szemléltető és bemutató eszköz, modell 114,7 Oktatási célú barkácsgép 114,7 Írószer 101,9 A holnapi számunkban az egyéb árucikkek árindexeit közöljük. Sertéstartó nagyüzemek, kistermelők! Magasabb áron vásároljuk a vágósertést Tájékoztatjuk termelő partnereinket az 1988. január 1-től érvényes vágósertés-felvásárlási árajánlatunkról Hasított állapotban átvett vágósertések ára: 75—95 kg hasított súlyú sertések alapára: I. osztályú minőség esetén 60,— Ft/kg II. osztályú minőség esetén 57,— Ft/kg III. osztályú minőség esetén 54,10 Ft/kg IV. osztályú minőség esetén 51,20 Ft/kg 96—110 kg közötti súlyban SF.l. 42,50 Ft/kg 110 kg súly felett SF.2. 40,60 Ft,/kg 65—74 kg közötti súlyban SA.l. 43,20 Ft/kg 65 kg alatti súlyban SA.2. 36,— Ft/kg Időszaki felár az első és harmadik negyedévben átadott sertések után hasított kilogrammonként 1,20 Ft/kg A szerződéses feltételekkel és árakkal kapcsolatban részletes felvilágosítást a vállalat helyi felvásárlói és a megbízott nagyüzemek ügyintézői adnak. Élő állapotban átvett vágósertések ára: & sm& n Alapár: 95—120 kg közötti súly és húsjellegű sertés 95—120 kg közötti egyéb (Pigmentes) sertés 121—140 kg közötti hússertés 140 kg feletti hússertés 170 kg feletti TF-sertés Mennyiségi felár: Időszaki felár: 41,20 Ft/kg 39,30 Ft/kg 34,— Ft/kg 39.50 Ft/kg 39.50 Ft/kg 1,— Ft kg 786« Az első és harmadik negyedévben átadott sertések után élősúly-kilogrammonként 1,— Ft/kg Azon kistermelők, akik jó minőségű sertéseiket hasított állapotban is minősíttetik, a 95—120 kg közötti sertéseik után az alábbi felárakat kapják élő nettó súlyra számolva: I. osztályú minőség esetén 7,30 Ft/kg II. osztályú minőség esetén 4,80 Ft/kg III. osztályú minőség esetén 2,40 Ft/kg Gyulai Húskombinát
