Békés Megyei Népújság, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-25 / 278. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LOPJA 1987. NOVEMBER 25., SZERDA Ára: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM, 278. SZÁM Isz-elnökök továbbképzése Budapesten Tudásgyarapítás az ágazati program sikeréért A megyei tsz-szövetség ötnapos továbbképzést szervez tsz-elnököknek, főkönyvelőknek és közös vállalati igazgatók­nak ezen a héten Budapesten, a Termelőszövetkezetek Há­zában. Az érdekes programban többek között meghallgat­hatják Bognár József akadémikust, Lehoczki Mihályt, a TOT főtitkárhelyettesét, Kostyál Rezsőt, a Pénzügyminisz­térium főosztályvezetőjét és dr. Petrovszki Istvánt, a Köz­ponti Bizottság osztályvezetőjét. Az előadások után konzul­tációkat tartanak, ezenkívül a kötetlen szakmai beszélge­tések hozzájárulhatnak egymás jobb megismeréséhez, a jő módszerek átvételéhez. Tegnap, kedden dr. Vil­lányi Miklós, MÉM-állam- titkár adott átfogó tájékoz­tatást a mezőgazdasági ága­zat kibontakozási program­járól. Bevezetőjében az elő­adó arról szólt, hogy a ko­rábban vártnál összességé­ben jobb az agrárágazat teljesítménye ebben az év­ben. Mindez azt jelenti, hogy az 1988-as gazdasági évet a feltételezettnél jobb körülmények között kezd­hetjük, természetesen a jö­vő évi terv feszítetteb lesz a korábbiaknál. Befejező­dött országosan a kukorica betakarítása, az ossz ter­mésmennyiség meghaladja a 7 millió tonnát, mindez azt jelenti, hogy az idén 14 millió tonna gabona ter­mett az országban. A pénzügyi helyzetben is javulás tapasztalható, a vár­ható veszteségek a tavalyi­nak a felére csökkennek. Központilag fedezik a mű­trágya, az import fehérjeta­karmányok és a takarmány­kiegészítő anyagok áremel­kedését 1988-ban. A többi import termék árváltozása az üzemek pénztárcáját érinti kedvezőtlenül. Szólt az államtitkár az elmúlt hónapokban tapasztalható felvásárlásról, amelynek fe­szültségeit összességében le tudja vezetni a kereskede­lem. Néhány terméknél, így például a margarinnál és az étolajnál a feldolgozó­kapacitás hiánya miatt nem megfelelő lesz az ellátás. Egy panaszlevélből tudtuk meg, hogy valami nem stim­mel a szénpiacon. Mint a mesében; hol volt, hol nem ... Erre a „hol nem”-re indultunk, oknyomozásra. Miért nem lehet tehát sze­net kapni? Ha egyáltalán igaz a panasz, hogy Mezőbe- rényben hetek óta sorba áll­nak tüzelőért az emberek, s még most is van olyan, aki dolgavégezetlenül, szén nél­kül indul haza. Vajon, csak Mezőberényben krónikus a helyzet, vagy máshol is a megye területén? MEZÖBERÉNY, ÁFÉSZ TÜ- ZÉP-TELEP Fiatal vezetőt találtam Forró Antalné személyében. Nem lett ideges, amikor el­mondtam, hogy egy panasz­levél miatt kerestem meg. Okosan érvel, és bizonyít: — Csak részben érthetek egyet a panaszossal, mert hát szenet lehet kapni most is. Csakhogy az emberek a minőségi szénhez szoktak, s a nyáron ideszállított tüze­lőanyagot bizony nem vi­A továbbiakban a mező- gazdasági és élelmiszeripar hároméves programját vá­zolta az előadó. Rámuta­tott, egyértelműen a fejlő­dés mellett foglalt állást a kormányzat, mindez azt je­lenti, a mennyiségi növeke­déssel együtt kell megvaló­sítani a minőségi termelést a hazai mezőgazdaságban. A szocialista export feltéte­lei adottak, a Szovjetunió továbbra is a legnagyobb élelmiszer-vásárlónk. Ebben az évben a tőkés piacon 600 millió dolláros export-im­port egyenleget ért el az agrárágazat, s a tervek sze­rint 1990-re 900 millió dol­lárra kell növelni az egyen­leget. Ez az 50 százalékos növekedés jelentős terheket ró az élelmiszergazdaságra. A továbbiakban a fehérje- növények termeléséről, a ve­tőmagtermelés fokozásáról, valamint az állattenyésztés­ben várható változásokról szólt az államtitkár. Dr. Villányi Miklós ki­tért szervezeti kérdésekre, majd az adó- és árreform várható hatását elemezte. A számítógépes feldolgozás sze­rint, amelynél még az 1986- os adatokat vették figyelem­be, országosan a nagyüze­mek 10-12 százalékánál vár­ható javulás, míg mintegy ezer gazdaságban a nyere­ség csökkenésével számol­nak. A veszteséges üzemek száma eléri a 150-160-at. Az államtitkár szólt arról is, hogy Békés megyében ennél szik. Ez pedig egyértelművé teszi, hogy nem fáznak, nem fázhatnak, hiszen ha így lenne, akkor a telepen lévő szén is megtenné. A tatai brikettet és a lengyel kok­szot vinné mindenki. Nehéz megértetni az emberekkel, hogy nincs. S még kevésbé értik meg, hogy azért nem minket kell felelősnek kiki­áltani. Ugyanannyi szenet rendeltünk meg erre az idényre, mint a korábbi években. Akkor elég volt. Most még plusz 200 tonnát kértünk,' aminek — emberi számítások szerint — meg kell érkeznie. Nem tudom, hogy van ez, de az elmúlt években ilyenkor, november végére az emberek már ré­gen „bespájzolták” a tüzelő­anyagot, nem voltak ilyen problémák. Ügy gondolom, s ez a szerény magánvélemé­nyem, hogy az emberek fél­nek az elkövetkező évektől, és még azok is szenet vásá­rolnak, akiknél már régen bevezették a gázt. Hiába. Az emberek többsége szereti magát túlbiztosítani. kedvezőtlenebb a kép, mindössze a gazdaságok 6 százalékában várható nye­reségnövekedés. Befejezésül a jövő évi szabályozó né­hány elemére hívta fel a figyelmet, elsősorban az árak szerepének fontosságá­ra mutatott rá. Az előadás szünetében szót váltottunk néhány nagyüzemi vezetővel. Sülé Ferenc, az Orosházi Béke Tsz elnöke így látja a vár­ható változásokat: — Mi is számolgattunk otthon és arra a megállapí­tásra jutottunk, hogy a ve­tésszerkezetben nem sok változtatási lehetőségünk van. Szeretnénk növelni a vetőmagtermelés arányát, de értékesítési bizonytalan­ság tapasztalható ezen a te­rületen. Most például a po­lipropilénzsák hiánya aka­dályozza a madáreleség ku­korica szállítását. Az állat- tenyésztésben egyértelműen a minőségre helyezzük a fő hangsúlyt, az idén több mint 11 ezer sertést adunk a Gyulai Húskombinátnak, jövőre szeretnénk elérni a 14 ezres hízókibocsátást. A szarvasmarha-ágazatban az állami támogatás igénybe­vételével egy új telep ki­alakítását tűztük ki célul. Bokor Ádám, a Csorvási Lenin Tsz főkönyvelője a közgazdasági változásokról mondta el véleményét: — Sajnos még ma sem látunk mindenben tisztán. Hasznos ez a továbbképzés, megismerhetjük egymás gondolatát, azokat a mód­szereket, amelyeket másutt jól alkalmaznak, átvehetjük. Szerencsére nálunk nincs létszámfelesleg, mivel idő­szakosan néha már létszám- hiány jelentkezett. Megvan­nak a Commodore-gépeink, így azokat használni tudjuk az új adórendszer bevezeté­se után. BÉKÉS, TÜZÉP Gellén Gergely telepveze­tő: — Szénhiányról nem be­szélhetünk. Igaz, hogy nincs választék, de ha valaki kényszerhelyzetben van, ak­kor az azt viszi, ami van. Tegnap reggel 560 mázsa minőségi szenet kaptunk, és azt másfél óra alatt elvit­ték. De ahogy említettem, van ezenkívül hétfajta tüze­lőanyagunk, igaz, 70 száza­lékos minőségben. Békésen egyébként nagyon sok gázt kötöttek be ez évbén. Azt gondolom, előfordul olyan eset, hogy akinél valami ok­nál fogva nem tudták az idén bevezetni a gázt, az most akarja a téli tüzelőjét beszerezni. BÉKÉSSZENTANDRÁS, TÜZÉP-TELEP Bági János telepvezető: — — Nincs szenünk. Helye­sebben a nyári szállítás még az udvaron van — elporlad­va. Senki sem viszi. A na­pokban kaptunk 290 mázsa balinkai diót, azonnal elvit­Nyilas Károly, a Vésztői Körösmenti Tsz elnöke op­timistán nyilatkozott: — Mi a programunkat a népgazdasági igények fi­gyelembevételével készítet­tük el. Eddig ezer hektár szóját termesztettünk, jövő­re 1600 hektárra növeljük a területet, ezzel párhuzamo­san 600 hektárral csökken­tettük a búza vetésterületét. A sertéságazatban a minő­ségi követelmények teljesí­tését tűztük ki célul, újabb bővítést, rekonstrukciót ter­vezünk a telepen, szeret­nénk bevezetni a battériás tartást. Ettől a takarmány­felhasználás csökkenését várjuk. A nyár vége óta Miskolcra szállítjuk a hízót, az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy mindkét fél elégedett a választással. Folytatjuk a juhászaiban a rekonstrukciót, szeretnénk kétezerrel növelni az anya­létszámot 1989-ig. Ebben az évben 11 millió forint fede­zeti eredményt hoz a juhá­szat. Befejezésül Hatos Istvánt, az Orosházi Dózsa Tsz fő­könyvelőjét kérdeztük: — Ügy ítéljük meg, ná­lunk megfelelő a növényter­mesztés szerkezete, több ve­tőmagot kívánunk a jövő­ben termelni. Magyarorszá­gon a változások ellenére a vevők piaca még mindig monopolizált, így nagyon nehéz igazi versenyhelyze­tet teremteni. A több éve tartó aszály az idén sem ke­rült el bennünket, így je­lentősen vissza kell fognunk a beruházásokat. Az általá­nos forgalmi adó hatását még nem ismerjük. Besze­reztünk egy IBM-gépet, rö­videsen munkába áll, s re­méljük, olyan programokat tudunk vele lefuttatni, ame­lyek segíthetik az átállást. ték. Sokan nem vették még meg a tüzelőt, körülbelül 100 utalványtulajdonosnak sem tudtuk ez idáig a szenet le­szállítani. Másfél hónapja, ilyen nagy a kereslet. Nem tudom mivel magyarázni, hiszen máskor erre az idő­szakra már lecsendesedett a roham. El kell, hogy mond­jam, eddig lényegesen több szenet kaptunk, mint ta­valy, mégis kevésnek bizo­nyul. Azt gondolom, hogy azok, akik most akarják ha­zaszállítani a tüzelőanyagot, arra vártak, hogy talán év végén majd jobb minőségű- höz juthatnak. Most viszont nem akarnak, vagy már nem tudnak kazánszénre várni, és ezért rohamoznak meg min­ket ... Hazafelé a déli híreket hallgattam. Elmondták, hogy országos gond a szénellátás. Lesznek helyek, ahol korlá­tozott mennyiségben tudják csak kielégíteni az igénye­ket. Békéscsabán felhívtuk a Tüzép Kereskedelmi Válla­latot, ahol Uhrin Györgyné csoportvezető elmondta, hogy a megyében még nem adtak ki szénkorlátozásról szóló utasítást. Béla Vall Napirenden a szennyezett Szárazér — Szerencsére az ÁTEV már nemigen „illatozik” az orrunk alá, de a Szárazér el­viselhetetlen tud lenni. Nem szeretnék a partján lakni, pedig nagyon takaros új ház épül ott, nem is egy. Jól néz az ki, de hát ilyenkor pél­dául ablakot nyitni... — sorolja egyszuszra a fejken­dős battonyai asszony, akit a településen keresztülvezető Szárazérről, Dél-Békés leg­jelentősebb vízfolyásáról kérdeztünk. Hasonlóképpen vélekedett a többi járókelő is, akitől Battonya főutcáján a Szárazérről érdeklődtünk, miközben a víz felől a szél meglehetősen kellemetlen szagot hozott. S hogy közelebbről mi van a Szárazérrel, milyen kör­nyezetvédelmi gondokat okoz, arról a megyei tanács településfejlesztési és kör­nyezetvédelmi bizottságának tegnap délelőtt Battonyán megtartott kihelyezett ülésén hallhattunk. A testület előtt, amely Szabó Andrásnak, a bizottság titkárának vezeté­sével a Battonyai Nagyköz­ségi Tanácsnál tartotta még ülését, elsőként a Szárazér szerepelt napirenden. A me­gye vízgazdálkodásának egyik akut problémája ez. A Szárazérben a vízfolyás idő­szakos jellegű, természetes vízutánpótlást lényegében a vízgyűjtőre hulló csapadék­ból kap. A Szárazérnek és a hozzá csatlakozó mellékcsa­tornáknak elsődleges felada­ta a mintegy 1200 négyzetki­lométeres vízgyűjtőn kelet­kező belvizek elvezetése. A Maros romániai szakaszán. Arad fölött van lehetőség mesterséges vízpótlásra, az itteni zsilipen, illetve szi­vattyútelepen keresztül a Maros vize a Szárazérbe jut­tatható, s e vízből a nemzet­közi megállapodásoknak megfelelően Magyarország is részesedik: a mezőhegy esi cukorgyár ipari vízellátása ebből a vízkészletből törté­nik. A cukorgyári idényben a Szárazér Battonya alatti zsilipé zárva van, így a Szá­razérbe érkező víz a mező- hegyesi Élővíz-csatornába vezetődik. Ilyenformán a mesterséges vízpótlásból a Szárazér Battonya alatti szakasza nem részesül. Az 1970-es években szükségessé vált a Szárazér és a hozzá csatlakozó mellékcsatornák rendszere egyes részeinek bővítése. \ Szárazér egy szakasza Battonyán Fotó: Kovács Erzsébet Bővítés, illetve korrekció történt a Sámson—Apátfal- vi-főcsatornán a Maros-tor­kolattól Békéssámsonig, és az Aranyadéri-főcsatornán Orosházáig. A város déli ha­tárában megépült az oroshá­zi szivattyútelep. Jelenleg bővítik, illetve új nyomvo­nalon építik a Tótkomlós- éri-főcsatornát. A Száraz­árén és mellékcsatornáin fenntartási munkák egyes kiemelt szakaszon folytak, így Battonya és Tótkomlós belterületi szakaszán. Az OVH-nak nincs pillanatnyi­lag pénze a beruházási mun­kák folytatására, és korláto­zottak a lehetőségek az in­tenzívebb fenntartásra is. Ezzel együtt is a ’90-es évek elején meg kívánják oldani a Békéssámson és Tótkomlós közötti szakasz rendbehozá­sát, később pedig a Tótkom­lóstól az országhatárig terje­dő szakasz rendezését. A környezetvédelmi prob­lémák egyik forrása, hogy csekély a Szárazér vízkész­lete. Az 1970-es évektől szennyvíz került a vízfolyás­ba, a víz minősége lerom­lott. A Szárazérbe kerülő egyre több szennyező anyag fölszaporodva jelentősen hozzájárult a meder iszapo- lódásához, a vízinövényzet elburjánzásához és a kelle­metlen környezeti ártalmak kialakulásához. Az Alsó-Tisza-vidéki Víz­ügyi Igazgatóság — mint a napirendi téma előterjesztő­je — szerint a helyzet javí­tása két úton lehetséges. Az egyik, hogy csökkenteni szükséges, illetve meg kell szüntetni a Szárazérbe tör­ténő szennyvízbevezetéseket, másrészt élővíz bevezetésé­vel lehet megfelelő vízfor­galmat teremteni a Szárazér­ben. Ez utóbbira legfeljebb távlatilag van lehetőség, mert a vízpótlás nagyon költséges. A bizottság amellett foglalt állást, hogy kérik az Orszá­gos Vízügyi Hivatalt, szor­galmazza nemzetközi tárgya­lásokon e vízfolyás problé­máinak napirendre tűzését. Második napirendként a megye gazdaságilag elmara­dott térségei felzárkóztatásá­nak programját vitatták meg az ülésen. Végül az 1988. évi munkaprogramját állította össze a településfej­lesztési és környezetvédelmi bizottság. Verasztó Lajos Ha rosszabb minőségben is, de van szén... T. i. Fiizesgyarmati hét SEXES MEGYEI NÉPÚJSÁG-ban Olvasóink ezen a héten Füzesgyarmat életével ismer­kedhetnek meg. A község hagyományőrzéséről, helytör­ténetének ápolásáról olvashatnak ma lapunk 4. oldalán. „Értékmentés: tárgyak, emlékek, dokumentumok ösz- szegyűjtése a múltból a mának, de méginkább a jövő­nek.” Erről beszél a Vörös Csillag Termelőszövetkezet­ben működő múzeumbaráti kör titkára, Koós Istvánná.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom