Békés Megyei Népújság, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-27 / 280. szám

NÉPÚJSÁG 1987. november 27., péntek Félidőn túl a cukorrépa-feldolgozás Évszázados hagyományai vannak megyénkben a cu­korrépa-feldolgozásnak. Ha­zánk e délkeleti csücskében olyan kiváló répatermő terü­letek vannak, hogy két cu­korgyárat is képesek ellátni „alapanyaggal”. E gyárak sa­játossága, hogy az év 12 hó­napjából mindössze 4 hóna­pot termelnek. A többi a felkészítés időszaka a feldol­gozási szezonra. A répadöm- ping szeptemberben kezdő­dött, s most arról érdeklőd^ tünk a sarkadi, illetve a me­zőhegyes! cukorgyárban, hol tartanak a cukorgyártási kampányban ? SARKADI CUKORGYÁR: Juhász Károly, a gyár fő­mérnöke már reggel hat óra óta az üzemben tartózkodik. Megelégedéssel nyugtázza a számomra teljesen rejtelmes és érthetetlenül villogó mű­szerek által jelzett adatokat. A kizárólagosan magyar gyártmányú elektronikai be­rendezéseken és a színes mo­nitorokon kirajzolódó diag­ramok a gyár zavartalan üzemeléséről vallanak, ter­mészetesen a hozzáértő szá­mára. A hatalmas üzemcsar­nokból a gépek zaja elől a főmérnöki szobába menekü­lünk, ahol Juhász Károly a következőket mondja a cu­korgyártás félidejéről: — Gyárunk az országban elsőként, azaz legkorábban, szeptember 11-én kezdte meg a répa feldolgozását. Az azóta eltelt 74 üzemnap során 226 972 tonna répát dolgoztunk fel. A gyár ka­pacitásának csaknem teljes kihasználtságával dolgo­zunk. A répa cukortartalma or­szágos viszonylatban is ná­lunk a legmagasabb, 17 szá­zalék körüli. Ez elsősorban a csapadékmentes nyárvégének köszönhető. A szárazság kö­vetkeztében viszont 5-6 ton­nával kevesebb lett a hek­táronkénti átlagtermés. A répa jó cukorfoka persze nem ellensúlyozza a termés mennyiségi elmaradását. A tervezettnél kisebb ré­patermés miatt az idén nem tudunk a társvállalatainknak feldolgozásra átadni az „alapanyagból”. A felvásár­lóhelyeinken kint levő 89 ezer tonna répa beszállítá­sát és feldolgozását ez év vé­géig tervezzük. Számításaink szerint a Sarkadi Cukorgyár ebben áz idényben kb. 103- 105 napot üzemel majd. Sze­rencsére az időjárás kedve­ző a mi szempontunkból, ugyanis kiválóan átvészel­tük az első fagyhullámot, s ma pedig már minden fel­vásárolt répánk prizmában várja a feldolgozást. A gyárban három műsza­kos üzemben folyik a terme­lés. Létszámgondunk nincs. Igaz, szombaton és vasárnap is be kell jönni dolgozóink­nak, de legalább a szabad­napjaikat ki tudjuk adni. Természetesen semmi ér­telme munkánknak, ha a le­gyártott cukrot nem tudjuk értékesíteni. Remélhetően ilyen veszély nem fenyeget bennünket, hiszen a korábbi évekhez képest valamit ja­vult a cukor piaca. Terve­inkben 42 ezer tonna „fehér áru" értékesítése szerepel, melyből 500 tonna exportra is kerül. Az idei cukorgyár­tási szezon eredményeként 20 millió, forint körüli nyere­ségre számít a Sarkadi Cu­korgyár. A melléktermékeink érté­kesítésével sincs gond. Ke­resett termék a melasz, a ré- paszeltet, de a talajjavításra kiválóan alkalmas mész- iszapnak is van gazdája. El­sősorban a cukorrépa-terme­lő gazdaságok, de más me­zőgazdasági nagyüzemek is kapnak belőle. MEZÖHEGYESI CUKORGYÁR Szeptember 18-a óta fo­lyik a „nagyüzem” a Mező- hegyesi Mezőgazdasági Kom­binát cukorgyárában. Ottjár- tunkkor a hatvankettedik üzemnapnál tartottak a fel­dolgozás során. A részletek­ről Bihari László vezérigaz­gató-helyettes tájékoztatott bennünket: — A mezőhegyesi cukor­gyár a mai napig 346 900 tonna répát vett át a terme­lőktől, melyből eddig 166 940 tonnát dolgoztunk fel. En­nek eredményeként már 21 800 tonna „fehér cukor" A Sarkadi Cukorgyárban 8 millió forintot fordítottak egy korszerű szárítóberende­zés vásárlására, amelytől a szabványnak inkább megfe­lelő és minőségű lett a cso­magolt áru Fotó: Veress Erzsi került a raktárakba. Az át­vett répa egy részét a "társ- vállalatoknak — elsősorban a kaposváriaknak — szállí­tottuk tovább. Egy öt évre szóló szerződés keretében a jugoszláviai, belgrádi és cservenkai cukorgyáraknak is szállítunk répát Mezőhe­gyes térségéből. A megálla­podás értelmében a külföldi gyáraktól a répa ellenérté­keként előállított cukor mennyiségének 70 százalékát kapja vissza hazánk. Jelenleg gyárunk 100 ezer tonna készlettel rendelkezik. Az átvétel november végéig tart, s ez alatt további 39 ezer tonna cukorrépa felvá­sárlása várható. Sajnos a ré­pa minősége nem a legjobb. Ezt az időjárás függvénye mellett nagyban befolyásol­ja a termelési feltétel is. A magas kálium-, nátriumtar­talom miatt gyárunk névle­ges kapacitása (3000 ton­na nap) helyett csupán 2700 tonnát képes feldolgozni. Büszkén elmondhatjuk vi­szont, hogy nagyon jól sike­rült a nyári fölkészülésünk, mert a tervszerű leállásokon kívül, karbantartási hiba, vagy gondatlan munka miatt eddig egyszer sem kellett le­állítani a gyárat. Az üzem Rekonstrukciójával folyama­tosan foglalkozunk, s a ré­patermesztés feltételeiről új ösztönző rendszer kidolgozá­sán munkálkodunk. Nagyon jó a kapcsolatunk a környé­künkön gazdálkodó 25 egy­séggel, tsz-szel, az állami gazdasággal. Különösen jól összehangoltan folynak a szállítási ütemezések. A mezőhegyesi cukorgyár, amennyiben képes lesz tel­jesíteni értékesítési volume­nét, úgy 56 millió forint nye­reségre számít. Szép ered­mény ez egy élvonalbeli gyártól, hiszen a mezőhe- gyesiek mindig ott vannak hazánk 11 cukorgyára közül az első három között. Bacsa András megy egyik napról a má­sikra. Ám az újfajta gondolko­dás kialakítása és az embe­rek érdekeltté tétele az át­alakításban — ezen belül már a hatékonyabban mű­ködő gazdaság kialakításá­ban — nem anyagi kérdés és rövid távon is kecsegtető sikerélményt adhat. Azt az élményt, hogy az emberek nem csendes szemlélői en­nek a történelmi léptékű átalakításnak, hanem nél­külözhetetlen elemei. Ahogy Gorbacsov mondta: „Az át­alakítás főszereplője a nép!" Ezt segíti többek között a nyíltság. és ezt hivatott szolgálni a demokrácia szé­lesítése is. A jelszó lenini: mindent, az egész munkát ■a nép ellenőrzése alá kell helyezni. Moszkvában manapság nagy előszeretettel idézik Leninnek egy másik gondo­latát is: „Amíg lesznek köz­tünk olyan emberek, akik semmiben sem hisznek va­kon, sohasem szólnak a lel­kiismeretük ellenében, nem félnek őszintén bevallani a bajokat, nem félnek semmi­féle harctól a komoly cél érdekében, addig a törté­nelem sohasem fut üresjá­ratban.” A gorbacsovi vezetés most pontosan az ilyen üresjárat ellen küzd. De a hallgatás burkát, ami az embereket körülveszi, rendkívül nehéz feltörni. Am, hogy nem re­ménytelen, azt épp a főtit­kár példája bizonyítja. Min­denki láthatta — mert a te­levízió közvetítette —, mi­ként folyt le Gorbacsov el­ső közvetlen találkozása az emberekkel, Kujbisevben az utcán. Eléggé egyoldalúan, mert inkább csak ő beszélt, a kujbiseviek nem, mert féltek megszólalni. Zavar­ban voltak, szinte remeg­tek, szokatlan volt nekik maga a jelenség. Aztán pár hónappal később Vlagyi­vosztokban és Habarovszk­ban már változni látszott a kép. Az emberek gátlásai feloldódtak, kérdésük is volt, meg véleményük is. A peresztrojka személyes üggyé válásával naponta le­het találkozni. Még a legvá­ratlanabb helyeken is. Za- gorszk, az orosz pravoszláv egyház fellegvára (mely legfőképp páratlan szépsé­gű műemlékegyütteséről is­mert), aligha nevezhető az átalakítás fogadtatásának vizsgálatához tipikus hely­nek. Ülünk a papi szemi­nárium épületében (amely­nek egyik kiállítótermében őrzik Kádár János ajándé­kát, a Vizsolyi Bibliának a mi Kner Nyomdánkban ké­szített hasonmás példányát) és hallgatjuk Igumen Feofi- lakt apát tájékoztatóját. Egy kérdésünkre válaszolva az átalakításról beszél: „A pe­resztrojka közvetlenül érint bennünket. Restaurálásra, a tanulók körülményeinek ja­vítására kaptunk pénzt, és egy volt kórházat, mellyel bővíthetjük az épületeinket. Ez nagy segítség. Nyitottsá­got várunk. Reméljük, hogy a jövőben is hasonló folya­matok zajlanak majd. Érdekünk, hogy tájékozód­junk a peresztrojkáról, mert az egyháznak alapküldetése, hogy erkölcsileg javítsa az embert. Mivel hitközösséget szolgálunk, az a feladatunk, hogy felkészítsük az em­bert a túlvilági életre. Az ember helyzete természete­sen a külső körülményektől függ. és aszerint változik. Ezért kötelesek vagyunk tá­jékozódni a pillanatnyi fo­lyamatokról." Egy másik véleménnyel sokkal hétköznapibb, földi körülmények között találko­zom. Már búcsúzom Moszk­vától, utazok ki a repülő­térre. A követség segített ki gépkocsival, hogy kijussak Seremetyevóra. A „pilóta" orosz, már vagy húsz éve a mieinknél dolgozik. Be­szélgetünk. Hosszú az út, sok minden terítékre kerül. Ahogy a Krilatszki kerület­be érünk, megdicsérem a szép, új lakótelepet. Várat­lanul, az addig megszokott da, meg nyet szavaknál bő­vebb választ kapok: „Nagyon gyorsan épültek a lakások és igen jó minő­ségben. Ma mór más a hely­zet, mint korábban volt. Régen az építésvezető álla­pította meg, hogy az elké­szült lakás jó vagy sem. Ha azt mondta rá, hogy jó, ak­kor az — akármilyen po­csékul nézett is ki — jó volt. Ma már állami lakásátvé­tel van, nem az építésvezető dönt.” Majd mintegy nyomaté­kül — hogy hol keressem a mozgatóerőket — hozzáte­szi: „Gorbacsov harósij. Ma- lagyec. Csak azoknak nem tetszik, amit csinál, akik­nek sok a pénzük, és nem szeretnek dolgozni — mert mostantól dolgozni kell.” Igen, így mondta: Mala- gyec. Vagyis: nagyszerű le­gény. Az orosz nyelvben az a legnagyobb elismerés, ha valakire ezt mondják. * * * Ülök a repülőgépen, út­ban hazafelé. Tarsolyomban nem mindennapi tapaszta­latok. Elmondhatom, hogy láttam a forradalmat, az át­építés, a nyilvánosság és a demokrácia forradalmát. És jártam a barikádon is, azon a jelképesen, amely­nek egyik oldalán az egész társadalom áll. Tízezer méternyi magas­ságban az Aeroflot TU— 154-es gépén még karnyúj­tásnyira Moszkvától, de már egy másik karnyújtásnyira a hazától, a látottak esszen­ciáján gondolkodom. A leg­jellemzőbb, a legkülönösebb pillanaton. Fura, de a Konjuskovszij utca jár az eszemben, ahol a KGST-pa- lota szomszédságában ma­gasodik az Egyesült Államok nagykövetségének új épüle­te. Egyelőre még üres, fo­lyik körötte a huzavona. Az amerikaiak — arra hivat­kozva, hogy lehallgatókészü­lék van a falakban — nem hajlandók beköltözni. (A szovjetek rágalomnak minő­sítették és visszautasították az amerikai állítást.) Az emeletes központi épü­let ablakain öles betűk, gő­gösen, kihívóan: God Bless America! Az isten áldja meg Amerikát! Nem, a Szov­jetunióban folyó óriási át­alakításról, arról a tisztes­séges, a tömegek egyetérté­sével találkozó — ugyanak­kor rendkívül nehéz — munkáról szerzett benyomá­sok után — ha rajtam múl­na — én mást íratnék ki: God Bless the Sowjetuni­on! Értünk, magyarokért is! (Vége) Árpási Zoltán A szovjet lapokból átvett idé­zeteket Gyurkó Edit fordította. Kiirtani a szolgalelküséget Ma mindnyájan az országban zajló peresztrojkáról és a for­radalmi folyamatokról beszélünk. De hisz a peresztrojka — nem más, mint visszatérés a fejlődés lenini útjára, visszatérés a SZOCIALIZMUSHOZ. A személyiség bármilyen diktatúrája összeférhetetlen annak a társadalomnak a szellemével, amelyet felépíteni szeretnénk. Ezt jól tudták már a dekabristák is, akik azt tartották, hogy a cár már eleve abban bűnös a néppel szemben, hogy egy személyben ő és nem a társadalom dönt tagjai sorsa felől. A nagy Herceg remek gondolata, hogy nem szabad az em­bereknek nagyobb szabadságot biztosítani, mint amennyire belsőleg maguk szabadok. Ahhoz, hogy humánus, igazságos, a jobb emberi törekvések számára szabad, új társadalmat tud­junk építeni, elsősorban a bennünk levő szolgalelküséget kell kiirtani. Enélkül semmi sem fog sikerülni, mert így állandóan valamilyen „vaskezű emberre” fogunk várni, aki mindent „megmagyaráz” nekünk, irányelveket ad, parancsol, s végül megszabadít az önálló gondolkodás nehéz feladatától, és attól, hogy magunk értelmezzük az ellenvéleményeket. Bármit építhet az ország, de amennyiben nem építi ki a szo­cialista emberi kapcsolatokat, #iem fog közelebb kerülni a szo­cializmushoz, ahogy nem közelít hozzá sem Amerika, sem Ja­pán, bármilyen gazdasági csodákat is érnek el. K. F. Satnov, Leningrád (Megjelent az Ogonyokban) Az 1988. január 1-jétöl érvényes árindexek o Mai számunkban folytat­juk az adóreformmal össze­függő, az általános forgalmi adót is magában foglaló jö­vő évi fogyasztói árindexek közlését. Az adatok 1988. ja­nuár elsejétől érvényesek és az 1987. november 2-án al­kalmazott kereskedelmi el­adási árakhoz viszonyítva mutatják a változást. 2. Tüzelőanyagok, műszaki cikkek Fogyasztói árindex (százalékban) Szén 100,0 Dúsított, illetve sajtolt tüzelőanyagok 100,0 Grillsütő 103,7 Gázüzemű hűtőszekrény 104,0 Kézi működtetésű háztartási Kisgép és készülék, háztartási fémeszköz (házt. őrlő, kávéfőző, jégszekrény, szikvízpalack) 103.7 Általános rendeltetésű gépek (motor, erőgép, kazán stb.) 98,0 Fémmegmunkáló szerszámgépek 104,0 Könnyűipari gépek (pl. faipari hasító, faeszterga stb.), nagyüzemi és háztartási varrógép 99,0 Kézi-* és hátipermetező 114,0 Fűkasza és takarmány-előkészítő 115.0 Önitató és -etető + baromfiitató és -etető, nyúlketrec 115,0 Kertgazdasági kisgép munkagépei 115,0 Motorkerékpár, moped, robogó 99,0 Kerékpár 100,0 Motorkcrékpár-oldalkocsi és -utánfutó 100,0 Személygépkocsi-utánfutó 100,0 Villamos kéziszerszám 100.0 Villamos hegesztőberendezés 100.0 Akkumulátor és szárazelem 100,0 Villamos világítótestek (csillár, falikar stb.) 100.0 Villamossági cikk közúti gépjárműhöz (fényszóró stb.) 100.0 Háztartási villamos főző- és sütőkészülék (pl. főzőlap, sütő, kávéfőző) 100.0 kivéve: háztartási villamos tűzhely 111,5 Háztartási villamos fűtő- és hűtőkészülék 100.0 Háztartási motoros villamos készülék (porszívó, kávéőrlő, turmix stb.) 100.0 kivéve: háztartási villamos mosógép 111,5 Egyéb háztartási villamos közszükségleti cikk (pl. villanyvasaló, forróvíztároló stb.) 100,0 Mozgóképfelvcvő és -vetítő 98,4 Állóképfelvevő és '-vetítő 98,4 Fényképészeti-laboratóriumi felszerelés 98.4 Fényképészeti és filmtechnikai segédeszköz 98.4 Fényképészeti és filmtechnikai objektív 98.4 Fényképészeti és filmtechnikai előtétlencse, kondenzor 98.4 Fényképészeti és filmtechnikai színszűrő 08.4 Híradástechnikai termékek (pl.-.távbeszélő-készülék) 98,0 kivéve: vevő- és lejátszóberendezés (rádió, tv, lemezjátszó, magnetofon stb.) 100,0 Pb-gáz 100.0 Motorbenzin 100,0 Speciális benzin 100,0 Világítópetróleum 100,0 Gázolaj 100,0 Tüzelőolaj 100,0 Kiszerelt kenőolaj 123,5 Konzisztens kenőanyag, hűtő-kenő folyadék, korrózióvédő anyag 123,5 Kerékpár- és gépjármű-abroncsköpeny 102,0 kivéve: személygépkocsi-abroncsköpeny 90,3 felújított abroncsköpeny 114,0 Kerékpár- és gépjármü-abroncstömlő 102,0 kivéve: személygépkocsi-abroncstömlő 90.3 A holnapi számunkban a háztartási és vegyiáru-cikkek ár­indexeit közöljük. fl/aftiatol Cserépkályha vásár az Mföldi Tiizép Vállalat telepein Nagy választékban kaphatók különböző színű és mintájú cserépkályhacsempék. Gondoljon a téli fűtésre: építsen be hőtárolós cserépkályhát. Várjuk vásárlóinkat!

Next

/
Oldalképek
Tartalom