Békés Megyei Népújság, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-27 / 280. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LOPJA 1987. NOVEMBER 27., PÉNTEK Ára: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM, 280. SZÁM Grósz Károly Görögországba utazott KISZ-feladatok a gazdaságpolitikai agitációban Ma a KISZ-szervezetek jelentős részében a gazdaság- politikai kérdésekkel való foglalkozás alapkövetelménynek számít. A különböző, jórészt helyi kezdeményezésű munkaformák, -akciók, -mozgalmak, vagy rendezvények sora bizonyította, hogy a fiatalok cselekvő KISZ-t akarnak. Bebizonyosodott, hogy a gazdaságpolitikai agitáció akkor eredményes, ha egyénre szóló, konkrét, helyi kérdéseket boncol, amelyekről valós információi lehetnek a fiataloknak. Természetes, hogy a helyes szemlélet kialakítását a jól felkészült, napi információkkal rendelkező szakemberek oldhatják csak meg. A bizottság a szünet után arról tárgyalt, hogy a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek milyen szerepe lehet a jövőben hazánk nemzetiségi politikai elveinek megvalósításában. L. S. A magyar miniszterelnök vendéglátója, Andreasz Papandreu görög kormányfő kíséretében ellép a díszsorfal előtt Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke Andreasz Papandreunak, a Görög Köztársaság miniszterelnökének meghívására tegnap hivatalos látogatásra Görögországba utazott. Kíséretében van Kovács László külügyminiszter-helyettes, Melege Tibor külkereskedelmi miniszterhelyettes, Vincze Imre belkereskedelmi miniszterhelyettes, valamint Hollai Imre, hazánk athéni (Folytatás a 2. oldalon) A KISZ Békés Megyei Bizottsága Szabó Béla első titkár elnökletével tegnap ülést tartott Békéscsabán. Az első napirendi pontban Pán- tya Tamás, a KISZ mezőkovácsházi városi bizottságának titkára arról számolt be a testületnek, hogy a KISZ KB „A KISZ feladatai a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok körében” című határozatából mi valósult meg Mezőkovácsházán. A folytatásban dr. Farnas József, a megyei bizottság titkára foglalta Össze a KISZ-szervek, -szervezetek feladatait a gazdaságpolitikai agitációban, és tett javaslatot a további teendőkre. A vita után többek között megállapították, hogy a KISZ gazdaságpolitikai agi- tációja az elmúlt években felértékelődött. A gazdasági és társadalmi változások, ezek negatív ifjúsági hatásai új helyzetet teremtettek, új feladatokat állítottak az ' eszmei-politikai nevelésben. Körkérdésünk: Lesz-e év végi hajrá? Még néhány hét, és vége az 1987-es esztendőnek. S hogy milyen gazdasági eredménnyel zárul ez az év, azt megközelítő pontossággal látják már a vállalatok, szövetkezetek. A megye ipara .ló eredményt könyvelhet el 1987-re — tudtuk meg dr. Tóth Jánostól, a megyei tanács ipari osztályvezetőjétől —, aki azt is elmondta, hogy a termelésnövekedés a nehéziparban volt a legnagyobb mértékű, és ezen belül is a gépiparban, örvendetes módon növekedett a tőkés export, amelyen belül 50 százalékot tett ki volumenében az élelmiszeripar, majd sorrendben a nehéz- és a könnyűipar következik. összességében tehát kedvező a kép. De vajon hogyan állnak, és lesz-e esetleg év végi hajrá konkrétan né- n hány termelőegységben? Ezzel a kérdéssel kerestük meg ezúttal a Csepel Autó 4._ Sz. Gyárát, az Orosházi Mezőgép Vállalatot, a Gyulai Kötőipari Vállalatot és a Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezetei. Csepel Autó 4. Sz. Gyára, Boros Mihály igazgató: — Nem lesz nálunk év végi hajrá, reméljük, hogy minden anyag és főegység időben megérkezik. A jelenlegi viszonyokat, feladatokat és a teljesítményeket tekintve nem számolunk hajrás hetekre, még az ünnepek előtt befejezzük a kötelezettségünknek megfelelően a szállítást. A két ünnep közötti munkanapokat előre ledolgozzuk. Orosházi Mezőgép Vállalat, Szabó Ferenc igazgató: — Tervszerűen dolgozunk januártól decemberig, így nem kell az év végén ráhajtani. Kiemelt témánk a nyugati export, az eredeti éves tervünkben 220 millió forint értékű tőkés export szerepel, ezzel szemben vállaltunk 280 millió forintot. Ennek már a vége felé járunk, úgy 265-270 millióval zárunk ebben a hónapban, tehát 10 milliót kell december 1-jétől 25-ig termelni nyugati piacra. Minden reményünk megvan rá, hogy azt teljesíteni tudjuk. — A szükséges alapanyaggal rendelkeznek? — Igen, minden megvan hozzá, a Külkereskedelmi Minisztériumtól minden segítséget megkaptunk, időben biztosították a termelésünkhöz szükséges importot. Egyébként már a következő évet is kezdjük alapozni, elő- regyártással foglalkozunk. Gyulai Kötőipari Vállalat, Kovács Imre főmérnök: — Nálunk lesz egy kis ráhajtás, ami abból adódik, hogy bizonyos kiszállításokat nem lehet folyamatosan december 31-ig teljesíteni, mert csak december 15-ig veszi át a belkereskedelem, másrészt az év végi vasúti szállítási nehézségek miatt december 20-ig ki kell szállítani a szocialista exportot is. — A tőkés exporttal hogyan állnak? — Azt már teljesítettük, mintegy 18 millió forint értékben vállaltuk, és ki is szállítottuk. Döntően amerikai, kisebb részben nyugateurópai exportra készítettünk gyermek- és férfipulóvereket, és kisebb tételben női pulóvereket. — Kaptak-e minőségi reklamációt?* — Bizonyos problémák adódtak, a szín és a minőség nem volt megfelelő, mégpedig az alapanyag hibája miatt. — Honnan kapják az alapanyagot? — Magyarország szinte valamennyi, kötöttáru-alapanyagot gyártó fonodájától, illetve Távol-Keletről és Olaszországból. Nem sok a reklamáció, de az mind anyaghibára vezethető visz- sza. — Miben áll az év végi hajrá? — Bizonyos hét végi túlórákat kell szervezni, illetve egyes üzemek egyes kapacitásain három műszakot beállítani. — Sokba kerül ez a vállalatnak? — Mindenféleképpen plusz kiadást jelent. — összességében milyen gazdasági évet zárnak? — Mérsékelten sikeres évet zárunk, miközben már foglalkozunk az új évvel, és sajnos máris gond az alapanyag, több okból is. Egyrészt ahhoz, hogy év elején azonnal termelni tudjunk, már most el kell raktároznunk anyagot, de ez növeli a készletet, ami pénzügyi plusz terhet jelent. A legnagyobb problémánk, hogy jelentős fonalárváltozások lesznek, ezeket a fonodák már be is jelentették — ugyanakkor a kötöttáru termelői árát csökkenteni kell. Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezet, Garai Andrásné főkönyvelő: — Már meg is kezdődött a hajrá, mert a két ünnep közötti munkanapokat előre ledolgozzuk. December 23-ig szeretnénk teljesíteni a terveinket. Dolgozunk szombatonként, az említett öt nap miatt, és ehhez még két kommunista műszakot is vállaltunk. — A tőkés export növekedett? — Jelentősen megemelkedett, most 120 millió forint értékűvel számolunk, míg tavaly összesen volt 60 millió a tőkés export. — Üjabb partnerekre találtak a nyugati piacon? — Van új is, és ugyanakkor bővült a már meglevő piaci kapcsolat is. Mindent egybevetve, a tervünket tudjuk teljesíteni a mostani fokozott tempóval. T. I. Felvételünk a Gyulai Kötőipari Vállalatnál készült Fotó: Kovács Erzsébet A Bélmegyeri Üj Barázda Tsz az idén kezdett foglalkozni nagyüzemi gombatermesztéssel. A megüresedett juhhodá- lyokat használják erre a célra, s mivel a csiperke igen keresett a megye piacain, terveik szerint tovább bővítik a termelést Fotó: Veress Erzsi Németh Károly hazaérkezett Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke — aki Jósé Sarney brazil, Julio Maria Sanguinetti uruguayi és Raul Alfonsin argentin köztársasági elnök meghívására — hivatalos látogatást tett a Brazil Szövetségi Köztársaságban, az Uruguayi Keleti Köztársaságban és az Argentin Köztársaságban, tegnap hazaérkezett Budapestre. A magyar államfőt útjára elkísérte a felesége. Kíséretében volt Veress Péter külkereskedelmi miniszter. Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Nagy Gábor külügyminiszter-helyettes, Dobóczky István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, Körtvélyes István ipari miniszterhelyettes, valamint Sütő Gábor, hazánk brazíliai, Major László, hazánk uruguayi és Klein Márton. hazánk argentínai nagykövete, akik állomáshelyükön maradtak. Németh Károly fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Várkonyi Péter külügyminiszter. Jelen volt Celso Diniz, a Brazil** Szövetségi Köztársaság és Gu- alberto Manuel Talamás Ló- pez, az Uruguayi Keleti Köztársaság budapesti nagykövete, valamint Guillermo Roberto Rossi, az Argentin Köztársaság budapesti nagy- követségének ideiglenes ügyvivője. Szakszervezeti vélemény a személyzeti munkáról A Közalkalmazottak Szak- szervezetének Békés megyei titkársága Jenei Bálint elnökletével tegnap ülést tartott. A testület egyetlen napirendi pontot vitatott meg. amelyben — Fazekas Imre, a megyei tanács személyzeti és oktatási osztályának vezetője előterjesztésében — véleményezték a tanácsi személyzeti munka időszerű kérdéseit, a megyei tanács elnöki rendelettervezetét, amely a pályázati rendszer és a minősítés új rendjét szabályozza. Ugyancsak véleményezték a községi apparátusban dolgozók bér- és létszámarányosításáról szóló összefoglaló jelentést, a vezetők képzésének és továbbképzésének, illetve a káderek éves cseretervezetét. A vitában több mint húsz kérdés, hozzászólás hangzott el ami már önmagában is jelzi, hogy a tanácskozáson a /titkárság érdemi munkát végzett. Az észrevételek erősítették az előterjesztések alaptörekvéseit, ugyanakkor a tanácsi apparátusban dolgozók érdekeinek védelméért szálltak síkra. Például hangsúlyozták a kisközségi tanácsokkal való megkülönböztetett . foglalkozás fontosságát, a megyei, várost, községi apparátus béreinek ésszerű arányosítását. (Az utóbbiak javára.) A tanácsoknál, tanácsi intézményekben dolgozók létszámcsökkentését a titkárság helyeselte, de csak úgy, hogy a megmaradó létszám a tényleges feladatokat tükrözze, az apparátus fel- készültsége javuljon. A testület igényt jelentett be több olyan kérdés véleményezésére, amelyek a tanácsi dolgozók helyzetét befolyásolják, mert megítélésük szerint csak így gyakorolhatnak tényleges érdekvédelmet. L. S. Füzesgyarmati hét BÉKÉS MEGYEI a HEQES-ban Lapunk mai számának 3. oldalán a Füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet fiataljairól írunk A tsz fiataljai készülnek az ifjúsági parlamentre című cikkünkben. Az írásban arra keresünk választ, hogy a legutóbbi ifjúsági parlamenten elfogadott intézkedési tervből mi valósult meg a szövetkezetben, és melyek azok a kérdések, amelyek leginkább meghatározzák a tsz-ben dolgozók jelenét, jövőjét.
